Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-04-13 / 83. szám

4, oldal c_ Nyikvtdék _ Szabolcsi HÍRLAP (Trianon 23.) 1943 április A3­Elütött egy fectstoányt egy autó Az úrvezető havi életjáradekot tizet és hozo­mányt is ad a leánynak Járő (ifibor Kiskorona Étterme az úri családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és italok. Tavaszi takarításhozj festék árukat, tisztító szereket, és háztartási cikkeket legolcsóbban beszerezhet BOBOZS ÉS ERDŐS' festékkereskedésében. Luther j utca 6. szám. Telefon 26—75. j nak a háborúba való belépése óta tér mészetesen nem tudok semmit az én ba­rátomról, úgy hallottam annak idején, hogy internálva van ami érthető, mert Amerikát ő is a korlátlan lehetőségek hazájának tartota. A múlt évben kezembe kerültek a Gáthyval folytatott levelezéseim, ame­lyeket beküldtem a honvédelmi minisz­ter úrnak, aki azt a íöldmívelésügyi miniszter úrhoz tette át. Ott úgylátszik, fontosnak tartották a dolgot, mert ked- vezoményes vetőmag akciót is helyez­tek kilátásba. A gumókkal ugyanis több sertést lehet felnevelni, mintha burgo­nyát ültenénk, a szárak pedig juhok vagy más szénakedvelő jószágok útján, mint ingyenes táplálék értékesíthető. A termelési költségek felére vadó csökke­nése sem hagyhatók azonban figyelmen kívül. Záradékul közlöm a miniszter le­velét. , Magy. kir. íöldmívelésügyi miniszter. 55 322—43, sz. III. A. 3. Nagys, Siposs Árpád úrnak, Nyíregyháza. Hivatkozás­sal 1942. évi július 2-án a m. kir. honvé­delmi miniszter úrhoz benyújtott felter­jesztésére, amelyben a csicsókatermesz- tés szélesebb körű bevezetését java* solja, értesítem, hogy az 54585—43. sz, rendeletiemmel intézkedtem, hogy egyelőre az alföldi talajon levő, sertés- legelők egyrészének csicsókás telepítés­sel történő hasznosításáról, illetőleg az ilyen irányú előkészítő itevékenysfég előkészítéséről. Fent hivatkozott rende- letemben a bemutatótelep^k létesítésén kívül sertéslegeltetés céljára létesítendő csicsókások előmozdítása érdekében kedvezményes akció megindítását is he* lyeztem kilátásba. A fentiekkel kapcso­latos teendők előkészítésével az Alföldi Zöldmező Szövetséget bíztam meg. Bu­dapest, 1943, április 4. A miniszter ren­deletéből: dr. Tobak Lajos miniszteri osztálytanácsos. Eddig szól a levél, aminek nyomán, ha csak annyi történik, hogy kevesebb ku­koricát kell a sertések tartására fordí­tani és a tejelő jószág egy része ingyen takarmányhoz jut, már akkor is sokat tettünk a közélelmezés megjavítására. Síposa Árpád. Az angol légierő vesztesége A Német Távirati Iroda jelentése sze­rint az angolok tegnap több berepülést kíséreltek meg német terület ellen. A berepülések sikertelenek voltak s az ed­dig beérkezett megállapítások szerint a támadások során 20 repülőgépet re<sz- tettek. (MTI.) sefyenrajdonságok, jgyapjja^f* vetek, kötött Irak, nagy választékban Mayer Ágoston tivitöxietében, Zrínyi Ilona utca 1 - EMLÉKKÖNYVEK, NAPLÓK kai I nto« tárral, ttebiényképalbnaok lg*« Mlép kivitelben négy választékba« kan i hatók JÓBA-papirfzletben Jelentkezés { a Tiszántúli mezőgazdasági j Kamara által Kónya® rés de ] aendo juhaszképző tanfolyamra \ A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara • az elmúlt évek folyamán már hét ) •gyenként 6—ő napig tartó juhászképzc | tanfolyamot rendezett a Kamara kerüle- § tében iévc uradalmak juhásza'.aiban. — t Ezeknek a .anfolyamoknak a sikere kö- | »etfceztében a Kamara ebben az évben [ ja tart egy tanfolyamot május 3—8-ig j I gróf Semsey László balmazújvárosi ura- j dalomnak konyái juhászat ában Vasút­állomás és posta: Kónya. A juhászképző tanfolyamon résztvevő juhászok kiképeztetnek a ;uh tenyésztés, gyapjúnyírás, gyapjúkezciés, lakarmá- nyozás, juhbetegségek cs az ellenük való védekezés, a tejkezűés, és a go- molyakészítés elméleti és gyakorlati is- jnereleiben. A juhászképző tanfolyam hat napig tart, eg esz napi előadási idő­vel, amely meg fog oszlani elméleti elő- r adásokra és gyakorlati bemutatásokra a t vendéglátq gazdaság juhászaidnak juh- í állományán. A jubászképző tanfolyamon j résztvehetnek uradalmi juhászok, feles- j juhászok, vagy olyan juhtartó kisgazdák, I akik juhállományukat maguk kezelik. — f U Azok, akik a juhászképző tanfolyamot í végighallgatják, a tanfolyam sikeres el- f végzéséről bizonyítványt fognak kapni, j A vendéglátó juhászat a juhászképző | tanfolyam hallgatói részére egyszerű j hálóhelyet biztosít, a résztvevőknek jj azonban takarót, vagy bundát magukkal ! kell vinni. Ugyancsak biztosítva van a I vendéglátó juhászat részéről a tanfolyam < hallgatói részére naponta kiadós meleg f ebéd is, így a résztvevőknek csak any- | nyi hazait kell hozni, hogy a reggeli és j a vacsora abból kiteljék és maguk biz- j íosdtsák kenyérellátásukat. A felesjuhá- j azok és juhtenyésztő kisbirtokosok a la­kásért és ellátásért - semmit sem tartóz nak fizetni, mert költségeiket a Tiszán- | túli Mezőgazdasági Kamara fizeti, csak az útikőltságet kell sajátjukból fedezni. Az uradalmi juhászok a lakásért és ellá­tásért 15.— pengőt fizetnek. Felhívjuk az édekelteket, hogy ezen a | juhászképző tanfolyamon vegyenek | ■«észt és részvételüket mielőbb, de leg- I később április 25-ig okvetlenül jelentsék be a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamará- oál, mert a juhászképző tanfolyamon az t elhelyezés korlátozottsága és a gya­korlati oktatás sikerének biztosítása \ miatt 25-nél több hallgatót felvenni ttem lehet. Az uradalmak juhászaik be­jelentésével egyidejűleg a 15.— pengő részvételi díjat is küldjék be a Kamará­nak. Ha a tanfolyamra tiílságosan sok jelentkező volna, a felvételnél a jelent­kezés sorrendje fog dönteni. A Községi Elöljáróságokat arra kérjük, hogy fentieket mielőbb szíveskedjenek közhírré tenni és azokra az ottlévő gaz- datájrsadajjmi egyesületek figyelmét fel­hívni. 5 Egy kiskorú leány képviseletében j apja kártérítési pert indított egy nigy­| vállalat igazgatója ellen. A per előzmé­? nyei több mint tíz évre nyúlnak vissza, f amikor az igazgató autójával az akkor £ > még alig hatéves kisleányt elütötte. A I gázolás következtében a gyermek jobb­karja eltörött és könyökben megmereve- l det. j Most foglalkozott az üggyel végsőfo- j kon a Kúria Jakab Mihály-tanácsa. A Kúria megállapítottál, hogy az igazgató, [ aki a kocsit vezette, hirtelen irányt vál- . toztatott, amire az úttesten átszaladó kislány nem számíthatott és így történt, j hogy a kocsi elütötte. A Kúria megáila- ' pította, hogy a baleset kizárólag az úr- 5 vezető gondatlanságára vezethető visz- sza, tehát kármegosztásnak nincs he- ? ; lye és az úrvezető a balesetből szárma- : í zó kárért teljes felelősséggel tartozik. j t A kúria leszögezte, hogy bár a bal- » Í eset idején a gyermek alig hat éves volt, mégis mint a fővárosban élő gyér- 5 I meknek, kellett annyi értelmi képes- ; séggel és élettapasztalattal rendelkeznie, ; hogy a forgalmas úttesten a közeledő j I gépkocsi előtt való átszaladás vészé- f ' lyességét felismerhesse és megítélhesse, j I hogy a gépkocsi távolságára és menet- ; sebességére való tekintettel elég idő áll-e rendelkezésére, hogy az autó előtt az úttest túlsó oldalára veszély nélkül átjusson. A-ra azonban nem számítha­tott, hogy az egyenesen feléje tartó autó azaiata, míg ő az úttesten áthalad, menet­irányát megváltoztatja és amikor a túl­oldali járda elé ér, a kocsi elüti. Ezért az igazgatónak a gyermek mun­kaképességcsökkenése miatt havi életjá­radékot kell fizetnie. Az apa a maga­sabb iskoláztatás költségeiben is kérte marasztalni az igazgatót. Ezt az igényt azonban a Kúria elutasította, mert mun­kásember gyermekéről van szó, a szülők társadalmi állása és vagyoni helyzete a magasabb iskoláztatást nem indokolja, mert az ilyen társadalmi körben és va­gyoni helyzetben az nem szokásos. A gyermek testvérei is az elemi iskola el­végzése után gyárba mentek dolgozni és ha balesetet nem szenved, ő is gyárba kerül. A sérülés nemcsak munkaépesség- csökkenést okozott, de a korformát is megváltoztatta, amely fogyatkozás az életben való érvényesülést befolyásolja és a férjhezmenési esélyeket is rontja, Ezért a Kúria 4000 pengő nem vagyoni kárt is megítélt a leány részére. A szabolcsi csicsóka karrierje Amerikában Körülbelül 1930 júniusában történt, . hogy beállított hozzám Gáthy Béla régi | kedves barátom, a budapesti posta és ! távírda kísérleti állomás volt vezetője. í Elmondotta, hogy az állam megbízása- | ból szolgálatából kifolyólag járt Európá- | nak miifclen államában, ezenkívül volt Japánban, Amerika különféle államai­ban, sőt utazásai közben Afrikát is érintette, mert tanulmányoznia kellett mindazokat az újításokat, amit a tele­fon. távíró és a rádió terén a folyton kutató emberi elme ki tudott termelni. Nyugdíjazása után azonban legjobbnak látta Newyorkban való letelepülését, mert Amerika a „korlátlan lehetőségek hazája". Nagyon jó dolga van és benne megbecsülik a magyar embert, ami ab­ból is kitűnik, hogy a newyorki elektro­mérnökök egyesülete főtitkárává válasz­totta meg. Ez a világot járt ember azért kere- > sett fel, hogy közöljem vele, hogy Sza- i bolcsban hol találhatna csicsókabok­rokat, mert Amerikában egész tartomá­nyok burgonyát érmését tette tönkre a burgonyarothadás, másutt pedig a pe- ronoszpóra forrázta le a leveleket. — Amerikában kísérleteket tettek egy csicsókafajtával, de annak kesernyés íze van és így a jószág sem fogyasztja szí­vesen. Szeretne tehát Szabolcsból vinni $ ki csicsóka-gumókat, mert ezeknek 1 meg édeskés az íze, mint a sárgarépá­nak. A kívánság nem volt könnyen tel­jesíthető, mert valamikor eléggé gya­kori volt ugyan az említett termék a j. Nyírségben, mert a falusi gyermekek i csemegének tekintették, de a vetésfor- ! I góval űzött modernebb gazdálkodás el- I pusztította a súlyom, paptáska és más i ___ ő skori ehető, vadon növő termékekkel együtt. Felkerestük tehát Kiss Lajos múzeumigazgatót, számítva arra, hogy ő 1 sokfelé ásatott már múzeumi tárgyak j iránt, tehát megfigyelhette, hogy hol í van még a föld vetésforgó nélkül mű­velve, mert ezeknek a táján lehet re­mélni, csicsóka töveknek a megtalálá­sát. Vagy egy hónapig járt az én bará­tom a megyében és valóban talált vagy hat helyen csicsókát. Büszkén muto­gatta a „kincset" és hívott ki Ameriká­ba, ahol segítettem volna neki a két fajta csicsóka keresztezésénél. Én azon- \ ban nem mentem, de ő azért nem hara­gudott meg rám, sőt éveken át beszá­molt arról, hogy sikerült neki krumpli­hoz hasonló izű csicsókát nagy mennyi­ségben kitermelni, keresztezés által. Ezek elmondása után illő, hogy az olvasókat is tájékoztassam arról, hogy I mi is az a csicsóka, tudományos néven í Helianthus tuberósus. A mezőgazdasági lexikonok szerint takarmánynövény, amelynek krumpliéhoz hasonló gumója van, kissé több víztartalmammal, de ugyanolyan tápértékkel. A szára két méter magasra is megnő és nagyon jó szénapótlék. A föld iránt még annyi igényt sem támaszt, mint a burgonya, mert a kötött talajon is megterem. Ha I egy bizonyos területen holdankínt 100 I métermázsát hoz a burgonya, akkor a csicsókából 140 métermázsát is lehet várni. A burgonya szára értéktelen, a csicsókájé azonban jó takarmány és I holdankint szárított állapotban 12 mé­termázsára tehető. Ajánlatossá teszi még a csicsóka termesztését az is, hogy • évelő növény, ezért nem kell a talaját I évente felszántani egyszeri megkapálást f kíván csak, a gumói a földben is kite- 1 lelhetnek, mert fagyálló. Az elmondot­takból tehát kitűnik, hogy egy hold csi- } csókás kétszer annyi jószágot bír eltar- I tani, mint egy holdba vetett burgonya, a i termelés iköltségek pedig felényiek a krumpliföldéhez képest. Ha pedig te­kintetbe vesszük, hogy Amerikában si- j került a mellékízétől is megszabad!- ! tani a csicsókát, akkor rá kell jönnünk, | hogy Gáthy emberi táplálkozás szem­pontjából is nagyot alkotott. Ameriká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom