Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-03 / 98. szám

HfPlßP (Trianon 23.) 1943 május 3, Felakasztották a geren- j cet rablógyüfessi Múlt 'év június 15-én Gerence község erdejében Veres Árpád z5 éves nap­számos állati kegyetlenséggel meggyil­kolta Péterfi József 11 éves gyermeket, aki 380 pengőt vitt ki az erdőbe apjá­nak a. munkások bérének kifizetésére. A gyilkos a fiút kirabolta. Veres Árpádot a törvényszék annakidején halálra ítélte, bűntársát. Fehér Imrét pedig 10 évi fegyházzal sújtotta, A törvényszék ítéle­tét az ítélőtábla ás a Kúria is helyben hagyta és azt Bogár János állami ítéle- végrehajtó inár végre is hajtotta. Tndla-e öl... . ,. hogy a különben oly érzékeny szem, melyet égy porszem is elviselhetetlenül ingerelni tud. miért tudja a hideget job­ban elviselni, mint az orr, fül vagy arc? A sokáig figyelmen kívül maradt jelen­ségnek az a magyarázata hogy a szemet a természet állandóan működésben levő automatikus fűtőberendezéssel látta el. A szem fűtésére az üvegtestet beházózó erecskék szolgálnak, melyeknek nyitva- tartásáról a meleg könnyvíz gondosko­dik, A könnyvíznek ugyanaz a hőmérsék­lete, mint a testnek, vagyis 36 és 37 fok között ingadozik. Hidegben a köny- kiválasztó mirigyek önműködőleg fokoz­zák működésüket, úgy hogy a szem csak mínusz 35 fokos hőmérséklet alatt szorul melegítő szemüvegre. * . . . hogy a szemnek sötétséghez való alkalmazkodóképessége fajok szerint vál­tozik? A déli fajok szeme öt—hétszer g gyorsabban alkalmazkodik a sötétséghez, mint az északi fajoké. Érdekes, hogy er­re a jelenségre az állatvilágban is sike­rült bizonyítékot találni. Jaensdh pro­fesszor, a marburgi egyetemen kísérleti lélektani tanár, nemrég megállapította, hogy míg egy meglehetősen sötét helyi­ségben a déli fajú kísérleti tyúkok 65 másodperc alatt ismerik fel az elszórt gabonaszemeket az északi fajú tyúkok­nak 500 másodperc volt ehhez szüksé­gük. * ■ ■ • hogy a vonuló vándorúradarak tájé­kozódó képessége független a látási vi­szonyoktól? Míg régebben az a véle­mény uralkodott, hogy az éjjel vándorló madarak a kivilágított városok fénye után igazodnak, a most egész Európá­ban bevezetett sötétségben is ugyanazt az utat választották, min régebben. — Ezzel kapcsolatban azt is megfigyelték még, hogy az elsötétített városok fölött elvonuló vándormadarak, például a vad- ludak, régebben szokásos lármázásukkal teljesen felhagytak. Madarakat (tehát nyilvánvalólag a természetellenes fények ingerelték hangadásra. Abból, hogy a vándormadarak nem szemükkel tájéko­zódnak, az következik, hogy külön, egyelőre még kikutatlan irányérzékük van, * . • . hogy egy zürichi orvos megállapítá­sa szerint az étkezésnek főtt ételekkel való kezdése esetén a vér izgatása kö­vetkeztében fehér vértestecskék számá­ban erős gyarapodás áll be, míg a vér izgatása elmarad, ha az étkezési nyers gyümölcsökkel vagy főzelékfélékkel kezd jük? A magyar összefogást és engesz* feiést hirdeti® főpdsztóri N%d%afcál»f*ii Papp Antal érsek A Miskolci Apostoli Kormányzóság * Consultori Testületé és az Actio Catho- lica egyházmegyei tanácsa hajdudorogi Papp Antal érsek, titkos tanácsos elnök­lete alatt tartotta meg szokásos tavaszi ülését amelyen az egyházi vagyonkeze­lés kérdésein kívül beható tárgyalás alá vették az Actio Catholicáriak kitűzött programját, amely a családért, a hazáért és az egyházért kíván a legszélesebb mederben dolgozni minden romboló tö­rekvés ellen. Papp Antal érsek bevezető, hatalmas főpásztori szózaa nyitotta meg a tavaszi ülést, amelyben részletességgel megjelöl­te azokat a módokat és eszközöket. amelyek a lelki élet erősítésén kívül a hazafias és szociális eszmék szolgálatát sikeressé tehetik. Hirdette a magyar összefogást és engesztelési, a hadbavo- nultak és hozzátartozóinak lelki és anya­gi gondozását s elrendelte, hogy főpász- to.ri szózatát a. tavaszi esperest gyűlése­ken olvassák fel és a vidéki papsággal együtt tárgyalják meg, hogy az új esz­tendő család- és nemzetmntő munkája egyöntetűen és rendszerességgel folyjon ezen az egyházi területen. A program letárgyalása után az időköz­ben felmerült és a mai nehéz idők által követelt lelkípásztcri gyakorlati kérdé­seket beszélte meg az ülés. Szabolcsban ni®Ktörtlnt az első felajánlás egy hadiárva felnevelésére 4 pénzügyi iísietviselői kar váSfstta egy hadiárva felneveléséi | időben kész pénzügyi tisztviselői kar kül- | dötte be e Lőnek azt a bejelentését, hogy | c, tisztviselői kar hejlendc egy hadi- árva felneveléséről gondoskodni. Ezzel a nemes nagy célra való áldozatos felajánlások sora megkezdődött. Hisszük, hogy mindenki átérzi a mozgalom jelen­tőségét és az a remény, hogy Nyíregy­háza és Szabolcsvármegye az elsők kö­zött lesz a Kállay Miklósáé által megin­dított országos mozgalom felikarolásá-í ban, valóra válik. Megírta a Nyír vidék-Szabolcsi Hírlap, hogy vitéz dr. Jékey Ferencné íőispán- né, a Hadigondozó Szövetség szabolcsi elnöknője értekezletet hivott össze a Kállay Miklósné által megindított orszá­gos , Adjunk apát a hadiárváknak“ ak­ció szabolcsi végrehajtása érdekében. Közöltük azt a felhívást is, amelyet a fő­ispánná Szabolcs közönségéhez, vállala­taihoz. egyesületeihez intézett egy vegy több hadiárva felnevelésé­nek biztosítása érdekében. A felhívásra a hazafias áldozatra minden Panaszos cikk a város szomorú tejeüátásáfői . . . Az egyik nyíregyházi, ismertnevű or- I vos panaszos cikket küldött szerkesztő- I ségünkbe, melyet szőszerint az alábbiak- I bán közlünk; 1 Üzletekben vaj, sajt már régen nehe- \ zen és igen ritkán volt kapható, de az utóbbi időben egyszerűen. . . nincs s a jó üzlettulajdonos, — mondjuk, a mi régi jó házi kereskedőnk — sajnálkozva je­lenti kedves vevőjének, hogy minden tej termékfélét most rendeletileg az OMTK-nak visznek s csak ott kapható esetleg. Hát jó esetleget mondani, mert a Tejkőzpont Tátra-utcai üzemében l em kedves a vevő s vaj, sajt bizony ott sem kapható. így Illuzórikussá vált a gyenge, beteg kisgyermek részére a fon­tos vajleves s bár sok értékes felnőtt és igen sok bátor magyar honvéd kiskorá­ban ezen erősödött fel, a ma gyermeké­nek, ha életfeltétele lenne a vajleves, az már nem való erre az árnyék világra?! Ma a vértanúnak korát éljük . .. s kü­lönben is a kisgyermek életfeltételéhez múlhatatlanul szükséges tejjel minden pótolható! Ez így van ! Igen ám, de baj van a tejjel is. A hirtelen kiapadt tej­forrás és a rendelet előbb-utóbb a Tej- központra kényszerít minden gyerme­kéért aggódó szülőt, ahol azonban híva talcs időben, a szó szoros értelmében zárt ajtókra és kapukra talál! Csengő- gomb felett; ,,Csengetni tessék“ felírás nem nekünk szól, mert csengethet itt az ember, bent a fülek süketek, a szivek zárlak, mert hát úgy sincs semmi eladó, miért is nyissák ki. Ilyen helyre van rá­bízva egy 60.000 lakosú város tejellátá­sa, vagy ... Ó, Uram . . . pláne tej bizto- stása, aki nem oly szerencsés, hogy fe kete — bivaly — tejet kaphat. A fogad­tatás nem sok jóval kecsegtet, de vélet­lenül valakit, — esetleg egyik kedves vevőt, —■ ki kellett engedni a bezárt várból ! Szabad az út, de csak a telepvezető irodáig, ahol azonban talán már tej sza­got érezni? Kisül, hogy ez az a hely, ahol nem kedves a vevő és „tej nincs“ jelszó alatt alig akarnak a nagy elfog­laltság miatt szóba állni, A felelős sze­életfeltételéhez szükséges tejszerzés rö­vid „nincs“-csel való elintézése fel­tétlen elítélendő magatartás a megvára­koztatott közönséggel szemben. Lehet valaki rendes, tiszta ember, érthet a tej és termékeinek kezeléséhez, készítésé­hez, de ha rendeletileg ily nagy város közönségével is foglalkozni kényszerül; feltétlen alkalmazkodjon ahhoz és leg­alább igyekezzen mindenkin segíteni. A gyermekeiért idegeskedő közönség egyrésze feltétlen elvárja ezt s ha már a pénzéért ily fontos élelmiszert sem kaphat meg, — ami a tej jegyrendszer sürgős bevezetését teszi szükségessé Nyíregyházán is, — a kétségbeesést je­lentő „nincs“ szó helyett az egész mást ígérő mondást kapja feleletül: ..Kérem, majd lesz !...“ Nyiregyházavidéli Kis­vasutak és Bodrogközi Gazdasági Vasit aj menetdijai Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter úrtól 41883/IV—1943. sz. alatt kapott jóváhagyás alapján “rövidített hirdetési határidővel" az 1941. évi már­cius hó 1-től érvényes menetdíjszabá- sunk II, részében foglalt valamennyi menetdijat, — a hivatkozott díjszabás 7. szakaszában foglalt kedvezményes áru havíbérletjegyek (köztisztviselők számá­ra) továbbá a 8. szakaszában foglalt ta­nulóhavijegyek kivételével, úgyszintén valamennyi díjszabáson kívüli kedvezmé­nyes menetdijat 1943. évi május hó 1-től kezdve felemeljük. A z említett díjszabás megfelelő sza­kaszában foglalt új menetdíjtáblázatok: Kilométer Személyvonaton 2, oszt. 3. oszt. 0—5 0.75 P 0.50 P 6—10 1.35 P 0.90 P 11—15 1.80 P 1.20 P 16—20 3.15 P 2.10 P 21—25 4.05 P 2.70 P 26—30 4.50 P 3.— P 31—40 5.40 P 3.60 P 41—50 6.75 P 4.50 P 51—71 8.10 P 5.40 P 72—90 9.30 P 6.20 P 91—120 9.90 P 6.60 P mély, fontosságának tudatában végre 1—15 29.30 P 19.50 P méltóztatiik észrevenni s a kérő vevők­1—30 48.60 P 32.40 P hoz leereszkedni. A tej szagnál többefc, 1—45 64.80 P 48.20 sajnos, ő sem biztosíthat ez azonban 1—60 81.— P 54.— P íiégy kis fiúnak és a szoptatós anyának 1—75 97.20 P 64.80 P édes-kevés. 1—125 113,40 P 75.60 P A mai nehéz időben a kisgyermek Elkészült az ui rendelet alapján vámcsere napló hárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében Gyorsvonaton 2. oszt. Pótdij: 1—8 v. szak. jegyekhez 0.90 P 3. oszt. Pótdij: 1—8 v. szak. jegyekhez 0.60 P 2. oszt, Pótdij: 9—11 v. szak. jegyekhez 1.65 P 3. oszt. Pótdij: 9—-11 v. szak, jegyekhez 1 )0 P Gyerssínautóbuszokon 2. oszt. menet- dijak fizetendők, legcsekélyebb menetdij 1.80 pengő. Mérsékeltáru bérletjegyek: Kilométer 1 hóra: 1 hóra: ?. oszt. 3. oszt. Félévre: 2. oszt. 3. oszt. 129.60 P 86.40 P 226.80 P 151.20 P 291.60 P 194,40 P 356.40 P 287.60 P 437.40 P 291.60 P 518.40 P 345.60 P Bárki által váltható bérletjegyek: Sátoraljaújhely—Köveshegy: 2. oszt. 18— pengő, 3. oszt. 12.— pengő Részletes felvilágosítás a munkás heti bérletjegyekről az állomási pénztáraién* kapható. Nyíregyháza, 1943 április 28. 2x Üzemvezetőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom