Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-05-04 / 99. szám
«Usi SZABOLCSI MJRlßP (Trianon 23.) 1943 májas 1 nelye a •Vüré QHK»or a—— Iádéra espressd kávéfőző -* Telelői,: 26-11, Kiskorona Étterme az úri családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és italok. psnkban megjelenő hirdetmény útján tőrtésúk. A. tejkérdésről szóló be szám o lónlí nem volna teljes, ha meg nem emlékeznénk «z OMTK telep eddigi munkájának eredményéről. önzetlen és hazafias munkát vállalt akkor, amikor nagy távolságok- ; ról szállíttatta a tejet Nyíregyházára, 1 Üogy minél több igényjogosultat kielégíthessen, így nem a telepen múlott, hogy mindenkit nem láthatott el tejjel, • . SKR«®*«- | Ahogy a humorista látja , 1§ millió liiisiei i Csapadékhiány lévén, ismét felmerült j a mesterséges esöcsinálás gondolata, A ! Meteorológiai Társaság szakülénén két , kiváló tekintélyünk előadás keretében j ismertette elméletét. Eszerint nem elkép- l telhetetlen a mesterséges eső és hangsúlyozták a kísérletek végzésének kívá- j aatosságák Nos, éppen az ellenkező az, amit én J óhajtok hangsúlyozni, A magas kormány \ közbelépését és a kísérletek jóelőre való 5 megtiltását kérem. Mert elképzelni is ijesztő, mi lesz itt, ha egyszer elérkezünk arra a fokra, hogy mesterségesen tudunk esőt csinálni. A kérdések özöne to- ■ hil az ember ajkára: Ki fogja eldönteni, ' hogy mikor és hol, milyen, és mennyi eső j Jegyen? Mi lesz, ha a kukoricára eső j Jkell, a szőlőre meg nem? Kinek a javára ’ döntenek, ha a krumpliföld tulajdonosa | bem egye a városi esőcsináló hivatalba, ! és bő csapadékot kér, ugyanakkor pedig ; a gyümölcsös gazda barackot akar szedni í a másnapi piacra és öklével veri az asz- ; talt, hogy neki száraz idő legyen és \ meg ne próbálja nyitni a város az ég 5 csatornáit!? Ki vállalja a felelősséget, > ha valami befolyásos egyesület a kerti j fcmepélyéxe szép napsütést kíván, de ! ugyanakkor nagymosásra készül a Tini j néni és azt követeli, hogy neki esőt va- s irázscijanak a lugzóhordójába? Kétségtelen ugyebár, hogy a megoldás kissé komplikáltnak látszik. Mert hiszen j nyilvánvaló, hogy például a zöldvendég- j íősök, fagylaltosok, strandok, vadevező- j sok egész nyárra meleg száraz időt ki- | vámsak, ugyanakkor sűrű és kiadós csapadékért fognak kilincselni a zöldsége- ' sek és a porban fuldokló városi lakosságnak az a része, amelyhez fedezet hiányában nem jut el a locsoló autó. Kinek a javára döntenek és ki dönt? Kit kell megkörnyékezni, kihez kell protek- j cíó? És mégis van megoldás. . Az egyetlen lehetséges. Parcellázni kell az égboltot. Parcellázni kell a napot, a fehőket, a széljá- rást. Ki-ki a háza és birtoka felett tulajdonba veszi a természeti erőket, a maga felhőjét, napját, szelét és azokkal tetszése szerint gazdálkodik. Ha akarja nap süt, ha akarja, eső esik, ha akarja, •szél fú, Iideális lesz. Egyazon percben Kovács János földjére hullik az alkalmas eső, jobb szomszédja szőlőjét süti a napocska és bal szomszédjánál fujdogál a hideg szél. Vagy esetleg kiterített tarhonyára süt a nap és tőle öt lépésre langy szellő szárítgatja a frissen mosott fehérneműt. Ki-ki megkapja a maga egét. Honunk 15 millió lakosa megannyi kisisten lesz. Hiszen manapság úgyis mindenki az szeretne lenni. (Kiss Józseí.) íimnrnmnimumiiM iiiiiiiiiiiiii ........................................... ,,, — ÁJÁKDCK céllá.?# sUtslstas íSÍÜifkS«k, zsffhiróaok, 4 exefaeJS A tolvaj lány különös v a * > VvUvMiVJhvSv 0 „Sfceretafss & finom hmf, azért törtein be!“ Pál Eszter- nyírbátori lakos, rovottmul- tú leány lopásért többször volt már büntetve, legutóbb 7 hónapi börtönre ítélték, Szombaton délelőtt ismét a vádlottak padjára került, A nyíregyházi törvényszéken dr. Arad- ványi Endre kir. büntető egyesbtró tárgyalta Pál Eszter bűnügyét. A vádlott elmondja, hogy kiszabadulása után néhány nappal már újból betört. Először dr. Mikecz Miklós nyírbátori tisztiorvos Lakásában járt. Az éléskamra ablakát be| törte, azon át bemászott és onnan élel- f miszereket lopott. Ezután elment Bódé I Miklósaié nyírbátori lakoshoz is, akinek í éléskamrájába a szellőztető ablakon át v jutott. Itt azonban tettenérték és elfogták. I A vádlott védekezése során azt adta elő, hogy „rettenetes vágyat .érzett egy fás ifnoon hús után“. Szereti a húst és I már egy éve nem evett, azért ment lop- § ni. — Pál Esztert a törvényszék egyévi jí börtönre ítélte. Az ítélet jogerős,-nr-,.-. -rr-rr - v —r m gyújtották a szovjet kötelékek. Egy találat a vasúti raj tárépületei is felgyújtotta. Légvédelmünk nyílt tüzelőállásból tüzelt a közeledi harckocsikra Bátor kiállásunknak hamarosan meglett az eredménye. Két harckocsi sűrű fekete füsttel lángolt. Erre a többi megállt s helyből tüzelt ránk. Első sebesültünk egy német katona volt. Aztán egyre többen hulltak iü mellőlünk. De álltuk a harcot, eltökélt szándékunk volt a végsőkig kitartani. A harc hevében egyszer csak egy német íelderítőgépet vettünk észre fejünk felett. Néhány kör után alacsonyra ereszkedve valamit leejtett. Üzenetet hozott: ..Tartsatok ki, Stukák vannak útban!'! Az üzenet hihetetlen erőt adott. Jönnek a stukák! Hamarosa még egy harckocsi ás Lángba borult odaát. Aztán egyszercsak lefordítottak a várva-vári stukák. Alig mozgattuk már végtagjainkat, csak az életösztön mozgatott bennünket eddig, de most még gyönyörködni is tudtunk a Látványban. Diadalordításba törtünk ki. Kilenc Stuka szinte egyszerre csapott ordítva, vijjogva az előttünk lev őeilenségre. Két vadász i* volt kíséretükben. Ami ezután következett, azt nem nagyon tudnám híven elmondani. Körülbelül délután kettőig tartotta harc. Megszámlálhatatlan bolsevista holttest, rengeteg gépkocsi és hat harckocsi maradt a színhelyen. Az utat valósággá eltorlaszolták a gépkocsixonosok. így továbbhaladásunkról szó sem lehetett Délután fél négy óra feé újabb felderítőgép üzenetet hozott. Ez az üzenet azonban sajnos, korántsem volt már olyan kellemes, mint a délelőtti. Ennyi volt benne: ,,Még nagyobb o-rosz erők vannak útban a város felé". Lassan kezdett sötétedni. Lőszerünk alig volt már. Eléggé meg is fogyatkoztunk, így hatásos ellenállást már nem fejthettünk volna ki. A hirtelen alakult közös parancsnokság kitörést határozott el. Csap puskákat, géppisztolyokat, és golyószórókat tartottuk magunknál, a mozgást nagyon megnehezítő géppuskákat és minden egyéni holmit megsem mi sí tettünk, azután kisebb csoportokba osztva a sötétség védelme alatt megkezdtük a kitörést. Minket, magyarokat, számszerint körülbelül százat, kéa szakaszba osztottak. Én mint összekötő szerepeltem a német és magyar csoport parancsnoka között. Nyolc óra óta tartott mindenütt a fegyverzaj. Most azt akartuk kitapasztalni, hogy hol legvékonyabb az ellenség szorító gyűrűje. Felhú zódtunk az állomás nyugaiti széléhez, Maga az állomás s a körülötte levő épületek már mind égtek. Piros lángjuk kísérteties fénybe vonta a kormos, emberi és állati hullákkal és géproncsokkal teli havas tájat. Égett a város is. Lövések, robbanások, kiabálások, hallatszottak mindenütt. A pokol kellős közepén éreztem magamat. Tizenegy óra lehetett, amikor megindult csoportunk nyugat felé a vasúti töltés mentén. i; bátorság, a szerencse, és az egyéni ; 5 ügyesség segített ... 5 í — Azt mondd el, hogyan tudtál ki- 3 jönni a gyűrűből? 1 —• Január huszonhatodikán már ötö3 dik napja voltunk Chohol nevű faluban. I Honvédőink keményen tartották a falu \ eleőtt elfoglalt új védelmi vonalunkat, s, Egész nap, szünet nélkül dörögtek löve- j geink, kelepeitek géppuskáink. Az ellen- £ ség minden ' erőfeszítése hiábavalónak * bizonyult. Az volt a szerencse, hogy az j ellenségnek sem volt igen támogató légi- r ereje. Ezen a napon azonban nagyobb- s számú repülőgéppel támadta állandóan I állásainkat. Magát a falut is már korán 3 hajnalban többször végigbombázták. — »: Légvédelmünk az alacsonyra lemerész-. ( l kedö gépek közül kettőt le is lőtt. Dél 1 l felé értek el hozzánk az északkelet felől ' visszavonuló német csapatok első oszlo- 5 paL Néhány órával később mi is megkaptuk a menetparancsot, öt órakor ; kezdtük meg a visszavonulást. Niss— ; Devizi felé vettük utunkat. Dermesztő 5 hidegben egész éjszakai menetelés után reggel hat órakor érkeztünk meg j Werch-Turovóba. Mielőtt beértünk volna a faluba, két Rata-támadást kaptunk. A falu fele lángokban állt. Jelentést l kaptunk, hogy Nis-Devizibe sem mehetünk, mert a falut már szovjet harckocsik tartják megszállva. A gyűrű mind szű- kebbre szorul körénk. Egyelen szabad út kínálkozott még, Kasztornoje felé. Az ellenséges repülők szakadatlan támadása között érkeztünk meg Kasztornojéba. A város zsúfolásig volt a német és magyar katonákkal. Egy orosz család hajlékában húzódtunk meg ahol öt oroszon kívül még heten voltunk. Fáradtan, kimerültén feküdtük körbe a meleg kemencét. De nem sokáig pihenhettünk, mert éjjel két órakor riadóztatták a falut. ■1 — Orosz páncélosok támadják a falut! ! Fegyverzaj, kiabálás töltötte meg az éjszakát. Egyes alakulatok azonnal felvették a harcot, a többiek, főkép a szállító-oszlop nagyszámú gépkocsijával igyekezett besorolni a Kurszk felé vezető szabad utón. Hajnalra azonban már ez az út sem volt szabad. Az út mellett húzódó erdőből hat harckocsi védelme alatt bolsevista gyalogság támadott nyugatról a falura. Ez a támadás váratlanul jött. Körülbelül kétszázan lehettünk éppen a falu nyugati szegélyén a támadás idején. Azonnal felvettük a védelmet. Három légvédelmi ágyú és négy géppuska állt rendelkezésünkre. Az út szélén álló gépkocsi-oszlopainkat percek alatt fel(Honvéd haditudósító osztály. — Kuntár Lajos hdp. őrmester.) Üj bajtárs érkezik közénk. Fáradtan lépked, alig vánszorog. Szakállas arca beesett őzemében bennrévedez az elmúlt hetek minden szenvedése, kinlódá, sa, az átélt események sok-sok élménye. Valamennyien így érkeztünk annakidején. — Honnan jössz? Hogyan vágtátok ki magatokat? Efféléket kérdezünk, aztán ismerősök után érdeklődünk. Csak percek múlva ismerek rá az új jövevényben egyik régi barátomra, föl- dimre: Takács Géza zászlósra Fóldim. hagyom egy kicsit pihenni. Mikor megborotválkozott és megmosakodott, akkor aztán megoldódik a nyelve s elkezdi míndani kérés nélkül is élményeit. Az egyik hadtestparancsnokság törzséhez volt beosztva. Ennek harcálláspontján érte az ellenség túlerejű támadása. — Csapataink többnapi hősi ellenállása ellenére a hadtest déli szárnya kénytelen volt észak felé kitérni az ellenség átkaroló mozduatai elől — kezdi elbeszélését. A parancsnokság is északabbra tette át álláspontjáa. Negyven fokon felüli hidegben állták honvédeink az ellenség szünet nélkli támadásait. Minden faluért, minden fontosabb pontért napokig tartó küzdeem keletkezett. Vasi, záai, soproni, veszprémi fiúk úgy har- colak ezekben a harcokban, hogy bátor helytálásuk, kitartásuk, vitézségük örök időkre példaképül szolgálhat minden magyarnak. A túlerő azonban végül mégis csak kierőszakolta az eredményt, de ez az eredmény óriási ember- és anyagveszteségébe került az ellenség. : nek. Egye9 falvak előtt valóságos bolsevista hullahegyek keletkeztek. Délről ; kaptuk a főtámadást, de ugyanakkor I északról is megindult az ellenség. Észak \ felől mind jobban és jobban közeledtek I felénk az orosz páncélosok. Hadtestünk 1 rendíthetetlenül harcolt s hajtotta végre • a szükséges mozdulatait. Később azonban az összekötetés megszakadása és j egyéb okoknál fogva mind áttekinthetet- •: lenebb lett helyzet. A körénk fonódó I gyűrű lassan bezárult. Kisebb-nagyobb gyűrűket alkotott az ellenség. Ezekből : aztán ha sikerült egy-egy alakulatnak •; rendezetten kitörni, akkor az továbbra 3 is rendben hajtotta végre mozdulatait, ha < pedig nem, akkor az emberek úgy sikló t- ■ lak át, ahogy tudtak. Itt csak a jó Isten, „TARTSATOK II STUKÁK VARNAK UTfiAK!“