Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-31 / 171. szám

oldal. 5Z i i-WRIAP (Trianon 23.) 1943 július 30. S z i I a s i az ismert nevű fővárosi énekesnő, a nyíregyházi közönség kedvence és a kitűnő jazz énekesnő esténként a Varga Marion Sóstó terraszán és a Gyureskó Étteremben énekelnek Magyar nótás sördélelőtt vasárnap a Sóstón! Délután és este tánc! Mit láttak nálunk az idegenek Egy aranylakodalmas házaspár hívott meg bennünket vacsora utánra egy po­hár borra, tekintette az adagolt élelmi­szerekre. Az illetőknek nagy rokonsága, amelynek tagjai elhatározták, hogy a nagy napot összekötik egy erdei bátyus kirándulással és arra mi hívjuk meg az ünnepeiteket. így aztán mindenki eivi- hette a maga ennivalóját, csak azt nem tudtuk eldönteni, hogy mi voltunk-e a vendégei a nagy kort elért házaspár­nak, vagy pedig ők. No, de most nem errős akarok beszélni, hanem arról, hogy a gyermekek és az unokák az ország kü­lönböző részeiből érkeztek ide és sok olyan dolgot láttak meg, amelyek nekünk megszokottak, tehát elkerülik a figyel­münket. Nagyanyó a múltról. Az ősszesereglet- tek természetesen beszámoltak arról, hogy egyes vidékeken mit nem lehet sorbanállás nélkül megkapni, A nagy­asszony aztán mindenkitől megkérdezte, hát só ,van-e? Az igenlő válasz ulán az­tán megállapította, hogy akkor még nincsen szegénység. Az ő anyja ugyanis elmondotta neki, hogy a negyvennyolcas szabadságharc leverése után az volt a legborzalmasabb, hogy az utakat lezár­ták és hónapokig nem lehetett sóhoz jtni. A kiváltságosok Brassóból szekérén hoztak sót Nyíregyházára, ami a sok iga. zoltatások miatt hónapokg tartó utazást jelentett. Soha annyi gyomorbeteg nem volt. mint akkor. Egy font sóért adtak egy font ezüstneműt. Évezredekkel ez­előtt is becses volt a só, hiszen a biblia is a legnagyobb csapásnak minősíti, hogy ha a só elveszti az ízét. A szegediek megfigyelése. Nyíregyhá­zát már nagy városnak kell tartanunk, mert amikor a Család-utcáról és a He­gyi útról kérdezősködtünk, nem akadt ember, aki útba tudott volna igazítani bennünket. Ilyen utcák pedig vannak Nyíregyházán, mert az oda címzett leve­leket a posta kézbesíti. Van azonban a lakosságnak egyéb kis városias felfogása is, pl. nem tartják fontosnak, hogy leg­alább egy rángatós csengőt szereltesse­nek a kapuihkhoz. Szegeden a berozs- dált házsámtáblákat olvashatóvá teszik, hogy ha másképen nem tudják, bemesze­lik ésa kiálló betűket cipőkenőccsel ke­nik be. Zászló is van minden háznál, aminek az a magyarázata, hogy ott sok országos fontosságú esemény zajlott már le. A felvidékiek nézete. Sok zöldség és gyümölcsszárító berendezés láttunk már Nyíregyházán, amiből arra következte­tünk, hogy itt télen is könnyű a gazd- asszonyok dolga. És azonban hallgattam, hogy miért nem lehet az üzletekben szá- gohy miért nem lehet az üzletekben szá­rított élelmiszereket kapni és hatósági bevásárlási könyvre már hallottam. hogy a balatoni fürdő­helyeken is csak a Pestről hozatott fo­gast szabad felszolgálni, lehet hogy a fő­városból mi is kaphatnánk egy kis sza­bolcsi ízelítőt, hogy ha utánna néznénk, A Dunántúliak meglátása. Alig van ut­casarok, ahol ne lógatna a szél egy táb­lát. mely szerint ott fa és szén kapható. A kapuk azonban zárva vannak, jeléül annak, hogy nincsen készlet. Azt is meg­látták azonban, hogy sok a kiégett, te­hát rossz hatásfokú tűzhely, amely paza­rolja a fát. A lakásokban is sok még a vaskályha, aminek nincsen semmi hőtá­roló képessége. A Dunántúlon már a cselédlakásokban is cserépkályha van, amelyeket állandóan jó karban tartanak, mert azzal kímélni lehel a szobánkínti métermázsákban megállapított hatósági mennyiséget. Az Erdélyiek és a jó víz, A Sóstó­hegy tevével még csak megvoltak elé­gedve az Erdélyből érkezettek, de a for­rásvizet nagyon nélkülözték. A szódavíz sem kellett nekik a borhoz, mert nem találták üdítőnek. A Korona melletti köz­kút vízénél csak azt sajnálták, hogy ta­lálgatni kell, hogy Folyik vagy nem lo- lyik , .. Elmondották, hogy a vízzel má­sutt is takarékoskodni kell, mert ha az artézikutakat állandóan folyatják, akkor annak vízgyűjtőére kimosódik és besza­kad. Hallották tőlünk, hogy a Korona melletti kút vize több száz méter mély­ről ered, tehát félartézi kút, amelynek vizét villamos motor serkenti kibugy- gyanásra. Hallották tőlünk azt is, hogy akadtak olyan vígkedélyű emberek, akik a kút karját éjjel lekötötték, aminek kö­vetkeztében a víz egész éjjel ömlött és e miatt a motort túlterhelték. Az erdé­lyiek erre azt tanácsolták, hogy a motor­hoz olyan órát kellene szerelni, aminők­kel ezelőtt az utcák világítását esténként bekapcsolták, reggelenként pedig kikap­csolták, Az ilyen óra hónapokon át jár gondozás nélkül, mert maga az áram húzza fel. Az ilyen aztán esténként ki­kapcsolná a motort, reggel pedig be­kapcsolná. A kút tehát nem válhatna a kedélyeskedő emberek játékszerévé és a dolgozók bosszantójvává. Siposs Árpád, Kútfnrást, vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla vay “37 «M1UV0HUI win Telefon 22-97.sz. ira A fiatalkorban elkövetett egyszerit bűncselekmény még nem jelenti a „fedhetetlenség“ elvesztését Egy ipari ügy fellebbezése kapcsán a kereskedelmi miniszter igen érdekes elvi jelentőségű döntést hozott. Az I. fokú iparhatóság elutasított egy házalási ipar- engedély kiállítása iránt előterjesztett kérelmet, azzal az indokolással, hogy a kérelmezőt 1916-ban a zágrábi hadbíróság lopás miatt három évi súlyos börtönre és leiokozásra ítélte. Az elsőfokú iparhatóság szerint ezen az alapon a kérelmezővel szemben erkölcsi­leg kifogás merült fel, már pedig háza­lási iparengedély csak erkölcsileg kifo­gástalan személynek adható Fellebbezés folytán a kereskedelem­ügyi miniszter arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az említett ítélettől el­tekintve a folyamodó sem politikai, sem erkölcsi szempontból nem esik kifogás sem. Azt azonban alá. A császári nyílt parancs rendelke­Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már európai hirü Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gvógvmedencék, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó és belélegzőkurak, A fürdőt Hajdú­szoboszló 73 és 78°-os sós-, jódos-. brómós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3H0 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. i zésének helyes értelmezése szerint vala­mely bűncselekmény miatt ifjú korban évtizedekkel ezelőtt történt egyszeri el­ítélés nem vonja maga után feltétlenül a „fedhetetlen“ jelzőre való igény el­vesztését. Tehát olyan egyén részére, aki nem tel­jesen büntetlen előéletű ugyan, de iga­zolni tudja, hogy egyébként kifogástalan előéletű, a házalási engedély kiadható. (Magy. Tud.) JEGYEZZE FEL ~ rádió készüléke hibajelenségeit, mert ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredménvez HOOK KÁLMÁN rádiólaboratóriuma Beth len u. 10. — Tel 29—27 Amerikának elég pénze van ahhoz, bogy a szétrombolt műkin­cseket újjáépítse Róma. A La Correspondenza hosszabb cikben foglalkozik Rooseveltnek a San Lorenzo bazilika elpusztításával kap­csolatban tett nyilatkozatával. Roosevelt ugyanis amidőn a Pápa tiltakozásáról ér­tesült, a kővetkezőket jelentette ki: „Miért ez a sok lárma emiatt? Elég pénzünk van ahhoz, hogy minden kárt jóvátegyünk és hogy a templomot sokkal szebb formában újból felépítsük.“ Ebben a nyilatkozatban — írja a lap — a legszélsőségesebb merkantilista felfo­gás jut kifejezékre. Roosevelt úgy véli, hogy a bazilika elpusztítása csupán anya­gi kárt jelent, amelyet jóvá lehet tenni a csengő dollárokkal. Az egész keresztény világ fájdalma elkerüli figyelmét. Úgy véli, hogy az egész kereszténységet meg­vásárolhatja arannyal. Baracklekvár tartó­sítása color nélkül Már csak napok választana el ben­nünket a kajszibarack teljes beérésétől,. barackfáink roskadásig tele vannak aranyló gyünölccsel!, gondíjaink vannak, mitévők legyünk a bőséges terméssel a rendelkezésre álló kevés cukor mellett^ pedig az volna a cél, tartósítani ezt a nemes gyümölcsöt, hogy jusson belőle mindenkinek és egy háztartás se nélkü­lözze a finom baracklekvárt, a gyerme­kek kedvenc, tápláló és egészséges ele­delét. Van egy nagyon egyszerű mód a ba­racklekvár tartósítására, ezt az 1939. évi nagy gyümölcstermés idején teljes eredménnyel kipróbáltuk, így nyugodtan, ajnálhatjuk háziasszonyaink figyelmébe: A teljesen beérett, egészséges barackot forróvízzel leforrázzuk s így a savanyú héjazat könnyen lehámozható, a kimago- zott barackot cukor nélkül ép zománco­zott edényben sűrű lekvárrá főzzük, ki- kénezett forró üvegekbe rakva beduny házzuk, másnap hűvös és szellős éléskam­rában helyére rakjuk. Ősszel, mikor érik a szilva, veszünk ugyanannyi súlyú, méz­édesre érett szilvát, héjját leforrázással szintúgy leválasztjuk, a szilvát a ba­racklekvárral együtt újra felfűzzük és besűrítjük, a mézédes szilva cukortartalma kon­zerválja a lekvárt, az minden vegyi- szer hozzáadása nélkül évekig eláll. A vegyiszereket különben nem is igen lehet most beszerezni. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a gyümölcs egészséges és jól beérett le­gyen, a befőzésnél nagy gonddal és fi­gyelemmel kell eljárni és igen fontos a teljes és tökéletes besűrítés. Gönyű. $íkor Ferenc, nyugalmazott főjegyző Esténkint Sterénji Erzsébet fővárosi művésznő énekel a Tölgyes Csárdában“ Uradalmi faiborok, Kitűnő zene. Elsőrendű magyar konyha. Délután 5 órától fél 11 ig tánc! 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom