Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-23 / 66. szám

2. oldal. • *v.. ^<isaBaB»awMt!eaMaai»tiwmwma«^ (Trianon 23.) 1943 már da S& A nyíregyházi evangéllhns egyház­község három hadiárra teljes neveltetését vállalta magára A nyíregyházi evangélikus egyházköz­ség tanácsa március 20-án, szombaton délután Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő, egyházközségi felügyelő és Rozsé István igazgató-lelkész elnöklésé­vel ülést tartott. Az ülésen Bertalan Kál­mán felügyelő a honvéd hadíárvák ne­veltetésére vonatkozó nemzeti köteles­séggel kapcsolatosan javaslatot terjesz­tett elő. Az egyháztanács tagjai lelkes megértéssel fogadták a felügyelő sza­vait s egyhangú határozattal kimondot­ták, hogy az 1943. évben egy honvéd hadiárva, az 1944, évben pedig két hon­véd hadiárva teljes neveltetését vállalja magára az egyházközség. Ezt a nemes gondolkodásra valló és az egyházhoz méltó lépést azonban foly­tatni is kívánja az egyházközség. Egyelő­re tervként felvetette azt a gondolatot, hogy ha akár a város, akár az egyház- község hívei, vagy mások bele akarná­nak kapcsolódni a hadiárváik nevelte­tésének mozgalmába akkor hajlandó kész örömmel 10 férőhelyet biztosítani a honvédárvák részére szeretetotthoná­ban. Az evangélikus egyházközség ezzel a lépésével méltó volt azokhoz az ősök­höz, akik annakidején megvetették alapját ennek a városnak s a város ha­tárának megvásárlásával örök időre elin­dították a fejlődés útján Nyíregyházát, A várost alapító evangélikus ősök késő utódainak most is elsőknek kellett len­niük, hogy a nemzetmentés munkáját itt a Nyírség székvárosában megindítsák és példát mutassanak másoknak is hasonló cselekedetekre. méter flanel és 104.000 méter vastag- szálú vászon került kiosztásra, összesen 16 millió pengő értékben. Ezek a nagy számok azt bizonyítják, hogy a szükségletek kielégítése tekinteté­ben a katona után következő legelső helyet a munkás foglalja el, de bizonyítja az is, hogy a termelés irá­nyításával, összefogásával, az állam és az érdekelt ipar közvetlenül és a múlt vi­lágháborúban még nem ismert módsze­rekkel szolgálja a közérdeket s a legna­gyobb nehézségek ellenére jelentős mér­tékben csökkentheti a gondokat. Amikor a magyar textilgazdálkodá» alapos átszervezése megindult, a jelszó a)* lett, hogy luxuscikkek helyett tipuscikke két kell gyártani a szűkösen rendelke zésre álló nyersanyagból. A mezőgazda sági munkásruházati akció méretei és aá kerei mutatják, hogy ez a jelszó való­sággá lett, de mutatja egyben azt is, hogy a háborús gazdálkodás idején kérlelhe­tetlen következetességgel érvényesülnie kell a szükségletek közérdek azerint való rangsorolásának. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület közgyűlése A Nemzeti Mnnhaközponba szervezkedő hazafias kubikusok megkoszorúzták a hősök szobrát és hitet tettet a nemzeti gondolat mellett Vasárnap délelőtt fél 12 órakor két- • száz munkába induló kubikus zárt so­rokban, katon(á9 fegyelmezettséggel és öntudattal vonult fel a hősök szobra elé. Ezek a munkások a nemzeti alapon álló, hazafias munkásság mind hatalmasabb erővel összefogó szervezetébe, a Nem­zeti Munkaközpontba tömörültek és most, ezen az ígéretes, szép márciusi vasárnapon demonstrativ felvonulá­sukkal hirdették az idők új igéit, a nem­zeti szolidaritás nagy és szent hitval­lását. • Az ünnepi felvonuláson a hősök szob­ránál megjelentek Szohor Pál polgármes­ter, Bertalan Kálmán, Nyíregyháza város országgyűlési képviselője, vitéz Horváth János gazdasági főfelügyelő, Darvas Já­nos munkaügyi felügyelő és számosán a hazafias érzésű közönség körébő:!. A felvonuláson a leventék zenekara a Hi­szekegy imáját játszotta, majd a munká­sok nevében Pancsusák János lelkes, hazafias beszéd keretében koszorút he­lyezett el a hősök emlékművére és egy­ben fogadalmat tett, hogy a kubikus munkások törhet eitlen* hűséggel néznek a háromszínű zászlóra, a magyar lobo­góra és hazafiúi érzéstől áthalottan, a nemzeti szolidaritás jegyében végzik kö­telességüket a magyar haza javára. A lelkesítő szavakat él jennel fogadta a közönség, majd a levente-zenekar a Himnuszt játszotta. amelynek fohászos sorait a munkások is énekelték. Az ünnepség után a kubiuksok cso­portja zárt, katonás rendben vonult ei. A kubikus munkások magatartása a magyar munkás nemzeti öntudatának lelkes kifejezésre juttatása és a meg­újuló magyar élet legszebb ígérete. fawm*&.r>rs^KK!iernjganTrmiiii<TaiMef'm6jl>inrttm-*< A katona ütőn az első hely a munkást illeti meg A háborús helyzetben, amidőn az egyik oldalon a világkereskedelem úgyszólván megszűnt és a tengerentúli nyersanya­gok beszerzése lehetetlenné válik, a má­sik oldalon pedig fokozott mértékben kell kielégíteni a hadviseléssel kapcsolatos, tehát minden egyébnél fontosabb szük­ségleteket, különösen a teztilellátás te­rén van szükség a legmesszebbmenő készletgazdálkodásra és a termelés irá­nyítására. Manapság gyakran teszik szó­vá egyesek, hogy ezt vagy amazt a luxuscikket, sokszor pedig a polgári fo­gyasztásra használt cikket nehéz meg­kapni és beszerezni. Bármilyen súlyos a hleyzet, nagyon helytelen volna ebből túlzott következtetéseket levonni, hi­szen a céltudatos készletgazdálkodás és a termelésnek más. hosszabb idővel ez­előtt megtörtént egyszerűsítése igen so­kat javíthat és javított is az általános helyzeten. És ebben a kérdésben igazán nem az a fontos, hogy minél szebb és divatosabb ruhákban ékeskedjünk, ha­nem az, hogy hadseregünknek és a belső front munkáshadseregének lehetőleg ele- ' gendő textiláru álljon rendelkezésére. I Hogy ez így is van, arról az a néhány számadat győzhette meg a közvéleményt, amelyet a közellátásügyi miniszter leg­utóbbi beszámolójában a népruházatí ak- akcíó eddigi eredményeiről elmondott. A múlt év őszén megindult gazdasági mun­kásruházati akció keretében mintegy 108.000 méter bekecsszövet 216.000 mé­ter őltönyszövet, 140.000 darab kötött és hurkolt áru, 688.000 darab férfi fehér­nemű anyag, 75.000 méter strux, 846.000 A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesü­let folyó hó 21-én a nagyszámmal meg­jelent részvényesek érdeklődése mellett tartotta meg 80-ik évi rendes közgyű­lését. Napirend előtt Míkecz Dezső m. kir. udvari tanácsos, közgyűlési elnök ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg ha­zánk hős fiairól — elsősorban Magyaror­szág kormányzóhelyetteséről —-, akik drága életük feláldozásával mérhetetlen nagy áldozatot hoztak hazájuk és az egész világ civilizációjának megmei/é- séért. A közgyűlés az előterjesztett 1942-ik üzletévi mérleget megállapította és az igazgatóságnak a, nyereség felosztására vonatkozó javaslatát egyhangúan elfo­gadva a 195.571.23 pengő nyereségnek a tartalékalapok bőséges gyarapítása, az alapszabályszerű jutalékok és az intézet Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára nyug- díjtartalékánjak növelésére tartalékolt 20.000.— pengő után fennmaradó ösz- szegéből osztalékul részvényenként 4.— pengőnek kifizetését határozta el. Jótékonycélra az évközben már kia­dott 6994.03 pengőn felül 3000.— pengőt szavazott meg a közgyűlés. Örömmel csatlakozott a közgyűlés a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesü­let azon kezdeményezéséhez, mely anya­gi segítséget kíván nyújtani a magyar kultúrának olyan területen és olyas nép réteg között való terjesztésében, me­lyet leginkább fenyeget a magyar kultú­rából való kiesés veszélye. Ilyenek a nem magyar ajkú tömegek közé ékelt szórványok. melyeknek megsegítéséi» Fáv Andrásról elnevezni kívánt Laté» ményt létesít és ennek céljára 1942, év tői kezdve évi nyereségének 1 százaié kát ajánlja fel. A közgyűlés erre a való­ban nemes célra az 1942. üzlet évi nyere­ség 1 százalékát, 1955.71 pengőt aján­lott fel. A sorrendben kilépett Mike ez Dezsé, Szohor Pál, és dr. Vajda Ákos igazgató- sági tagok újból megválasztattak. Ugyait- csak megválasztatott a sorrendben ki lépő Márföldi István felügyelő-bizottság lag. A közgyűlés Liszkay Dezső részvénye« indítványára az igazgatóságnak éa a tisztikarnak — elsősorban Jansen Fe- renc vezérigazgatónak az elmúlt évben kifejtett ügybuzgó és eredményes tevú kenységéért elismerést és köszönetét szavazott. Az egyesület igazgatósága dr. MeelA Károly titkárt és Márkus István helyet­tes váltóosztá^y főnököt cégvezetőkké, Balogh Ferenc könyvvezetőt pedig he­lyettes főkönyvvezetővé nevezte UL Kikészítette a halotti ruháit, aztán felakasztotta magát Gügye községben öngyilkos lett Kará­csonyi Mihály gazdálkodó 74 éves fele­sége. Idős férje előtt gyakran hangoztat­ta, hogy már nem bírja tovább a fájdal­makat s véget vet a szenvedéseknek. — Férje türelemre intette próbált a lelkére beszélni, ami az asszonyra láthat.lag jó hatással volt. Megnyugodott s szinleg fel­hagyott végzetes szándékával. A napokban Karácsony Mihály kiment DIVATCIKKEK Farkas Ica és Vajda Rózsi kitűnő fiatal fővárosi énekesnők minden este 7 órától a Gyureskó Étteremben ÉNEKELNEK. ««syemufdonságok, gyapjasé «■elek, kötött Irak, fehéitwmil nagy váísezfékbsn 1/iayer Ágoston if«tüxl£téb«n, Zriayt Hoss* atcs ­a község határában elterülő földekre^ boronálni. Amikor az esti órákban haza­tért az ajtót zárva találta. Először azé hitte, hogy felesége átment a szomszéd­ba. Mivel azonban sehol sem talált reá, gyanút fogott. Az ablakon benézve lát­ta, hogy felesége kötélen a mestergerem- dára felakasztva függött Az öregember ásóval felfeszítette az ajtót s levágta • kötélről feleségét aki azonban akkor már halott volt. A ruhája zsebében egy darab ieazaki tott papírra kusza betűkkel írt bácsóft»- velet találtak. Tudatja férjével hogy nem bír tovább élni. A koporsóba való ns- hák az ágyon vannak —• fejezte be ló­véiét. A ruhákat tényleg az ágyra ki­készítve találták meg. — Fegyverviselési engedély iránti lé retem nyomtatvány (Kórv é«y-űrlap) * legújabb rendeletnek megfelelő, — kap­ható a JÓBA-papírfizetben Nyíregyháza. Bei Wen-u. 1. szám. Telefon 20-7EI. Jó minőségű pótanyagtól mentes Extra dauerviz újra kapható hölgyfodkAsznál Horthy Miklós tér 6« „Keresztény magyar öllel**

Next

/
Oldalképek
Tartalom