Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-02-27 / 47. szám

2X$ mi iehnaá? fh k űMü uhui ■>—IHi • EzAsIhalisKOH gazdaaTatáii lyirvaaTáriban Á nyitvasvarí gazdakör kérelmére a m. kár. földmí velős-ügyi miniszter ebben a jfeőxségben rendért ette meg a #8. számú iffe' téli gazdasági tanfolyam or t a ma* jfeszalkai m. kir. téli gazdasági iskola ta­kart kara által. E község Nyírbátor tői 5 pún. távolságban fekszik A téli gazd. tanfolyam megszervezéséből a község ágilis főjegyzője: Pénzes Ferenc is kivet- részét. A tanfolyamot összesen ötven­két gazda végezte el. A község jegyzője, ftója és bírája is beiratkozott a tanfo- jra rendes hallgatóul. A tanfolyam Megrendezése csak úgy vált lehetővé, hogy a községnek a gazdaérdeket min­kéikor felkaroló fcldesura: Báró Krag György és nője, a tanfolyam egész tarta­mára saját fogatát bocsátotta a Mátészal­káról esténkint kijáró tanárok neszére, meri a község öt km-re fekszik a legkö- j4ek-bbi vasútállomástól: Nyírbátortól. A tanfolyam 1942. évi november hó 16-án vette kezdetét és 1943. évi. február hó 21-ig tartott. A beiratkozott hallgatók mindvégig nagy szorgalommal látogatták az esti előadásokat, hiányzó csak elvétve volt mindig megtelt a tágas iskolaterem az érdeklődő gazdákkal. A tanfolyam záróvizsgája 1943. évi feb­ruár hó 21-én vasárnap volt, délután 4 érától fél 7 óráig. Vizsgaelnökül Végh Gyök, a nagykállói m. kir. mezőgazda- sági szakiskola igazgatóját küldte ki a főldmívelésügyí miniszter. A záróünne­pély alkalmával zsúfolásig megtelt a színpaddal megnagyobbított iskolaterem. Megjelent Báró Krag György földbirto­kos, folyamőr főtörzskapitány is. továbbá Votoszín János gör. kát. esperes, Ger­gely Dezső uradalmi fő intéző, Preczner Gábor mezőgazdasági kamarai intéző, Kádár István m. kir. tanító. A szomszé­dos községekből is számos gazda jött eL A tanfolyam előadói: Sulyok Balázs tn. kár. téli gazd. iskolai igazgató, Bácskai jSyuia m. kir. gazd. tanár. Pénzes Ferenc körjegyző és Nagy István g. kát. tanító voltak. A vizsgaünnepély a Hiszekeggyel vette kezdetét, majd Sulyok Balázs tan­folyam vezető üdvözölte a megjelenteket ífes beszámolt a tanfolyam történetéről és a végzett munkáról. Azután az egyes .szaktárgyaké növénytermelés, állatte- ■yésztés. gazd. berendezéstan, számvi­teltan, kert és szőlőművelés, méhészet, közig, ismeretek, tűzrendészet, majd a közismereti tárgyak: számtan mértan, természettan kerültek sorra A tanfolyam záróvizsgája mindvégig a legnagyobb érdeklődés jegyében folyt le. A. hallgatók a vizsgabiztos által feladott és a szaktanárok kérdéseire értelmes és világos feleleteikkel lepték meg a hallga­tóságot. Az elméleti vizsga végeztével éaiképző gazdaköri díszgyűiéa volt, a kö­vetkező műsorral: 1. Elnöki, megnyitó. Tartotta: Huszti György gazdaköri elnök. 2. Karászi Mi­hály tanfolyam hallgató szabadelőadása: A legelőgazdálkodás fontossága. 3. Könnyű Mihály szavalata: Gycni Géza verse: Csák egy éjszakára. 4. Paulik Pál tanfo- iyamhallgaté szabadelőadása: Termelé­sünk fokozása. 5. Ifj. Gajdics András tan- folyamhallgató szabadelőadása: A téli gazdasági tanfolyamok fontossága. 6. Lu­kacs Mihály hallgató' szavakat a.‘7. A mn- folya ménekkara magyar dalokat énekel 8. Huszti György gazdaköri elnök zárS- szaYai. A tartalmas műsor befejezése u‘án Végh Gyula m. ‘ kir gazd. szakiskolai igazgató, miniszteri vizsgabiztos kiosztot­ta az ezüstkalász jelvényeket és a bizo­nyítványokat a tanfolyamot végzett gaz­dáknak. mely után berekesztette a vizs­gát. A mély hatást keltő záróbeszédben hangsúlyozta a. gazdasági téren való foly­tonos továbbtanulás szükségességét, a téli gazd tanfolyamok nagy jelentőségét, különösen a mai háborús időkben, ami­kor annyira fontos, hogy a belső gazda­sági front jól ki legyen építve. Ma az állam mindenkitől, így a gazd.atársada- lomtól is fekozttabb munkát követel, azonkívül fokozottabb tudást is, mint a közellátási, amivel nem csekély mérték­ben szolgáljuk a végső célt: a háború győzelmes befejezését.. Gergely Dezső urad. intéző közölte, hogy Karg György báró száz pengőt ajánlott fel a tanfolyamot legjobb sikerrel végzett gazda részére, azonkviií útikölt­ségeik fedezését elvállalta a tavaszi bu­dapesti tenyészállatvásárra. E nemes gesztus látható hatást tett a gazdák lel­kére. A záróünnepély a Himnusz eléneklisé­vel ért véget. Ezután a jelenlévő közön ség teljes . számban elvonult a község fő­terén levő Hősök emlékoszlopához, amely re Pénzes körjegyző kegyeletes szavai után elhelyezte nemzeti színű csokorral ékesített koszorúját. «. Gy. Amiről a honfoglalók sírjai beszélnek . . . Az ősmagyar és árpádkori ásatások jelentőségei A dunántúli kutatások eddigi eredményei Legujabb /G r am oio ütemezek nagy választékban «UHU» ,át» öveget, disztáí ■ ------— gyakat, bőrt, és min dent ragasztó — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u- 8 Ugyan ki gondolná, hogy a régészet milyen fontos a mai életben és milyen fontos a régebbi magyar múltnak régé­szeti feltárása? Nem gondolná senki, kü­lönösen a mai háborús világban, de ha eszünkbe jut, hogy Trianonban ellensé­geink nem riadtak vissza a történelem­hamisítástól, hogy Magyarország főidara­bolását megondokolják és ha meggondol­juk hogy a történelemnek legfontosabb segédtudománya a régészet, azonnal nyil­vánvalóvá válik a fontossága. A törté­nelem eseményei mellett továbbá a nagy­tömegek életéről, a magyar korszakok művelődéstörténetéről a régészet tud nekünk sok apró részletet elmesélni és adataihoz a tárgyi bizonyítékokat produ­kálni. A honfoglalás kori magyarság és az ár­pádkon magyar élet régészeti kutatása epén ezért a legutóbbi években indult meg komoly erővel. Mind a két feladat sok nehézséggel járt együtt. A honfog’a- láskori magyar régészet merőben csak a sírok feltárására vonatkozhat. Ez ter­mesztés is. A magyarság, amikor mai te­rületén megtelepedett, szaknyelven szól­va u. n. lovasnomádnép volt. Bár igen magas államalkotó erényekkel rendelke- mád életforma sajátosságának megfele­zett, nyilvánvaló, hogy épen a lovasno- iően kultúrája köböl épült állandó épü­letekben nem nyilvánulhatott meg. A ké­sőbbi időkben, amikor már a magyarság megtelepedett és lakóhelyéi helyhez kö­tötte ,természetesen építkezett is. Ezek­nek az épületeknek legtöbbször még a maradványai is eltűntek a török é9 ta’ár vérzivatarban. A dunatiszaközi kutatá­sok igazolják ma, hogy egy-egy virágzó községet úgy tönkretettek és elpusztí­tottak a törökök, hogy az egykori község nevét már csak az apáról-fiura szállt ha­gyomány őrizte meg a helyén elterülő puszta nevében. Ezeken a helyeken a régész ásója megtalálta esetleg a temp­lom vagy kastély alaprajzának kőmarad- ványit és az itt kiásott régi szemé domb évszázados cserepei beszélnek a hozzá­értőknek az árpádkori hatalmas és Euró­pában vezető magyarság kultúrájáról. Ennek a legújabb időkben megindult kutatómunkának máris óriási eredményei vannak. Mint tudjuk, Székesfehérvárott megtaláíák' és kétségtelen adatokból bi­zonyítva látják a leletben Szent István koporsóját. Persze, az örökös háborúk kegyetlensége és a hozzánemértök dilet­táns pusztítása igen megnehezítik a munkái. Ugyancsak Székesfehérvárott történt, hogy több évtizeddel ezelőtt az árpádházi hercegek csóntmaradványait egy közös sírgödörbe dobták és csak hozzávetőleges következtetések útján tudták a régészek és antropológusok feltételezni, hogy melyik kié lehetett, (így például egy összenőtt ágyékcsigo­lyáról és egy elferdült gerinccsigolyáról azt vélik, Hogy, hogy Könyves Kálmán maradványait találták meg, mert hiszen róla a történetírók, azt jegyezték fel, hogy nyomorék ember volt.) Székesfe­hérvár környékén, a Duna-Tiszaközén, Kecskemét körül Esztergomban, Vesz­prém, Szombathely és Sopron körül tör­téntek a legjelentősebb 10.—-11. század­beli régészeti leletek feltárása. Az el­múlt évben, a nyár folyamán pedig túl a Dunán végzett a Nemzeti Múzeum igen eredményes árpádkor! településré- gészeti kutatásokat és ásatásokat. Ezek az ásatások, amelyek Nemeskéry János dr. és Bottyán Árpád dr. irányítá­sával folytak, igen szép eredménnyel végződtek és ezek az eredmények iga­zolták azt is, hogy a további kutatómun­ka ezeken a területeken még jelentősebb : eredménnyel kecsegtetnek'. Sorokpolány­ban 117 sírt tártak fel. Az áUamépíte szeli hivatal útépítési munkálatai közbe» akadtak a régi temetőre. Almásfüzitőn Komárom megyében, régi karós rendsze­rű vesszőből fonott falu és földdel kitöl­tött gátművek nyomait fedezték fel k Dunától párszáz méterre. Ez azt igazolja, hegy a dunaszabályozás sem új keletű. mosonmegyei Oroszváron 102 árpádkoi? sírt tártak fel még 1903-ban s ezt a fel" tárása munkát folytatták most a Nem­zeti Múzeum kiküldöttei. Újabb 67 ár pádkori sírt taáltak meg egyéb kor­- szakbeli sírokon és egy rómakori vili* maradványain kívül. Ezek közül jelen­tős az egyik sir, mert sajátságos1 te metkezési módszere miatt alapos a tu­dományos feltevés, hogy besenyő har­cos pihen benne. Zsitvabesenyőn és Ta­tán fontos leletekkel gyarapodott * gyűjtött anyag. Különösen szép ered­ménnyel járt azonban a sopronbáiifalvar ásatás. Az u. n. Mária Magdolna-ká pclna mögött másfélméter mélységben csontvázakat találtak. Ezekről azonban, rövid idő alatt kiderült, hogy a 18—19Í. századból valók. Alattuk mélyebben az-’ tán egy újabb csontvázsorra bukkan­tak, melyek kelet-nyugati irányban fe­küdtek. A csontvázak némelyikén levő ékszerek (bronz hajkarika, gyűrű, bullái alapján meg lehetett állapítani, hogy ár­pádkor* sírokról van szó. Ezt támasztott» alá a temetési rítus, amely legjellemzőbb vonása a honfcglaláskori pogány magyajr temetkezésnek: a csontvázak fejjel nyu- gatra hanyatt, tehát arccal keletfelé fe­küdlek. Az ásatások értékét növeli az * körülmény is hogy Scpronmegyében í,t) került elő az első hitvesen feltárt árpád­kori temető. Népiségtorténet szempont­jából is igen fontos adatokat szolgál­tattak ezek az árpádkor! sírok antro­pológiai leletei. (Mejg állapították az embertani vizsgálatok .során, hogy az eltemetett emberek legnagyobb része keletbalti kisebb része pedig turanij és a rhysan fajtához tartoznak. Ezek sze­rint a sopronbánfalvai temető csontváz- Oetet anyaga a magyarság ősi fajtaössze­tételét tükrözi vissza. Az idén tovább folytatják majd a ku tatásokat s ezek fogják a honfoglalás^ utáni magyar gyepük kultúráját feltárni. Az eddigi leletek máris igazolják annak a feltevésnek a hamisságát, hogy ezek a helyek frank település helyei voltak. Dr. Vámos Kálmálz K«*yér-, kenyérráltójcgy, ««kor 4« petroleum elszámoló lap kaikat* Orosz Károly nyomdafiramáken ?ÍTir*íThár*. Sercséoyi-utcft 1. u. Gyümölcsfavédelmi eszközök — ■■■'«wni.wMM—I, ■ ................................................................................ d rótkefe, kaparó, metszőolló, ágfűrész, magasnyomású perme­tező, gumitömlő Dienes István j^J^^edésébea Városháza épület. Telefon. 28-64. 1 Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye" Kertész Antal likfirgváiának „A F O N Y A“ likírkülönle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt f A gyár: Debreceni-u. 2. Telefon: 24-90.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom