Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-10 / 104. szám

ä. aids!. JNTiWR(nBW&W Ä AlkgMCUHSliff (Trianon 33.) 1943 májút ií„ !KzRboicsvárni«fye a* «Imáit félévben is nagyszaöösn teöz- jéléti tevékenység«! fejtett ki A szociális felemelkedés mai életüte­me érezteti hatását varmegyénkben is. Borbély Sándor dr. alispán, aki népünk anyagi, kulturális és szellemi erőgyara- ptiásnáak egyik példaadóan tevékeny út­mutatója. a vármegye félévének közjóléti akciójáról a következőket jelentette: A vármegyei Nép-és Családvédelmi Alap tevékenysége során az 1941 évben folyamatba tett kislakás építkezéseket csak 1942. év nyarára tudtam befejezni s így ezekkel együtt most már ösz- szesen 302 darab kislakás van átad­va a sokgyermekes családoknak. Az elmúlt év őszén további 62 kislakás­nak az építését adtam vállalatba, és pe­dig Szakoly községben 32-öt, Ibrányban 30-at, Ezenkívül építési anyagát szállít­tattam Kállósemjén, Nyírmada, Balsa és Ujfehértó községekbe, ahol azonban az építkezési anyagok kevés volta miatt az építkezés el sem kezdődhetett. Az íbrányi és szakolyí építkezések is csak vontatottan haladtak mert az építkezéshez szükséges mésznek egy részét pl. csak október folyamán kaptam meg e bár a vállalkozók az építés munkálatain az egészen kemény idő beálltáig állan­dóan dolgoztak, azok befejezése csak a most következő nyár elejére remélhető, ha ugyan a részben még mindig hiányzó építkezési anyagokat kellő időben be tu­dom szerezni. Az építkezési anyagok beszerzését minden eszközzel igyekeztem meg­könnyíteni igy pi. mészhomoktégla sajtoló gépet vá­sároltam és tárgyalásba bocsátkoztam téglának nagy mennyiségben az építke­zés helyein történő kiégetésére vonatko­zóan is. A belvizes építkezések céljaira 1941 év végéig öszesen 659.000 pengő ál­lami ellátmányt használtam fel. Ebből 600,000 pengőt adtam kamatmen­tes kölcsönként, mig 50.000 pengőt visz- sza nem térülő segélyként. Ebből az el­látmányból 1942. év végéig összesen 101 darab épület teljesen elkészült, továbbá 24 tető alá került, míg 22 épület jelen­leg még munkában van, amelyeknek tel­jes elkészülése június végére várható. — Ugyanebből az állami ellátmányból 1942. év végéig 178 háznak a javítása, tataro­zása készült el. A Nép- és Családvédelmi Alap terhére az elmúlt év folyamán a házépítési ak­ción kívül a következő juttatsásokat eszkö­zöltem: Háztatarczási kölcsönben részesült 77 egyén 104 ezer pengő, tehénjuttatásban részesült 343 egyén 320 ezer pengő ser­tésjuttatásban részesült 472 egyén 118 ezer pengő, méhjuttatásban részesült 22 egyén 10 ezer pengő, háziipari kölcsönt kapott 25 csoport és egyén 76.648 pen­gő, kisipari kölcsönt kapott 26 egyén 20.650 pengő, házasodási kölcsönt kapott 110 fiatal pár 98.188 pengő. különféle kölcsönt kapott 40 család 45.000 pengő értékben. 1942. év december havában a várme­gyeháza nagytermében a törvényhatóság háziiparosainak részvételével háziipari kiállítást rendeztem. A kiállításon 26 községből 30 házi­ipari csoport vett részt több mint hétezer darab áruval. A kiállító háziíparosok néhány ezer P forgalmat értek el a kiállítás alatt, utá­na pedi hivatalom közvetítése mellett tekintélyes összegű megrendeléseket is. kaptak. Részben ennek a háziipari kiállítás­nak az eredménye volt, hogy a vármegye háziiparosai még az el­múlt év végén többezer darab vesz- szőkcsárnak exportcélokra történő leszállítására kaptak rendelést, s ezt a megrendelést a szállítást közve­Diener Pál anarcsi földbirtokost árdrá­gítással vádolta meg a nyíregyházi kir. ügyészség, melyet azáltal .követett el. hogy 1942. év augusztus havában L. Ta­kács Károly és 12 társa anarcsi lakosok­nak meddő, kiselejtezett sertéseket adott el, a hatóság által megállapított 1.98 pen­gős ár helyett élősúlyban kilogramon- ként 4 pengős árban. Ebben az ügyben a nyíregyházi tör­vényszék uzsorabirósága. dr, Aradványi titö Országos Háziipari Szövetkezet tel­jes megelégedésére szállították le. — Ugyancsak a háziipari eredményének tudható be, hogy ez év március havában a vármegye háziiparosai 50 ezer darab kosár 1 leszállítására kaptak megbízást, közel 300.000 pengő értékben, amely rendelésnek a leszállítását a Nép- és Családvédelmi Alap költ­ségvetésének terhére folyósított ka­matmentes kölcsönnel segítettem elő. Ez a megrndelés annál inkább figyelem­re méltó, mert az Országos Háziipari Központ által külföldről felvett 100 ezer darabos megrendelésnek az 50 százalékát Szabolcsvármegyé- nek továbbította, míg a másik 50 százalékát az ország többi vármegyéi között oszlik meg. Endre kir. büntető egyesbíró két tár­gyalást is tartott. Újabb és újabb bizo­nyításkiegészítés után szombaton reg­gel került sor az érdekes árdrágítási ügy főárgyalására. A bizonyítási eljárás során 50 tanút hallgatott ki a törvényszék. Avádlott azzal védekezett, hogy ő törzskönyvezett. tenyésztésre alkalmas anyakocákat adott el, nem hizlalásra szánt sovány sertéseket. A tenyésztésre alkalmas állatokra nem vonatkozik a MALMOK FIGYELMÉBE ! Elkészült &z uj rendelet alapján I vámcsere napló bárcakönyv I kapható : Jóba papiriizletében Czapik Gyulát mgri érsekké nevezte ki a pápa A Vatikán hivatalos lapja jelenti, hogy XII, Pius pápa Czapik Gyula veszprémi megyéspüspököt egri érsekké, dr. Grösz József szombathelyi megyéspüspököt pe­dig kalocsai érsekké nevezte ki. Dr. Czapik Gyula 1887 december hó 3-án született. Középiskolai tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte jeles eredménnyel. 1906-ban a Csanádi egyházmegyébe lépett, ahonnan a bécsi Pazmaneumba került s ott szentelték pappá 1910-ben. Rövid ideig Nikófalván képlánkodott, majd újra Bécá.be ment a felső papképzőbe. 1913-ban dr. Glattfel- der Gyula a temesvári teológiára nevez­te ki tanárrá, Temesvárott kezdte meg írói pályafutását is. Több egyházi és po­litikai lapnak volt a szerkesztője és munkatársa. A Délvidék elszakítása után Budapestre költözött s itt a Központi Sajtóvállalat kötelékébe lépett. Érékeinek felismerése után sorra nyer­te egyházi kitüntetéseit. 1922-ben pápai kamarás, 1929-ben kanonok, 1930-ban apostoli protonotárius. Ebben az évben tüntette ki a Kormányzó a Magyar Ér­demrend Középkeresztjével. 1939-ben ne­vezte ki a pápa veszprémi megyés­püspökké, haonnan most a magyar kato­licizmus nagy történelmi múltat és mél­tóságot jelentő egri érseki székébe ke­rült. Diener Pdl anarcsi fölűbirtokost a ny 1regyhftxl törvényszék felmentette az árdrágítás vöd ja alól 1 ***** hatósági ár, ezeknek vétenie és. eladása szabad megegyezés tárgyát képezik A sértettek egyrésze vallomásaik so­rán azt bizonyították, hogy ók hizlalásra vették a sertéseket, és ezeket az álla­tokat nem tenyészállatként adták el a Diener-(gazdaságban. K. Takács József, Megalai József és Katona János tanuk szerint ők a sertésvételkor hangsúlyoz­ták, hogy nem tenyésztésre, hanem hiz­lalásra veszik a sertéseket. Viszont azt is elismerték, hogy (nyilatkozatot írtak alá, hogy tenyészállatot vesznek meg. A járiatlevelükben is volt, hogy a serté­sek törzskönyvezett anyakocák voltak, Máthé László gazdasági felügyelő, dr. Tóth Mihály íöállat orvos és Papp Géza Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesületé­nek titkára vallomásaikkal, valamint a heiyszini bírói szakértői szemlével tisz­tázást nyert az, hogy az eladott serté­sek mind törzskönyvezett anyakocák voltak s így azokat vádlott szabad egyez kedés alapján adhatta el. Nem nyert be- igazolást. hogy vádlott kiselejtezett, meddő tenyészállatokat adott volna el. Szombaton délután fél 4 órakor bür­detet t ítéletet dr. Aradványi Endre bün­tető egyesbíró. Diener Pált az árdrágítás vádja alól a törvényszék felmentette, A vád képviselője, dr. Képes József kir. ügyész az ítélet ellen semmíségjii panaszt jelentett be. Az ítélet nem jog­erős. Árdrágítási Ítéletek A nyíregyházi törvényszék uzsorabíró­sága, dr Aradványi Esdre kir. büntető egyesbíró Kovács Károly nyírturai lakost mert a takarmányrépát mázsánként a ha­tóságilag megállapított 3.90 pengő he­lyett 10 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Tirpák Ilona nyírpazonyi lakos a ta­karmányrépát mázsánként 3.20 pengőért adta el. — A törvényszék 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Grünsteín Margit rakamazi lakos a te­jet literenkint 34 fillér helyett 40 fil­lérért árulta. — 100 pengő pénzbünte­tést kapott. Kiss Miklós és Német István kántor- jánosi lakosok az Ella-burgonyát 10.42 P helyett métermázsánként 19 pengőért ad­ták el. — Fejenként 100 pengő pénzbün­tetést kapott. Molnár Gergely orosi lakos a sertést élősúlyban kg,-ként 1.98 P helyett 2.5# pengőért árulta. — 100 pengő pénzbünte­tést kapott és a sertését is elkobozták. magáim- AJÁNDÉK céljára alkalma a ÜiU ‘ollak, »»«bírónak, 4 tsiai iiéa&k aagv '4$a*xfékk«a JÓBA-»aptrtxlatb«K anaaHmmmmmmaamnnnacMR)S)%i-' FékiíbMz Telelőn 25-24 Május 11-12-13 CSAK 3 NAPIG! Kedd Szerda-Csütörtök G. P. U. A szovjet legerkölcstelenebb intéz­ményének a titkos politikai rendőr­ségnek története. Gyilkosság! Undo­rító bűnök! Kínvallatás ! Előadások hétköznap 1/2 4-1/aó-1^8 órakor. MA HÉTFŐN UTOLJÁRA: LEGÉNY A GÁTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom