Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-03-06 / 53. szám
Id. oldal (Trianon 23.) 1943 március 6. OHIIl ■ - ' ' *'r' ' - ^'-OtA-V • ^ J. A lUUUli A / Aj Uittl W1U9 W» Szabolcsvármegve Közig, Bizottságától. 8648-1942. Kb. ^ Tárgy: A balsai átvágás építésével kapcsolatos kisajátítás. Hirdetmény A m. kír. Kereíkedelem és közlekedésügyi miniszter ur az 1942. évi december 9 én kelt 153 299 — 1942. XI- számú rendeletével a balsai átvágás építésével kapcsolatban Balsa község halárában elfekvő ingatlanokra a kisajátítás! jogot engedélyezte. Miután ezen ingatlaárészeknek az útépítés céh jaíra történő megszerzése jórészt magán egyezségek utján biztosíttatott, azért a kisajátítási eljárást csak a magánegyezség utján nem biztosított és a kisajátítási egyezség 17. sorszáma alatt felvett Bab sa község határában elfekvő 177, hrsz- alatt nyilvántartott ingatlan" nak Kóhn Rezsi férjezett Anes* kovszki Judáné és Kóhn Márton Palesztinái lakosok tulajdonában levő 4/18-ad részére ezennel elrendeljük, az 1881. évi XLI. t. c. 33. §, alapján a helyszíni tárgyalást megtartani elrendeljük, ennek foganatosiiására a vármegye alispánja helyett dr, vitéz Lázár Ferenc vm-í főjegyző vezetésével dr.. Szesztay András vm. tiszti főügyész es Tarnóy István kír műszaki főtanácsos, a nyíregyházai m. kír. államépitészetí hivatal főnökéből álló bizottságot küldjük ki, jegyzőül pedig Balsa község főjegyzőjét rendeljük ki. A helysziní tárgyalás határidejéül az 1943. évi március hó 23. napjának d. e, fél 10 óráját állapítjuk meg, annak helyéül pedig Balsa községházát jelöljük ki. Egyben közhírré tesszük, hogy a m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter ur a fenti rendelettel a közérdekű sürgősség alapján megengedte, hogy a jog- erejüleg megállapított tervbe felvett területeken az építési munkálatok a kártalanítási eljárás előtt, a tulajdonosok beleegyezése nélkül az 1881. évi XLI. te. 45-ban foglalt feltételek mellett megkezd- ethők legyenek. Balsa község elöljáróságát utasítjuk. hegy a kiadott kisajátítási tervet és összeírást a tárgyalást megelőzően 15 napi közszemlére a községházánál tegye ki és erről, valamint a tárgyalás helyéről és idejéről az érdekelt feleket a helyi szokásnak megfelelően haladék nélkül értesítse* a meghirdetést igazoló véti veket és bizonylatokat pedig a tárgyalás előtt a tárgyalás vezetőjének adja át. A kiküldött bizottságnak hatásköréhez tartozik határozni mindazon igények és észrevételek felett, amelyeket a felek az 1881. évi XLI, te, 1—22. §§-ai alapján netalán emelsek. A bizottság a kisajátítási ierv megállapítása felett akkor is érde| mileg határoz, ha az érdekeltek | közül a tárgyaláson senki sem ;• jelenne meg Ezen hirdetményt a „Budapesti Közlöny“ hivatalos lapban egy ízben, a „Nyirvídék“ c. nyiregyhá- zaí lapban pedig három Ízben közzétenni rendeljük. Miről értesítést kapnak: 1, vitéz dr. Lázár Ferenc vm-i főjegyző, 2. dr. Szesztay András vm, tisz- ! tiíőügyész. I 3. Tarnóy István kir műszaki £ főtanácsos. 4. Balsa község elöljárósága 2 i drb. melléklettel. 5 A Budapesti Közlöny szer- | kesztősége Budapesten és végül f 6- A Nyirvídék szerkesztősége * Nyíregyházán. Nyíregyháza, 1943. február 23. | vitéz dr. Jékey Ferenc s. k. | főispán, b. elnök. Egy mély értelmik kínai mese a ya»ikrek »«simára j Berlin, TP.) Csiank-Kai-Sek .asszony, l aki jelenleg egyszerre gyors segítséget akar kieszközölni az Egyesült Államok- , ban a súlyosan szorongatott csunkingi : csapatok számára, Newyorkban beszédet tartott, amelyben a gazdag kínai mesekincsből egy igen jól kiválasztott és különösen mély értelmű mesét mondott el a yankeeknek. Több mint 2000 évvel ezelőtt —■ mondotta Csang-Kai-Sek asszony — volt két nagy folyó Kwangsi tartományban, a két folyó állandóan kilépett a medréből, halált és pusztítást idézve elő. A császár egy magas hivatalnokot küldött ki az árterületre, hogy gondoskodjék az áradások megakadályozásáról. A hivatalnok nem ért el sikert és halálával kellett megfizetnie kudarcát. A császár küldött egy másik tisztviselőt, aki ugyancsak nem járt sikerrel, s ez is életével lakolt. Végül kiküldtek egy harmadik embert is. aki eredménnyel járt és nagy megtiszteltetésben volt része. Amidőn — mondotta tovább ■— a múlt évben ezt a vidéke meglátogattam férjemmel, három sírt találtam az említett helyen. Megkérdeztem a generalissimust, hogy miért temették el a harmadik embert is a másik kettő mellé. A válasz a következő volt: Amidőn a harmadik tisztviselőeredményt ért el munkájával, a megtiszteltetést elutasította és öngyilkosságot követett el, mivel nem akart hasznot húzni a másik kettő halálából és szerencsétlenségéből. Erre a mélyértelmű mesére Csang- Kai-Sek asszony még aznap este világos választ kapott. A külügyi bizottság elnöke, Conally szenátor hivatalosan közölte vele, hogy a bérlet .és kölcsön- ügyek vezetője értésére adta, hogy a bérleti és kölcsön törvények alapján történő szállításokról gondosan könyvet vezetnek, úgy, hogy a háború után pontosan kiszámítható lesz majd a segélynyújtás dollár értéke. hogy a baromfi kitűnő takarmányértéke- siiö s éppen ezért mindent meg keli tenni a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében. A baromfiállomány csökkentése következtében nagy veszteség érné a közélelmezést, ezenkívül közvetve is nagy kárára volna a nemzetgazdaságnak a baromfiállomány apadása. Szinte felbecsülhetetlen az a haszon, amit a baromfi a kártékony rovarok pusztításával idéz elő, amit a gyommagvak össze- szedésével s ezáltal a elgyomoscdás csökkentésével hoz. A baromfiállomány csökkenése ezenkívül a kisgazdák, a kisiparosok és a kistisztviselők igen nagy számát fosztaná meg ar mellékjövedelemtől tönkremenne a jól kiépített baromfikereskedelem s az ország egyik legnagyobb exportértékéről kellene lemondani. Nagy szerepe van a baromfinak a földbirtok- reformmal kapcsolatban is. Mindezeken kívül számításba kell azonban venni azt is, hogy Magyarország hivatott a jövőben arra, hogy Európa ipari államait baromfival, tojással é9 tény észanyaggal ellássa. Ha állományunk összezsugorodása miatt elvesztjük küföldi piaacinkat. sok esztendőre lesz szükség hogy azokat visszaszerezhessük. jLÉGOLTALMI ÓVÓHELY ' táblákat az előírt méretben, ) színben, tartós kivitelben, előnyös árakon készít HATVANI JÓZSEF ■ cimfestő és roázoló mester . NYÍREGYHÁZA. Bánság u. 11. Egy kétbiiős lyuk öninlyáoak négy-ötszörösét adja. vissza egy év alatt (ojinban Gazdaságos-e a baromfitenyésztés ? Az elmúlt két évtized alatt állattenyésztésünk a különböző irányú akciók nyomán lendületesen fejlődött és jelentős haladás mutatkozott a baromfitenyésztés terén is, amelynek bizonyítéka az, hogy bár a huszas évek végén a baromfitermékeink kivitele nemcsak hogy elérte, hanem felül Í9 múlta Nagy-Ma- gyarország baromfitermelési eredményeit. Ezekben az években körülbelül 80 millió pengőt kaptunk baromfitermékeinkért. Az utóbbi években ez az eredmény nem változott lényegesen és baromfitermékeinkkel a nagy verseny ellenére is megtudtuk tartani külföldi piacainkat. Most, amikor a takarmány- beszerzés nehézségekkel jár, gyakran felmerül az a kérdés, hogy gazdaságos-e a takarmányt baromfi révén értékesíteni. ( A takarmányozás tan kiváló tudósai is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. — Egyik szakemberünk megállapította, hogy a sertések a takarmányt körülbelül ugyanúgy, de idősebb korban rosz- szabbul hasznosítják, mint a baromfi. Ha a baromfi és a sertés piacradobásának idejét hasonlítjuk össze, akkor az ösz- szehasonlítás a baromfi javára üt. A kö- zéptestsúlyú csirkék kedvező takarmányozás esetén tízhete9 karukban elérhetik az átlag egy kilogrammos súlyt, míg a szopósmalacot ilyenkor éppen csakhogy elválasztották és súlya 10—15 kilogramm. A négyhetes malac súlya kb. 6 és fél kg., 30 darab négyhetes csirke súlya pedig — egynapos malacnak harminc darab egynapos csirke felel meg súlyban — kilenc kg. Tízhetes korban 30 csirke már 30 kg. súlyú lesz és már piacra is dobható, viszont a malac súlya ugyanakkor 13 és fél kg. körül ingadozik. Ha még két hétig tartjuk a csirkéket, akkor 30 darab csirke súlya 12 hetes korában 40 kilogrammra emelkedik. Az állat a takarmányt nem kizárólag súlyának gyarapítására fordítja, hanem jelentős részét szervezetének fenntartására használja. Másik kiváló szakemberünk szerint egy 2 kg-09 tyúk önsúlyának négy-ötszörösét adja vissza egy év alatt tojásban. Minthogy pedig egy kilogramm tojás táplálóértéke pótolhat egy kiló borjúhúst. így egy tyúk évi tojástermelése körülbelül 8 kg, borjúhússal ér fel. A baromfi takarmányszükségletének egy részét azonban maga keresi meg, amiből következik, hogy a tojás termelése kevesebb takarmányba került, mint egy font sertéshús termeése. Mindezekből za adatokból nyilvánvaló — Erdélyi kérdések — Magyar kérdéses“, Ezen a címen most hagyta el a sajtót az Erdélyi Párt országos központjának 120 oldalas kiadványa, amely az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatában a magyar sorskérdésekről elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvhöz gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke írt bevezetőt, amelyben hangsúlyozza, hogy a könyvben megjelent tanulmányok elsősorban erdélyi kérdéseket vizsgálnak, de azzal az erdélyi szemmel, amelyet Erdély történeme és a kisebbségi sors közvetlen érvénye YÍvott ki. A könyv a követyező tanulmányokat tartalmazza: Zathureczky Gyula főszerkesztő: A magyarság helyzete Európában. László Dezső református lelkész, országgyűlési képviselő: Nemzeti társadalmunk erőviszonyai, Venczel József intézeti tanár: A székely kérdés lényege, dr. Páll György, az Erdélyi Párt főtitkára: A zsidókérdés Magyarországon, Kovrig Béla, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem rektora: A szociális kérdés, Géléi József egyetemi tanár: Magyar közművelődéspolitika és nemzetnevelés, Csekey István egyetemi tanár: Alkotmányunk és a közösségi gondolat, Miké Imre országgyűlési képviselő: Erdély és a nemzetiségi kérdés, Gyulay Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, felsőházi tag: Szabad- vagy kő- tötígazdálkodás, Albrecht Dezső országgyűlési képviselő: A jobb magyar jövendő. — A könyv ízlésese címlapját keöpeczi Sebestyén József, a kitűnő he- raldíkus rajzolta. Á budapesti vásáron nagy sikert aratott gyöngye1 Kertész Antal likőrgyárácak ,,Á F O N Y A“ likőrkülönle- gessége uj csomagoiáfeban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90. Feovveniselési »pisi! iránti kérelem nyomtatván (kérvény űrlap) a legújabb rendeletnek megfelo. KAPHATÓ A Jöba-papirikzletben Nyíregyháza, Bethlen u. 1. — Tel. 20-77, Mimiin—■» f—r nn———a—
