Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-04-09 / 80. szám
. JSUlKVTDÉK „ SZÄboj-csi hirLAP (Trianon 23) Í943 április 9. Bornemisza Géza az új iparügyi miniszter Zsindely Ferenc az új kereskedelemügyi m niszter IMI A nyiregyhá*! keresbedelVni köx^piwkola na^ysikera jubileumi Szabolcsi-estje A nyíregyházi községi gr. Széchenyi István kereskedelmi középiskola önképző köre az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmával fényes sikerű , Szabolcsi estét“ rendezett az iskola tornaterbében. Az ünnepségen Szohor Pál polgármesterrel az élén ott voltak az iskola Felügyelő Bizottságának tagjai a középiskolák igazgatói, tanári kara és megjelent rajta az iskolának minden számottevő barátja. A műsort dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanár, az Önképzőkör tanárelnöke állította össze, jórészt saját műveiből, úgy, hogy a műsor kerek egészei alkotott, amelynek során Szabolcs megye egész múltja és jelene megelevenedett a nézők szeme előtt. Ugyancsak dr. Merényi Oszkár végezte a betanításnak és rendezésnek munkáját kiváló rátermettséggel és nagyszerű eredménnyel. Működésével a nagy egészbe összefutó, de mégis színes, mozgalmas jelenetekből egybeálló, filmszerű iskolai ünnepélyeket teremetette meg városunkban. Az ünnepély regőse Sorosi Gyula IV. évf. tanuló volt, aki ügyes és színes szavakkal illusztrálta a közönség előtt az egyes számokat. Az első számot Hang a magyar Előidőkböl —a pogány költő jellemképét ugyancsak Sorosi Gyula idézte fel hangulatos szavakkal, Azután a középkori jelenet következett, amelyben két szabolcsi szerzetes párbeszéde folyamán látott bele a közönség a magyar középkor lelki drámájába. Ezt a jelenetet színes, drámai erővel vitték diadalra Török János és Fodor Imre IV. évf. tanulók, a jelenet szereplői. Darabjukban a középkor mély hangulata, a középkori lélek tisztasága és magasztossága jutott kifejezésre. A nézők szinte lélekzetvisszafojtva élvezték e jelenet szépségét és erejét. A középkor után a XVI. sz, hősiessége elevenedett meg a XVI. sz.-beli jelenetben, amelynek ügyes és tehetséges szereplői Török János és Tornai József IV. évf. tanulók voltak. A XVI. sz. végvári prédikátorának erős hite, vigasztaló bátorsága, nemzetmegtartó lelkessége meg- ragadóan áradt Török János szépzengésű szavaiból és Tornád József keresetlen beszédéből, amelyben e század magyar élete elevenedett meg. Majd a szabadságharcok korát mutatták be a következő történeti kép szereplői. A dicsőséges kuruckor minden magasztossága, hite, fájdalma és kitartása jutott kifejezésre a kitűnőhangú és előadása Fodor Imre IV. évf. tanuló szavaiban, aki Rákóczi bujdosásának kezdetét, a munkácsi napok heroizmusát, a nagy magyar ‘megszállottságot varázsolta elénk kiváló előadó készséggel. Társa, Glodán Péter III. évf, tanuló az ellentáborból is kénytelen elismerni Rákóczi áldozatának magasztosságát, A szabadságharcok áldozatteljes napjai után a magyar szellemi szabadság kivívásának ideje következett. Bessenyei György állott a következő jelenet központjában. Kiváló erővel, magával ragadó szavakkal elevenítette meg a nagy szabolcsi író alakját Bánszky András II. o. t., aki valóságos jellemképet adott Besenyeiről. Kitűnően éreztette a Bécs- ből hazatért nagy író fájdalmát, keserűségét, titkos álmait, vágyódását, majd küldetésébe vetett hitét és áldozatának nagyságát. Társa Varga Tamás II. o, t. György testvérét, Bessenyei Sándort varázsolta a nézők szeme elé. A szellemi szabadságért vívott küzdelembe beletartozott a jogi felszabadulás, a jogi egyenlőségért vívott harc is. Ez sikerültén elevenedett meg a következő jelenetben, amely Nyíregyháza örökvált- ságának évében. 1824-ben játszódott le. Benkő István városbíró nemes alakját Sorosi Gyula adta kiváló előadókészséggel. A tanácstagok közül különösen Badacsonyi Zoltán IV. o. t., Szűcs Sándor III. o. t. és Hetei Péter III, o. t. emelkedtek ki. A iöldesurak küldöttét Glodán Péter III, o. t. személyesítette meg. Így újult meg a magyar élet a nézők szeme előtt és különösen sza- bolcsí vonatkozásban láthatták a magyar lélek történetét. Természetes tehát, hogy e nagy korszak legnagyob alakja. Széchenyi István gróf is színre került és pedig a következő jelenetben, amelyben a Tisza-bizottság tárgyaló asztalánál látjuk a legnagyobb magyart. Fodor Imre elevenítette meg alakját olyan nagyszerű készséggel, amely méltán ragadta tapsra hallgatóságát. Maid az ünnepély egyik legkedveseob jelenete következett, amelyben Cres;ence alakját Szabó Margit varázsolta elénk oly bájjal és elevenséggel, amely egy színésznőnek is becsületére vált volna. Szavaiból a magyar élet és Széohanyi életének nagy távlatai nyíltak meg a hallgatók előtt. Méltóan fejezte be az első részt Szabolcs szerepének méltatása a magyar szabadságharc történetében amelyet Meilinger István ismertetett kitűnő szónoki erővel. Önál’ó kutatásokon alapuló alapossággal mályedt bele megyénk történetébe s tárta elénk a szabolcsiak dicső szerepét nemzetünk nagy napjaiban. Szinte magunk előtt láttuk Kossuth korának lelkesedését, a debreceni napok szorongó lelkesedéssel, a diadalok forró napjait, majd a kozáklovak patáinak dübörgése hallatszott fel, a szabadság utolsó zászlai lobog tan, azután mély csend borult a magyar tájra és vele együtt a szabolcsi földre. De ez a csend * nem jelentett halált. A nagy eszmékből, ‘ amelyekhez hű lett a magyar, új élet szii- ; letett, l Ezektől a dicsőséges időktől a trianoni 99 UNIÓ MOLYZSBK ii Szagtalan ruhazsák 60x110 cm. Szagtalan bundazsák 70x135 cm. Szagtalan molyzacskó 50x60 cm. P 2 50 P 3-20 P 1*10 kapható: JÓBA papIräzIctbeB Nyíregyháza, Bethlen u. 1. Telefon 20—77. időkig a nemes nagy ívet Zo.nbori József III. o, t. szép szavalatai alkották, aki Bessenyei és Gyula diák szavaival elevenítette meg előttünk a magyar lélek s vele együtt a szabolcsi lélek történetének fontos állomásait. Nemes zengésű hangja, komoly pátosza szépen illeszkedett bele az ünnepély hangulatába. Az ünnepély második része Szabolcs kultúráját ismertette a hallgatóság előtt. Méltó Bossenyeí-igékkel vezette be a műsornak ezt a részét Puskás Magda n:f. tanuló. Majd „Örtállanak a magyarok" címmel Irinyi Katalin ntí. figyel- mezteítt a mai magyarság legfőbb kötelességeire. A szabolcsi népköltészetet tanulmánynak beillő elmélyedéssel Tornai József ÍV. o. t. ismertette, akinek szép előadását Orosz Mikós Ili. o. t. kitűnő énekszáma tette élénkké és színessé. Orosz Miklós szabolcsi népbailadájával komoly sikert aratott. Éneke becsületére válhatott volna valamely kész előadó színésznek íj. A szabolcsi lélek után a szabolcsi táj tárult fel Dévényi Margit finom előadásában aki irisa képeket nyújtott Szabolcs vidékeiről. Majd a szabolcsi költötriász érdemeit ^méltatták a következő előadók. Lescsinszky Germánia ntf. Czóbel Minka költészetét ismertette megragadó erővel, s olyan színekkel, amelyek méltóak voltak a szabolcsi költőnő nagy érdemeihez. Szavaiból megelevenedett Szabolcs és Czóbel Minka költészetének minden szépsége és hangulata. Majd a titokzatos szabolcsi lélek romantikája szárnyalt fel Dévényi Margitnak Krúdy Gyula emlékét idéző finom szavaiban és meggyőző ismertetésében. Szinte magunk előtt láttuk az örök hőst Szindbádot, amint vörös postakocsiján átgördül ?. szabolcsi tájakon. De v. szabolcsi lélek minden szépsége és erénye Vieiórisz József költészetében tükröződik vissza. Az ő költészetét elevenítették meg az este legforróbb sikerű számaiban Pa- lundby Júlia, Kosa Lilla, Irinyi Katalin, Lescsinszky Germánia. A jelenlévő költő megható szeretettel viszonozta az ifjúság lelkes ünneplését. Végül a szabolcsi népdalokból font koszorút az iskola kis énekkara, amely Both László II, o. t. ügyes vezetése mellett osztatlan tetszést aratott. Bánszky András szép kísérő szövege egyik gyöngyszeme volt a kitűnő estének. Hornyák Piroska az örök magyar hit szavaival: Petőfi egyik szép versével fejezte be a felejthetetlenül szép ünnepélyt. Az ünnepély befejeztével az előkelő közönség meleg ünneplésben részestette a rendező dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanárt és a szereplőket, A közönség azzal a meggyőződéssel hagyhatta ott az ünnepség színhelyét, hogy a nyíregyházi községi kereskedelmi iskolában a szabolcsi nép, a szabolcsi irodalom és a szabolcsi élet iránt komoly érdeklődés nyilvánul meg s elevenen él a szabolcsi és a magyar sorskérdések kapcsolatának tudata. Drágán adta a tengeri- darát, két heti ftiUial Sault . SpitzmüUer Erzsébet újfehértci lakos a tengeridarát a hatóság által megállapított 22 pengős ár helyett mázsánként 50 pengőéit adta el. A nyíregyházi törvényszék uzsorabí- rósága tegnap délelőtt tárgyalta Spitz- müiller Erzsébet árdrágítási ügyét. —• A vádlott beismerte, hogy Kelemen Mátyásnál újfehértói lakosnak egy mázsa tengeridarát 50 pengőért adott cl. Dr. Aradványi Endjjp büntető egyesbíró a vádlottat kétheti fogházra ítélte. Az ítélet jogerős.
