Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-30 / 144. szám
A holnap Magyarországát nem a tisztjei, hanem a ma magyar fogják felépíteni — ffiöud«Ha Terőcsy Zoltán e?aagéilfens püspk előadóképzé íanfolyamán keretek körött a Szabc-Jcsvármegyei Népművelési Bizottság hathónapos előadó- képző tanfolyam:. a Sóstó-szálló nagy- tcimében dr. Borbély Sándor alispán elnöklete alatt. A megnyitó ünnepségen a város képviseletében megjelent Szohor Pál polgármester. Az előadói asztal mellett foglalt helyet Turóczy Zoltán evangélikus püspök, a tanfolyam első előadója dr. Gallay Rezső kir. tanfelügyelő, a hétfői nap második előadója és Jákváry Kálmán népművelési bízót 1 sági titkár. A nagytermet egészen megtöltötte a Szatmár-, Hajdú-. Bihar- és Szabolcs vármegyékből ösozesereglett népművelők hatalmas számban jelentős és munkára lelkes gárdája. A Magyar Hiszekegy szavai után "dr. Borbély Sándor alispán a népművelők magasztos hivatására utalt megnyitó szavaiban. A kertészhez hasonlította őket, akik a vadócba rózsát ojtanak. Amikor a népművelőket üdvözli, úgy érzi, hogy nem lehetne szebb szavakkal köszönteni a tanfolyam hallgatóit és munkáját, mintha Kölcsey szavaival arra kérjük az Istent: „Isten áldd meg a magyart". Megnyitó szavai után felkérte Turóczy Zoltánt, a tiszai evangélikus egyházkerület püspökét előadása megtartására. Turóczy Zoltán püspök előadása. Turóczy Zoltán háromnegyedórás beszédében arra a kérdésre kívánt feleletet adni, vájjon szükség van-e Magyarországon műveltebb emberre és magyarabb magyarra. Bevezetőben rámutatott arra. hogy ez a kérdés tipológiai kérdés, a minőség kérdése. Meg kell állapítani, hegy a magyar népművelés még nem érkezett el a minőség kérdéséhez. Vannak olyan gyökérkérdések, amelyeket előbb tisztázni kell. Ezekre a kérdésekre kíván először feleletet adni. Szükség van-e Magyarországon a műveltebb emberre? Ezt a kérdést veti fel elsőnek. A felelet kézzel foghatónak látszik s mégis nem olyan egyszerű a felelet. Minden kérdésre egy elméleti és egy gyakorlati feleletet lehet adni. Nagy:.:: sokszor elméletileg helyesen látjuk a kérdést a gyakorlatban azonban tévedésbe esünk. Azután minden kérdésre lehet egy egyéni feleletet adni és a közvélemény is felel reá. Itt is meg kell állapítani azt, hogy ezek a feleletek nem fedik egymást. hong Ari& Filmszínház i Amikor nyári szünetünk után ismételten szeretettel üdvözölhetjük kedves inozilátogatö kö zönségünket, megragadjuk az alkalmat adnak örömteljes közlésére, hogy nagyrabecsült kö zönségünk köreiben elhangzott kívánságoknak megfelelően, üzemünkben úgy a vetítés, mint a hangtechnikát súlyos költségek kímélése nélkül minden igénynek megfelelően, a legtökéletesebb állapotba helyeztük. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy előadásainkkal közönségünknek minden kifogás nélküli, zavar tálán é3 kellemes szórakozást nyújtsunk. Szünet utáni előadásainkat egy olyan kirobbanó erejű hatalmas filmkoloszussal * kezdjük, amely úgy tárgyában, | mint előállásában utolérhetetlen Ezek figyelembevételével kíván most j már feleletet adni arra a kérdésre, hogy I ked-l-e Magyarországon a műveltebb cm- . bei? Mit felel erre a magyar kultúrpolitika? Megállapítja, hogy a magyar kultúrpolitika még mindig nem tekinti elsőrendűnek a nemzetművelési. Utal arra^ hogy milyen nehéz a tanárokat és a tanítókat a honvédelmi szolgálat alól mentesíteni. Ebben benne van ugyan a pedagógusok dicsérete is, mert ezeket az embereket tudják a legjobban használni, akik kezdettől fogva nevelték az embert. Nem is kifogásolná senki sem, ha ezek a pedagógusok is honvédelmi szolgálatot telje-síimének akkor, amikor a lét és a nemlét kérdéséről van szó, amikor mindenkinek el kell menni, de nem lehet helyeselni, ha csak azért hívják el őket szolgálatba, hogy valahol olyan szolgálatot lássanak el, amelyet más is köny- nyn elláthat, ugyanakkor azonban 100 vagy 200 gyermek marad tanító nélkül. Nem érzik még nálunk azt, hogy a belső front erefe a magyar pedagógusok kezében van és a holnap Magyarországát nem a holnap kiképző tisztjei, hanem a ma pedagógusai építik iel. Kell-e Magyarországon a műveltebb ember? Van erre egy anyagi felelet is. Elismeri az egyetemeknek a nemzet művelésében való irányító szerepét, elismeri a középiskoláknak a művelt középosztály kialakításában való szerepét is, de vallja, hogy sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a nép legszélesebb rétegeit műveljük ki. Nem szeretné ha a kultúra kérdésé-ben az egyetemi és az elemi oktatást szembeállítanák egymással, hanem azt akarja mondani, hogy abban az esetben, ha mégis választani kellene az egyetemi, vagy a népiskolai oktatás között, akkor a népiskola mellett állana. Sajnálatosnak látja, hogy a magyar tanítót és a tanárt mostohán dotálják. Egy napszámos, vagy favágó sokkal nagyobb háborús anyagi biztonságot tud a maga számára teremteni, mint egy tanító. Mii felel a kérdésre a magyar közvélemény? Sajnálattal állapítja meg, hogy sok ember egyenesen károsnak veszedelmesnek tartja a köznép művelését. Sokan azt szeretnék, ha a Bánk-bán Tíborcaí élnének még ezen a földön, akik alázatosak hajlíthatóak, engedelmesebbek. Nemcsak a közvéleménynek, az egyénnek is feleletet kell adnia erre a kérdésre. Amikor az idők megnehezedtek felettünk, amikor takarékoskodni keli, akkor legelőször az Istennel való kapcsolatunkban kezdjük el a takarékoskodást s utána a kultúrában való takarékoskodásunk következik. Nem tudjuk koplalva és rongyosan is tartani a kultúrszínvonalat. De személyesen is feleletet kell adni erre a kérdésre. Mi vitt mint népművelőt a kötelességem teljesítésében? Sok ember csak kényszerből, sok ember illendőségből, más a dicsőségért, vagy esetleg a sovány tiszteletdíjért végezte el a népművelés munkáját. Kérdi, vájjon tud- nánk-e olyan népművelők lenni, mint az apostolok voltak? Pál apostol, amikor az evangéliumot elhozta Európa pépeihez, nem csinált először költségvetést, nem követelt tíszteletdijat — amit pedig nagyon megérdemelt volna —, nem kért napidijat, nem kért gyorsvonati szabadjegyet. Pedig ha nem végezte volna el a magára vállalt feladatot, Európában nem lett volna ismertté a keresztyénség. I Szólt azokról az akadályokról, amelyek a lelkes népművelők ' unkakedvét naholnap kiképző pedagógusai s Népművelő Bizottság gyón könnyen lelohaszthatják. Amikor a pedagógus napokat, esetleg heteket olvasással, tanulmányozással tölt él, hogy minél többet és jobbat adhasson hallgatóinak s amikor elérkezik előadásának napja, nagyon sokszor csak két-három ember hallgatja meg az előadását, az ilyen körülmények könnyen letörhetik a munkakedvet. Ezután arra a kérdésre adott feleletet, vájjon kell-e műveltebb magyar ember Magyarországon? Magyarországon nehéz a helyzete a magyar embernek. Egy .miniszter szavaira utalva mondja, hogy Honoluluban könnyebb dolga van egy törzsfőnöknek, mint Magyarországon, egy miniszternek. Magyarországon a nemzetiségeknek mindig jobb dolguk volt, mint a magyarságnak. Utalt a régi kultúi politikára, amikor a nemzetiségi vidékeken a népnevelés számára higiénikus iskolákat emeltek s ugyanakkor a magyar Alföld gyermeke a legnehezebb körülmények között, dohos levegőjű teremben tanulta az írást és olvasást és nagyon sokszor kilométereket kellett a magyar gyermeknek gyalogolnia, hogy az iskolába eljusson. Hogy mi hiba volt a múltban ezen a téren, csak a Klebeisberg Kuno által megindított magyar iskolapítésí politikára utal. Nálunk még azért is fel kellett szólalni, hogy a nemzetiségi vidékeken élő magyar gyermeknek magyarul való tanítását biztosítsák. A nagy népek versenyében számban és hatalomban nem vehetjük fel a versenyt. De minőséggel pótolhatjuk, Ezéi kell magyarabbakká és műveltebbekké lennünk. Utal itt a finn nép történetére. Hogy minőségileg többek legyünk, erkölcsileg kell jobbakká lennünk. Az erkölcs nélküli kultúra a sátán kultúrája. Enélkül a technikus betörővé, a vegyész bombagyárossá, a pedagógus agitátorrá lesz. Az erkölcsi érzésünknek azonban a vallásban kell gyökereznie. Kultúránk oti kezdődik ,amikor reájövünk arra, hogy mi mindent nem udunk még. Fegyelmezetteknek kell lennünk. Ezt a fegyelmet azonban ne a hatalom kényszerítő ereje rakja reánk hanem őrként vállaljuk el. Megállapítja, hogy magyarságtudatunk még elég gyenge. Mindent jobbnak tartunk, ami idegen és mindent rossznak iartunk, ami magyar. Hibánk, hogy nagy bennünk az idegenimádat. Ha egy idegen emberrel kerül össze 10 magyar ember, akkor, ha törve is .mindjárt az ő nyelvükre fordítjuk át a társalgást. Bennünk bizonyos ala- csonyabbrenaűség érzése fejlődik ki. — Mintha hiába mondta volna Széchenyi : Mi sem vagyunk az utolsók a világ népei között. Befejezésül ara mutatott reá„ hogy nem új módszerekre és irányzatokra van szükség a népneveiés terén, hanem arra, hogy új emberek legyenek. Oiyan emberek álljanak a népművelők élén, akik szemé lyükben legyenek élő példák a követésre. S kérdi, vájjon el tudná-e mondani minden népművelő az emberek előtt önmagáról: Ilyenek legyetek, mint amilyen én vagyok ! A tetszésnyilvánítástól gyakran félbeszakított megnyitó előadást a jelenlevők zajos tetszéssel fogadták s Borbély Sándor dr. alispán köszönte meg az előadónak. Az előadás után negyedórás szünetet rendelt el az elnök. Ellopta a ruhát, mert megtetszett Váradi Etel nyíregyházi lakos dr. Szabolcs Jenő orvosnál szolgált. Egy alkalommal, amikor Szabolcsék vidéken tartózkodtak, Szabolcsné ruhái közűi több ruhát elemeit a hűtlen cselédleány. Tette kiderült. A megejtett nyomozás során több ruha is megkerült. Lopás bűntette címén került az ügye a nyíregyházi kir. törvényszék elé. A megtartott tárgyaláson a leány bevallotta a bűncselekmény elkövetését. Azzal védekezett, hogy a szép és ízléses ruha nagyon megtetszett neki, de pénze nem volt, ezért ellopta. Jogerősen 4 hónapi fogházbüntetésre ítélték. üepznrta ellenfeléi, meri a birkózásban alul maradt Szász Imre ibrányi lakos Móré Simon 1 nevű barátjával együtt italozott az egyik j községbeli kocsmában. Italozás közben valami jelentéktelen dolgon összevesztek j s hogy a vitát eldöntsék, bírókra keltek j egymással. Móré erősebbnek bizonyult s j Szász Imrét többízben is legyűrte. Szász / ezen annyira megmérgelödöít, hogy késé- 1 vei hátbaszúrta ellenfelét. Móré Simont = sérülésével be kellett szállítani a kórházba, ahol három hétig nyomta az ágyat, Szász pedig a bíróság elé került. A megtartott főtárgyalásen Szász beismerte a bűncselekmény elkövetését, csupán azzal mentegette a tettét, hogy nem akarta olyan komolyan megszűrni a barátját. Most azután Szász kénytelen három hónapot pihenni, míg a jogerősen kiszabott fogházbüntetését le nem üli. Filmsadnlbiáac. Jun ,30, juiius 1 Szerda, csütörtök | Az utolsó osztrák film Klrokfeldi pap 1 Ludwig Anzengruber világhírű | regényének filmváltozata Közreműködik a Wiener Schubert Bund vig négyese és a Wiener Sángerknáben énekkara. Jön A legnagyobb Jöu olasz viíágfilm B e n g á s í Saereplők Tasnády Fekete Mária, Fosco Giachetti és 10§ ezer statiszta. Fimtgaduijháas* Julius 2 tel Péníektö A velencei bíennálén Mussolini kupái nyert drámai erejű hats'mar. tömegfilm Bengázi A iibiai forrósá&bin icrajlotí siva'agi háború, emben elképzeléseket í'elül- muió megrázó tragédia. A katonai éré- fiiek, a határtalan szeretet és emberi odaadás hősi eposza A borzalmasai vissiatükrSrö háborús filmek legnagyobb alkotása Főszerep1ök: Tasnádv Fekete Mária Fosco Giachetti Amadeo Na? zári Vivi Gíoi, stb,
