Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-03-02 / 49. szám
(Trianon 23.) 1943 március 2. bekerítenek és amelyeket fémszálból szőtt díszekkel, vagy ezüstveretekkel ékesítenek. Igen. érdekes, hogy az Iz- landban fennmaradt Eddaének Gudrun dalában, amikor az özveggyé lett Gudrunt udvarhölgyei rábeszélik, hogy menjen feleségül Attilához, azt is mondják hogy a hun lányok szőnyegeket és aranyöveket szőnek s ezekkel fogják őt is dicsőíteni. A néprajznak a régészetben való alkalmazása már elfogadott tudományos módszer. László Gyula kolozsvári professzor pld.a honfoglaláskori nyergek problémáját oldotta meg ilyen módon. Ezenkívül — az avar tűtartó rendeltetését (amelyről hossz úideig azt hitték, hogy síp) is megfejtette, mégpedig — s ez a legérdekesebb a dologban — a finn néprajzi adatok alapján. Lükő Gábor és Sebestyén Károly nevét keli még ezzel a tudományos módszerrel kapcsolatosan megemlíteni. Hosszú lenne a felsorolása a, már elért tudományos eredményeknek a kumiszcs tömlőcsutorától az avar bogozó szerszámig. A magyar régészetnek ma elsőrendű feladata, hogy ősi kultúránkat ezzel a legjobban bevált módszerrel felkutassa és a tárgyak elnevezését a nép nyelvében keresse, mert ezzel tesz majd óriási szolgálatot a magyar történelemnek aránylag leghomályosabb korszaka felderítésében. Vámos Kálmán dr. Hány nő nincs férjnél Magyarországon ? Megjelent a Szabolcsv ármegyei m- kir. gazdasági felügyelőség kiadásában az 1943. évi gazdasági munkabérszabályzat Ara 2*50 P. — Kapható: Jóba papirüzleftben n™nGYM Vidéki rendeléseket azonnal továbbítunk. mértékben, mint az előző két korcsopor között. Ebben a korban már nehéz: a férjhezmanés. Az özvegyek száma azon ban igen nagy ugrást ,tett már 100.0öü-eo is felül van, úgyhogy ennek a korcsoportnak má rtöbb mint a negyedrésze özvegyi sorban van. Végül jön a legidősebb korcsoprt, a 60 évesek és ennél idősebbek, ideszámítva az ismeretlen kerúakat is. Ezek épp egytizedrészét képviselik az összes nőknek s köztöiük már az özvegyek vannak többségben. A 438 ezer idetartozó nő közül 243 ezer, vagyis több mint 55 százalék özvegy, a házasok száma alit> 173.000, vagyis 4.5 százalék. Összefoglalva az adatokat, a 30 évnéi idősebb nőnépességből, mely az összes nőknek majdnem a felét teszi, 167.825 volt a hajadon, vagyis alig több, mint 8 százalék. Az özvegyek száma viszont ezeknél háromszor annyi, mini a haja donoké, Átlagban majdnem minden negyedik 30 évnél idősebb nő özvegy. Végeredményben a haj adón oknak, özve gyeknek és elváltaknak, vagyis a fér} nél nem lévő 30 évnél idősebb nőknek száma 1930-ban 667.049 volt, ami az összes ebben a korban lévő nőknek majdnem egyharmadrésze. (K. Eladó a szegedi hóbér bárója Ez egyik szegedi lap szerkesztőségébe különös látogató állított be Elmondotta, hogy nála van a régi városi hóhérok bárdia. A hitetlen kedők kedvéért pedig nyomban ki is bontotta a magával hozott csomagot, amelyben egy hatalmas, körülbelül félméteres nyelű, rozsdás bárdot láttak. Természetesen ilyen bárdból többet is készítettek, viszont je lenlegi tulajdonosa haj'atdó bizo nyitani, hogy a bárd — valódi. Tanú van arra, hogy az első világháború után Sziráky, a hires szegedi késes mester fölkereste Móra Ferencet, a szegedi muzeum igazgatóját azzal, hogy az ő dédapja által Szeged város hóhéra részére készített bárdot az ócskás piacon látta egyik árusnál. Fedezet bíányáben akkoriban nem tudták megszerezni ezt a történelmi emléket. Csak most derült ki, hogy a bárd jelenlegi iulajdo- I nosa volt az a zsibárus, aki annak | idején már áruba bocsátotta ezt a I f hóhérszerszámot. Azóta felhagyott mesterségével és elhatározta, hogy „kiárusítja“ a bárdot is. MVáT€lKKM mmmmmmmmmmmm sssmsm seiyemnjdonsáftofc, gyapjast retek, kötött árak. fchenjtmiíi nagy válásitékban Mayer Ágoston tivfüfizletében, Zrínyi lions «te® — LEV ÉLPAPÍR -KÜLÖNLEGESSÉGEB pompás színekben, ízlése« kíritelbec. ! óriási választékban JÖBA-papírkeresk» # A néprajz és a régészet Beszélgetés Szabó Kálmán muzeuinígazgafóva! a magyar régészei feladatairól és módszereiről A kul-obai váza titka Néhány évtizeddel ezelőtt történt, hogy az orosz cári birodalom egyik falujában ritka értékes elektres (arany-ezüst keverék) vázát találtak. A vázán, melyet a lelőhelyről a tudósok ,,kul-obai vázának" neveztek el, többféle rajz látható. Megállapították róla, hogy „szkila" (vagyis lovas-nomád népi) eredetű. Az egyik összetartozó rajzon három jellegzetes ruhájú szkíta furcsa, szinte tánc- szerű mozdulatokkal körülvesz egy földön heverő lovat. Az egyik szidta kezében görbe kés van. A tudósvilág teljesen értetlenül állt a rejtélyes rajz előtt. Nem tudták megfejteni, mit ábrázolhat. A romantikusabb telkűek arra gondoltak, hogy ,,ime a fehérló áldozat mégis csak igaz, a hunok és az ősmagyarok rítusához mégis csak hozzátartozott a lónak Hadúr oltárán való feláldozása. A problémát azután igen prózai módon fejtette meg egy magyar tudós: Herman Ottó. Herman Ottó a magyar állatví'ág utáni kutatásban bejárta az egész országot, együtt élt a néppel. így azu’án a néprájz- tudománynak Í9 egyik legkiválóbb művelője lett. Egyszóval —folklorista volt. Ismerte az alföldi magyar életmódját is. — Megnézte többek között ő is a vázát és romantikus elméletek, helyett józan gondolkodásával megmondta a napnál világosabb megaldást és közben néhány vo nalat húzott a rajzra: a rajz lóherélést ábrázol. A köteleket ábrázoló vonalak idők során lekoptak róla, de a ló lábá tói a szkiták kezéhez most is meg lehet húzni és akkor mindjárt nem tánclépés- aek tűnik fel 3 szkiták mozdulata hanem húzásnak. A fekvő ménló. A görbekéses táltos pedig épen a művelet elvégzéséhez fog hozzá. Most is így döntik a lovat a Duna-tiszaközi pusztákon a pásztorok, ugyanilyen a görbekés is. A magyarázat olyan világos és hatásos volt, hogy külföldi tudósok táviratban gratuláltak Hermann Ottónak, A kulobai váza rejtélye így/ tehát megoldódott, de ennek a tudományos huszárvágásnak van egy fontos tanulsága is. Erről a tanulságról folytatott beszélgetési a Magyar Vidéki Saj ótudósító munkatársa Szabó Kálmán dr. kormányfőtanácsos múzeum-igazgatóval aki az országban elsőnek rendezte be a kecskeméti múzeum gazdag honfoglalási és árpádkor! gyűjteményanyagát néprajzi alapon és egyik úttörője annak az elméletnek, hogy a magyar régészet és a néprajz elválaszthatatlan egymástól. A tanulság pedig Szabó Kálmán fogalmazásában úgy hangzik, hogy a régészet, művelődéstörténet és néprajz szoros kapcsolatban vannak egymással. Röviden, az egyes szaktudományokat nem lehet hermetikusan elválasztani egymástól, mert az élet sem produkál szigorúan elkülöníthető zárt egységeket, hanem az élet sajátos módszere szerint szoros kapcsolatban vannak a dolgok egymással, A néprajz lényegében ugyanaz, mint a régészet, csak az a kü'önbség az egyik jelenlegi élet, a másik pedig az elmúlt élet tárgyi emlékeit gyűjti össze. A néprajz is idővel régészeti emlék lehet, történeti, művelődéstörténeti adattá válhat. A leglényegesebb kapcsolata a néprajznak és a régészetnek ott van hogy a népi fokon élő társadalmi réteg az őstermelés konzervativizmusánál, de meg külöh jelemző sajátosságánál fogva is — évszázadokon keresztül megőrzi eredeti tisztaságában vagy minimális eltéréssel az ősi kultúrát. Kétségtelen, hogy ez az ősi konzerváló erő működött akkor is, amikor aránylag közelfekvő községek homlokegyenest ellenkező viseletét, építkezést, szokást, tehát kultúrát tudtak megtartani kölcsönhatások nélkül. A népvándorláskcrabeli régészet a sírokban talált különböző tárgyak ról évekig nem tudta, hogy mire használhatták. Az ősi kultúrát megőrzött néprétegek tárgyainak ismerete azután megoldáshoz j vezeti az archeológust. Kérdésünkre : Szabó Kálmán elmondotta, hogy negyven évig találgatták a tudós körök az u. n. ; ijjesont eredetét, míg végül sikerült a j 1 problémát megfejteni, A honfoglalás » előtti avar gyűjtemények végleges ren- v dezése is néprajzi alapon történt, össze- | ; vetették a népvándor'.ásk'rabeli avar ré- ■ gészeti emlékeket a magyar néprajzi i anyaggal s ennek eredményeként vilá- 1 gossá vált a tárgyak egykori rendelteté- 1 se. Szabó Kálmán elnevezését fogadta el ! a tudományos világ a magyarázattal I együtt az u. n. avar , készség" m egállá- I pításánál is. A magyar pásztorember a derekán hordja a legszükségesebb szer- I számokat: kovát taplót, kést ugyanolyan formában és technikai megoldásai, mint ! az 15C0 évvel ezelőtt élt avar harcos. Az . ! egykori avar ugyanolyan lant alakú acélt 5 bardott a tűzcsiholáshoz, mint amilyent. I 1 néhány évtizeddel ezelőtt a kun pásztó- I roknál találtak. Ugyancsak Szabó Kál- 1 mán dolgozta fel a pártaövek anyagát j I is. A párta eredetileg nemcsak a fej- | j pártát jelentette, hanem minden olyan l I övszerű ruhadarabot, amellyel valamit I j A Stud írja: Hazánk 30 évnél idősebb j férfilakosságának 6.6 6százaléka nőtlen, í özvegy és elvált, vagyis az esetleg be- r vezetendő agglegényadót minden tízenI ötödik férfi kénytelen lenne fizetni. Bár a nőknél ilyen adó bevezetésének veszélye nem forog fenn, érdemes megvizsgálni, hány .,aggszűz" voli Magyarországon az 1930-as népszámlálás koradatainak alapulvételével. Mindjárt előre kell bocsátani hogy a nők száma hazánkban is. mint majdnem kivétel nélkül miden európai államban : több mint a férfiaké. Hazánkban az 1941, évben tOOO férfira 1028 nő jutott, de az előző években ez az arány 1040— 1060-ig is felment. Ez természetesen né- j mi mentőkörülmény a nőkre nézve a férj- : hezmenés, iletve nem menés szempont- ! iából. í 1930-ban Magyarországon a nők szá- í ma 4,38.209 volt, vagyis 188.099 fővel j több, mint a férfiaké. A lakosság 51.1 j százaléka a gyengébb nemhez tartozott ; és ezen az alapon szinte ér the* 1 ő, hogy j 1000 nő közül csak 958-nak jutott, férj \ ezen az alapon számítva. I A nők családi állapotának vizsgálatá- I nál éppenúgy a 30. életévet vesszük ala- j pul. mint az agglegényeknél, mint amely I koron fúl a nem házas állapot nem te- . kinthető megszokottnak és általánosnak. . A 30—39 éves nők száma 674.969 volt. I vagyis az összes nőknek egyhetedrésze. Közülük mindössze 88.124 volt hajadon, ! azaz alig több, mint 13 százalék, majdnem 80 százalékuk már férjes asszony volt. Érdekes, hogy a férfiaknak ugyan- j ebben a korosztályokban 84 százaléka I volt nős és 14 százaléka agglegény. An- j nak a körülménynek, hogy a nők közül j ugyanebben a korcsoportban kevesebb I a házas, de egyúttal kevesebb a hajadon is, magyarázata, hogy az özvegy és elvált férfiak 2 százalékával szemben az özvegy íiők 5.4 százalékával szemben az pedig 1,8 százalékkal szerepelnek. Alta- í Iában a nőknél az özvegyeknek és az el- ! váltaknak. száma egyaránt minden cso- j portban nagyobb, mint a férfiaknál En- I nek oka abban keresendő, hogy a meg- 1 özvegyült vagy elvált férfiak nagy há- I nyada újra megnősül, viszont a nők nem 1 igen mennek újra férjhez. A 40—49 ! éves korcsoportban a hajadonok száma I majdnem a felére csökken, de kevesebb á házasok száma is, több mint 5 százalékkal, mint az előbbi korcsoportban, A ! különbség az özvegyeknél mutatkozik, ; I akiknek száma viszont háromszor annyi, : mint a 30—39 éveseknél. A nőknek egy- j i kilencedrésze esik a 40—49 éves kor- I I csoportra és az 527.500 idetartozó nő közül 393 ezer, tehát a háromnegyedre- j szűk volt férjes asszony, I Az 50—59 éves nők közül 1930-ban : már csak 67 százalék volt férjnél, a haja- j donok száma is csökkent, de már kisebb !
