Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-03 / 147. szám
ITriatoa 23.) 1943 júltü* 3. ft. o14*1. Magyar László diadalmas operaművészeti útja során néhány napot Nyíregyházán töltött A kolozsvári, miskolci, pécsi szabadkai operasikerek után a nyíregyházi születésű Magyar László nfta már a M. kir. Operaház kapujában áll Szabolcs felsőházi tagjai és képviselői összefognak, hogy a nagyszerű szabolcsi tehetség el ne kallódjék csak azért, Minden idők legférfiasabb, legdaiiá- sabfb Scarpíája ül velünk szemben. Magyar László, Magyar Lajos ny. vármegyei irodaigazgató nagyszerű zenei tehetséggel, csodálatos erejű és zengésű színes, hatalmas hanganyaggal, páratlan szilié szí jelenítő, jellemábrázoló adottsággal megáldott íia. Nem régen még Kolozsvár müveit magyar társadalma tapsolt viharosam a szabolcsi, nyíregyházi származású operaénekesnek, Magyar Lászlónak, akit, mint a kolozsvári opera- társulat nagyTainvatott énekes-művészét napról-napra lelkes cikkekben méltatott a koJozsvári sajtókiitika is. Magyar László két operaházi taggal, közöttük az ugyancsak nyíregyházi Király Sándorral a kolozsváriak őszinte sajnálatára felbontotta szerződését a karvezetéssel szemben való elégedetLenség miatt és orszá- j(os körútra indult a Tosca Scarpiájának ■monumentális alakításával. Miskolcon, Pécsett, Szabadkán Németh Máriával együtt vendégszerepelt és a tüneményes énekesművésznő mellett el nem halványodó* rendkívüli közönség, sajtó- és müvészsikere volt Szabolcs büszkeségének Magyar Lászlónak, akit ezek a döntő sikerek most már az ellenállhatatlan tehetségerő jogán a fővárosi m. kir. Operaháziban való állandó tagságra predesztinálják a magyar opera-művészek véleménye szerint is. Csakhogy Magyarországon nem úgy van ma sem a tehetséggel, mint külföldön. Itt, ha valaki vidéki, „csak szabolcsi”, lehet a külföldön is csodált, az ország minden városában ünnepelt vérbeli énekesművész és játéktudása is lehet káprázatosán tökéletes, az ezer fallal körülvett Operaházba legfeljebb csak összeköttetések segítségével juthat be. Nos, Magyar László tehetségét nem fogják elkallódásnra engedni. Szabolcs vigyázói, elsősorban Kállay Miklós miniszterelnök, aki feikarolója minden igaz ügynek és igazán értékes tehetségnek. De kiállanak Magyar László érdekében a szabolcsi felsőházi tagok és képviselők is. Nem ajánló pártfogással, hanem Magyar László kolozsvári, mis- klocí, pécsi, szabadkai opera-sikereinek dokumentumaival és rendkívüli zenei műveltségére, hang- és játékért ékére, egyszóval az érvénysülésre méltó igazi nagy tehetség aranyfedezetére való utalással. Ezek a gondolatok és remények ébrednek szinte tüzes felindulással bennünk, mikor itt ülünk szemtől-szemben Magyar Lászlóval és kérjük, beszéljen iddigi diadalairól és terveirőL — Nem tagadom, hogy a zene rajongó szeretettnek túlfűtöttségében élek és égek. Most néhány napú nyíregyházi pi- nenesem idején, a kedves, meleg szülői otthon pihentető csendjében is operamert magyar szerepeket tanulok. Ma mar húsz operaszereppel vagyak teljesen készen. Vendig Puccini, Wagner csaknem minden nagy szerepét tudom és varázsos szépségük fogva tart. — Már nyíregyházi diákkoromban rajongva szerettem a zenét és azóta állandó tanulásban szereztem meg zenei szakkészült ségemel. Mint fővárosi énektanár és karnagy az operaházi művészek és az akadémiai tanárok késztetésére határoztam el, hogy tanulmányaimat külföldön fejezem be, A berlini állami zeneművészeti akadémia világhírű tanára, Raaiz Brockmann tanított. — Olvassuk a nagy német akadémiai tanár levelét. Csodálatos erejű hangról, igazi művészi lelkü- letről, az orgánum kifejező erejének gazdagságáról elismerő lelkes szavakban nyilatkozik. Ez az 1932. évi Brockmann levél maga megnyitná az ajtaját bármelyik világoperának Magyar László részére. De olvassuk a későbbi fejlődésének útjáról, nagyszerű szerepléséről szóló újságcikkeket is. 1933. A fővárosi lapok egy feltűnési keltő fiatal baritonistáról írnak. A Székesfővárosi Zenekar hangversenyén keltett feltűnést Magyar László bensőséges, csiszolt kultúrájával Több országos dalosverseny nyerteseként karnagyi minőségben jelentős szerepet vitt — írja a Reggel zenekritikusa. Érték a vidék zenei életében, legújabban, pedig a főváros ösztöndíjával a hírneves Ratz Brockmann professzornál folytatván tanulmányait, németországi szerződési ajánlatokat kapott. A nyíregyházi Magyar László zenei intelligenciáját maradéktalanul tudja lágyan zengő orgánumának szolgálatába állítani felfokozásában hamisítatlan drámai erő nyilatkozik meg, —• szövegkiejtése — Wotan dalában és Hans Sachs monológjában tiszta. előadása meleg, vonzó és közvetlen. Színpadi megjelenése kitűnő. Őszinte sikere volt”. Tíz év múlva már Kolozsváron arat hatalmas sikereket, A Tosca Scarpiájá- ban lép a közönség elé a kolozsvári operatársulat baritonistája. A sajtóban Erdély lelke hódol a Nyírség zenei követe, ereje, szépsége előtt. „Szereplésével bebizonyította — írja az egyik lap, hogy benne a kolozsvári operaegyüttes tehetséges, képzett, jó színészt és énekest kapott. Az előadás „tartó oszlopa” a bírálók osztatlan véleménye szerint Magyar László volt, A szereplők közül kimagasodik Magyar László Scarpiája. Kitűnő énekes és kitűnő művész. A közönség egész este melegen ünnepelte a szereplőket”. De így folytathatnánk hasábokon át a nagy fővárosi és vidéki lapok kritikusainak elismerő megnyilatkozásait Magyar László értékeirőL Miskolcon a Lammermoori Lucia előadásáról írja a Magyar Jövő: Magyar László öblös baritonja maga a férfias erő. A második felvonás gyönyörű szeksztettjében a fortissimókban szinte elhomályosította az összes szólamokat, amelyek hangerőben nem versenyezhettek vele.” „Németh Máriához hasonló volt a többi művész is. Már a múlt operaelőadáson szeretetünkbe fogadtuk Magyar Lászlót, akinek kellemesen sima baritonja és finom átmenetekkel teli énekstílusa most is rendkívül kellemesen hatott. (Trubadúr). Pécsi sajtóvélemény a Tosca előadása után: Kellemes meglepetésül szolgált Scarpia szerepében Magyar László, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Jó megjelenése kitűnő hanganyaggal párosul. Bársonyos baritonjában erő és hajlékonyság van. Különösen erőteljesek é« ifejezök középhangjai Szabadkai méltatás: (Délvidéki Magyarság. 943, IV, 2.) Németh Mária mellett második helyen kell említenünk Scarpia alakítóját, Magyar Lászlót, a kolozsvári Opera volt tagját. Nagyszerű játékot mutatott. Nem volt egyetlen felesleges mozdulata sem .,, Legnagyobb teljesítményét az első felvonás végén levő nagyáriában nyújtotta. Hatalmas, szép, meleg, kellemes orgonabúgású baritonja nagy sikert aratott." A magyar sajtó tehát Németh Mária után azonnal Magyar Lászlóról ír. Amikor ezeket a szép elismerő sorokat átolvastuk megtelt a szívünk melegséggel és fájdalommal. Melegséggel, mert boldog öröm volt itt látni Nyíregyházán az ünnepelt művészt, fájdalommal, mert ezt az erőteljes tehetséget nem fogadta úgy a magyar főváros operaházi köre, mint amiként megérdemelte volna. Félünk, hogy intrazigens magyarsága, keresztyén magyar öntudata, vidéki volt*, FIGYELEM! | Ezúttal értesítem a Nagyérdemű úri közönséget, hogy 1 kerthelyiségemet nagyon szépen átalakítva megnyitottam. Elsőrangú konyha, háromfogásos déli menü. Délelőtt^örzón^^fütty^örre^M^P, Minden vasárnap a közkedvelt Ráez Károly kom binált zenekara szórakoztatja a kedves vendégeinket A Nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri Hobos bácsi vendéglős §
