Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-04-24 / 92. szám

ffrisKO* 23.) 1943 április 24. ________K „ bölcsi hiriAP Ali élve kérőit li Kosielsfebőí Beiiín. Stiller Richard diplomás mező- j faada, aki mint tartalékos tiszt szolgált a hetedik lengyel lovas vadászezredben ! és 1939 szeptember 17-én jutott szovjet tagságba, a külföldi sajtó berlini képvi­selői előtt elbeszélte, hogy több lengyel katonatiszttel együtt hogyan jutott el hadifogolytáborra végül is Kozielskbe, ahol 1939 novemberében és decemberé­ben körülbelül 4300—4600 lengyel kato­natiszt volt együtt. 1940 április 3-án kezdték onnan elszállítani a tiszteket 150 —200 főnyi csoportokban. Ez május hó 12-ig tartott. A táborban levő tisztek Agy vélték, hogy az elszállított tisztek Kiás hadifogolytáborba kerülnek. Ez a leltevés azonban szemmel láthatóan csak a legutolsó csoport esetében bizo- ■yult igaznak, amelyhez Stiller is tar­tozott. s amelyben néhány száz kedvez­ményezett katonatiszt volt. Stillert hosz- szú bolyongás után végül is mint terhes külföldit áttették a német határon, s 1940 január 3-án Bresztíitovszknál átad­ták a német határmenti hatóságoknak. A katyini áldozatok személyazonosságának megállapítása során Stiller megtalálta egyik ió ismerősének nevét. aki vele együtt volt a kozielski fogolytáborban, s akit április folyamán szállítottak el a táborból. Ahogy a humorista látja Halál a legyeire Békés természetű ember vagyok, legyet sem tudnék agyonütni. Azaz, pardon, hisz éppen erről van szó. Kivétel a légy. Senkit, semmit sem győlölök, egyedül a legyet. Idegesség, utálat és Kndor fog el tőle, védekezem ellene szú- eyoghálóval, sötétítéssel, sőt ha kell, légycsapót ragadok és úgy vagdalkozom, mint Kinizsi a csatában. A telet azért kedvelem, mert akkor nincs légy. Amint azonban a tavasz be­köszönt, megkezdődik a küzdelem, — Nincs kegyelem és nincs irgalom. Még annak az egynek sem, amelyik a most elmúlt télen menedékjogot élvezett há­tamban. Az pedig úgy történt, hogy december 24-én, amikor a karácsonyfát díszítettük és egy székről az angyalkát éppen tűz­tem a hegyébe, mit látok ám. A szem­ben levő csendélet felső jobb sarkában eáy légy gubbaszt. — „Na várj, te bi­tang“ — azzal indulok a törlőrongyért, hogy megsemmisítsem. Amikor visszatértem és pillantásom a karácsonyfára esett, egyszeriben elpárol­gott a gyilkos indulat. Csak nem öldök­lők a Szent Estén? Nem, nem. Feléje legyintettem, de bizony el se repült. —• Jártányi ereje sem volt. No jó gondol­tam, maradj életben. Másnap a kredencen találkoztam vele. ügy vánszorgott, mint a plakátról ismert aggastyán, aki fiatal korában elmulasz­totta az életbiztosítást. Azóta sokszor vi­szontláttam, napról-napra gyengébb lett, szeméből a lemondás tört fénye pislákolt szája szögletében keserű mo­soly ült és éjszakánként többször kö­högni hallottam. Nem volt kedve űzni azokat a vérlázító szemtelenségeket, amik olyannyira jellemzőek a fajtájára. Ő sem bántott engem, én sem bántottam őt. Tiszteletben tartottuk egymás jogait. Egészen a tegnapi napig. Tegnap ugyanis felmondtam a kisebb­ségi szerződést. Visszaélt a vendégjog­gal. A szép időtől vérszemet kapva, két­szer egymásután a fejembúbjára szállt, de ami végkép kihozott a sodromból, az volt hogy kiszállt az udvarra és má­sodmagával tért vissza. Egy kis legyet hozott magával, afféle vaklegyet, ame­lyik a villanylámpa üvegbúrája alatt szo­kott szédelegni. Azt hiszem, az unoka­öccse és be akarja protezsálni. Elmesél­te neki, hogy van itt egy jó bolond, aki­nek a fejére lehet ülni. Hát ezt már nem! Ő maga holta nap­£2388$ atme jáig ott lakhat, a rokonságot azonban nem engedem a nyakamra hozni. Nagyhét ide. nagyhét oda, holnap körülhordozom a véres kardot. (Kiss József) Hányszor jár f izetéses szabadság l»37*tői 1943-ig A fizetéses szabadságra vonatkozó igény megállapításánál figyelembevehető szolgálati időre nézve a vonatkozó ren­delet gyakorlati alkalmazása során ké­telyek merültek fel. Vitássá vált többek között, hogy ha például az alkalmazott már 1937. január 1-én a vállalat szolgá­latában volt és azóta megszakítás nélkül ott dolgozik 1942 december 31-ig teljesí­tett szolgálata címén összesen hány al­kalommal van fizetéses szabadságra igénye. Az Országos Ipari Munkaügyi Fel­ügyelőség döntése szerint hat ízben van ebben az esetben az alkalmazottnak fi­zetéses szabadságra igénye. Az erre vo­natkozó elvi döntést a Munkaügyi Fel­ügyelőség a következő megállapításokat telte: Az alkalmazottnak az első fizetéses szabadságra való igény 1940. január 1-én nyílt meg és az 54.500—1940. Ip. M. sz. rendelet értelmében legkésőbb 1941. szeptember 15-ig kellett megadni, vagy lehetett azt megváltani. A negyedik fi­zetéses szabadságra való igény 1941. január 1-én nyilt meg és a 20.200—1941. Ip. M. sz, rendelet értelmében legké­sőbb 1941. december 31-ig kellett meg­adni vagy megváltani. Az ötödik fizeté­ses szabadságra való igény 1942. január 1-én nyilt meg és a fent említett rende­letek értelmében legkésőbb ugyanez év december 31-ig kellett magadni, vagy megváltani. Meg kell jegyezni, hogy a fizetéses szabadságot megváltani csak; akkor le­het, ha a munkaadó fontos közérdek sé­relme nélkül azt alkalmazottjának kiadni nem tudja. A kereskedelemben ez az eset azonban csak egészen kivételes le­hetne, mert a kereskedelmi életben ilyen fontos közérdek alig lenne igazol­ható. gyéb utánpótlási útra támaszkodó had­testekre menő erők küzdöttek haiált- megvető bátorsággal. Ilyen körülmények között egy kevésbbé erős idegzetű ka­tonai vezetőség kilátástalannak nevezte volna a helyzetet. A meglepetésszerű változás azonban mégis bekövetkezett. A veszélyes helyzet rövid pár bét alatt tökéletes győzelemmé változott, jóllehet, mini. megáliaptható, az ellenséges had- vezetőség alapvető hibát nem köve­tett el.“ Schramm százados cikke nemcsak a keleti arcvonal kritikus helyzetéről fest egyedülálló képet, hanem egyben bi­zonyságot tesz arról a fölényről és győ­zelmi tudatról, amely a német vezetősé­get és német katonát egyaránt eltölti. — Soraiból kicsendül a német nép katonái iránt tanúsított rendthetetlen bizalma, amelyet mint fontos politikai momentu­mot nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk. Német Ítélet a téli háború kritikus időszakáról Berlin, Dr. Wilhelm v. Schramm szá- i zados, ismert német katonai író a í | „Heeresgruppe Süd“ mult téli operációi- ? | ró] közöl néhány érdekességet. Jóllehet jj i a német keleti front déli szárnyának ka- | I tonai eredményei közben nyilvánosságra j t kerültek, az említett szakíró köziemé- S < nyei mégis érdeklődésre számíthatnak, '> í amennyiben sorai nyomán képet alkot- | hatunk magunknak arról a kritikus hely- Ä zetről, amelyet a német déli szárnynak 1 ■ az elmúlt télen át kellett hidalnia. V. Schramm fejtegetéseiben többek között £ így ír: Április 24 tői 28 ig. Szómba ttói-szerdáig. Egy letűnt világ elevenedik meg a Herczeg Fererc regényéből készült filmben Láp virága Az 1900 as évek Lékebelí vilá­ga táraid életre és ennek a hin* gulataban a századvégi aranv- ifju. akit a rosszul értelmezett lovagiasság sodor a vesztébe. A címszerepben Fényes Alice és Jávor Pál, Ünnepek alatt jegyelővétel a mozi pénztáránál Április 24-től 28 ig. Herczeg Ferenc nagysikerű re­gényének filmváltozata a Láp virága Társadalmi regény, mely való­ságos körképet nyújt a század­végi Budapest életéről, bűneiről és szenvedéseiről. i ,,A keleti arcvonal déli szakaszának , téli csatája kétségkívül a német hadse- ij reg legfényesebb hadműveleti tényeként | kerül be a történelembe. Olyan eset előtt J állunk, amikor súlyos krízis teljes győ- zelemmé változott. Jóllehet minden rész- letét jóelőre kigondolták, praktikus meg- ? valósításához azonban mégis sok kétség \ fűződött. Az Azovi-tengertől Kurszkig ? húzódó hatalmas arcvonalszakaszon, az f ellenséggel ellentétben a német hadve- ^ zetőségnek soha nem állt módjában ki- j meríthetetlen ember- és hadianyagtarta- ? lékok után nyúlni, ellenkezőleg, sokszor « napokon,, heteken keresztül csupán * ideiglenesen összevont csapategységek- 2 kel kellett helytállnia és sokhelyütt arc- :: vonalmegszakítással is kellett számolnia. \ A hadműveletek során volt olyan idő- í szak is, amikor az ellenség nemcsak \ a szárnyakat veszélyeztette, hanem 150 km., sőt nagyobb mélységben is megje- ^ lent a hősiesen tartott német állások 5 mögött, ahol egyetlen vasútvonalra vagy JEGYEZZE FEL jj rádió készüléke hibajelenségeit, mert ezek Közlese olcsóbb és gyorsabb javítást eredményez HOOK KÁLMÁN rádiólaboratóriuma Beik- len u. 10. — Tel. 29—2T, — Vasutas gyermekek tömeges üdül­tetése és tanulmányi jutalmazása. — A Vasutasok Családgondozó Egyesülete el­határozta hogy az idén sokkal nagyobb tömegben fogja a tagok leány- és fiú­gyermekeit ingyenes nyaraltatásban ré­szesíteni. Arra törekednek, hogy minden 6—12 év közötti vasutasgyermek ingye­nes nyaralásban részesüljön. Azok a vasutasgyermekek, akik cserkészcsapa­tok tagjai és saját csapattestük által ren­dezett táborozásban vesznek részt, nya­ralási segélyt kapnak. Az egyesület min­den jelesen érettségiző vasutasgyermeke 60 pengő jutalomban részesül. Azok a ta­nulók, akik nyolc éven át színjelesek voltak és az érettségit is színjelesen te­szik le, ha tanulmányaikat folytatják, 500 pengő tanulmányi segélyben részesülnek. A szorgalmas és törekvő tanulókat is ju­talmazni fogják. Akiknek az idei tanév végén jobb osztályzatú bizonyítványuk lesz, mint az előző iskolai évben és az éneket és tornát kivéve más tárgyból nincs elégségesük, előhaladásukhoz mér­ten szintén jutalmat kapnak. Minden je­les tanuló az ösztöndíjon kívül elismerő­okiratot is kap emlékül. ((Magy, Tud.) * f f ! Szép ajándékot liusvétra! vásároljon Máyer István órás és ékszerész üzletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom