Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

f* «Mal wiéBÍIEÖSíMiá7*aíi (Trianon 23). 1943 icbniár X Hédié- i ' gyón. (Hangképek.) 22.10; Veress Károly I Budapest H. 17.00—18.50: Kassa mű- I ás íía cigányzenekara muzsikál, 23.00: sora- 19.05: Német nyelvoktatás, 19.30: ; Tánczene. 1 Könnyű muzsika. 20.40—21.00: Felölv. SZOMBAT, február 20. Budapest 1. 15.15: Rádiózenekar. 16.00: Előadás. 17,00; Akiket mindig szívesen hallgatunk. (Csevegés.) 17.10: Szimfónikus zenekar. 17.20: Hangképek innen-onnan. 18.00: Operaismertetés. 18.05: Az Opera- báz előadásának közvetítése. „Garabon­ciás“. Regényes daljáték három felvonás­ban. — Az első felvonás után: Látoga­tás Lehár Ferencnél. 21.20: Berg Lili zon­gorázik. 22.10: Magyar nóták. Farkas Jenő cigányzenekara muzsikái 22.50: Tánczene. Budapest L 17.00—18.50; Kassa mű­sora. 19,05: A íöldmívelésügyi miniszté­rium mezőgazdasági félórája. 19.35: A Forrai-kamarakórus hangversenyének köz vetítése a Magyar Művelődés Házából. 20.20; Felolvasás. 20.40: Ravel: Daphnia és Cloe — szvit. VASÁRNAP, február 21, Budapest L 7.30: Fohász. Szózat. Reg­geli zene. 8.15: Hírek. 8.30: őszinte be­széd. 9.00—9.55: A Rádió műsorából. — 10.00—10,55: Református Istentiszlelet a Xálvin-tri templomból, 11.00—12.10: Egy­házi ének és szentbeszéd a Jézus Szíve templomból. 12.15: Levente-műsor, 12.55: Rádiózenekar. 14.00: Művészlemezek. — 15.00: A földmivelésiigyi minisztérium rádióelőadássorozata. 15.45; Magyar nó­ták. 16.30: Hírek magyar, német, román szlovák és ruszin nyelven, 17.00: Akiket mindig szívesen hallgatunk. 17.10: Köny- uyű zene — könnyű percek. 18.50: Hírek. 19.05: Jancsis Ferenc hegedül. 19.30: Hangképek a vasárnap sportjáról. 19.50: Orlay tánczenekar játszik. 20.30: Télen az Alföldön. 21.20: Géczy Barnabás ze­nekarának műsorából. 21.40: Hírek, és sporteredmények. 22.10: Operettrészle­tek. 23,25: Táncszámok zongorán. Budapest II. 10.00: Szórakoztató zene. 11.15: Országos Postászenekar. 12.15: Hangszerszólók. 15.00: Weidinger Ede szalonzenekara, 16.00: A Székesfővárosi Zenekar hangversenye. 18.00; Vonósné­gyes. 18,25: A legrégibb és legújabb pcs- tabélyegek. 18.45: Tarjáni cimbalomhár­mas. 19.05: „Grassalkovich," Vígjáték 1 felvonásban. 19.45: Furtvangler vezényel. 20.35; Előadás. Kassa. 7.30—12.15: Budapest I. 12.15: Hírek és heti beszámoló. 12.30: Magyar nóták, 12.55—vég g: Budapest I. HÉTFŐ, február 22. Budapest I. 15.15: Szalonőtős. 16.00: Előadás. 17.00: Háziip ar a honvédelem szolgálatában. (Előadás.) 17.15: Szórakoz­tató zene. 18.10: Rotációsok Babilonban. (Előadás.) 19.05: Legkedvesebb verseim. 19.20: A bécsi Filharmonikusok hang­versenye, 20,00: Vadlibázás a Hortobá­les többé szappan gondja ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradé kát elhozza Marok Gyula kije ölt szappanfőzőhöz Kótaji ut 38 (nem utca) ahol azt szappanra cserélik át. I Németit Jérnl LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR. — TELEFON: 28 99 Mi célja van a népi joghagyomány- kutatásoknak Beszélgetés Papp Lászlóval, a népi szokásjog és a magyar nép jogi természetű hagyományainak úttörő tudásával Olcsón és jól vásárol Férfi, női és gyermek divatcikkekben í»gy választék, — Telefon 27 35 8*ám Vay Ádám utca 1. szám. Nyíregyháza megyei város adóhivatala Adó: 947—1943. Hirdetméay A múlt század közepén, amikor politi­kai .társadalmi és gazdasági életünk gyökeresen átalakult, óriási változáson ment keresztül a magyar jog is. A kor­eszme nyomán át kellett alakítani bün­tető- és kereskedelmi jogunkat, hogy beilleszkedhessünk a világ rendjébe és ezek az átalakítások hihetetlen gyorsa­sággal teljesen külöldi példák sokszor szolgai lemásolásával történtek és nem voltak tekintettel arra, hogy a magyar nép, a magyar gondolkodás, a magyar erkölcsi és jogi meggyőződés vájjon mi­képen vélekedik egyes jogi kérdések­ben. Jellemző a korszak jogszabályalko- j tó felfogására, hogy a kilencszázas években egy új agrárörökösödési tör- | vényt akartak hozni, hogy megakadd- í lyozzák a földbirtokelaprózódást. Az 1 akkori törvényelőkészítés vezetői ter­mészetesnek vélték, hogy valakit kikul- •- denek külföldre a külföldi hasonló jog- j szabályok tanulmányozása végett, A vá- j lasztás Mattyasovszky Miklós miniszteri ' titkárra esett, aki azonban egészséges 1 gondolkodásával azt az indítványt tet'e, s hogy a külföldi tanulmányút mellett cél- : szerű lenne talán a hazai felfogást, pa- 1 rasztságunk e kérdésben való vélemé- i nyét megismerni. A földmívelési- és az i igazságügyi miniszterek akkor el is fo­gadták ezt a „Kolumbus-tojás“-a szerű ötletet és kérdőívekkel börokratikusan elvégezték a gyűjtést. Az összegyűjtött adatból nem lett törvény ugyan, de a népi joghagyománykutatásnak alapgon­dolatát mégis megadta Mattyasovszky. A huszas évek elején Tagányi Ká­roly etnográfus tett hasonló kísérletet. Ő a meglévő összegyűjtött néprajzi anyagból válogatta ki a jogi vona kozású részeket és hívta fel a gyűjtés fontossá­gára tudományos körök figyelmét, Győrffy István, a magyar néprajztudo­mány kiemelkedő értéke életének utolsó éveiben mindenre kiterjedő hatalmas népi kutatás programjába vette fel az­tán a joghagyomány-gyüjtés feladatát is. Ebben a munkában a legfontosabb segítőtársa dr. Papp László ügyvéd lett. aki szerencsésen egyesíti magában e munkához szükséges tudományokat. Egy személyben jogász és etnográfus. Egy évtizedig működött múzeumokban és jelentős része volt az Alföld 15—18. szá­zadbeli műveltségének feltárásában. — Győrffy és Papp tökéletesítették és to- vábkfejesztették Mattyasovszky és Tagá­nyi módszereit és a hivatalos körök tá­mogatásával megkezdték a munkát. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa beszélgetést folytatott Papp Lászlóval arról, hogy a munka jelenleg milyen stádiumban van és a gyakorlati haszna mi lesz ennek a munkának. Papp László kifejtette, hogy a jogha- gyománykutatás ma már hivatalos pro­grammá vált. A Gróf Teleki Pál Tudo­mányos intézet egyéb természetű adat- felvételei mellett erre a térre is kitér­Kútfúrási, vízvezetéket és lakatosmunkái megbízhatóan jutányosán keszü Radoszta Béla !av *dám "•37, **** Teefoo 22-97. sz. jeszkedik. Az igazságügyminiszterium pedig már a munka legelején felkarolta a gondolatot. Már évekkel ezelőtt kör­rendeletben hívta fel a bíróságok, ügyészségek, ügyvédi- és közjegyzői ka­marák figyelmét a munkában való rész­vételre. Önkéntes munkatársi gárda to- borozódott így a gyakorló jogászok kö­zül s ma már 140 gyakorló jogász dol­gozik s küldi be az anyagot az igazság­ügyminisztériumba. Az anyag másolatát aztán megkapja a Magyar Nemzeti Mú­zeum néprajzi adattára is s ma már annyi anyag gyűlt össze, hogy rövidesen a feldolgozásáról kell gondoskodni. A gyűjtésnek ugyan még a legelején va­gyunk, hiszen az egész országra ki kell terjeszteni a kutatást és évtizedeknek kell majd eltelnie, hogy a megfelelő ren­dezés, szelektálás, feldolgozás és kritika után a jogalkotás is értékesíteni tudja az anyagot. A munka meggyorsítása végett önként jelentkező fiatal végzett jogaszok egy tanfolyamot fognak végighallgatni rövidesen és itt megtanulják a kutatás módszereit. Egyúttal megismerkednek a nélkülözhetetlen segédtudományokkal, a néprajz és társadalomrajz alapvető kér­déseivel és eszközeivel. Kérdésünkre Papp László dr., akire különben igen fontos feladatok várnak e munkában, néhány konkrét példával is illusztrálta a gyűjtés jelentőségét. —• Az eddigi adatok alapján kérdés, hogy az örökjog terén fenntartható-e az az állapot, hogy népünknél is egyenlő le­gyen az öröklési osztályhányad férfiak és nők között? Országszerte tapasztal­tuk ugyanis, hogy parasztságunk nem hajlandó ezt az egyenlőséget elfogadni. Igazságtalannak tartja, hogy a leány- gyermek is annyit örököljön mint a fiú. mert véleménye szerint a férfi az igazi megmunkálója, fenntartója a födnek s egyúttal ő a megvédője is, amikor kato­náskodik és a földet vérével öntözi. — Hogy mennyire élt népünk köz.udalában ez a hit régebben is, bizonyítja, hogy a jászkunok a 18. század végén kifejezet­ten kérték a törvényhozást az öröklési rend ily természetű megváltoztatására. Az is bizonyítható már, hgoy a nép fel­fogása szerint sokkal súlyosabb bűncse­lekmény a csalás, mint a lopás és nem tudja megérteni, hogy a büntető igazság­szolgáltatás miért sújtja szigorúbban az előbbit, mint a másikat. Ezekben lehet összefoglalni Papp László dr-ral folytatott beszélgetés során a népi joghagyománykutatás céljának lé­nyegét. Az évek óta folyó munkát tehát egyre nagyobb erővel folytatják s nem­csak tudományos értéke van hanem gya­korlati is, mert a jövő kodifikációs mun­kákban fontos szerepe lesz a kellően rendezett joghagyományoknak. Dr. Vámos Kálmán. — Üzleti könyvek, levélrendezők, do*, •ierek kaphatók JÓBA-papírűzletben. általános kereseti adó és jövedelem vagyonadó bevallások beadása tárgyában. Közhírré teszem, hogy folyó év feb­ruár 28-ig általános kereseti és jövedelem vagyonadó bevallást tartoznak adni az*k az adózók: a) akiknek az 1942. évi általános ká­reseti vagy jövedelem, vagyonadó alap­ja máig sem jogerős; b) akinek 1942. évi adóalapja jogerős ugyan de a kereseti, illetve jövedeln- adó alapjuk a 10.000 pengőt, vagyonadó alapjuk a 200.000 pengőt meghaladja; c) akinek jogerős általános keresete adó alapja az 1942. évben nem telje«, hanem csonka év eredménye alapján ál­lapíttatott meg; d) akik a múlt évben foglalkozásuké? megváltoztatták, vagy új foglalkozással bővítették; e) akik 1942. évben kezdtek keresetát­adó alá eső foglalkozást, vagy ha koráb­ban is kezdtek, az után megadóztatva nincsenek, vagy az 1942. év folyamán olyan ingatlant szereztek, amivel a már meglévő jövedelmük az évi 1000 pengőt, vagyonuk értéke az 5000 pengőt meg­haladja, illetve ha a jövedelmük az 1009 pengőt el nem éri, de vagyonuk érték* a 25.000 pengőt meghaladja; f) akik az elmúlt évben más községbe»;-, vagy városban adóztak; g) azok az adózók, akiknek adóalapja a 10.000 pengőt meg nem haladja, de as utolsó kivetés óta adóalapjuk legalább 50 százalékkal emelkedett, A bevalláshoz szükséges nyomtatvá nyok az előállítási költség megtérítése ellenében a városi adóhivatal 34 számé szobájában szerezhetők be és a kitöltött vallomások is ugyanitt nyutjandók be, Figyelmeztetem az adózó közönséget, hogy azok az adózók, akiknek a múlt évi általános kereseti, illetve jövedelem­adó alapja a 10.000 pengőt, vagyonadó alapja a 200.000 pengőt el nem érte ée a múlt évre megállapított kereseti, illetve jövedelem vagyonadót kereseti ás vagyo­ni viszonyaihoz képest soknak tartják, csak a folyó évi január hó 31-ig kérhetik szabályszerű adóbevallás benyújtása mel­lett adóiknak új kivetés útján valé meg­állapítását. Ezek a kérelmek és adóbe­vallások a helybeli m. kir. adóhivatali­hoz nyújtandók be. Figyelmeztetem az adózó közönséget, hogy a valótlan adatok bevallását, as általános keresetadónál mint adócsalást, a jövedelem-, vagyonadónál mint jöve­déki kihágást büntetik. Aki az adóbevallását a kitűzött határ­időben be nem adja, az adóalap 3 szá­zalékát, a jövedelem-, vagyonadónak 59 százalékát fizeti bírság fejében. A g) pont alattiak vallomásuk késedelmes beadása miatt a terhűkre kivetett adótöbblet kétszeres összegének megfelelő bírság­gal lesznek sújtva. Egyébként a pénzügyigazgatóság áltat kiadott hirdetmények részletes utasítást tartalmaznak. Nyíregyházán. 1943 január 22. RAJTIK, tanácsnak Hibás narancs kg ként P 2'— Prima narancs kg-ként P 4 80 Balta Eleknél NYÍREGYHÁZA, Vay Adám utca 2. Telefon 20-78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom