Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-05-18 / 111. szám
i, oldal. NVtkyidék ^ SZABOLCS! HÍRLAP (Trianon 23.) 1943 májas 18. Megjeleni a légvédelmi rendelet & légitámadások károsultjainak elhelyezése, kártalanítása, gyógyítása, nyugdija Az állam előlegezi a helyreállítás költségét A hajléktalanok elhelyezésére a magánlakásokat is igénybe vehetik A hivatalos lapban három kormányrendelet jelent meg. Ezek a rendeletek részletesen szabályozzák a légitámadás okozta kártalanítást, az épületek helyre- állítását, a hajléktalanok elhelyezését, a -sérültek gyógykezelését s a légitámadás következtében rokkanttá váltak hatósági elátáslát. A károk hatósági helyreállítására irányuló kérelmet községekben a községi elöljáróságoknál, városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljáróknál kell írásban vagy szóban előterjeszteni. A tulajdonoson kívül a haszonélvezők, bérlők is előterjeszthetik. A hatósági helyreállítás költségeit az államkincstár előlegezi, az ingatlant azonban megterhelik ezzel a költséggel s a terhelés megszüntetését külön kell kérni, Az épületek helyreállításához szükséges szakiparosokat a hatóságok rendelnek ki. Légitámadás után az érdekelt üzemek elsősorban a helyreállítási mun-, kálatokkal kötelesek foglalkozni. Az iparos az elrendelő hatóságtól kapja munkája bérét. A hajléktalanok elhelyezése. A hajléktalanokat lehetőleg ugyanabban a községben vagy városban, Budapesten ugyanabban a kerületben kell elhelyezni, ahol hajléktalanná válásuk előtt állandó lakásuk volt. Ha akadálya van az ilyen elhelyezésnek, akkor az más városokban és községekben is történhetik. Ilyenkor a törvényhatóság első tisztviselője előterjesztésére a. bejUigyminiszter rendelkezik. Hajléktalanok elhelyezése céljából elsősorban a községek, illetve városok középületeit kell igénybe venni. Ilyenek az Iskolák, sportcsarnokok, tornatermek, kultúrházak, levente-otthonok, üres laktanyák stb. Iskolát az iskolafenntartó jellegére való tekintet nélkül igénybe vesznek. Katonai épületet csak az illetékes katonai parancsnokság hozzájárulásával lehet igénybe venni, A helyi hatóságok kötelesek arról gondoskodni, hogy az igénybevett középületekben ideiglenes fekvőhelyek és tisztálkodást szolgáló felszerelések készen álljanak. Ha középületben nincs elég hely, magánszemélyek lakásai, illetve szállodák, penziók, egyesületek helyiségei is igénybevehetők. — Nyárilakások, csónakházak, vikendházak ugyancsak a hajléktalanok elhelyezését szolgálják. A magánlakások elkülöníthető részét szintén a hajléktalanok elhelyezésére használják fel. A rendelet részletesen szabályozza, hogy az esetleg igénybevett magánlakásokból mennyi helyiség jár az érdekelt lakónak. — Egyedül lakó felnőtt részére két lakószobát, ha családja van, a családnak 15. életévét betöltött minden tagja részére egy-egy szobát, 15 éven aluliaknál két-két személy részére egy-egy szobát engedélyez. Az igénybevett lakásokat, illetve a lakás igénybevett helyiségeit a lakó a hajléktalanoknak bútorokkal és egyéb felszerelésekkel együ't tartozik rendelkezésére bocsátani. Ha az DJVáTCIKKEK selyem újdonságok, gyapftsss? kötöH áFüfe, fehtosKitéi ßägy «fáíassíékban igénybevett lakásrészhez konyha nem tartozik, az ott /elhelyezést hajléktalanoknak a konyha használatát is köteles megengedni. A hajléktalanokért a hatóság fizet térítést. Ezek a térítés összegét később sem tartoznak visszafizetni. Hány szobát hagynak meg? Légitámadás okozta sebesülés esetén díjtalan az orvosi kezelés, a gyógyszer, a betegszállítás, a kórházi ápolás, ha a családfő jövedelmi viszonyai ezt szükségessé teszik, A rendelet a legalább középiskolai, vagy ennél nagyobb képzettségű családfő fizetési értékhatárát havi 350 pengő, az alacsonyabb végzettségűekét 250 pengőben állapítja meg. A pénzügyminiszter rendelete a kártalanítási kérelem előterjesztését és az adótörléseket szabályozza, A kérelmet a helyi hatóságnál kell beadni. Százezer pengőn aluli károknál a helybeli, járási vagy városi kármegállapító bizottság dönt. Sérelmesnek vélt döntés ellen az Országos Döntő Bizottsághoz lehet fordulni. Rokkantjárulék, vaksági pótdíj, kelengyesegély, mesterséges testrészpótlók. A honvédelmi miniszter rendelete a plogári áldozatok gondozásáról intézkedik. A gondozás kiterjed pénzellátásra, gyógyászati eljárásra é9 új életpályára való kiképzésre. A rokkanttá vált kenyérkeresőik egészen havi 300 pengőig terjedő rokkantjáradékot kaphatnak, ehhez még hozzáadandó a gyermekek havi 30 pengős nevelési pótléka. Az özvegyi járadék 100 pengőig, a félárva járadéka 30 pengőig, a szülötten árváé pedig havi 80 pengőig terjed. A rokkantjáradékon kívül, ha valaki szemevilágát veszti, havi 20 pengő vakságí pótdijat kap. Ha sérülése következtében állandó ápolásra szorul, 60, illetve 80 pengő ápolási díj illeti meg. Özvegyek, ha 40, életévük betöltése előtt újból férjhezmennek, kelengyesegélyt kapnak. Ez az özvegyi járadék havi összegének 36-szorosa, Temetési segélyt biztosít a továbbiakban a rendelet, A légitámadás rokkantjai számára gondoskodik mesterséges testrészpótlókról és az új életpályákra való kiképzésről, ha az áldozat régi életpályáján sérülése miatt nem maradhat meg. Pontosan felsorolja végül a rendelet, hogy a gondozási igényt hogyan kell bejelenteni és a kérelemhez milyen iratok szükségesek. A közhatóságok az ezzel kapcsolatos tennivalókat soronkívül kötelesek elvégezni. Tudományosan megállapították, hogy a baromfitenyésztéssel íizetődik ki leggazdaságosabban a takarmányozás üayer ftgosto Zrinyí Ilons öles r Nemcsak szakkörökben, hanem a közvélemény széles rétegeiben is mind nagyobb és nagyobb hullámokat vet fel az a kérdés: Milyen eredménnyel értékesítők háziállataink a takarmányt? Érthető ez a nagy érdeklődés, hiszen az okszerű termelésen nyugszik sorsunk, jövőnk, Ma arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb takarmánnyal a lehető legtöbbet termeljük, vagyis csak annak a jószágnak juttassunk takarmányt, mely azt legjobban hasznosítja, A rendelkezésre álló takarmány elosztásánál és fel- használásánál kétségkívül annak a szempontnak kell érvényesülnie: Vájjon a feletetett takarmányból melyik állat termeli a legtöbb húst, zsírt és egyéb termékeket? A közgazdászok között megoszlottak a vélemények. Heves vita indult meg, melyek végül a tudósok kísérleteken alapuló megállapításai döntöttek el. A kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy ugyanannyi takarmányból több húst, zsírt, tojást. tollat termel a baromfi, mint amennyi húst, zsirt ad a sertés. — Ezt a tudományos megállapítást lapunkban részletesen ismertettük. Ugyanerre az eredményre jutnak, ha baromfi takarmányértékesítő képességét a borjúéval hasonlítjuk össze. Gazdasági körökben általában az a felfogás uralkodik, hogy a borjú a felnevelése gazdaságosabb, mert kevesebb takarmányba kerül mint a baromfié. Ez a nézet azonban téves. Dr. Tangl Plarald, a neves tudós adatai szerint, mind a csirkénél, mind a borjúnál 100 kilogram élősúly termeléséhez egyformán körülbelül 230 kilogram keményítőértékű s ebben 60 kg. emészthető fehérjetartalmú takarmány szükséges. Figyelembe kell venni azonban azt a körülményt, hogy a csirke 3 hónap alatt testsúlyát huszonötszörösére növeli, míg a borjú ugyanaz alatt az idő alatt születési súlyának csak négyszeresét éri el. Továbbá a csirkét önállóan is fe'ne- velhetjük s a nevelési idő alatt a tyúk takarmányozására külön semmit sem ke l fordítanunk. Ezzel szemben a borjú a szopás ideje alatt a tehenet általában teljesen leköti. Ha egy 500 kg-os tehénnek csak a létfenntartási takarmányát vesszük figyelembe, akkor ez három hónap alatt 225 kg. keményítőértéknek és ebben 22.5 kg, emészthető fehérjének felel meg. Mégjobban eltolódik számításunk a csirkék javára, ha a tojástermelés körülményeit, illetve a borjú kihordását és a magzat szükségletét is tekintetbe vesz- szük, egy tyúk tojástermelő és létfenntartó évi szükséglete, ha 80 tojást számítunk egy évre, 22 keményítőértékre és ebben 4 kg. emészthető fehérjére becsülhető. Ezzel szemben a tehénnek szülés előtt legalább két hónapon szárazon kell állania, sőt tejét a szülés előtti harmadik hónapban apasztanunk kell. Ha ennek egyrészét írjuk a borjú számlájára, mondjuk egy hónapot, akkor a tehén négy hónapig úgy fogyaszt takarmányt, hogy ezzel a mi szempontunk szerint hasznot nem hajt. De a magzat fehérjcszükségletét sem szabad teljesen figyelmen kívül hagynunk, hiszen 40 kg-os születési súllyal, ha megfelelő takarmányozással nem gondoskodunk szükségleteinek kielégítéséről, már jelentősen igénybeveszi az anyai szervezet. — Ha mindezeket az életfenntartó é sa magzat számára nyújtandó tápanyagokat összeszámoljuk, akkor, ha csak felületes számításokat végzünk is, megállapíthatjuk, hogy legalább annyi keményítőértékű és emészthető fehérjetartalmú takarmányt fordítunk erre a célra, mint amennyiből körülbelül még 10 darab egy—másfél ki- logramos csirkét termelhetünk. Gondos számítás alapján tehát megállapítható, hogy a baromfineveléssel a rendelkezésünkre álló takarmányt sokkal gazadságosabban értékesítehetjük, mintha azt részben a tehénen keresztül, rés*, ben egyenesen a borjúnak juttatva, borjú neveléssel hasznosítjuk. i'TTiri^iirrraiMrTTritinirniiiwMr"1 — ™írni—ír á Levenfeegyesfiletek Országos Központja Ifjnsági színműpályázatot írt ki A Levente-Egyesületek Országos Központja az, egészséges, magyar ifjúságii színjátszás fellendítése érdekében, egész estét betöltő színdarabokra, egyfelvoná- sósokra és színpadi játékokra pályázatot hirdet. Pályadíjak: egész estét betöltő színda rab 1000 P, rövid színdarab 500 P, színpadi játék: 500 P, Ezenkívül a 3—3 legjobb művet első kiadásra a szokásos szerzői díj fizetésével megvásárolják. Pályázati feltételek a Levente Hírközpont jelentése szerint: a pályaműveknek tárgyát a ieventeéletből, a magyar történelmi múltból, a hagyományos múltból, vagy a népi életből kell meríteni. Alapul veendők a magyarságot ma alakító tényezők, események, történelmi múltúnk sors- formáló eseményei, kiemelkedő alakjai,, a népi múlt, az ősi játékok, mese és monda világunk. Feltétel a művek általános nevelő-értéke. A darab azonban necsak párbeszéddel, hanem a megjátszható cselekedettel neveljen. A darabok domborítsák ki a hősi, küzdő életszemléletet, vagy ezzel egyenértékű közösségi életszemléletet. A darabokat úgy kell megírni, hogy azokat egyszerű függöny-diszietben is elő lehessen adni, a lehető legkevesebb színpadi kelléket könnyén, házilag is előállítható jelmezeket igényeljen, A megírásnál elsőrendű szempont legyen, hogy a darab alkalmat adjon a játszó ifjúságnak a bennük rejlő játékkész- ségnek természetes és magyar kiélésére. Mellőzni kell a kabarés, revÜ9, operettem elemeket, a közismert színpadi figurákat: a kabarés katonaalakot, parasztot, cigányt, zsidót stb. A mű szemléletében, gondolkodásában és nyelvében legyen magyar, nem pedig magyarosi A műben előforduló ének, zene, tánc nem lehet városi ,,sláger-termék“, csak magasabb- rendű zenei termék, hiteles népdal, népzene, tánc. A díjazott darabok első kiadási joga a Levente-Egyesületek Országos Központját illeti, A műveket a papír egyik oldalára írva gondosan csomagolva, jól látható ,, Színdarab-pályázat“ felírással elátva a Levente-Egyesületek Országos Központja címére (Budapest V., Alkotmány-utca 5—7] kel Ibeküldeni. A szerző nevét és címét jeligés borítékban kell mellékelni, A jeligét a mű első oldalán is fel kell tüntetni. Pályázati határidő: 1943 október 1. E pályázat kiírásával kívánja a leventeintézmény a sajátos magyar játékíor- ma kialakulását elősegíteni. Bezárták a ruhát UNlO-moJyzsákba I** ,,A sok éhes molynak felkopik as álla. Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda <MBBBBHg!g5b5Sg lódéra espressó kávéfőző - Telelők: 26-11.
