Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-20 / 64. szám

C-ÍSB Rfonj^dln—rtt : MM posta: r Nfircgyílíxa, 1943 március 20. ira 20 fillér (Trianon 23.) Xl. évfolyam 64 (2954 )ss4ro Szombat *■ í * POLITlEál «APILAP * Előfizeiés: 1 hónapra 3 20, negyedévre 9'2G t '^íátikAréid. csckkszám: 47.139. X*l*ícn 20-71 Ji német védelem felmorzsolja a szovjet er ölcet A keleti harctérről Berlinből a követ­kező részleteket közlik: A keleti harctér déli helyzete követ­keztében a középső és az északi szaka­szon csak helyi jelentőségű harcok vol­tak. A szovjet megint folytatta Őreinél, Vjazmánál és Szlaraja Russznál támadá­sait, hogy páncélos és lövészdandárainak bevetésével megingassa a német arcvo­nalat. Ezek a kísérletek rendkívül súlyos ember- és anyagveszteség árán meghiú­sultak. (MTI.) Az oreli szakasz hírei A bolsevisták két nappal ezelőtt az ■ oreli szakaszon még mintegy 100 kilo- \ méter széles szakaszon támadtak, csü- j törtökön azonban már csak egy keskeny szakaszon kíséreltek meg támadást a né­met állások ellen. Ezeket a támadókat azonban a német roham fergetege szét- ^ verte. A szovjet azért hogy mindenáron lel tudjon mutatni valami sikert, két I páncélos dandárt és ennek megfelelő gya­logságot vetett harcba. A németek visz- szaverték a megújuló támadásokat és 46 szovjet harckocsit semmisítettek meg. A vjazmai harcok Vjazmától délnyugatra és nyugatra ha­sonlóképpen nagy erőkkel támadott a szovjet, három páncélos dandárt és en­nek megfelelő létszámú gyalogságot ve­tettek harcba. A bolsevisták úgy vérez- tek el ezen a szakaszon hogy egyetlen­egy helyen sem tudtak betörni a német állásokba. A harc végén többezer szov­jet katona holtteste és 93 szétlőtt pán­célkocsi roncsai borították a csatateret, Sataraja Russza környékén is hiába kísérletezett a szov­jet s a többezer halott mellett 18 páncé­los harckocsi maradt a csatatéren. Légi harcokban egy nap alatt 56 repü­lőgépet lőttek le a németek. (MTI.) A falbontás utján elkövetett felsőpázsiti betörés tetteseit elfogták k honvédárvákért A honvéd árvája érdekében emelte fel j szavát Kállay Miklósné, s a rádión át j kéréssel fordult a magyar társadalomhoz j azoknak a megsegítésére akik édesapju- | kai adták a hazáért A háború mindnyájunktól rendkívüli áldozatokat követek A legnagyobb áldo­zatot azonban azok hozzák, akik az isten- tagadó bolsevizmus elleni harcokban az életüket áldozzák fel. A hősök életáldo­zata nem puszta élet feláldozását jelenti, hanem jelenti a magyarság a nemzet egyetemes fennmaradásának biztosítását. Ezért ontották vérüket a háború hősi halottad és ezért kötelességük azoknak, \ akolitól a háború nem kívánt életáldo­zatot, mindent megtenni hogy a honvéd árvája ne maradjon elhagyatva, ne legyen kénytelen apátlanul felnőve elkallódni és elveszni a magyar jövő számára. Leg­szentebb kötelességünk anyagi áfdozai- vállalással apát adni az édesapa helyett a hadiárváknak, A miniszterelnökné elgondolásai szé­ffel az „édesapa helyett gondozó apát a hadiárváknakI“ mozgalom egységes cél­tudatos és az egész társadalomra kiter­jedő kell hogy legyen. Azoknak kell in­tézményesen támogatniok az elárvu takat akik a teljes családi körben, hiánytalan •tthonokban élnek. A széleskörű, egész «rszágra kiterjedő mozgalomnak az a «élja, hogy minél több hadiárva nevelé­sét vállalja el a magyar társadalom, — Abból a gondolatból indult ki a mozga­lom hogy a család elválaszthatatlan az otthontól, az otthon pedig a háztól s így önkéntelenül is adódik az a megoldás, hogy a házak, a háztulajdonosok és a lakók siessenek a hadiárvák segítségére. A mozgalom alapja tehát mind a fővá­rosban, mind a vidéken a ház. A bérház vagy a házcsoport. Arra kéri a minisz- terelnőkné a háztulajdonosokat és a lakókat, hogy egy-egy hadiárva ellá'ását, nevelését és az életbelépésig való eltar­tását vállalják el. Nem nagy az összeg, «mit az egyesektől kér a miniszterelnök­ié. Az adományok ósszetéve és a háztu­lajdonos arányos kiegészítésével pótolva biztosítanák a ház hadiárvájának minden szükségletét. A felajánlásokat illetően arra kéri a miniszterenök hitvese a ház- tulajdonosokat, akik bérlőikkel együtte­sen gondoskodni kívánnak a ház hadiár­vájáról, jelentsék be szándékukat akár •ála, az Országos Hadigondozó Szövet­ségben, akár pedig a Városi Ingatlantu­lajdonosok Országos Szövetségénél Bu­dapesten (V., Akadémia-u. 5.). Alig hangzott el a miniszterelnökné fédiólelhivása, máris szeretettel tárulnak ki az árvák felé a magyar szivek, s biz­ton hisszük, bogy már a közeljövőben megkezdődik a legmagasztosabb magyar Emlékezetes az a példátlanul vakmerő betörés, amelyet Nyíregyházán, a Felső­pázsit 299 szám alatt. Pócsik Mihály gazda házánál követtek el ismeretlen tettesek. A betörés az elsötétítés ideje alatt történt, éjjel 2 és 5 óra között. A tettesek kibontották a ház falát vállma­gasságig és így jutottak Pócsik Mihály vendégszobájába, ahol a szekrényeket feltörték és elloptak 1700 pengő készpénzt és nagyobb értékű ruhaneműt. A szobában levő sonka-kolbászféléből semmit sem vittek el, ellenben ellopták a gazda forgópisztolyát. A betörést másnap kora reggel fedez­ték fel, a megindult csendőri nyomozás éjjel-nappal hajszolta a vakmerő tolvajo­kat, akiket kétheti bravúros nyomozás után sikerült ártalmatlanná tenni. A nyo­mozás megállapította, hogy Pócsik Mi­hály házába a közeli cigánytelep lakói közül a hírhedt Makula-család négy tag­ja tőrt be, ők vitték el a pénzt és ruha­neműt. A csendőrök a tetteseket elfog­ták, a pénzt a ruhájukba varrva meg is találták náluk. Beismerték a betörést, azt is, hagy az elsötétítés ideje alatt jártak Pócsik Mihály házába. A falbontó betörőket, a négy Makula- fiút, a nyomozás befejezése után átkisé- rik a nyíregyházi kir. ügyészség fogházá­ba. Valószínűleg statárium Ítélkezik fe­lettük. szét ezúttal csődöt mondott. Egészen megfontoltan akart cselekedni, de túlon­túl ravasz volt és most ott tart, hogy mindent elveszít. A miniszter kétségbevenja, hogy Ang­lia és az Egyesült Államoknak az a kí­vánsága, hogy a németbirodalmat és szö­vetségeseit megverjék, megvalósulhatna anélkül, hogy ugyanakkor Anglia és a» gyesült Államok is el ne pusztulnának. Anglia és az Egyesült Államok nem tud bennünket legyőzni, a döntés kele­ten történik és nemcsak a mi számunkra hanem London és Washington számára is. A miniszter hangsúlyozza, hogy a bol­sevizmus az emberi történelem legvesze­delmesebb politikai jelensége, amely an­nál is inkább fenyegetőbb, mert benn© egyesül a zsidó értelmiség egy 200 mil­liós nép proletár erejével, Európa léte nem tekinthető biztosítottnak, amíg a bolsevizmust mint kontinentális vesze­delmet meg nem törik. Ma már nem beszélünk katonai válság benyomása alatt — folytatja Göbbels — ma ismét a megszilárdított keleti állás biztonságában intézhetjük felhívásunkat a világ közvéleményéhez és felhívásunk így hangzik: A veszélyt csak visszaszorí­tottuk, de még nem törtük meg. Előbb vagy utóbb újra felbukkanhat. Feltéte­leink a bolsevizmussal szemben válto­zatlanok. A bolsevizmus nem egyeztethe­tő össze Európa biztonságával és ezért pusztulnia kell. Ezért kiáltjuk szilárdan újra és újra Ceterum censeonkat konti­nensünk felé. Ha nem akarná meghallani ezt a kiáltást, közelebb áll a teljes pusz­tuláshoz, mint ma még sejthetné. Ez * kérdések kérdése és ez a háború legmé­lyebb értelme — végzi Göbbels cikkét. (MTI.) A szövetségesek válsága Géniből jelentik: Az Ökonomist című angol lap a szövetségesek válságával fog­lalkozik. Nemcsak a szovjet—lengyel vi­szály okozza ezt a válságot — írja a lap, — hanem újabban hozájárult az az ellen­tét is, amely szovjet és angolrészröl i egyaránt mutatkozik Jugoszláviával szem­I ben is. Mindezeknél súlyosabb azonban a Szovjet, Anglia és az Egyesült Államok között mutatkozó ellentét. A szövetsége- \ sek ugyanis eddig sem gazdasági, sem ? politikai, sem pedig katonai téren nem \ tudtak megegyezésre jutni. Külö-ösen el- I mérgesíti a helyzetet a szovjetnek a má- 5 sodik arcvinal felállítására vonatkozó j követelése. (MTI.) i ~1— Francia Guyana kapitulált Vichyből jelentik: Francia Guyana március 17-én kapitulált a szövetsége­sek előtt. A gyarmatnak mindössze hu­szonötezer főnyi lakosa van. Ezzel a lét-1 számmal, éhínségnek kitéve a gyarmat nem állhatott ellen az angolszász nyo­másnak. Angol hírforrás szerint kérdést intéztek Knox tengerészetügyi minisztrhez Mar­tinique francia sziget sorsára vonatko­zóan is. Knox kijelentette hogy minden a szokott módon megy. Arra a kérdésre, hogy vajfon ez alatt azt érti-e, hogy ki­éheztetik a szigetet, — Knoz mosolyog­va igennel válaszolt. (MTI.) Elsötétítés 20 Arabor Göbbels felhívása a világ: közvéleményéhez Göbbels dr. a „Das Reich" c. hetilap „Ce'erum censeo" című vezércikkében rá­mutat arra, hogy mind Angliában, mind az Egyesült Államokban vannak befolyá­sos körök, amelyeknek a keleti háború­ról az volt az elgondolásuk, hogy abból sem az egyik, sem a másik fél nem ke­rül ki győztesen, hanem fokozatosan, is­mételten elvéreznek. Ezekben a körök­ben a szovjet fölényét éppoly kevéssé tartják kívánatosnak, mint a német fö­lényt. Az angol és amerikai kormájny ugyan egészen szovjetbarát (vizeken evez, de csak figyelmesen kell olvasnunk az angol sajtót és megállapíthatjuk, hogy a brit birodalmon titkos, de határozottan megnyilvánuló halálfélelem vett erőt. — Nem akarták tűrni, hogy Danzig német legyen és most meg kell érniök. hogy az a földrész, amelyen az erők egyensú­lya állítólag feltétele volt a nagy brit vilgbirodalomnak, teljesen függetleníti magát Londontól, bárhogyan végződjék is a háború. A hagyományos államművé­kőtelességteljesités, a hős apák elárvult • minden hősi halált halt honvéd gyermekeit felkarolja a magyar társa- I édesapa helyett apát kapjon, dalom, hogy minden magyar hadiárva, I —v—* B8BSW0 árvája

Next

/
Oldalképek
Tartalom