Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-17 / 61. szám

4. oldat •> aa•©,-• »«?;•;z­iU > ^-m ¥&yp fPriváton 23.) Ii43 március 17. reskedők Egyesülete elnökségének, akik testvéri szeretettel és megér­téssel helyet adtak számunkra gyű­léseink megtartására. A havi választmányi üléseinken kívül, — amikor mód adódott különféle kérdések megvitatására, — több alkalommal tartot­tunk értekezleteket. — Ilyen érekezlet volt a Trikolor-ügyben öszehivott Lagér- tekezletün.k. amely tiltakozást jelentett be annak, megalakulást ellen. A szervezet ellenállást látva, a köz­ponti vezetés megszüntette a Triko­lor további szervezését. Azoknak, akik hívei voltak ennek az eszmének szabad kezet engedtünk, s így ez az ügy közmegelégedésre intéződött el. — A záróra kérdésben tartott érte­kezletünk eredményeként a központi ve­zetőséggel egyetértve törvényesen lett rendezve a záróra kérdés. Folyamatban van az ellenőrzés megszervezése is és az erre vonatkozó iratok a debreceni Kereskedelmi és Iparkamaránál vannak. Sajnos a záróra-rendezésnek van egy nagy szépséghibája, hogy bár valamennyien kívánjuk, a teljes vasárnapi munkaszünet még ma sem egységes. — Fűszerkereskedő kartár- sainknak még most is nyitva kell né­hány feledékeny vevő kiszolgálása vé­gett üzletüket tartani. — Ezzel a nyitva- fcarfással csak állandó szekatúrának van a rendeleteket betartó kereskedő kitéve, mert a vevőközönség igen sokszor olyan árucikkeket kér kiszolgálni, amelynek kiszolgálása vasárnap tilos. — Erről a helyről is leszögezzük a Baross Szövet­ség hivatalos álláspontját, amely szerint kérjük a teljes vasárnapi munkaszü- net bevezetését. Keresztény államban keresztény munka­rendet kívánunk és ennek egyik sarkala­tos pontja, hogy a hetedik napot Istennek szenteljük és ki-ki legyen a maga Isten­házában, adózzon hálával, hogy hat na­pon keresztül ismét megsegített bennün­ket a jó Isten. Beszámolt Holczberger Andor |titkár a Baross által rendezett nemzetvédelmi és adóügyi előadásokról, A közgyűlés meleg köszönetét mondott Karompay Ká­roly di , Maurer Károly, dr. Szathmáry József pénzügyi tanácsos előadóknak, — majd a kereskedőtanonciskola ügyével foglalkozott. A múlt év folyamán jutott dűlőre a ke­reskedő tanonciskola ügye. Csoportunk a Füszerkereskedők Egyesületével kar­öltve magára vállalta a kereskedő ta­nonciskola fenntartását. Minden törekvé­sünk 'az, hogy az iskola eddigi színvo­nalát megtartsuk, é>s minden igyekeze­tünkkel támogassuk az iskola igazgatósá­gát és tanári karát felelősségteljes mun­kájában. Hisszük hogy a keresztény széliem­ben nevelt ifjúság kikerülve a tanuló­sorsból, méltó lesz a keresztény ke­reskedő névre és nem fog szégyent hozni a magyar kereskedelemre, amely most indul új életnek. A cnkorta a szegény gyanaekekaek csa&tlepó, fontos táplálék, ne késziisonek luxus cikkeket, a cukorból A Csoport több esetben járt közben a nagyobb bérházak tulajdonosainál tagtár­saink érdekében. Közbenjárásunk több­ízben eredménnyel járt, sajnos voltak esetek, amikor az illetők vagy mereven elzárkóztak, vagy pedig különféle kifo­gásokkal tértek ki kérésünk elől. Ilyen merev elzárkózást tapasztal­tunk a szerencsi cukorkagyár helyi lerakaíának letelepülésekor. A titkári jelentés a szerencsi gyár le­telepedésével kapcsolatban többek kö­zött a következőket mondotta: — Ebben az ügyben követlenül a gyár­hoz is fordultunk és kértük a gyár ve­zetőségét hogy változtassa meg üzlet­nyitó tervét, melyre azt a mesébe illő választ kaptuk, hogy ezt az üzletet azért nyitják, mert az árujukat akarják a nagy- közönségnek bemutatni és még szívessé­get is tesznek nekünk ezzel, mert meg­ismerve árujukat, jobban fogják a többi üzletekben keresni az árut. Kérdem az érdekelt karlársakat hogy tényleg st k- kal több szerencsi árut adnak-c el most mint azelőtt, de kérdem azt is, hogy me­lyik az a szerencsés kartárs, aki ehhez a feljavított forgalomhoz átüt is kapott volna a szerencsi gyártól. A cukorka a szegény gyermekeknek csontképző fontos táplálék, azonban azt kell látnunk, hogy az erre a célra kiutalt cukrot eredeti céltól eltérőleg luxus des- sc-rtek ée csomagolt cukorkák gyáriására használják fel a gyárak mert ezeken na­gyobb a haszon és ebből bőségesen telik fényűzően berendezett fiókok felállításá­ra. Kötelezni kellene a gyárakat, hogy a kapott cukor felét konzum-cukorkák elő­állítására használják fel. Különben ezt a szabotázsíéle üzleti politikái más áruk terén is látjuk. Egész télen a városban nem leheteti egy íámpaüvegct se kapni, a szegény néptől a világosságot rabolják el a dúsgazdag gyárosok, mert a metszett, luxus üvegek ezer százalék haszonnal járnak, míg a szerény kis lámpa cső csak filléres hasz­not engedélyez, A kőedény terén is ez a helyzet különösen a tányérok terén nehéz a helyzet és ehhez járul még az is hogy az elosztás igazságtalan, mert még most is a régi rezsímbeliek részesülnek előnyben. Kedves Baross-testvérek ! Jól véssük emlékezetünkbe, hogy a nehéz nepokban ki volt mellettünk és már most odakíálthaíjuk azt, hogy nem felejtünk és eljön az idő, amikor meg fogunk fizetni, mégpedig kama­tostól. A Baross csat szaSkéaiHt és érdemes egyénei:- nek javasolja az ipareegedely kiadását A kerületi Kereskedelmi és Iparkama- : ra csaknem napirenden küldi el megke­reséseit hozzánk amelyben különféle \ ügyekben felvilágosítást és javaslatot kér, \ A jó kereskedő pontosságával igyekszünk ! ezeknek a megkereséseknek eleget ten- jj ai. Ugyancsak napirenden érkeznek hoz- * zánk átiratok, melyekben új iparengedé­lyek kiadására és öná'lósulási kölcsönök folyósítására kérnek tőlünk véleményt, — Álláspontunk minden egyes esetben az, hegy a lehetőség szerint szakképzett és arra érdemes egyének részére java­Boton megbízhatóan k jól vásárol­W6J»MM OMttumi1 hat az vüzedek óta fennálló •>*. um: . .'.a.vUts-cu,,' «»wft» LEFEOVITS butorlülöolegességi lerakütáb*n Kossuth tér 6, szám. te»« Kitti “11,11 * ■w»iilM i ygx- vw űr-** f flü«I**»,-;.-a m11 LUTHER HÁZ — $20 VLTR A.KTÁ/, — TE-JEFOVí: 28 9V soljuL az új ípareiigelé’yek 1, adiíál. Minden esett n szem előtt ta .juk, hogy a kérdéses szakmában nincseu-e tű Íz ■ ioliság. A szakosztályod munkája Szakosztályaink közül a tűzifa- ú> szénkereskedők fejtettek ki clénket b te­vékenységet. Sajnos ez áruhiány és a. szállítóii nebéif i- jek köv>. i- Vila ;a;t íz ; m' részéről tapasz U-’.t :t nehézzé tot e r szakc .z :i -y .-ÜVui- eV érvényesüléséi és ! teresei-; Jf\- tőségét. Az italmérók szakoszt ílva n :p< s ér^- kezleiet tartott az ár’io.mányb züoss \ me ;/tent rendi lőtériek íáegbeszólésére. Eri /;k az értekezletnek a. tapasztal .ai is azt/ mu alják, h gy eeredrlényes munkát c./k úgy lehet olytiini hl közös erővel é/ egymás vélor.rényinek kölcsönös meg- f ^szélésé vei -'ntézzük dolgunkat, Ennek f;í-áp példája, hogy nűszakn kereskedői b xakoszfályiavk cgymiit me<|írtő munká- j ,ával sikerült a ker< kp ár gumi kíttalás te­rén olyan eredméi yt elén* amely egyedi I áll az egész országban. Hisszük, h így megalakuló új íVthonunk megadja a lehetőséget arra, hogy\ezek * szakmánké iti össze jövetelek, miajbeszé- lórek minden Baross iparos és kereske­dő testvérünknek Meghozzák az Általuk kívánt eredményt. Tűnjenek el mg most s\epszeievel a stromaijnok Élesen és a. magys.r a! Iá spent határo­zottságával ítélte el ? Bf ross-közgyíiiés a még ma is tevékenykedő strotmar.no- kát. E kérdésről F olc; u.rgor Andor a következőket jelentette: Rendkívül értékes .munkát végzett P.izmán'' Péter ü yvez< tő elnökünk, aki heteken keresztel rfyd:,lőtte az adatokat több zártkörű gyűlése jj a sírohmami- kérdósrőg Old Irkon keresztül adatokkal alátámasztva küldött ük meg a Baross- központnak < zt a 1.merítő -elentést, hol ezeket a mindenfelől befutó adatokat fel- dolgozva íz illetéke: helyre ji itatták el. Az országos elnökünk, Ilovszky János országgyűlési képviselő úr a most le­zajló országos gyűlésen kérte a jelenlevő miniszterelnök urat hogy adjon segéd­kezet ahhoz hogy ezeket a duvadakat ki rthassuk a .keresztény kereskedelem­be 1, szószerint a következőket mo detta: ,,1. gvméltóságú Miniszt í’clnök Ű. ! Miu­tán ma még o'herének szankciók a ke­zünkben hogy maga a kereskedelem tud­ja gyökeresen kiirtani a becstelen elfc- ledkezöl.et tisztelettel kérem nagymél- tósárfodat és kormányát méltóztassék a visszaélőkkel szemben először rendkívül magas pénzbüntetést kiszabni, — ez jó hesz a honvédség további fegyverkezé­sére. Ismétlődése esetén az iparigazol­ványt kell bevonni, hogy az illető a gaz­dasági életben soha többé ne működhes­sen“. Ehhez a gerinces beszédhez bát- an hozzátehetem. hogy mi szabolcsiak ezekből a büntetés- pénzekből néhányszáz harckocsit tudnánk beszerezni a mi szeretett honvédségünknek. {Nagy taps) A strohmann szó a Kelemen német szó­tár szerint lógós álrészvényes, álrészes, báb, én állítom, hogy ez a szótár hiá­nyos, mert a strómann áruló, árulója a szent ügyünknek, segédkezet nyújtanak az ellenségnek ahhoz, hogy a keresztény kereskedelmet elbuktassák, sárba tapos­sák, kompromitálják, lehetetlenné te­gyék csak azárt hogy szemünk közé vág­hassák. hogy íme a keresztény kereske­delem élhetetlen. Tévednek ezek az urak, mert megmutatjuk hogy mi ezer ellenség dacára is élni akarunk és élni fogunk, mert keresztény Magyarország csak ke­resztény kereskedelemmel é9 keresztény iparral élhet. Endékszünk még arra a fakereskedői et aki három hónapot ült. amig nagysza- kállú társa csendesen vigyorogva nézte i a buta gojt. De ügyesek is ezek az emberek, mert ha kell, dicshimnuszt is írat­nak e strómannjukról és a laikus világ még örül is, hogy milyen te­hetséges némely keresztény ember. De megbecsülik a háttérben bujkáló csendestársukat a srómannok, mert van olyan is, aki tiszteletben tartja megbízó­jának vallását, szombaton csukva tartja a boltját. Nem azok a veszedelmes ellen­felei a keresztény keresked lemnek, akik nyilt üzletükkel velünk együtt küzdenek a megélhetésért, hanetn azok akik e. hátfírben meghúzódva, hatalmas tőkéjükké', irányítjál a ga7uasági életet a szárított zöllség- lői egészen a toiäskereskedelyuig­VuVy mié szóljunk ahhoz az öreg, töpö­rödj^ t tirpák anyókához, akinek jclmenő texíí\zlete van és még hozzá litűnő ü z le ti ’'.összeköttetései is '’annak, , mert bőven V van látva áruval. A jekédeVő textiles IBaross-testvérek tudják a> leg­jobb an, bV'gy és mint lehet teztAlrut kopni. A «várakban se/amiese. re set A de a ttávéház\kban számla nélkül roi.^i dunféle árdy lehet bőségesen vásáA roioj, de ez', a keresztény kereske- cklmí etikával nem iér össze. Tegyünk pontot végre a strómanul; ér­desre is és ajánljuk, hogy tűnjenek el most még sZ>ép:frerével ezek az urai., írsrt később \ a kés, ülő törvéiy seprt el őket meg­bíz ójukkal együt| ás akkor lesz iga- zán keresztény kereskedelem és ipar iM/gyarországon. Ezután a titkári jelentés msleghangon mondott kör|(fcietet a nagy szeretette'» és ügybt zgalq#nmal tevékenyke lő a máf»- oldalú (.».oglaatsága miatt távozó Csergő Imre volt titkárnak s a szorgalmas, be­csületes munkát végző Bálint András pénzbeszedőnek s új pénz-beszedőként. Baán Zsigmondot jelentette bo a köz­gyűlésnek. Majd kérte a Baror-s-tcswé- reket, támogassák munkájukkal a Veze­tőséget, mert tökéletes munkát , csak akkor lehel végezni, ha abban vifimeny- nyien közreműködnek. A nagyhatással lelkes tapssal fogadott titkári jelentés után Kuharek Ferenc pénztáros, maid a számvizsgáló bizottság nevében Pázmány Péter ügyvezető-elnök tett jelentést, amely után a közgyűlés a jelentéseket elfogadta és a felmentvényt megadta. Ezután a közgyűlés bizottságot küldött ki Czigler János alelnök vezetésével a részleges tisztujítás javaslatának előké­szítésére s az elnöki széket Stibi József dísz elnök veszi át. A jelölőbizottság indítványát a köz­gyűlés egyhangú határozattal fogadja el. Elnökké egyhangú lelkesedéssel újra vitéz Tornay Istvánt választották meg. A tisztikar teljes névsorát legközelebbi szá­munkban részletesen közöljük. A választás után a belépő vitéz Tomay Istvánt a tüntető szeretet éljenével fo­gadják és Stibi József díszelnök kö­szönti lelkes beszéddel, a keresztény gondolat végső győzelmébe vetett hittel. Vitéz Tornay István a bizalom és hit megnyilatkozását megköszönve kitartó, határozott, hűséges támogatásra kéri a Barcss-testvéreket ünneplő éljen közben. Csak az lehessen keres­kedő, aki szakképzett* séget igazolja A tisztujítás után az indítványok tár­gyalása során Pázmány Péter ügyvezető­elnök felolvasta Juhász Sándor és Hajnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom