Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-15 / 133. szám
|Trfanon 23.) 1943 június 15. mmmn JS magyar görögUatoliUusság ffaíalmas sereg&szeé/e volt a MAGOS* nyiregyf>á&i Dr, dorogit! Farkas Ákos élnék indítványára a közgyűlés ködőié feliratban köszöntötte a Kormányzó Dr Őféméltóságát 75. s&iüetésnspia alkalmából Az országos gyűlés állást foglalt áss erdélyi magyar g. kaf. egyházaknak a hajdudorogi püspökséghez való visszacsatolása érdekébe« — Dudás Miklós püspök hatalmas beszédben fokozta a magyar görögkaioiikusság öntudatát és hivatástudatát — Markos Olivér dr államtitkár Hódiaké,.1 Krajnyák, Papp György tudományos búvárkodásainak adatai alapján kimutatta, hogy az os- ma^yarok első hittérítői a keleti egyházak papjai voltak — Sányay Jenő nagyprépost a gör. „katolikussá^ öntudatos aktivitásának reális feltételeit ismertette Nyíregyházán vasárnap országos viszonylatban is rendkívül jelentős esemény történt. A Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége (MAGOSz] városunkban tartotta seregszemléjét, amelyen hatalmas erővel nyilvánult meg a görögkatolikus magyar öntudat és hivatástudat. Kétszázezer ősi magyar eredetű gör. katolikus küldötte el képviselőit és a vármegyeháza nagytermében elhangzott beszédek és előadások a mesz- sze ezeréves távlatokban mutatták be a keleti egyház magyarságának jussát az élvonalban való küzdelemre. Meotisz magyarságáról hallottunk, akik mindenekelőtt keresztény hitre tértek, 'Gyuláról, Saroltról Ajtonyról, árpádházi baziliták- ról. a Szent István palástján tündöklő keleti csodákról. Öntudatos, püskösdi apos- tólkodás hirdette, hogy nem lehet ..gré- kus‘‘ meglorpadás, túlhajtott szerény félreáüás ott ahol országalapító erőkre hivatkozhatnak és sem a katolikus, sem a magyar vonalon nem lehet másodrendű szerepe az ősi magyar gör. katolikus- tágnak. Rég nem látott, izzó lelkesedéstől áthatott emberek töltötték meg a vármegyeháza nagytermét, Zsúfolásig telt karzatot, földszintet láttunk, viharosan tüntető taps viharzott fei a zárt sorokból, amikor a magyar faj szerénységében is tündöklő inkarnációja, a savonarolaí ihlettel megújhodó lelkiséget sugárzó, fiatal püspök csatasorba szólította az ősi erőket. Már reggel 9 órakor kezdődött az ország görökatolikusainak tanácskozása. — Dr. doroghi Farkas Ákos fővárosi tanácsnok tüzes és inspiráló erejű megnyitója után dr. Grigássy Béla székesfővárosi tanácsjegyző, ügyvezető-igazgató jelentést tett az 1940—1941.. és 1942. évekről. Tamás László felügyelő pénztárnoki jelentése. a számvizsgáló-bizottság előterjesztése után megválasztották 3 évre a tisztikart. Majd a határtalan és büszke szeretet, a hálás szolidaritás érzésével ó^a doroghi Farkas Ákost választották a MAGOSz elnökéül. Fffansasisih&r. » Junius 3 5 én Kedden Ma uto'jíra Az év nagyszabású szines í Iraköiteménye, a Szereplők: Kristina Söderbaum, Eugen Klopfer, Paul Klinger, Kurt Meisel Előadások hétköznap 1 *4, ’AS V*8 Délelőtt ünnepi szentmise volt a káp talani székesegyházban. A szentmisét Dudás Miklós püspök poniifikálta és a pünkösdi apostoli lélek ihletével hirdette a kegyelem csodátévő erejét, alkotó, újjáépítő hatalmát a jóra irányuló, nagy tettekre íelvérteződő lelkek számára. Délelő't 11 órakor kezdődött a nap kim.eíkedő eseménye, az ünnepies díszközgyűlés. Egész Magyarország képviselve volt itt. Messze keletről, Máramaros- ból. Ungból. Beregből. Abaujból, a Kárpátalja ősi egyházközségeiből, Szalmár- ból, Biharból és az erdélyi bércek, völgyek ikonjai aranyló íkonosztázionjaitól érkeztek a tüzes igékre vágyó lelkek. —- Mintha Gyula vezér ősi kürtje harsant volna át a Kárpát-medencén, ősi magyar érzések lobbantak lángra és nagyra- hivatott tradíciók fénye, izzása lobbant életre ezen a napon. A vár megy háza nagytermében a magyar gör, katolíkusság új éleire ébredésének hitvaHóí jöttek össze. Hölgyek, férfiak, egyháziak, világi méltóságok. A fővárosból több mint húsz gör. katolikus külfölt érkezeti doroghi Farkas Ákos és Markos Olivér államtitkár vezetésével. Eljött a káptalani kar teljes számban Bányay Jenő nagyprépost. prelátussal élén, Mihalovich Sándor dr. parochus, kanonok, itt voltak az esperesek, lelkészek, tanítók, az egyházi tanácsok és képviselőtestületek repre- zentálói. Amikor a zsúfolásig telt, feszülten várakozó teremben Dudás Miklós püspök érkezését jelezték, egyszerre viharos ováció hangzott fel. Érezte mindenki a delejes erőt, amely itt a sziveket összefűzi, a rajongó hitet, bizalmat, szeretetet és büszke hódolatot a püspökatya iránt, akinek ihletett akarata volt ez a nagy seregszemle. — A püspököt köszöntő taps csak akkor halkult el, amikor egy intésre ősi szent ének csengő, meleg fohásza zendült meg az ajkakon majd az elnöklő doroghi Farkas Ákos a magyar Himnusz imájára adott jelt. Könnyes, mély és tiszta áhítattal szárnyalt a magyar imádság, s utána Farkas Ákos elnök üdvözölte a nagygyűlésen megjelent egyházi és világi előkelőségeket. Dudás Miklós püspök és Markos Olivér államtitkár nevét tüntető taps követte, majd az elnök jelentést tett a távolmaradottak kimentő üzenetéről, így Papp Antal érsek, búd János ny. miniszter és több más előkelőség leveléről. A lelkesedés és a hazafiúi szivek hódolatának mély érzése fogadta az elnöknek azt a javaslatát, hogy a Kormányzó Úr öfőméltóságának 75. születési ünnepe alkalmából a kabinetiroda útján feliratban fejezze ki a magyar gör. katolíkusság háláját, ragaszkodó szeretetét és hódolatát a Kormányzó úr iránt. imádkozva Isten segítségéért, hogy megkezdett történelmi művét Szent István csorbítatlan országának visszaszerzését valóra válthassa. A közgyűlés állva fogadta a hódolattevés szárnyaló vallomását, valamint azt a* indítványt, hogy a nunciatura útján ! kérje a közgyűlés a Szent Atyát, fogadja a magyar görögkaioiikusság hódolatának kifejezését a nagygyűlés alkalmából. Taps és éljen fogadta az elnök szavait, amikor köszönetéi mondott vitéz Jékey Ferenc főispánnak. Borbély Sándor dr. alispánnak a vármegyeháza nagytermének átengedéséért. Ezután Farkas Ákos elnök lendületes szavakban okadatolta meg a magyar görögkatolikusság egybenivásá- nak elháríthatatlan szükségességéi. A görögkaioiikusság jóidéig azon az állásponton volt, hogy nagy seregszemléjét a világháború után rendezi meg. ! Az események azonban aktuálissá tették | a seregszemlét. Olyan harc dúl, amely szörnyű pusztítással fenyegeti Krisztus egyházát, mindent, ami szent, ami értéke ennek a civilizációnak. Minden közösség nek fel keli készülnie az eshetőségekre. Krhztus is korbácsot fogott a kúfárok ellen s most is Isten országát fenyegeti a veszély. Meg kell erősítenünk az ősi magyar gör. katolíkusság öntudatát, min- denü". me^ keli alakítani a szervezetekéi, akár ha csak húsz tagból is állanak. mert a sok kis összefogásból tevődik össze a roppant erő. Most ne hallgassunk az örökösen gáncsolódó bírálókra. akik nem képesek az alkotásra. Csak annak lehet szava, aki maga is teremt. Az elnök a seregszemle általános es részlege-, cé )ai között óriási lelkesedést keltő határozatra tett javaslatot, arra, hagy a magyar gör. katolíkusság kéri az erdélyi, a szatmári, bihari egyházak viszacsatolását a hajdudorogi püs- pÖKség területéhez. Az elnök megnyitója után, kérésére, a nagyterem zúgó eljenétől fogadottan Dudás Miklós püspök mondott hatalmas beszédet. A püspök beszédének gondolatmenete a következő volt: A magyar iördgkatóliknssái jelentős fényeséi m országban-- Miért jöttünk mi most itt össze? Évek óta vívódik lelkűnkben az a gondolat. hogy mit kell tennünk nekünk magyar gör. katolikusoknak, hogy elfoglaljuk azt a helyet, amely minket ezeréves múltúnk szerint megillet. Átérezve azt, ami történt az Anyaszentegyházban püskösdkor, az apostolok bátorsággal kiléptek a világ elé és kivitték az utcákra, a terekre pogányok. zsidók elé Krisztus tanát; nekünk is bátorsággal kell hangoztatnunk a magunk igazát. Azt gondolom, hogy erre ez az idő a legalkalmasabb. Mi vagyunk a gör. katolikus magyar jövő úttörő munkásai. A Felsőházban Kállay Miklós miniszterelnök úr azt mondotta, hogy nem vagyunk maroknyi nép. Fülembe cseng ez a szó, hogy a magyarság nem kis nemzet. Olyan nép a magyar, amilyen helyet a történelemben elfoglalt ezeréves múltjával és amilyen helyet biztosít magának jövőjével a Duna-Tisza völgyében. A gör. katolikus magyarság helyzete is ilyen. A sokmillió magyar katolíkusság számában a gör. katolikus magyarság nem kÍ9 fajta, a magyar katolicizmus múltjában, jelenében és jövőjében számottevő elem. Múltúnk magyar és katolikus. Fényes és dicső. A jelenben is értékeink naggyá teszik fajunkat, hivatásunk van gondvise- lésszerűen. Vallom és hirdetem azonban azt is, hogy a gör. katolikus magyarság a mai sorsdöntő időben nem az első négy évszázad glóriájában akar fürödni és Szent István tradíciójában habárain pihenni, nem muzeális emlék nem vagyunk történelmi emlék, azt hangoztatom, hogy nem annyit érünk, amennyit a Szent Bazilok Szent Gergelyek, Gyulák, Ajtonyok és Sarolták értek, hanem annyit érünk és annyik vagyunk, amennyit ma érünk. Viszont másfelől nem szabad nekünk a magyar élet árokpartjára kuporodnunk! Elmondhatjuk azt, hogy vannak értékeink, Istentől gazdagon megáldott embereink, annyi, hogy mindenkinek jutott belőlük ebben az országban, csak nekünk görögkatolikus magyaroknak nem. Elmondhatjuk nyugodlan. hogy vannak tudósaink, akik a katedrákról osztogatják tudásuk kincsét, vannak bíróink, akik a legfelsőbb bírói székekből osztogatják az igazságot vannak embereink, akik az íróasztalok mellett az ország sorsának intézésében vesznek részt, a szó hatalmával tudnak gyújtani nemcsak nálunk, hanem mindenütt, ahol a gyújtásról van szó: Credóban, katolikus akcióban és másutt; vannak akik tollal, az írott szó hatalmával osztják a tudást. Nem vagyunk sehonnai koldus nép, akinek enge- delmet kell kérni, hogy itt élt ezer éve és hogy itt éljen évszázadok folyamán. Nem az a baj, hogy mások nem veszik észre értékeinket, hanem mi magunk nem vesszük észre azokat. Egy népcsoport akkor tölti be történeti hivatását, ha hajlandó kebelében minden értéket megbecsülni és összefogni a saját célja javára. Mi magunk is akkor va- gytfnk méltók magunkhoz, ha minden értékünket felkarolunk. Nemcsak magunkat kell azonban meg- feddni. Értékeinkhez is van szavunk, — Voltak olyan értékeink is. akik azt gondolták, hogy mint gör. katolikus magyarok nem fognak brilliánsoként mutatkozni és szívesebben vitték értékeiket oda. ahol azt hitték, hogy fényesebbnek fognak feltűnni. Gör. katolikus magyarok vagyunk és ha méltók akarunk lenni történelmi múltúnkhoz, akkor mindenkinek, aki kapott az Istentől valamit, első kötelessége, hogy a saját családjában, a gör. katolikus magyarság javára használja fel és ha azonfelül jut. juttassunk az egész országnak belőle. Azt szokták ugyan Vidéki ember már tudja: Vesszősköz vezet az útja. Villásreggelit, ebédet, vacsorát kap, ízes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszős várja vendégségbe.
