Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-03-20 / 64. szám
■'S, oldal. dt _.v ...^■v:J^:>Vy£?*‘í-V.V .-y-ÍJ^JS»^, .*#> flVlas**» 23,) 1’*« *mzámn M **8» -tos»® 4feM3MBfr*Jé tanacsokJfcal látott el ggy német Kamerád tigye&emxuvi ■fagyiak rá. A octeg kftgfft a jobb f&lafcwfcat*. amit szeret, abbét nagyobb adag Jv t neki, a többiből k 'veaeli bet. Ezzel a takarékos és igazságos he osztással elérhetjük azt hogy a név- én szűletésnapof.íra bőségesebb ebédet v*t- rázs elhatunk az asztalra. 5 rel. — Ha vár&ilaar vendég toppra® &e 5 — ha ritkán is de még mindig m®gtörté- 5 nik — az én mődsseremmei a háziaasrony i nem jön zavarba. Az adagok valamivel ; kisebbek lesznek, de mindenki igazságo- ; san megkapja a magáét. Ha pedig beteg I valaki a családban, az étel elosztásánál Lakáscsere Váro3 szivében, esendes ufcá- ban, kertes udvarban, száraz (fcöny- nyea filth elő) két ciioos szoba, k>nyha, jptz és mellékhelyiségből álló lakásomat — családom meg nagvoöb dísa miatt — elcserélném két nagyoob vág/ három szobásra. Ügynököt díjazok. — Ká!tözköd*si kö séget megtérítem, Ajánlatokat „Lakájcsere“ jdigére kiadóba kérek A tálalással Is lebet takarékoskodni Egyik olvasónk írja: Mióta hazafias kötelességünk a takarékosság, sokat töröm a fejem, hol és hogyan lehet még valamit. megtakarítani, anyagot meg időt. A minap rájöttem, hogy a tálalásnál is lehet takarékoskodni. Rögtön kipróbáltam és a próba fényesen sikerült. Az ételeÍ ket nem adom fel tálakban, hanem elosztom, mindegyiknek a tányérjába, csi- I nosan elrendezve benne a zöldséget, | húst vagy mártást, körítést. Ennél az 5 eljárásnál kevesebb zsír megy veszendőbe, mert nem tapad belőle semmi a tálakhoz. A mosogatásnál meg időt és munkaerőt takarítok meg. Családom nagyon meg van elégedve az új módszertagjainál vásároljunk ! i l Harten Lajos posztó- -és textil MYmgsfiáZi, viY Idái utca l szil. Italszükségletét Hác* Gábor ram és likörgyárábói szerezze be. — Bocskav utca 6, Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 Divatárui, stivnut fts szövető? vásároljunk Mayer Ágoston divatáru üzletében, f el 28 88 — Külön nagybani osztály. — Épületiéi és építési anyagokat előnyösen vásárolhat Korbély Kálmán épületfa és építési anyag kereskedőnél, Nyíregyháza Iroda Holló u 7. Telefon 27-04, MM Omolm nyíregyház, Zrínyi Dósa & Legmegbízhatóbb bes2.tr** si forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telelőn 25-t^ fwyér-, k**yérrált6|*gy; »«kar- 4« petoeiewe »kaánoló lop Orsii Károly ayo«*d*tl*#8&ék*í íSyk«fyS»áem, B®re#4nyl-sfc* ? Fűszer csemege és Haláruk legelőnyösebb beszerzési forrása Éti TORNAY ISTVÍN csemege üzlete, Zrínyi Uona-u. Fogyiwszunb Bodnár kenyeret Ízletes Halló! Figyelem! Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a Rákóczi utca 4 számú házban, ideiglenesen az udvari raktárhelyiségekben bútorüzletet nyitottam és a nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve vagyok : , Teljes tisztelettel Hegedűs Bertalan kárpitos és bútor áru üzlete Nyíregyháza, Rákóczi*utca 4L Hálók, ebédlők, kombinált szobák, konyhabútorok, rekamiek aagv választékban. Olc=ó árak. Pontos kiszolgálás. Egy gyermekkori játszótársammal ta- , 1 álkoztam a napokban, akit a sors vagy | tíz évvel ezelőtt Németországba so- f dort ahol megszerezte az állampolgársá- | got. Lakóhelyét családi dolgok intézése jj céljából a totális hadviselés elrendelése | előtt hagyta el és most mindent elkövet, | hogy mielőbb visszatérhessen és telje- í síthesse ő is uj Hazájával szemben, vállalt ^ kötelezettségeit. Mozdulatai már tempó- | *ak, mint minden németé, de azért olykor * kitör belőle a magyar virtus, még ma is ? Kérdéseimre szívesen válaszol, ameiye- ^ két én sokra becsülök mint olyan erabe- j rét. aki úgy a magyarok, mint a neme- | tek természetét ismeri és azok: közölt jj párhuzamot tud vonni. Van-e külömbség a két nép termésre- i tőben? Természetesen van, ami abból is kitűnik, hogy a magyar ember „sírva vigad1:, amelyet csak halkan követhet a cigány, nehogy megnehezítse a magyar j embernek, hogy egyénileg cifrázhassa a j nótáját és közbe nagyokat üthessen az f asztalra. A magyar ember tehát egyéni- j leg mulat és egyénileg kíván dolgozni, I amivel szemben a német az egyesülésből J eredő erőt szereti és az érzelmességre j nem fektet súlyt. Ha egy őserdő közepén I véletlenül 3 német találkozna, azok mindjárt egyesületet alakítanának és dalárdát szerveznének. így van ez más téren is, de így volt Vilmos császár idejében és így lesz a jövőben is. Hogy melyik helyesebb arra nem lehet felelni, mert a mostani világháborúban is adód- j tak elő olyan esetek, amikor a magyar I huszárok bravúrja hozta meg a sikert, máskor pedig a németek szervezettségéből eredő óriási nyomás vitte diadalra a zászlót. Van-e ott légvédelmi kihágás? Nincs, mert a szomszédok vigyáznak egymásra. Magyarországon talán kikérné magának az a polgár, akit a szomszédja figyelmeztetne a hiányosságra. Németországban ezt természetesnek tartják és megköszönik. Ott a tanyákon is pontos időben és legnagyobb körültekintéssel sötétítenek. bár tudják, hogy a városból oda nem láthat a rendőr, de tapasztalatból tudják, hogy az ellenséges repülőgép, ha nem találja meg a várost, akkor egyes házakra is ledobja a bombáját csakhogy szabaduljon tőle. Ne felejtsük el, hogy az ember ház a táj a is olyan, mint a ruházkodása, az idegen hamarább látja meg az utóbbinak is a hibáit. A rendőrség azért ott is résen van és rejtett fényforrások után kutat. Előfordult például, hogy egy j lezárt lakásból bizonyos ponton fényt iát- ? tak kiszűrődni, a vizsgálat aztán kiderítette, hogya sötét lakásban volt egy tükör, amely a hold képét vetítette az utcára Itt említem meg, hogy Berlinben sokszor van légi riadó, a lakosság a legelső jelre felöltözik szép nyugodtan, kinyitja az ablakokat és vár, hogy megszólalnak-e a légvédelmi fegyverek. A szirénázás ugyanis olyan időben történik, hogy az öltözködésre van elég idő, a légvédelmi ágyuk pedig olyan magasla- : ton vannak, hogy a közeledő gépeket j! legalább 5 perccel hamarább látják meg f mint amikor azok veszélyesek lehetné- j nek. Az angolok ugyanis a lakosságot j akarták kifárasztani az óvóhelyre való f lezavarással olyankor is, amikor a várót \ közelében oldalt fordultak, mert féltek a ] lelövéstőL A lakosság tehát csak akkor • megy le, az óvóhelyre, amikor arra való j ban szükség van. | Milyen az élelmezés? Egységes, mert j ott a húsfélét is főleg kolbászáruban \ kapja a lakosság, mert azt lehet igazsá- | gosan sztéosziani. Abban nincsen csont jj és ha tíz dekát adnak belőle, ugyanannyit | kay úr és szegény egyaránt.. Igaz, hogy í néha sertéshús íze van a kolbásznak, 'i máskor azonban marha vagy házinyúlból | készül. Az egy tál ételről is sok szó esik jj Magyarországon mert ocíakinnt nem azt \ nézik, hogyan tálalnak, hanem azt, hogy mindenki megkapja a feltétlenül szükséges kalóriákat és vitaminokat. Az én barátom hivatkozott arra, hogy nálunk sok jó ízes falatot evett és a mennyi- ; ségre sem lehetett panasza, mégis fogyott pár kilót mert vitaminszegény volt a táplálkozása. A magyarkonyhán is g megérzik, hogy kevés a vajban található g A. vitaminja és az erős főzés elpusztítja j a zöldségfélék C. vitaminját is. Ez?«! g szemben Németországban vaj helyett sár- I garépában kapják meg az Á-vitamint és | nem főzik agyon az ételeket, A munka beosztása. Németországban úgyszólván mindent gyárilag készítenek, mert így lehet kiaknázni a futószalag előnyeit és azt. hogy mindenki egyforma munkamennyiséget kénytelen termelni, g Ott mindent gép végez, az ember csupán jj az ellenőrzést gyakorolja. Ezt azzal lehet j ltgjobban érzékeltetni, mintha a kubikos munkáját hasonlítjuk össze a teherkocsi soffőrjével Ezért van az hogy 10—12 órát is tudnak dolgozni, ami azonban nem jelenti azt, minthogy ha az emberi munkát lelehelne kicsinyelni. Az én M. L. barátom egy Berlin melletti kertészeti telepen dolgozik, ahol valamikor rózsákat „gyártottak", ma azonban „több egymást követő hullámban, zöldséget, ter- j melnek." Elmondotta azt is hogy a munka terén sem ismernek különbséget ami j abból is kitűnik, hogy amikor a telepen üzemi baleset folytán kórházba szállították egyik trágyát lapátoló munkást, annak szerszámát az igazgató vette kézbe és egész nap dolgozott vele, nehogy az ültetés sorrendje megváltozzék. Ezt olyan természetesnek tartották a többi németek, mint Sztálingrádban az elesett géppuskás helyére a közelben levő tábornok lépett. Takarékoskodnak-e? Hát csak úgy okkal, móddal, aminek megértéséhez elmondom a következő esetet. A múlt nyáron az orosi szőlőből voltak mező- gazdasági munkások Németországban és ezek rossz gazdának tartottak egy tanya tulajdonosát, mert krumpliszedés után felgereblyéztetté az egész talajt, aminek segélyével diónyi nagyságú burgonyából összeszedett annyit', amelyért a beváltás ihelyen 3 márkát fizettek ki neki, dacára annak, hogy ő 10 márkát fizetett az összeszedésért a munkásainak. Mi németek azonban helyeseltük az eljárását, mert az ilyen apró tételek is sokat lendítenek a kőzellátás zavarlalan- ságán. A hazáért pedig illik még áldozatokat is hozni! Síposs Árpád.
