Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-07 / 127. szám
Szobor Pálné a vöröskeresztes női szolgálatról, Molnár Rózsi tanárnő a leány- levente-nevelésről adott elő az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Nyíregyházi Csoportjának összejövetelén Lopott lisztből sütöttek- főztefe, 44 hónapi fogházat kaptak Egy nyíregyházi házaspár orgazdasággal vádolva került a vádlottak padjára. Závodni József és felesége lopott lisztből sütöttek és főztek. A vidám élet csak addig tartott, amig a rendőrség a tolvajokat el nem fogta, A nyíregyházi törvényszéken dr. Arad- ványi Endre kir. büntető egyesbíró tárgyalta az orgazdasággal vádolt házaspár bűnügyét. Závodni és felesége a tárgyaláson tagadták, hogy tudomásuk lett volna arról, hogy a liszt lopásból származik, az elhangzott tanúvallomások azonban mást bizonyítottak. így a törvényszék elítélte Závodni Józsefet és Závcd- ni Józsefnét, akik fejenként 4-4 hónapi fogházat kaptak. Az ítéletben meg is nyugodtak. Jogerős. A kerékpár-tartók veszélyeztetik a gyalogjárók testi épségét (Panaszos levél.) Szerkesztőségünk a mai postával panaszos levelet kapott, melyet szószerint közlünk: Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr ! A hivatalok és vállalatok előtt a gyalogjárón, úgynevezett „kerékpártartó- kat“ szereltek fel. Ez rendjén is volna, azonban ezeket a „vasműveket“ csakis a nappali órákban volna szabad a gyalogjárókon hagyni. Az esti órákban el kell onnan távolítani. Az elsötétített utcákban nagyon sok baleset történhet, mert a feketére festett vasrudak nem látszanak a sötétben. Ha ezek a kerékpártartók rögzítve vannak és el nem távolíthatók, akkor tessék befesteni a ru- daakt fehérre, hogy a sötétben is jól látható és még idejében kikerülhető legyen. Tegnap este bizony a nyakamat majd kitörtem egy ilyen „tartóban“, — Isteni szerencse, hogy karom vagy lábam nem tört el. Kérem, Ihogy lapjukban aj ihatóságok „ figyelmét szíveskedjenek felhívni, hogy sürgősen meszeljék fehérre ezeket a rudakat, még mielőtt komoly baleset történne. Soraim közlését kérve, vagyok a • teljes tisztelettel; Egy nyíregyházi polgár. Az istanboli kiütéses tiíisz Istanbul. (TP.) A kiütéses tífusz még mindig nagyszámban szedi áldozatait Is- íanbulban és ezért újabban szakemberekből álló bizottságot alkottak, amely hétfő óta felügyeletet gyakorol az Istanbul- ban hozott rendszabályok betartásán és ; a tífusz elleni harcot irányítja. Hivatalos jelentés szerint Ankarában 104, Istanbulban pedig 395 kiütéses tífusz i megbetegedés történt eddig. I Eltűnt egy 6000 pengős hriiliánsgynrn Az ungvári Korona szálloda bérlőjé- 3 nek, Racska Endrének a felesége panaszt t - tett a rendőrségen, hogy ismeretlen és i rejtélyes körülmények között eltűnt árt tékes brilliánsgyűrűje. Racska Endréné B az éttermi konhában foglalatoskodott s 9 egy percre lehúzta ujjúról hatezer pengőt ■j érő brilliánsgyűrűjét, melyet maga mellé e az asztalra helyezett. Munkája végezté- / vei megdöbbenve látta, hogy értékes o családi gyűrűje eltűnt. A cselédszemély- s zeten kívül a konyhában idegen nem : tartózkodott. A rejtélyes gyűrűlopás ii ügyében széleskörű nyomozás indult. Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének Nyíregyházi Csoportja dr. Gaizlerné dr. Csegezy Noémi elnökletével nagy érdeklődéssel fogadottan tartotta meg összejövetelét a városháza nagytermében. Dr. Gaízler Gyuláné megnyitóbeszédében rámutatott az egyesület kettős céljára.. Ez egyfelől a magyar élettel, a honvédelmi és fajvédelmi céljaiért küzdő, a magyarsággal kapcsolatos sorskérdésekről és fontos kulturális problémákról szóló, emelkedett szellemű eőadások rendezése, másrészt a nyíregyházi leányiskolák szorgalmas, kiváló tanulmányi eredményt felmutató tanulóinak az iskolai év végén történendő jutalmazása. Ez az összejövetel mindkét fontos célt szolgálja. Az előadók: Szohor Pálné. a Vöröskereszt szabolcsi főápolónőjének helyettese, továbbá Molnár Rózsi tanárnő, a leánylevente-mozgalom központi irányításának szakavatott részese rendkívül érdekes tárgyról nyújtanak felvilágosítást. Szohor Pálné a Vöröskeresztes női szolgálat nyíregyházi mérlegéről, Molnár Rózsi a leánylevente-mozgalom céljairól és szervezeteiről ad elő. De ezen az összejövetelen szolgálja az egyesület másik célkitűzéseit is, amikor itt az iskolák tanári testületéinek és tanulóinak jelenlétében pénzjutalomban részesíti a tudományos kérdések iránt érdeklődést tanúsító és e téren szorgalmas munkásságot kifejtő díákleányokat. Gaizler dr.-né elnök ezután üdvözölte az előadókat és a szépszámmal megjelent hallgatóságot és a gyűlést megnyitotta, majd felkérte Szohor Pálnét előadásának megtartására. Szohor Pálné lebílincselően közvetlen, a honvédelmi szolgálat etikai szépségét mély meghato- dottságot keltőn feltáró előadását a következőkben vezette be: Megint subjektiv leszek — mondotta — és azon kezdem, hogy amióta tevékeny részt veszünk a Vöröskereszt munkájában, jobban szeretnek az emberek. Tudom, hogy e szeretet-többlet nem nekem és nem neked szól testvérem, és csak egyéni érzéseinket olajozza; hanem kizárólag annak a szimbólumnak, amiben a háborús szolgálat kicsúcsosodik. Lehet, hogy csak szokott derűlátásom vette észre az emberek felénk forduló mosolygó szeretetét és aggódását, mert azóta száz és száz ember kérdezte meg tőUránia Filmszínház, Junius 7 és 8-án Hétfőn, kedden Az olasz filmgyártás legszebb telje- sitménje A leáiyintézet hősei A főszerepet Maria Marcader a RIGÓ- LETTO film felejthetetlen Gildája ________ ját8za J ön a muzaiia koronázatjan fejedelmének esodés filmje Istenek kedrenee (Mozart) 1J-13-14 15-én, 'a legszebb ezineefiim Lidércféiy lünk: Vöröskeresztben dolgozó asszonyoktól: „Hogy birod ezt a sok munka- többletet?“ — Nyugodtan mondhatjuk: mindenki bírja aki akarja. Még egy lépéssel továbblépek, bírni kell a munkát, hiszen ha Nyíregyháza városában jelenleg dolgozó száz és száz asszony a nap 24 órájából 12 órát a Vöröskeresztnek dolgozna teste és lelke teljes megfeszítésével és ezt összeadva mérlegre tennénk, — ekkor sem érne fel egyetlen magyar katonának munkateljesítményével. — emit a téli hadjáraton egy perc alatt lelkileg és testileg eltűrt, elszenvedett míéretíünk, így kell nézni a Vöröskeresztes munkát, akor soha senki el nem fárad, soha senki nem lesz türelmetlen és nagyon kevés magyar nő fog akadni aki kihúzza magát az önzetlen vöröskeresztes munkából. Azoknak pedig, akik akár kényelemszeretetből. akár egyéni önzésből, vágy nemtörődömségből nem segítenek a Vöröskereszt munkájában, azt üzenem, ne nevezzék magukat magyar asszonyoknak és ne álljanak egysorban velünk, mert megvetjük őket. Megvetjük és nemzetellenesnek bélyegezzük innen e helyről mindazokat, akik most a háború eddig legnehezebb évében még mindig nem érzik, hogy nemcsak azért kell dolgozni, mert a megélhetése úgy kívánja, hanem éjjel és nappal, két kézzel és tiszta fejjel, — önzetlenül, fizetés nélkül, mindig és mindenütt a Vöröskereszt jelében a nemzet jövőjéért. Ha kémiai alapon kívánnák tőlem a Vöröskereszt munkáját meghatározni, ez lenne a válaszom: ,,A Vöröskereszt telített oldata a szeretetnek“. Csodálatos dolog, hogy mindazok a nyíregyházi asszonyok — és meg vagyok győződve, hogy az egész országban így van —, akiket szerencsés sorsuk bevezetett a Vöröskereszt munkájába, megfiatalodtak, mindig mosolyognak és nem szoktak elfáradni. Sőt, szenvednek a tétlenségtől. Egyszerre felüdülnek, amikor „nagy“ nap van a beosztásukban. Akár az állomási Üdítő- szolgálatról, akár Gyűjtő és Elosztó vagy a kórházakban dolgozó asszonyok során nézek végig, mindenkinek arcán a szeretet glóriáját látom, amikor beveti magát a munkába, amit elvállalt. Még tovább megyek: ennyi sok asszony többé- kevésbbé együttműködéséről van szó. — És még nem fordult elő torzsalkodás, pletyka, apró asszonyi hiúságokból születő ellentét. És ha mégis valaki panasszal fordul hozzám, azt szoktam mondani: „Tegyük cl a sértődést háború utánra, most nincs se alkalom, se idő arra, hogy túl érzékenyek legyünk, vagy megbántottnak érezzük magunkat.“ „Igazad van“ — mindig ez a válasz és a zökkenő márvány síma úttá válik azonnal. Szohor Pálné ezután elsősorban az állomási üdítőszolgálat rendkívüli teljesítményét ismertette ihletett megfigyelések és látások közlésével. Beszélt a sebesült- szállító vonatok fogadásának élményeiről, a vasutas asszonyokról, akik a vonat érkezésének hírére mint iénykévék futottak össze az állomás étkezőjében, hogy mosolyt, vagy ragyogó jókedvet varázsoljanak a szürke, meglépett arcokra. Itt nem fárad el soha senki, itt sem törődött senki járvánnyal, északi széllel, hóviharral, csak öntötte bele a szíve melegét is abba a kis barackpálinkába, ami egyszerre odavarázsolta a katonák arcára, szemébe, szájára: Itthon'vagyunk .. . A sebesültszállító vonatok katonái levelezőlapokat adtak át, vagy címüket jegyeztették fel s a vöröskeresztes nők tudatták a katona hozzátartozóit a legfontosabbról, hogy itt utazott át Nyíregyházán, jól van, él, vele az Isten, A levelezőlapok írásában a Kálvíneum polgári leányiskolája, a Kossuth-gímnázium íníernátusának diákjai segítettek s a két iskolának e helyütt is köszönetét mondott az előadó. Megható adatokat tárt fel a vöröskeresztes adományokról, az elosztótelepről, a sebesültek hozzátartozóinak ingyenes elhelyezésére szolgáló vöröskeresztes szálláshelyről, A csendben, szerényen, de annál több lélekkel történő munkáról, amelynek tiszta jósága, igaz szeretete fénnyel, meleggel töltötte el a hallgatóság szivét, a honvédelmi szolgálatban eddig is fáradok kitartását megacélozta és bizonyára sokakban új, nagy és nemes elhatározásokat serkentett életre. Dr. Gaizlerné dr. Csegezy Noémi elnök az egyesület hálájának adott kifejezést, hogy az értékes előadás itt hangzott el és megindultan mondott köszönetét Szohor Pálnénak, akit lelkesen, ünneplő melegséggel tapsoltak meg, Utána Molnár Rózsi tanárnő tartotta meg előadását a leány- levente-mczgalomról. Molnár Rózsi tanárnő kijelentette, hogy ezalkalommal sem búcsúzik Nyíregyházától, ahonnan a Ge- duly Henrik ág. h, ev. leánygimnáziumból Budapestre helyezték át s itt az országos ífjúságvezetői ügyosztályban kapott igen fontos beosztást. Nem búcsúzik, mert olyan meleg szeretet fűzi ehhez a városhoz, hogy ha Nyíregyházára jön, ahol érzi, tudja, látja, hogy nem felejtették és nem is felejtik el, úgy jön, mint aki hazaérkezik. Majd a leventemozgalomról beszélt lelkes hévvel, hivatástudattal, forró hittel, meggyőződéssel arról, hogy a magyar leánytársadalmat, amelynek 85 százaléka már 14 éves korában kikerül az iskolából, és magára hagyatva nem képes határozott magyar életszemléletet kialakítani magában, meg kell és meg is fogjuk szervezni a magyar leány- leventemozgalomban, amelyet a szükségesség keltett áletre. A nő a nemzet anyja, gazdasági életünk fontos tényezője, a kezén megy át a férfi keresete, nagy kincsek sáfára, a gyermekeken, a családon keresztül az ő kezében van a magyar jövő. A magyar nőt hivatástudatában meg kell erősítenünk és ezt a hivatástudatot a leányleventemozgalom erősíti benne olyan fokúvá, hogy helyt tudjon állani az élet küzdelmeiben is. Egységes világnézetet, magyarságtudományi ismeretekkel alapozott keresztény_ nemzeti és szociális öntudatot kell adnunk leányainknak. A romboló áramla- tokkkal telített korszakban, a magyar fajtól idegen szellem szinte tudatos munkával igyekezett a régi magyar női eszményképet, a fenköltlelkű, egyszerű, de erkölcsiekben gazdag édesanya eszményképét nevetségessé tenni. A mi feladatunk, hogy a magyar ifjúságot visszavezessük a régi eszményképhez, az édesanyai hivatás megbecsüléséhez, az áldozatok vállalásához, hősi életszemlélethez. Tiszlalelkű, egészségestestű, keresztény
