Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-12 / 132. szám
{Trianon 23.) 1943 június 12. Kállay Miklós miniszterelnök levele Teleki Pál gróí örök magyarságáról Merjünk magyarét lenni !. . . A Fiatal Magyarság Szövetség, amely a Teleki Pál Mukaközösség segítő szerve, első szenior elnökének emlékére egy kis füzetet adott ki: ,,Merjünk magyarok lenni!“ címmel összefoglalta Teleki Pálnak Magyarország történelmi jelentőségű évei során elmondott beszédeiből kiválasztott szép gondolatokat. A Fiatal Magyarság Szövetség ezt a kis füzetet megküldötte Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki a következő levelet intézte a szöveséghez: „Örömmel fogadom azt a nemes elhatározásukat, hogy TelekiPál gondolatait összegyűjtve, a nemzet széles rétegei számára hozzáférhetővé kívánják tenni. Kevés vezetője volt a magyar életnek, aki annyi szép, nemes, tudós és mindig magyar gondolatot termelt volna és tett volna közkinccsé, mint Teleki Pál. Ha a jövő generáció a magyar múltból idézni fog, akkor Zrínyi Miklós és Széchenyi István mellett az ő mondásai lesz. nek azok, amelyek legjobb korképet festenek és jövőt mutatnak. Teleki Pál is — mint Széchenyi — vívódó ember volt, mident látott, ami a nemzet problémája, a nemzet sorsa, csak eggyel nem törődött, saját magával, saját sorsával, de még életével sem. Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy és erős, ha irányítónak, útmutatónak az ilyen férfiakat választja, akik egész létükkel, lelkűkkel és életükkel a nemzet szolgálatát jelentik, — akik nem törne a hatalomra, annak öncélúságát nem ismerik és amikor hatalomra jutnak, azt és önmagukat is a nemzet szolgálatába állítják.“ áz nbráofcetagség és az ellene valé védekezés Minden nagy háborúnak megvan a maga külön betegsége A harctérről hazakerült honvédeink között sokszor hallhatjuk az „ukránbetegséget emlegetni, amely főként Ukrajnában kínozza meg a benne megbe- iegedeteket. Ezzel is bebizonyosodott ama régi orvosi tapasztalat igaza, hogy minden nagyobb háborúnak meg van a maga külön betegsége; hivatkozhatunk az előző világháború „spanyol járványára“ is. E gyomor-bélmegbetegedésnek szakszerű ismertetését adja a Honvédorvosok Tudományos Egyesületének havi folyóiratában dr. Paulik Elemér katonai szolgálatot teljesítő orvos. Szerinte a betegség általában nem tér el a jólismert gyomor-bélhurút összképétől és terjesztője a vízen kívül a légy, oka pedig az u ,n. Kolibacillus, Paulik orvoshadnagy, a kiváló budapesti gyakorló orvos harctéri szolgálata alatt végzett megfigyeléseket e bajjal kapcsolatban és tapasztalatait figyelemre méltóan összegezi értekezésében: — Ha oroszországi hadműveleteink napi megbetegedéseinek táblázatát nézzük, lehetetlen észre nem venni a gyomor- bélmegbetegedések uralkodó szerepét — állapítja meg dr. Paulik. Harcbaszállá- sunk ideje különben is a nyári, meleg hónapokra esett, amikor békeviszonyok mellett is nagy a gyomorbélrendszer megbetegedéseinek száma. Felemlíti, hogy míg századában máskor nyáron naponta egy-egy gyengélkedő panaszkodott a gyomrára, a hadműveleti területen nem volt ritka a napi 10—12, néha ennél is több olyan beteg, akinél a gyomor-bélzavarokat kétségtelenül meg kellett állapítania. A megbetegedés tüneteit így vázolja: émelygés, hányás, hasmenés, gyomor- és bélgörcsök. Több esetben megfigyelte, hogy a fenti tünetek mellett a betegség nagyon hasonlóvá vált a vakbélgyulla! dás ismert képéhez. A nyelv fehér és nem ritkán észlelhető a hőmérséklet emelkedése is. A betegség egy, két napja természetszerűleg nagyfokú legyengü- léssel, sőt súlyvesztességgel jár, A betegség különben nem tart soká, legtöbbször három nap alatt lefolyt. Dr. Paulik érdekes leírása megállapítja, hogy hadbanállásunk idején a táplálkozás változatos és tartalmas volk a legénység állandóan kapott oktatást a tisztaságról, az éretlen gyümölcs és a megbízhatatlan ivóvíz veszedelmeiről. A betegség csökkenését csak azután tapasztalta, amikor nem volt szabad mást inni, mint teát, kávét. Cikkében felemlíti az ivóvízellátással való nehézségeket is, Előfordult olyan települési hely, ahol hazai értelemben vett kút nem is volt. Itt házakban, betonból épített víztárolókban gyűjtötték az esővizet, ezt itták, ezzel főztek! Majd hangsúlyozza a legyek soha nem látott tömeges jelenlétét; az orosz lakosság közömbös volt a légyveszedelemmel szemben. Konyhánk körül a legyek milliói próbáltak jól lakni — írja. Teljesen tehetetlenek voltunk hihetetlen tömegeikkel szemben. A legyek jelenlétére vezeti különben vissza a legénység erős kelevényfertőzését is. Az ukránbetegségben szenvedők kezelését a következőkben ismerteti: A jelentkezés napján két evőkanál ricinusolaj, ugyanaz nap teljes koplalás. A következő napon már engedélyezte a kávé, tea fogyasztását. Harmadik napom könnyű táplálék, vízbefőtt burgonya és háromszor két széntabletta, E kezelésével Paulik doktor elérte, hogy kórházi kezelésre nem volt szükség, súlyosabb, vagy pláne halálos kimenetelű eset nem fordult elő. Vidéki ember már tudja: Vesszőshöz vezet az útja. Viilásreggelit, ebédet, vacsorát kap, izes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszös várja vendégségbe. ! : ! fljj í 'VZ/A w. ^ Egy liter hideg vízbe tegyünk 3 evőkanál Finnek cikóriakávé:. Forraljuk körülbelül 5 percig, míg a habja teljesen el nein í-,\ Főzés után álljon a főzet 3 percig: hogy tökéletesen leülepedhessék, De ne öntsünk hozzá hideg vizet! Egymagában vagy fejjel keverve kitűnőMMmBMHMMM MMS1 ...................................................... „ Városok Háza“ Közös kulturházat építenek Budapesten a vidéki A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a Városok Szövetségének vezetősége már évekkel ezelőtt elhatározta egy központi székház építését, mely nemcsak a Szövetség adminisztrációját fogadná magába, hanem szállást, otthont nyújtana a hivatalos ügyekben Budapestre érkező vidéki polgármesterek és tisztviselők számára, A főváros a Ráday-utcában értékes telket adományozott a székház számára. Időközben sikerült biztosítani az építkezés anyagi feltételét is úgy, hogy az építkezés most már mielőbb megindul. Közben a tervek kiszélesedtek és mér nemcsak arról van szó, hogy egy egyszerű szövetségi székház létesüljön, hanem ez az épület a vidéki magyar városok közös kultúrháza lesz, ahol bemutatják a vidéki városaink életét kultúráját, ipavárosok rát, mezőgazdaságát. Ez az épület nemcsak gyűlések és ösz-- szejövetelek céljait fogja szolgálni, hanem lehetővé teszi a városok egymásközti társadalmi érintkezését is. Időnként művészi rendezésben bemutatják majd városaink különleges kulturér! ékeit s itt rendezik be a vidéki városok idegenforgalmi központját, kirakata lesz ez az épület városaink érdekeségeinek. — ‘.Városok Háza“ lesz a hivatalo* elnevezése az érdekes intézménynek, I Spedálís rádíótediníkai műnk- kákát vállal Hook Kálmán rádiólaboratórmma, Bethlen u’ca 10. Telefon 29—27.
