Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
mm Ma és minden este Bessenyei-tér Raáványi Mária és RéKeffy Irén a két népszerű fővárosi énekesnő énekel a Gyureskó Étteremben ■sTSMMraasBias a— Halálos szerencsétlenség Irta: Tersánszky J. Jenő • A budai dunaparton hirtelen csődület cámad. Szerencsétlenség történt. Egy izgatott, lihegő hang máris tudósítja az összesereglő közönséggel, hogy: — Valami munkás a kézikocsijával belezuhant erről a magas partról a vízbe ás biztosan megsérült és a kocsija alá ke- került a vízben és az úszik most la . . . Oda figyeljenek. Tényleg, a magas Dunapart közelében fura alkotmány úszik lefelé és körülötte lacsöbrök . .. már jól kivehető . .. .A tömeg szömyüiködik. Egy elegáns hölgy gavallérja karján elsikoltja magát: Én elájulok, annyira borzadok az ilyen látványtól. Jöjjön ! Ám az irány, ami felé a bölgy a lovagját húzza, pont a Dunára szolgáló lépcső- zet, ahonnan legjobban látható az úszó holmi, éppenséggel, ha lejjeb ér. A tömeg újabb izgalmára valaki mutatja. hogy a rendőri motoros elindult a vizen úszó micsoda után. Szeli a motoros a vizet és két perc alatt megelőzi az úszó vacakot. Akkor a csónakból egyik rendőr hosszú csáklyát akaszt beléje és előbb a csónak felé húzza, majd ellenkezőleg, a part felé tolja. A csónak egészen a sekélyig fáról és az úszó alkotmány már meg is re- aeklett itt, közvetlen a Dunára szolgáló lépcsőzet alján, A tömeg azonban most izgul jobbon azon: mikor csákiyázzák ki és hogyan csáklyázzák ki a vízbefultat? r Valaki harsányan érdeklődik: — Hát hova tűnhetett el a boldogtalan? Föl sem bukkant! A kocsija alá sodorta a víz? Akihez a kérdést intézi az illető, mici- ■»apkás munkás. A ruhája csupa festék. Mogorván legyint és így válaszol: , — Nem fűlt be senki. Ne riadozzék ! — Honnan tudja, ha a mentőcsónak keresi, hogy nem fűlt itt meg senki? — firtatja ingerülten az érdeklődő. —- Mert én fúltam volna bele. De lássa, hogy itt vagyok, az snyém a kocsi. Beleguirult. mikor meg akartam mosni. A kőrülállókon egy pillanatra bámész- zavar tetszik. Nem tudják, örüljenek-e, vagy bosszankadjanak rajta, hogy csak vaklárma volt a szerencsétlenség. Az első, az elegáns dáma a lovagja karján, aki szinte hisztérikusan rival! a szobafestőre: — És miért nem kiabál a mentőcsónaknak. hogy ne keressék? — Minek kiabáljak? — felelő vállrándítva a hullajelölt. — Legalább kihúzzák a kocsimat. Arra valók! . — És nem sül le a képe, hogy ennyi -embert idecsődít és izgulatban tart? — Holott ... — rikácsolja a hölgy és mikor itt elakad, a hullajelölt egyszerre kacagtató fintort vág és így szól közbe: — Mit holott ? . . . Holott beugorhat- nék magának utólag is, mert ingyen szín- í házat akar látni itten és hozzátartozik egy hulla is? A körülállók harsogó nevetésben törnek ki. Tíz lépéssel odább már nem érti senki hogy micsodán nevetnek mögötte. De a rendőri mentőcsónak’ éppen a kocsi továbbúszott facsöbreit halássza, hát azt hiszik, hogy ezen illik nevetni és terjed a röhej. terjed, holott hát még kevesen tudják, nem emberéletről van-e szó. — Egészen furcsa ez! És nagyon | mieggooidolkoztató éppfenséggal manap. Vidéki ember már tudja s Vesszőshöz vezet az útja* Villásreggelit, ebédet, vacsorát kap, ízes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszős várja vendégségbe. Lakásínség és lakásigénybevétei Irta: Pisszer János Az új lakóépületek építésénél, az 1931. év előtt életben volt 30 éves adómentességnek megszüntetése eredményezte a ír.xi lakásínségei. Ez alig tagadható, mert az addig folyt nagyobb lakásépítő tevékenység megtorpanásáét a konjunktúra^ romlás mellett és azzal párhuzamosan, az adóm ént es-ség megszűnése okozta. A lakástermelés mindinkább szükebb keretek közt folyt. Kevesebb lakást termeltünk, mint amennyit a népességszaporodás megkívánt. A mai ínséget ez hozta létre. Viszont a mai viszonyok a múltaknak ezt a hibáját helyrehozni nem alkalmasak, Küzdünk ellene, sikere azonban nem mutatkozik. Újabban, ismét az a gondolat kezd uralkodóvá lenni, hogy igénybevételek alkalmaztassanak. Érdekes ebből a szemszögből Nagyvárad közigazgatási bizottsága 1942. évi második feléről szóló jelentésének az a része, amely a lakásínség megszüntetése végett kormányrendelet kibocsátását javasolja, amely renrdelje el a külön-külön lakó családtagoknak '— ha szükségletüket meghaladó lakásban laknak — összeköltöztetését és ip-ég néhány pont közt azt is, hogy az 1941. évi íebr. 23-e után épült vagy átalakított lakások igénybevehetők és ezek bérei megfelelőig korlátozhatók legyenek. — Eddig ugyanis az új lakások bérei, első ízben, szabadon voltak megállapíthatók. Ez a javaslat amennyire éribe tő és a mai lakásínséges állapotból fakadt, erősen előrevetí annak lehetőségét, hogy a mai súlyos viszonyok között még csökkent mértékben folyó lakás termelés is, megállhat és a lakásínség csökkenése helyett annak növekedését idézheti elő. Ezt pedig elkerülni elsőrangú közérdek. A mai lakástermelés az emelkedett anyagárak és munkabérek mellett csak azért folyik még az eléggé korlátolt mértékben. mert van rá remény, hogy a drágán megépített lakóházba befektetett építőtöké megfelelő rentabilitást talál. Még ez kecsegteti az építőket. Ha ez megszűnnék, akkor valószínűleg vásszahú zódnék a magántőke ettől a befeklelés- től is és akkor, amit a már eddig megépült új házak elfoglalásával elérne a köz, azt a lakástermelés megszűnésén többszörösen elveszítené. A javaslatnak életbeléptetése igen kényes helyzetet teremtene a lakástermelés terén, amit elkerülni és helyébe a Lakás- termelés fokozásának a lehetőségét állítani lenne a cél. Az kétségtelen, hogyha az új lakások rekvirálhatók, bérük pedig redukáltan lesz megállapítva, akkor a magántőke nem mehet bele racionálisan az építésbe, a lekástermelásbe. Nem marad tehát más mód, mint a közhatósági úton való lakástermelés. Iagz ugyan, hogy a hatóságok sem engedhetik meg maguknak a veszteséges befektetést, de talán inkább áldozhatnak mint a magánosok. Az r sem tagadható, hogy a közületeknek , nem a közültíek magjában, hanem inkább a perifériákon vannak építési I telkeik. Ha ezeket építik be, akkor , az extensiv közületfejlesztést gyakorolják. amelynek folyománya a most f is hiányos közlekedési eszközöknek ‘ aég nagyobb igénybevétel« és még nagyobb hiánya. i Meg kell keresni tehát annak módját, ! hogy a városmagban még üres vagy irra- : cioriálisan beépített telkeken is épithes- j sen a köz, mert ezzel a belső telkeket I használhatja ki, de egyúttal a belső te- í rüieteken termelt lakásokkal, a közleke- j dési eszközök fokozódó ígénybevvételé- nek csökkentését i selősegítL A légoltal- i mi vagy légvédelmi célokra hivatkozás i talán nem helytálló, mert — hacsak nem j állandóan folyik az ellenséges légitáma- j dás a pogári lakosság ellen — a közüle- i tökben inkább a lakosság foglal helyet j és nem a katonai célokat szolgáló épü- ; letek vannak, mert az utóbbiak inkább I a perifériákon találhatók és ha ezeket ! polgári lakásokkal körül n - m építjük, az j etxensív közületfejlesztés kapcsán, akkor ! a lakosságnak, még az új és városmagban megépülő házaikban sem lesz a biztonsága kisebb, mint a perifériákon. A lakásínség másként, mint építkeaeé«- sel. éppen úgy nem szüntethető meg, mint — hogy hasonlattal éljünk, — a toast is csak festékkel lehet megfesteni. Óhajok, sóhajok nem használnak, akármilyen mélyek is ezek. A megoldás az. hogy a városmagba* levő üres és rosszul kihasznált telkeket is — kisajátítás nélkül — igénybe keli venni, az ingatlan tulajdonosának — az öröklakások mintájára — részbirtoki jogot kell adni! Ilyen kormányintézkedés a kivételes hatalom alapján kiadható, a kérdés pedig megoldható. Az ingatlantulajdonos kárpótlást, megfelelő öröklakásrész birtokbajuttatásával kaphat. Ez az építési költségösszegnek, illetve a beépített lekásmennyiségnek cca 15 százaléka lehet. így az ingatlantulajdonos, mint rész tulajdonos nem távolíttatik el birtokától, az ingatlanhoz fűződő emlékei megmaradnak. jövedelmező lakást, illetve lakásokat nyer és ezeknek bérbeadásánál kötelezhető lenne mérsékelt bérek igénylésére. Az építtető közület pedig olyan béreket állapíthat meg, aminők a viszonyok- szabta legmérsékeltebbek is lehetnek, kétségtelen hogy a rögzített lekásbérek- nél magasabbaknak kell lenniök az -így megépült házakban megszabadó béreknek. Ha a megoldásnak ezt az alakját választjuk, akkor nem áll meg a lakásépítés és nem is kell attól elriasztani a magántőkét sem rekvirálható és redukáltbérű lakások építésének rémével. De emellett a methodus mellett nemcsak a lakásszaporítás volna elérve. Eléretnék az is, hogy a tőke hijján építeni nem tudóknak telkei nem csúfítanák el a városmagot, azok beépülnének, talán legnagyobb örömére a régi tulajdonosnak. De elérhető lenne az is, hogy a váro*- magban építve nem szaporodnának a közlekedő eszközöket máris túlterhel« utasok, mert a városmagban lakók gyalog is, még egészségügyi sétaként is elérnék munkahelyüket illetve innen a lakásaikat. Ezek az előnyök még azzal is szaporodnának, hogy a most igénybevevő és a közül etek számára rendelkezésre álló tőkék nem lennének elviselhetetlenek, törlesztés folyamán sem, figyelemmel a még mindig tartó drágulási folyamatra i*. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramai onl e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. lasznált és törött grama- fonlemezeket veszek. | GARAY ZOLTÁN j műszaki üzletében, Luther-u. 8 — AJÁNDÉK céljára alkalmas töltőtollak, zsebirónok 4 színű írónők nagy választékban JÓBA-papirüzletbeu. Koronás kígyós kasza, kaszakő, fentok, sarló, dobsín, csapágyfécn, csapos marokvas, tizedes-százados és egyensúly mérlegek 6-os eke, fémköpülő és szeparátor Dienes István Városháza épület. Telefon: 28-64. H megbízhatóan és jól vásárolhat az évtizedek óta fennálló LEFKOVITS bntorfeülönlegességi lerakatábau Kossuth tér 6« szám»
