Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-04-09 / 80. szám
_„ NVtwtdék „ Szabolcsi hirLAP (Trír.non 23) 1943 április 9. Bornemisza Géza az új iparügyi miniszter Zsindely Ferenc az új kereskedelemügyi m niszter A nyíregyházi községi kereslte- i delmi középiskola nagysikerű j jubileumi Szabolcsi-estje A nyíregyházi községi gr. Széchenyi István kereskedelmi középiskola önképző köre az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmával fényes sikerű , Szabolcsi estét“ rendezett az iskola tornaterbében. Az ünnepségen Szohor Pál polgármesterrel az élén ott voltak az iskola Felügyelő Bizottságának tagjai a középiskolák igazgatói, tanári kara és megjelent rajta az iskolának minden számottevő barátja. A műsort dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanár, az Önképzőkör tanárelnöke állította össze, jórészt saját müveiből, úgy, hogy a műsor kerek egészet alkotott, amelynek során Szabolcs megye egész múltja és jelene megelevenedett a nézők szeme előtt. Ugyancsak dr. Merényi Oszkár végezte a betanításnak és rendezésnek munkáját kiváló rátermettséggel és nagyszerű eredménnyel. Működésével a nagy egészbe összefutó, de mégis színes, mozgalmas jelenetekből egybeálló, filmszerű iskolai ünnepélyeket teremetette meg városunkban. Az ünnepély regőse Sorosi Gyula IV. évf. tanuló volt, aki ügyes és színes szavakkal illusztrálta a közönség előtt az egyes számokat. Az első számot Hang a magyar Előidőkböl — a pogány költő jellemképét ugyancsak Sorosi Gyula idézte fel hangulatos szavakkal, Azután a középkori jelenet következett, amelyben két szabolcsi szerzetes párbeszéde folyamán látott bele a közönség a magyar középkor lelki drámájába. Ezt a jelenetet színes, drámai erővel vitték diadalra Török János és Fodor Imre IV. évf. tanulók, a jelenet szereplői. Darabjukban a középkor mély hangulata, a középkori lélek tisztasága és magasztossága jutott kifejezésre, A nézők szinte lélekzetvisszafojtva élvezték e jelenet szépségét és erejét. A középkor után a XVI. sz. hősiessége elevenedett meg a XVI. sz.-belí jelenetben, amelynek ügyes és tehetséges szereplői Török János és Tornai József IV. évf. tanulók voltak. A XVI. sz. végvári prédikátorának erős hite, vigasztaló bátorsága, nemzetmegtartó lelkessége meg- ragadóan áradt Török János szépzengésű szavaiból és Tornai József keresetlen beszédéből, amelyben e század magyar élete elevenedett meg. Majd a szabadságharcok korát mutatták be a következő történeti kép szereplői. A dicsőséges kuruckor minden magasztossága, hite, fájdalma és kitartása jutott kifejezésre a kitűnőhangú és előadásé Fodor Imre IV. évf. tanuló szavaiban, aki Rákóczi bujdosásának kezdetét, a munkácsi napok heroizmusát, a nagy magyar 'megszállottságot varázsolta elénk kiváló előadó készséggel. Társa Glodán Péter III. évf, tanuló az ellentáborból is kénytelen elismerni Rákóczi áldozatának magasztosságát. A szabadságharcsk áldozatteljes napjai után a magyar szellemi szabadság kivívásának ideje következett. Bessenyei György állott a következő jelenet központjában. Kiváló erővel, magával ragadó szavakkal elevenítette meg a nagy szabolcsi író alakját Bánszky András II. o. t., aki valóságos jellemképet adott Besenyeiről, Kitűnően éreztette a Bécs- ből hazatért nagy író fájdalmát, keserűségét, titkos álmait, vágyódását, majd küldetésébe vetett hitét és áldozatának nagyságát. Társa Varga Tamás II. o. t. György testvérét, Bessenyei Sándort varázsolta a nézők szeme elé. A szellemi szabadságért vívott küzdelembe beletartozott a jogi felszabadulás, a jogi egyenlőségért vívott harc is. Ez sikerültén elevenedett meg a következő jelenetben, amely Nyíregyháza örökváltságinak évében, 1824-ben játszódott le, Benkő István városbíró nemes alakját Sorosi Gyula adta kiváló előadókészséggel. A tanácstagok közül különösen Badacsonyi Zoltán IV. o, t., Szűcs Sándor III. o. t. és Hetei Péter III, o, t, emeiKed- tek ki. A íöldesurak küldöttét Glodán Péter III. o. t. személyesítette meg, Így újult meg a magyar élet a nézők szeme előtt és különösen szabolcsi vonatkozásban láthatták a magyar lélek történetét. Természetes tehát, hogy e nagy korszak legnagyob alakja, Széchenyi István gróf is színre került és pedig a következő jelenetben, amelyben a Tisza-bizo'tság tárgyaló asztalánál látjuk a legnagyobb magyart. Fodor Imre elevenítette meg alakját olyan nagyszerű készséggel, amely méltán ragadta tapsra hallgatóságát. Majd az ünnepély egyik legkedveseob je;e- nete következett, amelyben Creseence alakját Szabó Margit varázsolta elénk oly bájjal és elevenséggel, amely egy színésznőnek is becsületére vált volna. Szavaiból a magyar élet és Széchenyi életének nagy távlatai nyíltak meg a hallgatók előtt. Méltóan fejezte be az első részt Szabolcs szerepének méltatása a magyar szabadságharc történetében amelyet Meilinger István ismertetett kitűnő szónoki erővel, önál’ó' kutatásokon alapuló alapossággal mélyedt bele megyénk történetébe s tárta elénk a szabolcsiak dicső szerepét nemzetünk nagy napjaiban. Szinte magunk előtt láttuk Kossuth korának lelkesedését, a debreceni napok szorongó lelkesedéssel, a diadalok forró napjait, majd a kozáklovak patáinak dübörgése hallatszott fel, a szabadság utolsó zászlai lobogta«, azután mély csend borult a magyar tájra és vele együtt a szabolcsi földre. De ez a csend | nem jelentett halált. A nagy eszmékből, l amelyekhez hű lett a magyar, új élet rzü- ; letett, : Ezektől a dicsőséges időktől a trianoni időkig a nemes nagy ívet Zo nbori József III. o, t. szép szavalatai alkották, aki Bessenyei és Gyula diák szavaival elevenítette meg előttünk a magyar lélek s vele együtt a szabolcsi lélek történetének fontos állomásait. Nemes zengésű hangja, komoly pátosza szépen illeszkedett bele az ünnepély hangulatába. Az ünnepély második része Szabolcs kultúráját ismertette a hallgatóság előtt. Méltó Bessenyei-igékkei vezette be a műsornak ezt a részét Puskás Magda nd. tanuló. Majd „Örtállanak a magyarok“ címmel Irinyi Katalin ntf. figyel- mezieítt a mai magyarság legfőbb kötelességeire. A szabolcsi népköltészetet tanulmánynak beillő elmélyedéssel Tornai József TV. G. t. ismertette, akinek szép előadásit Orosz Mikós Ili. o. t. kitűnő énekszáma tette élénkké és színessé. Orosz Miklós szabolcsi népbailadájával komoly sikert aratott. Éneke becsületére válhatott volna valamely kész előadó színésznek íj. A szabolcsi lélek után a szabolcsi táj tárult fel Dévényi Margit finom előadásában aki friss képeket nyújtott Szabolcs vidékeiről. Majd a szabolcsi költőtriász érdemeit ^méltatták a következő előadók. Lescsinszky Germánia ntf. Czóbel Minka költészetét ismertette megragadó erővel, s olyan színekkel, amelyek méltóak voltak a szabolcsi költőnő nagy érdemeihez. Szavaiból megelevenedett Szabolcs és Czóbel Minka költészetének minden szépsége és hangulata. Majd a titokzatos szabolcsi lélek romantikája szárnyalt fel Dévényi Margitnak Krúdy Gyula emlékét idéző finom szavaiban és meggyőző ismertetésében. Szinte magunk előtt láttuk az örök hőst Szindbádot, amint vörös postakocsiján átgördül a szabolcsi tájakon. De a szabolcsi lélek minden szépsége és erénye Víeíórisz József költészetében. tükröződik vissza. Az ö költészetét elevenítették meg az este legforróbb sikerű számaiban Pa- luruby Júlia Kosa Lilla Irinyi Katalin, Let csinszky Germánia. A jelenlévő költő megható szeretettel viszonozta az ifjúság lelkes ünneplését. Végül a szabolcsi népdalokból font ko- • szőrűt az iskola kis énekkara, amely Both László II, o. t. ügyes vezetése mellett osztatlan tetszést aratott. Bánszky András szép kísérő szövege egyik gyöngyszeme volt a kitűnő estének. Hornyák Piroska az örök magyar hit szavaival: Petőfi egyik szép versével fejezte be a felejthetetlenül szép ünnepélyt. Az ünnepély befejeztével az előkelő közönség meleg ünneplésben részestette a rendező dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanárt és a szereplőket. A közönség azzal a meggyőződéssel hagyhatta ott az ünnepség színhelyét, hogy a nyíregyházi községi kereskedelmi iskolában a szabolcsi nép, a szabolcsi irodalom és a szabolcsi élet iránt komoly érdeklődés nyilvánul meg s elevenen él a szabolcsi éa a magyar sorskérdések kapcsolatának tudata. Drágán adta a tengeridarát, két beti fogházat kapott Spitzmüliler Erzsébet újfehértói lakos jf; a tengeridarát a hatóság által megállapí- f tott 22 pengős ár helyett mázsánként 50 pengőéit adta el. A nyíregyházi törvényszék uzsorabí- | rósága tegnap délelőtt tárgyalta Spitz- J míiller Erzsébet árdrágítást ügyét. — A 1 vádlott beismerte, hogy Kelemen Má- 1 tyásmél újfehértói lakosnak egy mázsa Ij tengeridarát 50 pengőért adott cl. Dr. Aradványi Endjjp büntető egyes- j s bíró a vádlottat kétheti fogházra ítélte, j j Az ítélet jogerős. 99 UNIÓ MOLYZSIK ti Szagtalan ruhazsák 60x110 cm. P 2 50 Szagtalan bundazsák 70x135 cm. P 3*20 Szagtalan molyzacskó 50x60 cm. P 1"10 kapható: JÓBA popirfizlctbei Nyíregyháza, Bethlen u. 1. Telefon 20 — 77,
