Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-20 / 161. szám

b, oldal. mmmm (Trianon 23.) 1943 július 20. lő üzletember Irta s Tersáaszky J. Jenő A közvélemény sokszor közhibbantság. Ennek egyik rikító esetét vagyok bátor egy röyid kis példával bizonyítani. De- kogy! Egy kis történetben két esetet példáztatok meg. — Gyerünk hát! * Egyszer egyedül, szerény lakásomban éppen azon tanakodtam: honnan lehet, de gyorsan néhány vasat szerezni? Semmi ötletem! Pont ebben a helyzetben szokta elkül­deni a Gondviselés vigaszul hozzám egy másik', nálam is jobban letört kartársa­mat, segtíségért. Maradjon persze ö rangrejtve. Alanyi költő. Egyike a mai magyar költészet is­mert jeleseinek. Kicsoda nem: egyike? Elég az, hogy előadja: hetek óta egy temető padja a szállása, az inggallérját maga mossa a Dunában és már meggaz- godott volna, hogyha sorozatos koplalá­sait mint koplaló bajnok értékesíti a Vá­rosligetben. Erre persze én is ellenelőadást tartok neki. hogy: rosszkor jött, mert éppen magam is azon törtem, irodalmi remekek fogalmazása helyett, a fejemet, hogy: honnan kerítsek ekkora összeget, mivel aztán tovább lehet mozdulni? Majd kieszelünk ketten jobban va­lamit! — buzdít kartársam. Azzal máris körülpiilant a szobában és észreveszi, hogy szellőzés okából az erkélyen egy szék karján lóg öreg kiránduló bőrka­bátom. — Értem! — bólintok. — Zaciban is adnak erre esetleg — foglalatoskodik máris kartársam a kabát­tal. —- Persze, ha megválta tőle végleg, töbet kapnánk érte egy ószerestől. — Mehet ! — jelentem ki: — Elvisszük egy ószerkereskedésbe. — Helyes! — ragadja meg kartársam a kabátot. Aztán nyomban hozzáfűzi: — De bízza rám az alkut, mert magának, mindenki tudja, semmi érzéke az üzletek­hez és egy ószeres úgy csapja be, ahogy akarja. Ezekről csak van fogalma, micso­da himpellérek?! — Nos, itt vagyunk! Az ilyen felelőt­len, általánosító tömeghiedelmeket utá­lom én rémesen. Tehát rögtön vitatni kezdem kartársamnak: — Nem okvetlen ostoba minden olyan lélek, aki a tisztességet föléje helyezi az értelmességnek. Valamint nem okvetlen válnak be eleve való ítéletek valamely testület ellen. ö persze leint. Nekem pedig nem szo­kásom az erőszakoskodás, Tessék és vi­gye ő a kabátot az ószereshez és csapja be ő a csalafinta kalmárt. Hát valahol a Szerecsen, vagy vala­melyik uraságoktól levetett ruhakereske­désekkel teli utcában kezdjük. Az első üzletben egy aránylag csinos, mosoiygószemű hölgy fogad. Megforgatja a bőrködmönt és nyilat­kozik: — Nyolc pengő! En, őszintén szólva, nem is reméltem ekkora összeget. Reszketek, hogy kar­társam kínos krajcároskodásba kezd a boltosnővel. És valóban! — Nyolc! — lengeti fölháborodva ki­tűnő érzékű kartársam a kabátot. — In­kább a szemétre lököm! — Tessék megpróbálni másutt! — von vállat szelíden a hölgy: — Nem tetszik elérni ennyi árat sem ezért. Még bizonyos szóváltás és rohanunk más üzletbe. Ott egy kövér, nyers úriem­ber néz ránk, mintha ki készülne lökni. A kabátért hatot ígér. fillérrel sem töb­bet. Gyerünk! A következő boltban nagynehezen he­tet ígérnek. Aztán hatot az utána követ­kező üzletben. De a következőkben már csak nő az ajánlat. Újabb utca, újabb boltok. Ámde a ka­bátárfolyamunk nem emelkedik egyálta­lában sehol nyolc pengőig, mint az első­ben a hölgy jósolta. Legjobb eset, ha él­éin a hét pengőt. Ki törik meg végül is? Alanyi költö- szaktársam: — Tényleg, mintha összebeszéltek vol­na ezek a zsivány üzérek. Kár az időért. Kénytelenek vagyunk visszamenni ahhoz a nőhöz, aki a nyolcat ígérte. Megyünk! Csakhogy erős csalódásunk­ra a boltban a hölgy oldalán a férjét találjuk: Nyolcat ezért a kabátért? Jól mu­latok! Fiacskáin, hova tetted az eszedet, hogy ilyen holmiért nyolcat kínálsz? Hat pengő. Tetszik? így nyilatkozik nekünk és nejének az üzletember. Nem! Hát ekkorát zuhanni a vételár­ban kartársam nem hajlandó. Sőt most már megbicsakolja magát és elhatározza, hogy a nagy zsibvásáron a Teleki-téren fogja elsózni busás haszonnal a kabátot. Elég ! A bőrkabátért a Telekin hat pengőt ért el kartársam. De ehhez kettőnk vil­lamosköltsége 30-30 fillérenként 1 pengő 20 fillér lett és levonásba helyezve, a kabátból a kezdeti, fáradságtalan nyolc pengő helyett négy pengő nyolcvanat szorítottunk ki. * íme, mindenek tanulságául megadja itt mit ér a kitűnő üzleti szellem, ha pláne téves előítéletekkel párosul. Nyilatkozik a textiles, szabó, a szűcs és a közönség a műrostos anyagokról Az áf mfirosfts aayagok sokkéi jobbak, xatísf a régebbi műrestes textilnemttek — Ha a mosásra vigyáznak, tartás a műrestos anyag is A háborús anyaggazdálkodás a magyar ipar számos ágát késztette az úgyneve­zett ..műrostos“ anyagok előállására. A textiliparban vezették be először a műrostos anyagok árusítását. A vásárló közönség — mint minden újat — bizo­nyos hidegséggel fogadta. Kérdést intéz­tünk ezzel kapcsolatban az egyik textil­kereskedőhöz. vájjon valóban olyan rossz-e a ,,műrost"? A jó és a rossz műrost a textí­liákban. — Mi kétfajta minőségű mürostos anya­got kapunk, — hangzott a felelet. — Az első szállítmány bizony nagyon silány minőségű volt, ami a vásárló közönség köreiben nagyon lerontotta a műrostos anyagok hírét. A mosásnál voltak főkép­pen fennakadások, amennyiben az anyag teljesen összement és viselésre alkalmat­lanná vált. — De a háborús technika haladt a kor­ral. Újabb kísérletezések történtek a jobb minőségű műrostos anyagok előállí­tására. A második szállítmány hallatla­nul nagy keresletnek örvend. Ma máraz a helyzet hogy a vásárló közönség meg­elégedéssel veszi tudomásul az újfajta műrostos anyagok jó minőségét. Megta­nulták a kíméletes kezelését a mosás, va­salásnál. Hálás anyag lett, különösen a műrostos szövetek simulékonyak, lágy esésüek, alig lehet^ megkülönböztetni az eredetitől. A szabó és a mürostos cérna. Különösen a szabóipar az, ahol nagy­ban használják a műrostos anyagokat. — így elsősorban a cérna beszerzése körül mutatkozó nehézségek áthidalására ve­zették be a ,.műrostos cérnákat“. Kérdést intéztünk az egyik szabómes­terhez, nyilatkozzon arról, hogyan váltak be a műrostos anyagok a szabóiparnál. — Nagyon óvatosan dolgozunk ezek­kel a műrostos nyersanyagokkal. A gé­pelést csak teljes lassúsággal lehet vé­Értesítés! Tisztelettel értesítem az igen tisztelt ga?datársadalmat, kogy mint megbízott helyi terménykereskedő, minden beszolgáltatásra kerülő terményt készpénzfize és ellenébe» átveszek, ami t a gazdakőnyb**» a pontok levonására le- frotv. Szives pártfogás! kér : E. *agj József ny. polg. rendőr, terménykereskedő, Nyiregvháza, Buzatér 15 szám. (SzamuelJi-féle terményraktár) teljes mértékben beváltak. A ksdapos- iparban a gyapjú és a nyúlszőr voll: a fő anyag. Most inkább nyúlszőr-kalapok vannak forgalomban, mivel a nyultenyész- tés a húsellátás szempontjából nagyon fellendült. Ezenkívül már hazánkban is van „tomp"gyár, amelyik ellátja a ka­laposipar tagjait tompokkal, kikészítés előtt álló kalapokkal. De azért ebbe az iprba is beférkőzött a műrostos“ anyag, így a szalagok és a bélés, valamint belső izzadtság elleni szalag mind műrostos anyagokból készülnek. És mit szól a ,,műrosthoz“ a vásárló ? . Riportunk végén az „audietur altera pars“ elve alapján megkérdeztünk egy vásárlót is, nyilatkozón, hogyan vált be a vásárló közönség részéről a mürostos anyag. | — Mi a magunk részéről kénytelenek ; vagyunk azt vásárolni, ami van. Amig i volt műrostos anyag, azt vásároltunk, — j Mostt hogy már kifogyóban van, vagy j pedig a ..fekete“ ára oly magas, hogy azt nem tudják megvenni, örömmel állapítot­tuk meg, hogy végeredményben ez a „mű- rostos“-nak nevezett anyag nem is olyan rossz. De az is lehet, hogy