Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-04-09 / 80. szám

*U«! _„ N^tryidék „ 5ZAboí-cs! hirLAP ■■■■■aMBaBW (Trírrcn 23) 1943 április 9. Bornemisza Géza az új iparügyi miniszter Zsindely Ferenc az új kereskedelemügyi m niszter lE&íl A nyireiryháxl böz»<*jgi faeresfee- delmi köxá|iÍNk«la nagysikerű jubileumi i*abtticsi-«*stje A nyíregyházi községi gr. Széchenyi István kereskedelmi középiskola ön­képző köre az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmával fényes sikerű , Szabolcsi estét“ rendezett az iskola tornaterbében. Az ünnepségen Szohor Pál polgármesterrel az élén ott voltak az iskola Felügyelő Bizottságának tagjai a középiskolák igazgatói, tanári kara és megjelent rajta az iskolának minden szá­mottevő barátja. A műsort dr. Merényi Oszkár egye­temi magántanár, az Önképzőkör tanárelnöke állította össze, jórészt saját müveiből, úgy hogy a műsor kerek egészet alko­tott, amelynek során Szabolcs megye egész múltja és jelene megelevenedett a nézők szeme előtt. Ugyancsak dr. Meré­nyi Oszkár végezte a betanításnak és rendezésnek munkáját kiváló rátermett­séggel és nagyszerű eredménnyel. Műkö­désével a nagy egészbe összefutó, de mégis színes, mozgalmas jelenetekből egybeálió, filmszerű iskolai ünnepélyeket teremetette meg városunkban. Az ünnepély regőse Sor ősi Gyula IV. évf. tanuló volt, aki ügyes és színes sza­vakkal illusztrálta a közönség előtt az egyes számokat. Az első számot Hang a magyar Előídőkből — a pogány költő jellemképét ugyancsak Sorosi Gyula idézte fel hangulatos sza­vakkal. Azután a középkori jelenet kö­vetkezett, amelyben két szabolcsi szer­zetes párbeszéde folyamán látott bele a közönség a magyar középkor lelki drá­májába. Ezt a jelenetet színes, drámai erővel vitték diadalra Török János és Fo­dor Imre IV. évf. tanulók, a jelenet sze­replői. Darabjukban a középkor mély hangulata, a középkori lélek tisztasága és magasztossága jutott kifejezésre. A né­zők szinte lélekzetvisszafojtva élvezték e jelenet szépségét és erejét. A középkor után a XVI. sz, hősies­sége elevenedett meg a XVI. sz.-beli jelenetben, amelynek ügyes és tehetséges szereplői Török János és Tornai József IV. évf, tanulók voltak. A XVI. sz. végvári pré­dikátorának erős hite, vigasztaló bá­torsága, nemzetmegtartó lelkessége meg- ragadóan áradt Török János szépzengésű szavaiból és Tornai József keresetlen be­szédéből, amelyben e század magyar éle­te elevenedett meg. ^ dacsonyi Zoltán IV. o. t., Szűcs Sándor \ III. o. t. és Hetei Péter III, o, t. emeiRed- | tek ki. A íöldesurak küldöttét Glodán Péter III. o. t. személyesítette meg, így újult meg a magyar élet a né­zők szeme előtt és különösen sza­bolcsi vonatkozásban láthatták a magyar lélek történetét. Természetes tehát, hogy e nagy korszak legnagyob alakja, Széchenyi István gróf is színre került és pedig a következő je­lenetben, amelyben a Tisza-bizolt ság tárgyaló asztalánál látjuk a legnagyobb magyart. Fodor Imre elevenítette meg alakját olyan nagyszerű készséggel, amely méltán ragadta tapsra hallgatóságát. Majd az ünnepély egyik legkedveseob jele­nete következett, amelyben Creseence alakját Szabó Margit varázsolta elénk oly bájjal és elevenséggel amely egy színésznőnek is becsületére vált volna. Szavaiból a magyar élet és Széchenyi életének nagy távlatai nyíltak meg a hallgatók előtt. Méltóm fejezte be az első részt Sza­bolcs szerepének méltatása a ma­gyar szabadságharc történetében amelyet MeiÜnger István ismertetett ki­tűnő szónoki erővel. Önál’ó kutatásokon alapuló alapossággal mályedt bele me­gyénk történetébe s tárta elénk a sza­bolcsiak dicső szerepét nemzetünk nagy napjaiban. Szinte magunk előtt láttuk Kossuth korának lelkesedését, a debre­ceni napok szorongó lelkesedéssel, a dia­dalok forró napjait, majd a kozáklovak patáinak dübörgése hallatszott fel, a szabadság utolsó zászlai lobog tan, azután mély csend borult a magyar tájra és vele együtt a szabolcsi földre. De ez a csend nem jelentett halált. A nagy eszmékből, Majd a szabadságharcok korát mu­tatták be a következő történeti kép szereplői. A dicsőséges kuruckor minden magasz­tossága, hite, fájdalma és kitartása ju­tott kifejezésre a kitünőhangú és elő- adású Fodor Imre IV. évf. tanuló szavai­ban, aki Rákóczi bujdosásának kezde­tét, a munkácsi napok heroizmusát, a nagy magyar “megszállottságot vará­zsolta elénk kiváló előadó készséggel. Társa Glodán Péter III. évf. tanuló az ellentáborból is kénytelen elismerni Rá­kóczi áldozatának magasztosságát. A szabadságharcsk áldozatteljes napjai után a magyar szellemi szabadság «kiví­vásának ideje következett. Bessenyei György állott a következő jelenet köz­pontjában. Kiváló erővel, magával raga­dó szavakkal elevenítette meg a nagy szabolcsi író alakját Bánszky András II. o. t., aki valóságos jellemképet adott Besenyeiről. Kitűnően éreztette a Bécs- ből hazatért nagy író fájdalmát, keserű­ségét, titkos álmait, vágyódását, majd küldetésébe vetett hitét és áldozatának nagyságát. Társa Varga Tamás II. o. t, György testvérét, Bessenyei Sándort va­rázsolta a nézők szeme elé. A szellemi szabadságért vívott küzde­lembe beletartozott a jogi felszabadulás, a jogi egyenlőségért vívott harc is. Ez sikerültén elevenedett meg a következő jelenetben, amely Nyíregyháza örökvált- ságának évében. 1824-ben játszódott le. Benkő István városbíró nemes alakját amelyekhez hű lett a magyar, új élet rzü- Sorosi Gyula adta kiváló előadókészség- ; letett, gél. A tanácstagok közül különösen Ba- ! Ezektől a dicsőséges időktől a trianoni 99 UNIÓ MOLYZSAK Szagtalan ruhazsák 60x110 cm. Szagtalan bundazsák 70x135 cm. Szagtalan molyzacskó 50x60 cm. fi P 2 50 P 3-20 P 1-10 kapható: JÓBA papirüzlctbeu Nyíregyháza, Bethlen u. 1. Telefon 20—77. időkig a nemes nagy ívet Zonöori József III. o, t. szép szavalatai alkották, aki Bessenyei és Gyula diák szavaival eleve­nítette meg előttünk a magyar lélek s vele együtt a szabolcsi lélek történeté­nek fontos állomásait. Nemes zengésű hangja, komoly pátosza szépen illeszke­dett bele az ünnepély hangulatába. Az ünnepély második része Szabolcs kultúráját ismertette a hallgatóság előtt, Méltó Bessenyei-igékkel vezette be a műsornak ezt a részét Puskás Magda n:f. tanuló. Majd „őrtállanak a magya­rok" címmel Irinyi Katalin ntí. figyel- meztettt a mai magyarság legfőbb köte­lességeire, A szabolcsi népköltészetet tanulmány­nak beillő elmélyedéssel Tornai József IV. g. í. ismertette, akinek szép előadá­sit Orosz Mikós Ili. o. t. kitűnő ének­száma tette élénkké és színessé. Orosz Miklós szabolcsi népbailadájával komoly sikert aratott. Éneke becsületére válha­tna volna valamely kész előadó szí­nésznek íj. A szabolcsi lélek után a szabolcsi táj tárult lel Dévényi Margit finom előadá­sában aki friss képeket nyújtott Szabolcs vidékeiről. Majd a szabolcsi költőtriász érdemeit ^méltatták a következő előadók. Lescsinszky Germánia ntf. Czóbel Minka költészetét ismertette megragadó erővel, s olyan színekkel, amelyek mél- tóak voltak a szabolcsi költőnő nagy ér­demeihez. Szavaiból megelevenedett Szabolcs és Czóbel Minka költészetének minden szépsége és hangulata. Majd a titokzatos szabolcsi lélek ro­mantikája szárnyalt fel Dévényi Margit­nak Krúdy Gyula emlékét idéző finom szavaiban és meggyőző ismertetésében. Szinte magunk előtt láttuk az örök hőst Szindbádot, amint vörös postakocsiján átgördül ?. szabolcsi tájakon. De a szabolcsi lélek minden szép­sége és erénye Vieiórisz József köl­tészetében tükröződik vissza. Az ő költészetét elevenítették meg az este legforróbb sikerű számaiban Pa- iunxby Júlia, Kosa Lilla, Irinyi Katalin. Lescsinszky Germánia. A jelenlévő költő megható szeretettel viszonozta az ifjúság lelkes ünneplését. Végül a szabolcsi népdalokból font ko­szorút az iskola kis énekkara, amely Both László II. o. t, ügyes vezetése mel­lett osztatlan tetszést aratott. Bánszky András szép kísérő szövege egyik gyöngyszeme volt a kitűnő estének. Hornyák Piroska az örök magyar hit szavaival: Petőfi egyik szép versével fe­jezte be a felejthetetlenül szép ünne­pélyt. Az ünnepély befejeztével az előkelő közönség meleg ünneplésben részestette a rendező dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanárt és a szereplőket, A közön­ség azzal a meggyőződéssel hagyhatta ott az ünnepség színhelyét, hogy a nyíregyházi községi kereskedelmi iskolában a szabolcsi nép, a szabolcsi irodalom és a szabolcsi élet iránt komoly érdeklődés nyilvánul meg s elevenen él a szabolcsi és a magyar sorskérdések kapcsolatának tudata. Drágán adta a tengeri- darát, két heti fogházat kapott SpitzmüHer Erzsébet újfehértói lakos a tengeridarát a hatóság által megállapí­tott 22 pengős ár helyett mázsánként 50 pengőéit adta el. A nyíregyházi törvényszék uzsorabí­rósága tegnap délelőtt tárgyalta Spitz- müiler Erzsébet árdrágítási ügyét. —• A vádlott beismerte, hogy Kelemen Má­tyásnál újfehértói lakosnak egy mázsa tengeridarát 50 pengőért adott el. Dr. Aradványi Endjjp büntető egyes­bíró a vádlottat kétheti fogházra ítélte. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom