Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-11 / 105. szám

S, oldal. (Trianon 23.) 1943 május 11. 5Zabolcsi hirlRF A magyar sorsbérdéseb jelene címen tart előadást dr. Belohorszky Ferenc a EIE szerda esti nyilvános önképzőkörén Ahogy a humorista látja De Gnstibns... , Hogy a?< ízlésekről nem érdemes vi­tatkozni, azt már Zsiga bácsi megmond­ta. Nyugalmazott tő-könyvelő volt az öregúr és miután nyugdíja és szölíőjének jövedelme élete alkonyán is egyensúly­ban tartotta a mérlegejt, intem nagyon izgatta magát földi gondok miatt. — Ha valami vitás kérdés felvetődött, csak le­gyintett és azt mondta: — Dó guszti buszti. Amiből mindenki megérthette. hogy «em érdemes. Ho-sszú. Valóban, az ízlés különbözősége cso­dálatos. Bemutatják például aa új filmet s kérded valakitől, hogy tetszett. — Nagyszerű volt —- mondja. —• Láttam már jobbat is — véli a má­sik, — Pocsék — így a harmadik. Vagy a színház tagjairól. Egyiknek a primadonna tetszik, másiknak a szubrett de hogy a szubrettoaek tetszenék a pri­madonna. vagy a primadonnának a szub- Vett. arról még alig hallottam. Uj ruhát csináltat a nagyságos asszony és tetszik neki. A szabónöjének is. De amikor a legjobb barátnőjét kérded, azt mondja: — Mirt egy papagáj. És öt perc múlva, amikor találkozik az új toalett tulajdonos-nőjével, ellenke­ző végletbe esik: — Édes vagy benne —- csicsergi ilyen cuki ruhád még nem volt! Váltakozik az ízlés. Néha egyik perc­ről a másikra. Amikor a banketten feláll a nagy férfiú és eLmondja a magvas pohárköszöntőt, csak úgy zúg az éljen és ropog a taps. Egymást letaposva rohannak gratulálni az emberek és esküdöznek a nagy fér­fiúnak. hogy élete legszebb beszédét ni on dotta el. De egy perc múlva maguk kö­zött megállapítják, hogy válogatott osto­baságokat fecsegett és legjobb volna már lebunkózni az öreg tulkot. Változik az ízlés, néha egyik percről a másikra. Tegnap este társaságban voltam és valaki ráült egy zöld kalapra. Senki sem vette észre. Csak félóra múlva. Az ipse kereste a kalapját és megtalálta. A szé­ken, amelyen a társaság legtestesebb tagja ült. Felvette és nézte kárvallott ábrázattal. Kell-e mondanom, hogy aki a kalapot és gazdáját látta, hasát fogta nevettében. Egy zöld kalap, amin fél­óráig ültek. Van ennél fényesebb lát­vány? Harsogott a kacagás. Én magam is —* emlékszem rá a múltból — nem tudtam valaha derűsebb jelenetet elkép­zelni, Ezúttal azonban valahogy csak nehezen kapcsolódtam bele a közderült­ségbe. Váltig mondtam magamnak, hogy ez egy jó eset, egy príma mulatság, nézd már azt a szánalmas kalapot, hát nem remek dolog? Hiába. Nem tetszett. A társaság kedvéért magamra erőltettem egy mosolyt, de ez csak afféle műmosoly volt. Valahogy nem ízlett. Miért? Csak két oka lehetett. Vagy az, hogy öregszem és megválto­zott az ízlésem, vagy az —• amit az előbb elfelejtettem mondani. — bogy a kalap az enyém volt. (Kiss József.) DIVATCIKKEK selyemüjdonságofe' gyapjrtv fpetek, kötött árak* feüémgMSi nagy félajutékban Mayer Agostor átoatüxletébcB, Zrínyi lions &tca A KIÉ e heti programja a következő: Kedden leánybibliaóra. Több engedel­messég. (Jakab 4:7- 8.) Vezeti Hegyin égi Ilona tanítónő. Az óra 6 órakor kezdődik az Ifjúsági Házban (Kürt-u. 7.) Szerdán este 7 órakor az evangélikus iskola tanácstermében nyilvános önkép­zőkör. ,,A magyar sorskérdések jelene" címen tart előadást dr. Belohorszky Fe­renc gimnáziumi tanár. Minden érdeklő­dőt szeretettel hívunk és várunk. Csütörtökön este 7 órakor ének- és zeneóra az Ifjúsági Házban. (Honvéd haditudósító osztály. Pogány György haditudósító.) A rögtönzött ezredirodában beszélge­tünk. Az alig néhány négyzetméter nagy­ságú szobában serény munka folyik.: pa­rancsokat írnak, felterjesztéseket készíte­nek és az elmúlt harcokról vázlatokat rajzolnak. Az írógépkopogás egyhangú lármáját minduntalan megszakítja a tele­fon csengése és a küldöncök rövid je­lentése. Fiatal főhadnagy ül velünk szemben. Falán ö a páncélos hadosztály" legfiatalabb főhadnagya: vitéz Lacz Csa­ba. Szinte íélszegen tiltakozik minden kérdés ellen. Nem akar semmiről sem beszélni, ami a személyével összefüggés­ben van. Hosszú, érdekes és szakszerű előadást tart a hadosztály harcairól, me- j sél elöljárói és alárendeltjei hősi küzdel­méről. csak saját magáról feledkezik meg. Interjúnak készült a beszélgetés.— Szerénységén azonban csődöt mond műi­den kísérlet. Pedig érdemes vitéz Lacz Csabával foglalkozni; ö a hadosztály egyik büszkesége. A legviharosabb na­pokban. amikor minden ember tudása, harckedve és példamutatása döntötte el egész seregcsoportok sorsát. a fiatal főhadnagy átvette a zászlóalj parancs­nokságot, majd amikor az ezredparancs­nok is megsebesült, az ezredparancsnok- ságot. Mint újdonsült ezredparancsnok, megmutatta, hogy igazi férfi került a sok vért vesztett páncélos lövészek élé­re, — A nagy téli csata első napjaiban történt: a páncélos lövészek parancsot kaptak, hogy harckocsitámogatással tör­jenek előre és támadják oldalba az el­lenséget, A parancsot hősiesen teljesítet­ték, pedig amint utóbb kiderült, több­szörös túlerővel álltak szemben. Délután félhárom órakor indult meg a nyolc kilo- méípernyire fekvő község ellen a tá­madás és öt órakor már a falu határá­ban harcoltak a meglepett vörösökkel. A géppisztoly- és puska tűzbe mindkét rész­ről beleszóltak a tankok ágyúi. A szov­jet sztalinorgona sem maradt veszteg. — Ebben a véres harcban halt hősi halált vitéz Lovay Ferenc alezredes, az egyik zászlóalj parancsnoka. Ugyanezen az éj­szakán pedig Herke Ferenc százados, zászlóalj parancsnokhelyettes erőszakos felderítés közben megsebesült. Ekkor ka­pott parancsot vitéz Lacz Csaba főhad­nagy a zászlóaljparancsnokság átvéte- -! éré. Január tizennyolcadikén az A.-i har­cokban vitéz Lacznak jutott feladatául az állomás környékén elrejtőzött vörösök kifüstölése. Másnap a hadosztály tovább vonult l.-re. Ez volt a visszavétel fede­zésének kulcsállása. Itt kellett föltartóz­tatni a bolsevistákat az utolsó szál em­berig. Mielőtt azonban A-t a hadosztály elhagyta volna, gondos munkát végzett: fölrobbantott mindent, aminek a vörösök a legcsekélyebbz hasznát vehették volna. Egymás után repültek a levegőbe a hi­dak, a gyárak, a katonai berendezések és az egyes épületek. A bolsevisták minde*n oldalról támadtak. Az utolsó Szombeton este 7 órakor a fiúk biblia- órája. Tiszta képzelet. (Péld. 24:9-10.) Balczó András lelkész-elnök. Vasárnap délben 12 órakor imaóra. Délután 5 órakor bibliatanulmány. A mindennapi kenyér. (Máté 6:11.) Vezeti Kiss Zoltán evangélikus tanító, világi el­nök. Utána a szeniorok bibliaorája. Minden alkalomra szeretettel hívunk mindenkit. Szolgálni akar a K1E. Alkal­makat akar megújítani. Jöjj közénk, hogy együtt harcoljunk szebb jövőnkért, nagy Magyarországért. robbantást nem lehetett már végrehajta­ni. A pályaudvar felől nagy ellenséges kötelékek közeledtek. Pedig ott állt egy vasúti szerelvény, amelyet a vagonok be­fagyott tengelye miatt nem lehetett elin­dítani. Pedig fontos lett volna, hogy ne kerüljön ellenséges kézre: az orosz va­súti vágányok ugyanis széles nyomlá- vúak és így nem használhatják a saját szerelvényeiket az általunk elfoglalt te­rületen, ahol a műszaki századok, köz­vetlenül a harcoló csapataink nyomában haladva keskenyre építették a vágányo­kat, A szerelvény azonban ott maradt. Húszadikáról huszonegyedikére virradó éjjel szörnyű robbanás rázta meg a leve­gőt. Majd röviden utána több kisebb robbanás hallatszott. A.-ban vad pánik i tört ki az oroszok között. A pályaudvar felöl sűrű füstfelhő szállt a csillagos ég ft lé. Magyaroknak azonban nyomuk sem volt. Az I.-i hídfőnél pedig ugyanekkor megelégedetten nézett az órájára a pa­rancsnok: — Egy óra húsz. Lacz Csabának mégis sikerült fölrobantania a szerel­vényt. Isten vezérelje vissza! Két órával későbben a derékig érő hó­tól kifáradva félig összefagyva megérke­zett vitéz Lacz a rcmbolójárőrrel. El­mondotta, hogy a rend kedvéért nemcsak a vonatot robbantotta fel, hanem a vágá­nyokat is több helyen a levegőbe röpí­tette. A hadosztály nap-nap utón újabb vé­res harcokat vívott. Különösen a lövé­szeknek jutott ki a részük a nehéz és minden áldozatot megkóvánó küzdelem­ből. A hadosztály fedezte a hadsereg visszavételét és ők fedezték a hadosztá­lyét. Súlyos veszteségeik voltak. Már nem volt ezrednyi erejük. Az egység új nevet kapott hős parancsnokáról: Szi- getváry csoport lett. Ahadesereg mozgó hadműveletei be­fejeződtek. A páncélos hadosztály meg­kapta a parancsot: vonuljon vissza, ami­lyen gyorsan csak tud és szakadjon el az ellenségtől. Amikor már a parancs megérkezett K.-ra. a hadosztályt tized­szer kerítették körül az oroszok. Ez al­kalommal azonban még nagyobb árokét vontak össze: minden áron élet-halálra meg akartak mérkőzni azzal az egység­gel, amely a visszavonulást fedezte. — Kilencszer más biztos zsákmányként a kezükben érezték és mégis kicsúszott, — Hajnalban Szigetváry alezredes, a lö­vészcsoport parancsnoka megsebesült. Uj ezredparancsnok kellett ! A moto­rok búgtak és a hadosztály első része már útban volt újabb hadműveleti terü­let felé. A bolsevisták azonban nem adták olcsón Az egyetlen utat óriási túlerővel megtámadják. Reménytelennek látszott a helyzet. A soksok dicső harc­ban re sztvett páncélos hadosztály sorsa úgy látszott, megpecsételődött. Horváth vezérőrnagy, a hadosztály parancsnoka villámgyorsan intézkedett. Mindent a legnagyobb célszerűséggel kellett megoldania. Először is a lövé­szeknek jelölt ki új parancsnokot. Szi­getváry alezredes segédtisztje. vitéz Lacz Csaba főhadnagy kapott parancsot a lövészcsoport parancsnoksgáának áívé- telé.re. Az új ezredprancsnoknak a helyén volt a szíve. Az emberei nagyrészét elő­re küldte az útért folyó harcokhoz. Ő ma­ga maroknyi csoporttal visszamaradt utóvédnek. Javában dúlt a csata, az út mentén amikor újabb szovjet támadás érte a hadosztályt. A faluba beszivárgott a gyalogság é;s a házakból géppisztollyal, és géppuskával megiámadta a kocsioszlc. | pót. Minden vélgeges elveszettnek lát - i szett. Az ellenség körülbölül négyszeres I túlerővel közeledett. . . | Vitéz Lacz nem vesztette el a fejét. I 1 áínadásba vitte az alig egy-két sza- j kasznyi emberét. Hcskölteménybe illő ' ütközet fejlődött ki. A sebesültek le- j másztak a gépkocsikról és tüzeltek. Aki nem birt a lábán állni, bevánszorgott az eis őházha és onnan lőtt. A súlyos sebe­sültek pedig a gépkocsikból nyitották meg a tüzet. Órákig, vagy percekig tar­tott a harc — senki sem tudja. Az ifjú ezredparancsnok embertől emberhez sza­ladt ötször is végigjárt minden egyes utcát, ahol harcoltak. A golyó nem fog­ta. Pedig nem volt ideje fedezni magát. Parancsokat adott, harcolt, lelket öntött a már-már csüggedökbe és közben még a sebesültekről is gondoskodott. Az utolsó házból is kizavarták már a vörösöket, amikor megjött a megváltó hír az elől küzdőktől : — Az út szabad ! Gépkocsira ! Tolvajok a vádlottak padján Tóth Sándor timári lakos Boda Jó­zseftől hárem kéve kosárfonáshoz hasz­nált fűzfavesszőt lopott. A tolvajt a nyír­egyházi törvényszék egyhónapi fogházra ítélte. Volosín Sándor mint gazdasági alkal­mazott szolgált Biró Lajos paszabi gaz­dálkodónál, A hűtlen alkalmazott egy alkalmas órában értékes ruhaneműeket és szerszámokat szedett össze és meg­szökött szolgálati helyéről. A tolvajt a csendőrök elfogták. A nyíregyházi tör­vényszéken. dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró Volosin Lászlót jog­erősen négyhónapi fogházra ítélte. Nem nyithat későn, nem gorombáskodbat a hnskimérő Ungváron megállapították, hogy a hen-> tesek közül egyesek későn nyitnak, má­sok a vevőkkel gorombáskodnak, kéi olyan hentes is volt. akik ittas állapot­ban mérték ki a húst. Magay László dr. polgármester a jövőben megfigyelteti a húskimérést és ahol hiányokat észlel, ott az iparengedély bevonásával büntet. Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda lodern espressfr kávéfőző -- Telefou: 26-11. Páncélosok a téli csatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom