Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-28 / 143. szám

(Trianon 23.) 1943 június 28. S. oldal Ezrével a tömeg az utakon. A gya­korlótéren is rengeteg a nép. Fegyelem mindenütt. Példás rendet Szűcs Balázs tűzoltóparancsnok vezetésével a mándoki önkéntes tűzoltóság tartja fenn. Mándok és környékének népe szem­tanúja akar lenni az ünnepélynek. Illusztris vendégek sorában ott látjuk a járás h. főszolgabíróját a község jegy­zőit minden felekezetű lelkészét és ve­zető embereit. Látszik, hogy a közös ügy érdekében összefognak felekezeti különbség nélkül. A vidéki csapatok a gyakorlótér egy részén állanak. A zene a menetből kika­nyarodik, a mándoki fiúk és leányok fő­vetéssel üdvözlik a vidéki bajtársakat. Délután 4 óra. Hangos Vigyázz! Meg­érkezik a körzeti lev. parancsnok, Kiss Lajos főhadnagy. Ulrich Vilmos lev. főoktató jelentést ad. A körzetparancsnok megszemléli a csapatokat. A leventezenckar a Himnuszt játsza és kezdetét veszi a délutáni ünnepély. A Himnusz hangjai után Marosi Ernő róm .kát. lekész lev. egyesületi elnök meleg, lekes szavakkal megnyitja a lev. napot^ hangoztatva, hogy a nagy cél, a szebb, boldogabb jövő érdekében össze kei fogni minden magyarnak. Nem lehet csüggedni annak a nemzetnek, melynek dolgozni akaró fiai vannak és ilyen le­ventéket tud nevelni. Ez a nap is meg­erősíti bennünk a tudatot: Nem tudtak és nem is fognak legyőzni minket soha. E lelkesítő szavak után zászlótisztelet következik. Erős a magyar élniakarás tudata, tehát a magyar feltámad. A íeventeújoncoktól a fogadalmat ki. veszi Kiss Lajos körzetparancsnok, fő­hadnagy. Bátorító szavakkal, buzdííólag montdja: ..Legyen e nemzedék is oly bá­tor és erős, mint az ösmagyarok idejé­ben. Foglalja imájába minden ellensé­günk, ments meg minket Uram a magya­rok fegyvereitől. Ezután a zenekar a Hiszekegy-et játssza. Jelzik a 2.5 km-es járőr verseny beér­kezését és a kerékpárosok indítását Míg ezek beérkeznek, a nyíregyházi lev. zenekar szórakoztatja a közönséget, amit * jelenlevők tetszéssel és tapssal fogadnak. Megérkeznek a kerékpáros verseny résztvevői is. A több csapatból beneve­zett 16 km-es versenyt a mándoki Vincze Lajos nyerte 23 perces idővel. I. korcsoport játékot és puskagya- korlatot, a II. korcsoport rendgyakorlatot mutat be Tóth József főoktató betanítása után nagy fegyelem mellett. A rohamsisakos III. korcsoport kidol­gozott harcászatot végez Fülöp Béla irá­nyítása szerint Ropog a fegyver a meg­indul a támadás. Közben a harc színhe­lyére érkeznek az egészségügyi katonák. Sebesülés. —- Persze csak játék. — Két puskára teszik és sietnek vele a segély helyre .A közönség körében ijedt arco­kat Látni, de Tóth József főoktató meg­jegyzi, hogy játék az egész. Kimagaslóan felejthetetlen látvány, és 5000 közönség tapsvihara üdvözli Cserhalmi Irén ref. tanítónő lev. o.kt^tó által betanított s cigányzenére bemuta­tott leventelányok rítrtiikus gyakorlatát és magyaros lányét. A díjkiosztás után Batta Zoltán ref. lelkész megköszöni a vezetőknek és le­ventéknek, hogy ilyen szép napot sze­reztek Mándok népének. Örök a magyar, ,,A magyar élet kapuját döngetheti a világ — mondotta B|tta — de be ! n metörhetik, mert élni tud és élni akar. Ilyen műnk mellett, amit a leventék végeznek, örök a magyar." Vezényszó hallatszik. — Imához! A zene a magyar imádságba kezd. Kalapok lekerülnek a fejről. Könnyes szemű em­berek utánozzák a zene hangját „Hozz rá víg esztendőt! Megbünhődte már e nép a múltai s jövendőt." I Díszmenet. Gyönyörű a kép. Pattognak a vezényszavak, a zene megindul, a szá­zadok után a község felé. Ember-ember hátán. Kíséri a magyar fiúkat, a jövendő katonáit. Kis idő múlva vacsora. Este a község minden rangú tagja a ..Hangyában" találkozik. Tánc 11 óráig. Itt is azt látjuk, hogy nemcsak a mun­kában de a szórakozásban is együtt van­nak a község vezetősége, polgárai egyaránt Meleg van. Izzadnak a fiúk, de bírják a táncot. „Húzzad cigány" hangzik jobbról-balrók Éjszaka 11 órakor a kürt sorakozót jelez. Ez a nyíregyházi fiúknak szól. Bú­csúzás. Háromszoros huj. huj, hajrái In­dulás az állomásra. Nincs fáradtság, törődöttség az arco­kon, hanem öröm s megelégedés, hogy az egyesült levente- és cserkész­zenekar szereplése sikerrel járt. Az egész leventenap példás rendezése Tóth József csap. pk. lev. főoktató és Fülöp Béla főoktaló érdeme, kiknek oda­adó munkája azt bizonyítja, hogy lehet, kell és érdemes a magyar fajtáért dol­gozni. Ilyen oktatói kar vezetése közelebb visz minden magyart a szebb jövőhöz. Fiedler János. A bécsi kamarilla magyarfaló makacs­sága buktatta meg száz éve egy magyar zseni szenzációs távirógépét Jóassei nááor sem tudta megvédeni Andreán Károly nagyszerű „távirgányái* A repülőgép és a rádió teljesen meg- ; változtatta a világot. Egy igen okos em- j bemek bölcs megállapítása ez. Vagy el- lépzelhető-e például Hitler Adolf szédü- j letes pályafutása és az egész mai világ- í helyzet — rádió és repülőgép nélkül? j A rádió elődje a telegráf volt. A mi úttörőinket könnyen elfelejtő közvéle­mény nem is nagyon tudja, hogy a tele- gráf egyik fajtáját, a távirgányt egy zse­niális magyar honfitársunk találta fel. Hogy a telefon létrejötténél Puskás, Amerikában élő magyar mérnök volt Edison jobbkeze. azt tudjuk. De, hogy Andreán Károly találmánya miben állt, azt csak a Nemzeti Múzeumban őrzött | egykorú magyar szaklapok és könyvek ; adataiból tudjuk meg. A táviró ősformája Franciaországban született meg. Mi a francia forradalomból általában csak a nyaktilót és háborúkat tudunk, pedig hát volt az emberiség ak­kori nagy nekibuzdulásában egynémely okos eredmény is. Így például a telegráf Egy francia katolikus pap, Chappe páter találta fél az első optikai telegráfot. A francia forradalom ötödik évében állítot­ta fel az öreg páter ezt, egy hetveo- kilométeres országúton Párizstól délre. Sajátságos, de így van. hogy az első üze­net, amit ezzel a géppel küldöttek, az a katolikus páternek üdvözlete volt — a forradalmi konventnek .. . A franciák ördögi találmánynak mon­dották ezt a csodálatos újítást. Azelőtt lovas küldöncök nyargalták halálra ma­gukat — és mégis három napig is eltar­tott, míg Párizstól a tengerpartig üzenet jutott. Chappe atya zsenialitása megol­dotta ezt a kérdést. Nemsokára világ­hírre emelkedett ez a gép. Még Orosz­országban is bevezették a hatóságok, csak éppen Törökország és a Habsburg birodalom nem vette át. A Szent Szövetség béke korszakában, amjkor a napóleoni erőszakos világválto- zásök romjait a józan utódok már jó­részben elsöpörték a sürgönyküldés ál­lása, bizony, még igen gyenge lábon ál­lott. Különösen az akadályozta az opti­kai telegráfnak jó felhasználását, hogy a kezelésével sok baj volt. Úgy képzeljük el ezt a masinát, hogy bizonyos távolsá­gokra, magaa póznákon különböző lécek csüngtek^, amelyeknek ide-oda rángatása muta^a a betűket A Morse-jelzésnek előfutárai voltak ezek a lécek. A léce­ket éjjel lámpák helyettesítették, de — ismétlem — a kezelésük igen komplikált volt. Eleinte negyvenöt ilyen léc himbálásá- val állították össze az A-—B—C-t. Ami­lyen újszerű és ötletes volt az optikai telegráf első alkalmazása, annyira csődöt mondott aztán amikor hosszabb szöve­gek küldésére akarták felhasználni. József nádor, Magyarország összes íróinak, művészeinek és feltalálóinak patronusa volt az első ember, aki felfi­gyelt egy magyar mémökzseni ügyessé gére. Ezt az embert Andreán Károlynak hívták. Móra Ferenc, a nagy magyar író dolgozta fel életét. A budai várban la­kozó főherceggel úgy került összekötte­tésbe, hogy Andreán elvette Nagy Jenő­nek, az udvari kamara regisztrátorának a leányát. A magyar udvari kamara, a pénzügyminisztérium jogelődje volt. A regisztrátor úr azonan magas hivatali ál­lásánál fogva bejáratos volt a főhercegi uejv^rba,. Egyszer elmondta a nádornak, hogy az ő veje, Andreán Károly, megol­dotta a már több évtizede megfeneklett telegráf-tudománynak akkori problémá­ját. Egy olyan masinát talált ki, amelyen százszorta gyorsabban lehet a legkompli­káltabb szövegeket sokkal messzebb is elküldeni, mint Chappe páter gépezeté­vel. Az új találmány lényege abból áll, hogy valami komplikált szerkezet foly­tán Andrea elérte azt, hogy mindössze három léc villámsebes ide-oda rángatá- sával küldhetett üzenetet egész távolra is. Andreán Németországban ismerkedett meg a Chappe-féle találmánnyal; attól kezdve életének jórészét a telegráf tö­kéletesítésének szánta. Éjjel-nappal dol­gozott a találmány megjavításán és nem­sokára elérte azt, hogy a Pest-budai kö­zönség előtt bemutathatta. A Gellérthegyen volt a próbatétel, il­letve a Gellérthegy tetején a Szép Ju- hászné irányában volt az egyik stáció, 4300 ölr.yire pedig odalent állott a másik "háromágú akasztófa". A nádor egész fé­nyes kíséretével személyesen vett részt a bemutatón. Széchenyi nem lévén éppen Pest-Budán nem tudott eljönni, amiért utólag legmélyebb sajnálkozását nyilvá­nította ez a minden újítás iránt lelkesedő magyar főúr. A nádor Pálffy Fidél gróf, az osztrák­hong Aria Filmszínház i Amikor nyári szünetünk után ismételten szeretettel üdvözöl* ; hetjük kedves mozilátogató kö- \ zönségünket, megragadjuk az ; alkalmat annak örömteljes köz- ■ lésére, hogy nagyrabecsült kö - \ zőnségünk köreiben elhangzott J kívánságoknak megfelelően, üze- >, ; műnkben úgy a vetítés, mint a > j hangtechnikát súlyos költségek j kímélése nélkül minden igény- i nek megfelelően, a legtökélete- 5 sebb állapotba helyeztük. \ Nagy súlyt helyezünk arra, hogy j előadásainkkal közönségünknek í minden kifogás nélküli, zavar \ tálán és kellemes szórakozást l nyújtsunk. Szünet utáni előadá- j sainkat egy olyan kirobbanó í erejű hatalmas filmkoloszussal kezdjük, amely úgy tárgyában, j mint előállításában utolérhetetlen barát tárnokmester és Mérey őexcellen­ciája „őfelsége személyes jelenlétének í tétóm est ere" kíséretében érkezett meg* bemutatóra. Az összegyülekezett nép nagy éljenzéssel és üdvrivallgássai fo­gadta. Nagy regisztrátor uram éa Andreán Károly is ott álltak nagy izga­lommal. — Mit parancsol fenséged,, mit sürgő nyözzek a Gellérthegyre? —■ kérdeétí Andreán a nádortól. A nádor helyett Splényi tábornok, Jó­zsef nádor egyik bizalmas hívé válaszolt« — Legjobb lenne fenséges uram, ha azt jelenteidé Andreán úr, hogy, fensé­ged megérkezett. Andreán elkezdte rángatni a kőteleket és jegyezte, mit válaszol a Gellérthegy, Nem is egész két perc alatt meg volt a válasz: — Éljen a Nádor! Éljen Magyarországi Odaát tehát, persze szintén szigorú el lenőrzés mellett, pontosan ki tUOWc ol­vasni, kinek a jövetelét süríönyözle még Andreán. Ezután hosszú és viLlámsebe* üzenet­váltások mentek ide-oda. Ä nádor l)U&- pirult az örömbe, azt mondotta a taiál- many meg fogja változtatni a nemzetek és emberek közötti érintkezést és két kézzel rázta meg Nagy Jenőnek éa fiatal vejének kezét. Azonban minden hiába volt. Alighogy Bécsben híre ment Andreán sikerének, az amúgy is rebellióval gyanúsított ma­gyarokat megnehertelte a bécsi hatalom; udvari futár vitte József nádornak a császár-király sajátkezű leiratát: Andreán találmányának elfogadásáról szó sem lehet, . .. „mivel ezen jakobinus- találmány a népek között köznyugtalan­ság előmozdítására szolgáló eszköz lan- ne, elvárjuk fennségedtől, hogy ezen re- belliós újításnak útját állandja , . ." A nádornak nem volt mit tenni — a bécsi hatalom ennek az elfelejtett ma­gyar tehetségnek világelismerését is ei- fürészelte. Ha nem jegyezték volna fel egykorú mérnökök és technikusak Andreán zseniális találmányának adatait ma talán még ennyit sem tudnánk: róla. Kerekesházy József. — Mozőgacdaaágok rá—éra hárfevál, dohányos-könyvecske, fMdaaé* mámrí teli könyvek kaphatók JÓ BANAL. Bethlee-utca i. —ám. DIOR különlegességek nagy választókban SININESZ fesltresamkálns A l VAY AD ÁM UTCA 4 olcsó árba*. CSÉPLÖOÉPHEl: dobsío, csapágyfém, százados, tizedes és egyensúly mér- legek/zománcos asztal tűzhelyek, szőlő é$rgyümőlc$f* perme­tező gépel és mindenféle vasáruk előnyösén beszerezhetők Zosniiorí András vasfcereskedŐDél NYÍREGYHÁZA, Bessenyei tár 6. az. — Telefonszám : 24-31

Next

/
Oldalképek
Tartalom