Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

{Trianon 23.) 1943 június 19. S. oldal nflggPS&u» A „Korona kérdésében el nem mondott közgyűlési felszólalás | Nem mondhatta el: Pisszer János HL Tekintetes Képviselőtestület'. Néhány szóval meg kell említenem azokat a szakosztályi és közgyűlési fel­szólalásokat, amelyek a Korona kérdé­sében elhangzottak. A szakosztályokban a polgármesteri ja­vaslat mellett a város képviselője és 1 tag, nüg ellene 7 tag szólott. A közgyűlés rendszerint már nem változtat a polgár- mesteri és a szakosztályi egybehangzó határozaton, legfeljebb, ha a polgármes­ter javaslatához ragaszkodik. Ha ez nem történik meg, akkor a szakosztály hatá­rozata szokott közgyűlési határozat is lenni. Nem éppen a fejbólintók" miatt. Mégis, a közgyűlésen is volt egy elfoga­dó nyilatkozat. A gyűlést megelőzőleg pedig a jelen hasábokon is, egy elutasí­tó állásfoglalás. Mindezek a felszólalások azonban, usak abból indultak el. hogy a MOKTÁR felkínálta! vételár alacsony és illetve, hegy mégis elfogadható, — az igenlők szerint, — mert ma az építmény nem jö­vedelmez a városnak. A ,,Korona"-szálló eladásának, vagy megtartásának kérdése azonban nem ezen kell hogy pendüljön, hanem azon. hogy ez a nagyértékű objektum hozható-e olvar- állapotba, hogy régi célját szolgál­hassa? Már a Moktár ajánlat is amellett szól, hogöy hozható. De. az előzőkben elmon­dottak is emellett szólanak. Minthogy pe­dig így van, nem állhat meg a szálloda leiújításának kérdése ott, hogy a Moktár ajánlatot nagy szónoki eloquentiával és ,aagy többséggel“ elutasították, hanem hozzálátni kell a cselekvéshez és nem a «ültgalamb-várást toArább gyakorolni. Ha a Moktár olyan kiváló szálló-specialista, mint aminőnek a polgármesteri javaslat js#mondja, akkor, — köznapiasan szólva. van abban az üzletben „fantázia", ame- raelyet kifejleszteni szükséges és lehet is! í essék kalkulálni, tessék tervezni, a le­hetőségeket és adottságokat latbavetni! Pénzügyi megoldást keresni és — külö­nösen ma! — találni! Mert ezt lehet és az ..üzlet" megéri! Nyíregyházának, de talán kevés város­nak is, alig van jobban kihasználható épülete, mint éppen a ,.Korona-szálló“. Az egész épület nem más, mint ^üzlet- ház“! Hozzátehetjük, hogy most: rosszul kihasznált üzletház. Sőt! A legirracionáli- sabban parlagon hevertetett üzletház, amely a mai viszonyok között nem is jö­vedelmezhet! Sajnosán kell megállapí­tani, hogy Nyiregyháza úgy tűnik fel, mintha belőle az üzleti érzék, a vállal­kozó szellem, teljesen kiköltözött vagy kihalt volna! Talán itt az impotenciális hiba. a szállodakérdés körül is!? Azt a nagyértékű ingatlant igen jól le­het és kell kihasználni. Senki erre na­gyobb eséllyel nem vállalkozhatik, mint éppen a tulajdonos aki a Moktár ajánla­tával szemben, a — már mondottuk, — félmillió pengős „fórral“ indulhat. Itt még legyen szabad reflektálnom az én kedves Oltványi Ödön elnöktársam­nak e lapok hasábjain megjelent cikkére. amelyben engem is apostrofálni szves ; volt. Cikkében. — igen helyesen, — abból j indult el, hogy a házvagyon ma, az adóz- | tatás nagy mértéke mellett, nem jövedel­mező. Kiszámította azt, hogy a „mai“ jö­vedelmezőségi viszonyok mellett, az a j hatalmas objektum nem hoz többet, mint i évi 743.— pengőt. Ez alapon számítva : azt is mondhatnék, hogy még ennyit sem hoz, mert ez ezzel az épülettel és annak karbantartásával is foglalatoskodó tiszt­viselők és alkalmazottak járandóságait is 1 számbavéve. az épület nemcsak semmit nem jövedelmez, hanem arra a város egyenesen ráfizet!! Tökéletesen így van, ha a „Korona- j szállót“ csak .házvagyonnak" és nem I , üzletnek" tekintjük. A házvagyont is j szokták restaurálni, modernizálni, hogy ! tetszetősebb és kelendőbb legyen. Erre a j mai jövedelmezőség nem alkalmas. Tel­jesen így van! Ámde a Korona, par exellence: „üz­let“! Üzlet a javából! Már pedig minden üzlettulajdonos üzletét akkor, ha az ki- ! vénhedt és rossz jövedelmű, nemcsak restaurálja, nemcsak modernizálja és csinostja, keni-feni, kence-fencézi, és azt is nagyon takarékosan, hanem gyökere­sen átalakítja, újjávarázsolja, olyan motí­vumokat visz beléje, aminőkkel azelőtt j nem bírt és amelyek célszerűség, kelen- j dőség használhatóság és az üzletet frek- j ventálók ízlésének, igényének, szükség- j leiének a teljes kielégítését is szolgálhat- ! fa! A Moktár is bizonyára ezt kívánta végrehajtani. Neki azonban közel. — de nem is közel, — félmillió pengő le nem dobható balaszttal kellett volna indulnia, a város indulásával szemben! Már pedig ez jelentős! : Tény az. hogy a Korona eladása a mai I veszteséget jelentős nyereséggé is alakít- j hatja a város költségvetésében. Szám- j szerűleg és a mai adottságok figyelem- I bevétele mellett, tökéletesen ig'az az amit Oltványi barátom cikke tartalmaz. De. az a kiszámított: 26,127 pengő egy­úttal az elérhető legfelsőbb maximum is. Míg ezzel szemben, a Korona racionális átalakítása és rekonstruálása, ezt a jö­vedelmet vagy nyerséget messze felül­múló évi jövedelmet hozhat azon felül, hogy megmarad a város egyik legértéke­sebb ingatlana, amelyet az idők folya­mán, később, még minden legmodernebb és legjövedelmezőbb célokra is felhasz­nálhat, még, — ha eladja, — talán örökre elzárta útját, az amaz objektummal pár­huzamos mindennemű tervezésnek, az azzal operálásnak. Még, ha ismétlésnek is tűnik fel, de, sőt éppen ezért is, nem lehet megszűnni hangoztatni azt hogy itt, ennél az ob­jektumnál nem a pillantnyi jövedelemte- lenség, vagy jövedelem a döntő abban, hogy eladassék-e vagy sem, hanem pusz­tán az, hogy elérkezett a 24-ik órája an­nak ,hogy lépjen ki tespedtségéből ez a kérdés, és induljon meg azon az úton, amely egyedül helyes a városgazdálko­dás, a városfejlesztés és más érdekek, köztük az idegenforgalom, stb. szemszö­FIGYELEM! Ezúttal értesítem a Nagyérdemű úri közönséget, hogy kerthelylségemet nagyon szépen átalakítva meg nyitottam. Elsőrangú konyha, háromfogásos déli menü. Délelőtti sörzóna 1 fütty sörrel 1 in P, Minden vasárnap a közkedvelt Rácz Károly kom binált zenekara szórakoztatja a kedves vendégeinket. V Nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri Dobos bácsi vendéglős í Egy liter hideg vízbe tegyünk j evőkanál Franck cikóiiakávét. Forraljuk körülbelül 5 percig míg a habja teljesen el nem fő. Főzés uicri álljon a rozét 3 percig. hogy tökéleteseit leülepedhessek. / De ne öntsünk hozzá hideg vizet}/ Á főzetei szűrjük le kávéskannáao. kéi/etve a SS géből! Már éppen eleget „pihent“ a Ko­rona-ügy! Már meg kell fogni! Ne engedjük a budapesti „Sáros-fürdő“ esetét Nyíregyházán a „Korona-szálló­val“ megismételtetni. A Sáros-fürdőnek messze idegenben is híres gyógyvizét év. tizedeken keresztül folyatta annakidején Budapest magistrátusa, egyenesen bele a Dunába! Mintha abban nem folyott volna elég víz addig is. Nagysokára jutott a magistratus arra a tudatra, hogy lehet ám azzal a vízzel: „Szent Gellért gyógyszál­lót" is csinálni! No, biz' igen ám! Mikor azután ezt kisütötték, már rengeteg vesz­teség volt elkönyvelhető. Nos, ne járjunk így a Korona-szállóval is! Mert hiszen, egynéhány esztendőkön át, már így jár­tunk! Ha tehát ,,üzlet“-nek tekintjük azt a szállodát és a város érdekében jól kíván­juk kihasználni, akkor lássunk neki mi­előbb a munkának és ne bevertessük azt az objektumot parlagon. Tehát: A nagytermi részt kétemelete­sen. modern szállóvá tenni! Rögtön meg­indulnak az utasok errefelé megszállani. Az udvart étteremmé tenni, beüvegezni, — lehet vasbeton keretekkel is, — és a mai étterem, a konyha és a hátsó bejárat feletti részeket másodsorban kétemele­tesre felvinni, új famenyezettel, lesül­lyesztett magassággal, a mai csapos- gerenda-menyezetből kiszedhető geren- dá felhasználásával, stb. stb„ amint ezt „takarékosan“ lehet. Ha pedig még az így megszaporodott szobaszám sem felel­ne meg, akkor a harmadik fázis készí­tendő el. Minden megoldható „üzemza­var" nélkül, sőt „üzemfejlesztéssel“, amint keilt Végül szíves bocsánatot kérek, hogy tervemet kissé hosszan adtam elő, de hi­szem ,hogy a város közérdekének szolgá­latában mondottam mindezeket el. Ebbe a projectumba beilleszthető les* még a Kaszinónak elhelyezhetése is, a Kaszinói járandóságoknak mérséklése mellett is, ’ ' ^ I A polgármester úr számokkal dolgozó, j kalkuláló tagja és feje a városnak, aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom