Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-23 / 43. szám
oldal (Trianon 23.) 1943 február 23»- J "SS MHMREKRS5B9&n7 A Nemzeti Hitelintézet mérlege Nagyarányú fejlődés, nagy betétemelkedés és kitűnő mobilitás A Nemzeti Hitelintézet Rt, igazgatósága február 12-én tartotta dr. Gévay- Wolíí Nándor ny. államilkár elnöklésével mérlegmegállapító ülését. Az intézet mérlegét Molnár András vezérigazgató, kormányfőtanácsos terjesztette elő. jj Értesülésünk szerint az igazgatóság által kibocsátott jelentés a múlt évről is nagyarányú üzleti tevékenységről, lendületes fejlődésről és ehhez mérten az előző évinél is jelentékenyen nagyobb eredményről számol be, A mérleg számadatai között feltűnést kelt az a nagyarányú betétemelkedés, amely az intézel mérlegében a mült év végével Í9 mutatkoxzott. A betétállomány múlt évi emelkedése 10,775.016.27 pengő, mely az összbetétállomány 21,06 százalékának felel meg. Ez az emelkedés az összbetétállományt országos viszonylatban számottevő öszegre, 61.939.966.63 pengőre emelte. Figyelemreméltó az igazgatóságnak a betétállománnyal kapcsolatban az a megállapítása, hogy az intézetnél a betétemelkedés jelentős része — az idén első ízben — az eddig mindig tőkeszegénynek ismert alföldi piacokon működő fiókintézetekre esik, jeléül annak, hogy a vidéki kistőkések helyzete ezeken a piacokon is lényegesen megjavult. Külön kiemeli az üzleti jelentés, hogy az ügyfelek a múlt év folyamán az intéseinél 5946 új betétet helyeztek el. ami arra mutat, hogy az intézet iránt betétesei változatlan bizalommal viseltetnek. A kölcsönállománnyal kapcsolatosj e- ientésnek különösen az a része kelt '(eltűnést, mely az intézet mobilitására vonatkozik. A jelentés szerint ugyanis az ügyfelek a múlt év folyamán 45.677,988.27 pengőt fizettek vissza, ami az előző évi kölcsönállomány páratlanul naáy, 64.45 százalékos mobilitásának felel meg. Ennek a nagy mobilitásnak folytán nemkülönben a rendelkezésre álló egyéb tőkékből az intézet ugyancsak nagyösszegű, mintegy 52 millió pengőre terjedő új kölcsönt bocsátott a hitfelélet rendelkezésére. