Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-21 / 114. szám

4. oldal. $2 bölcs I herUP (Trianon 23.) 1943 májas 21. Fölemelt fővel, bátran álljak a vártái Nagyhalászon a nyíregyházi tanítóképzősök regősei kulturesftét rendezlek Spanyol újságírók látogatása dr. Antal István nemzetvédelmi*propaganda miniszternél. A miaiszter mögött dr. Traeger Ernő miniszteri osztályfőnök áll *: »■»wmmmm nn■<imiiiiiiiirititrrwBMBWíMWMMMMMMMMMi betörtek. A vakmerő tolvajok bünlajstromát most állítják össze. A rendőrség kitűnő fo­gást csinált, mert minden valószínűség szerint az utóbbi időkben elkövetett be- töréses-lopások nagyrészét Nyiregyházás a háromtagú bűnszövetkezet követte el A népművelés nemzeti érdek. Ezt tud­ja és érzi a tanítóképző ifjúsága s azért ragad meg minden alkalmat, hogy minél mélyebb kapcsolatot teremtsen, a város és a község éieie között. Ez nem azt je­lenti hogy a népet a kultúra minél ma­gasabb fokára kell felemelni. Mert akut­túrával együtt jár a rendszeresebb élet. Csak úgy tudunk erős Magyarországot te­remteni, ha a társadalmi válaszfalakat ledöntjük, hisz mindnyájan egyformák, magyarok vagyunk. Ez nem új dolog a tanítóképzőben, hiszen ez az ifjúság volt az első az egész országban, amelyik a falujárást megkezdte. Ez az ö örökségük elődeiktől. Ezt féltve őrzik és nem fe- ledkeznekö meg arról sem, hogy mindig csiszolják s mint egy drága követ, aztán a nemzetnek átadják újra. Zeke Árpád ifjúsági elnök és vitéz Márkus János közreműködésével igazán példaszerűen előkészített -kuitűrdéiutánt rendezett az ifjúság. A tanító nemcsak beszél, hanem a cselekvésben is első. A háborús gazdálkodás nem azért ak­tuális téma, mert hábrú van. Vagy más­képpen megfogalmazva; A megfeszített munka sem azért van, és jaj, ha csak azért folyik a munka, mert háború dúl. Jaj, ha cs,ak azért dolgozom erősebben, minden erőmet beleadva, mert háború folyik s jaj annak az embernek, aki azért dolgozik lanyhán, mert kifogásul a hábo­rúi említi s azt gondolja, hogy nem kell a háború alkalmával több felelősség. Ezután a háborús gazdálkodás három alappilléréről beszélt. Első; A helyzet világos látása. A második: A hivatástu­dat. A harmadik: A bűntudat. Mindenki gazdálkodik. Ne zúgolódjunk hogy ma a nemzet megszabja a termesz­tést. Ezt azért teszi, mert minden ma­gyar élete drága. Felelősséggel tartozom a másik ember iránt, hisz 5 is testvérem, hisz ő is magyar. Nem vagyok különb, mint a másik, ezt kellene megtanulni. Csak egy­ben lehetett:: a kötelességteíjesííés- ben. hétköznapok gondjairól, amikor Nagy Zoltán csevegett. Ügyesen oldotta meg feladatát. Volt az előadásában minden­féle kedves éle. Az est kiemelkedő száma következett: a magyar tánc. Oncz János és Szűcs Fe­renc járták igazi magyar szívvel, ami nélkül minden magyar dolog monotonná válik. Az óriási tapsvihar miatt kétszer adták elő e számot. Az előadás csak akkor előadás — szokták mondani —, ha műsorán színda­rab is szerepel. György László ,,Asz- szonykérés“ c. tréfáját mutatták be Do- bicz János, Figula György, Kovács Sán­dor és Oncz János IV. éves növendékek. A szerepet mindnyájan jól alakították» Ezzel is sikert aratott a tanítóképző. —■ Külön ki kell emelnünk Oncz Jánost, a konierálót, aki szellemes konferálásával s Szűcs Ferenccel játszott számaival szó­rakoztatta a nagyérdemű közönséget, Dohanics János igazgató meleghangú és szívhezsóió búcsúszavai után. fölzen­gett a Himnusz, a nemzeti imádság. Az előadás után vitéz Márkus János vacsorát adott a jól szereplő diáksereg­nek. Ezúton is hálás köszönetét mond az ifjúság fáradozásáért és áldozatáért. Reggel azután boldog örömmel jött ha­za a kis csapat, mert jó munkát végzett. B. S. A tettes egy 20 éves nyíregyházi fia­talember, akinek nevét a nyomozás ér­dekében még nem árulhatjuk el. Kihall­gatása során beismerte, hogy volt egy fiatalkorú, mindössze 14 éves tettestársa is, akinek lakcímét is elárulta. Detektí­vek mentek érte, a fiatal, jól fejlett, erős fiú azonban szembeszállt a letartóztatá­sára siető detektívekkel, akiknek csak percek után tartó dulakodás után sike­rült a veszedelmes tolvajt megbilincselni és előállítani a kapitányságra. Még egy harmadik társuk is van a betörőknek, minden valószínűség szerint, mire e so­rok megjelennek, már 6 is a rendőrségi fogda lakója. A betörők beismerték a Júlia csere- telepi betörést. Azt is elmondották, hogy néhány hónappal ezelőtt ők jártak a Holik-féle daráló malomban is. A Fűszer­éi Gyarxnatárú Rt. pincéjébe kétízbaa ka Toróczy Zoltán püspök egybázlatogatásra índal Turóc2y Zoltán, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke május 29-től jú­nius 7-íg az erdélyi megyékben tartandó püspöki egyházlátogatásra indul. Útja so­rán meglátogatja Nagybánya, Felsőbá­nya Zilah, Zsibó, Kolozsvár, Zselyk, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Bárót, Csomakőrös, Kovászna evangélikus hí­veit, I Fi "liFliti nF 18B lirW iwmi —MMIIIIIMi II Nyíregyházi ipar testülettől. 2040-1943, Pályázati hirdetmény A nyíregyházi iparfestület elől* lárósága a lemondás folytán meg­üresedett ipartestületi aljegyzői, illetve helyettes jegyzői alias el­nyerésére pályázatot hisdet. A sajátkezüieg írt pályázathoz csatolni kell: 1. Magyar állampolgárságot, 2, Keresztény származást, 3, Buníetien eiőéi*4et és < 4. Az Iskolai végzettséget bizo­nyító okirat. A paiyazatokat 1943. évi junius hó 7 enek deli 12 órájáig keti az ipartestuiet elöljáróságához címez­ve az ipartesíüiet hivataiaba be­nyújtani. A szolgalatíétel megkez­désének ideje 1943. évi junius hó 15 ike. Az alkalmazás az i932 évi Vili- t. c 28 § a értelmében egy évi próbaidőre történik. A pályá­zati keretemben a fizetési igény megjelölendő. A beszedirásban jártas gyors és gépirók, valamint főiskolai vég­zettséggel rendelkezők előnyben részesülnek. Minden egyéb felvilágosítás az ipartesíüiet hivatalában szerez­hető be. Nyíregyháza, 1943. évi május hó 19 én. A nyíregyházi ipartestület névé ben í ELNÖKSÉG Ezt meg kellett látni azonnal Nagyha­lászra való érkezéskor. A kis regős cso­port az iskolát hozta rendbe, s tette tisztává, hogy minél kedvesebbé tegyék a közönség számára a műsoros estet. — Víg kedvvei, ajkukon dallal hamar rendet teremtett a kis csapat, A regőscsoportot Doharúcs János igaz­gató vezette. Vele volt Bolvári Zoltán tanár és Vészeli László neveiö. Félnyoic óra után már gyülekeztek a nagyterem­ben. Ott látjuk a református lelkészt, a főjegyzőt családjával s többeket, akik érezték, hogy nemcsak kötelességük, ha­nem a haza érdeke is megkvánja ezen a szép előadáson való részvételt. Ott volt a község apraja-nagyja. A függöny felgördült, a regöscsoport a Szózatot énekli. A hallgatóság feláll és zeng az ének. Valami csadá.atos egyetér­tés, összhang keletkezik e hatalmas te­remben. Majd Zeke Árpád ifjúsági einöa megnyitó beszéde következik. Élt ben­nünk a vágy — mondotta —, tiszta vágy, mmt egyetlen fénysugár, meiy a prizmá­ra esik, hogy az aztán a színtelen va­lamit a szivárvány csodálatos színeire bontsa. Legyen ez az este pihenés, fel­üdülés, de még jobban érezzük, hogy magyarok vagyunk. Eggyé kell válnunk. Küzdésünk kell a bomlasztó áramla­tokkal, külső és beiső ellenséggel. Közös a célunk: Hazánk boldogítása. — Gondoljunk a fronton küzdő apára, fiúra. Szálljon áldásunk rájuk. Tolunk sokat várnak. Méltóaknak kell lenni hozzájuk. Fölenrelt fővel, bátran ál.juk a vártát. Ez után a lenyűgöző beszéd után a re­göskar a „Magyar ünnepi dalt“ adta elő gyönyörű interpretálással, Zeke Árpád ifjúsági elnök vezetésével. Majd Petőfi, a mindig aktuális költő •*A nemzethez című költeményét adta elő Réthelyi László IV. éves növendék, 1 eiőfi verssorai ma is íigyelmeztetőek: „Legyen olyan minden ember mintha Zrínyi Miklós unokája volna, Harcoljon úgy minden ember, mintha Egyedül rá támaszkodnék honja ! Ezek a szavak figyelmeztetők bátorítók. Petőfi Sándor verseit ezért mindenütt és mindenkinek tudnia kell. Verseiben van­nak az örökigazságok. \ tanítónak zenét kedvelő embernek is kell lennie. A magyar népdalok mel­lett a klasszikus zenét is be kell mutatni népünknek. A vonósnégyes tagjai Zeke Árpád, Figula György, Majoros Zoltán és Takács István. Mozart Menüettjét adták elő igen jó tudással. Majd Benczúr Sándor a háborús gaz­dálkodásról tartott előadást Ezután az igazi hőst mutatta be. Hőssé semmi más nem tehet, csak a hit, A ma­gyar vér felett a magyar lélek dönt s ezt történelmi jelentősége parancsolja. A jólsikerült előadás után magyar nép. dalokat énekelt a regőskar. Pedig csak egy szólamban, de a hallgatóság leikét átjárta az ősi erő, a magyar lélek, mely kicsendülí az előadott dalokból. Ezeket nem kell szégyelnünk, hisz nemzeti kin­csünk. Zeke Árpád két költeményt adott elő óriási sikerrel. Vitéz Márkus János IV, éves növen­dék gyönyörű tenorhangjával elénekelte óriási lelkesedés közepette Erkel:* Bor- dal-át. Kell a vidám jelenet is a közönségnek. Ezt tökéletesen kisegítette Nehéz János cigány-monológja. Lelkűnkben még mindig él Kossuth apánk szelleme kiírthatatlanul. Ezt az ér­zésünket tökéletesen hielégítette a regős­kar, mely Kossuth toborzóját atda elő hatalmas sikert aratva. A regős csoportot Zeke Árpád ifjúsági elnök vezette teljes odaadással. Közben teljesen megfeledkeztünk a Betörtek a Julia Gőzmalooi cseretelepére Több mázsa lisztet elvittek — A detektívek a tetteseket órák alatt elfogták Páratlanul vakmerő betörés történt tegnap éjjel Nyíregyházán, \ Júiia-gőz- malom Debreceni-utcai cseretelepére az elsötétítés ideje alatt betörtek és onnan több mázsa lisztet elloptak. A zsákmány, nak azonban nem sokáig örvendhettek a tolvajok, mert a nyíregyházi rendőrkapi­tányság kitűnő nyomozói órák alatt el­fogták a tetteseket. A betörés az éjféli órákban történt. A tolvajok az ablak vasrácsának kifeszí­tése után jutottak a cseretelepre és a lisztet zsákszámra vitték el. A betörést a kcia reggeli órákban fedezték fel, — azonnal jelentették a rendőrkapitányság bűnügyi osztályának, a detektívek azon­nal munkába álltak és rövid idő alatt a betörés főszervezője és vezetője már rendőrkézen volt. A lopott lisztet is meg találták a tolvaj lakásának & pincéjében elrejtv«

Next

/
Oldalképek
Tartalom