csak az igé­nyeink csökkentek észrevétlenül. Megszigorították a kereskedők import listára vall felvételét Azoknak a kereskedőknek, akik kül­földről még nem hoztak be árut, de a jö­vőben részesülni kívánnak az importból, a kialakult gyakorlat szerint cégük ki­vizsgálását kell kémiök a Külkereske­delmi Hivataltól. Ennek a vizsgálatnak eredményétől függ, hogy a kereskedelmi ministérium feltveszi-e az illető céget az importlistára. A behozatali engedélyben ugyanis csak azok a cégek részesülhet­nek, amelyke ezen a listán szerepelnek. Az utóbbi időben rendkvül megszaporod- j tak az importálni kívánó kereskedők szá­ma, mert egyre többen igyekeznek köz­vetlenül beszerezni külföldi áruszükség­leteiket, hogy a közvetítőket kikapcsolja. Viszont a behozható áru mennyisége kor­látozva van, úgyhogy ma már egy-egy import cégre egészen elenyésző mennyi­ségű áru jut. Ennek az állapotnak meg­szüntetésére erősen megszigorították aa importlistára történő felvételt, A jövő ben csak egészen kivételes esetben en­gedélyezik újabb cégek felvételét aa importlistára. (Magy. Nud.) gezni, mert a cérna minduntalan elsza­kad. — Nálunk, a férfiruhakészítéshez szük­séges hozávalók, a zseb, ujjabélés, betét­vászon, szita, aknavászon, sab, mind mű­rostos anyagok. Hangsúlyozom, nagyon óvatosan kell vele dolgozni. Vannak egyes műrostos anyagok, amelyek egyáltalán nem bírják a vasalást, a hőt. Ezért van az, hogy sok állandó „kuncsaftunk“ nincs megelégedve a ruhakészítéssel. Pedig mi most is ugyanazt a munkát adjuk, sőt több időbe telik egy-egy ruha elké­szítése, mint máskor. A hörcsög, róka, görény, mint ..műrostok“ ... A szűcs iparban a szó teljes értelmé­ben vett „műrostos“ anyagok nincsenek. Egyébként érdekes helyzet előtt állanak a szűcsiparosok. — bundák feldolgozásánál ugyanazok a műrostos anyagok kerülnek a bundák­ba, mint a szabóiparban, — mondja a szűcsmester, — de ugyanakkor igen ér­dekes dologra kell rátérnem, — Régen, míg üzleti összeköttetésben voltunk a tengeren túli államokkal, addig sokszáz darab ausztráliai „Opusum“, Scunx, északamerikai „Nutria“ került hozzánk. Most ezek nincsenek, helyet­te vannak azonban olyan szőrmék, ame­lyeket mi már csak ,,mürostos“ szőrmék­nek nevezünk, — így elsősorban a hörcsög, vörös­róka. görény bőrök kerülnek feldolgo­zásra. — Például sokan nem tudják megkü­lönböztetni a „Nerc“-et a festett hörcsög szőrmétől, a magyar szűcsipar ma már teljesen elfelejteti a szőrmevásárlókkal azt, hogy háború van, mert a hazai pré­mes állatok bőrét éppen úgy fel lehet dolgozni, mint a külföldiekét. így soha nem tapasztalt mértékben fellendült fa­lun a hörcsögvadászat, ami igen sok falu­si embernek, gyereknek jelent ma már biztos megélhetést. A kalapos szakmában nincs szük­ség pótanyagra. A magyar ipar számos ágában vezet­tek még be „műrosto?" anyagokat, amik A Német Mankairoat szociális íafézméaye Számtalan fiatal német hadiözvegy, aki­nek férje rövid házasság után a hábo­rúban hősi halált halt, azon óhaját fe­jezte ki, hogy új életpályát szeretne vá­lasztani. A Német Munkafront most fel­karolta ezeket a fiatal hadiözvegyeket és a hivatásképzö intézetekben a kiválasz­tott életpályákra képezik ki őket. Eddig ezeket a továbbképzőket főleg az iskola padjaiból kikerült fiatal leá­nyok látogatták, ma azonban nagyszámú 20—25 év közötti fiatal hadiözvegy ké­szül ezen intézetekben az általa válasz­tott életpályára. Sokan közülük, akik a szociális életpályákra készülnek, óvónői csecsemőgondozói, betegápolási stb. té­ren részesültek kiképzésben és a tanfo­lyom elvégzése után mint üzemi szociá­lis gondozónő, továbbá otthonok vezető­női stb. azonnal elhelyezést nyertek. oraaKm Jár<! Eáb#r Kiskorona Étterme az urí családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és italok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom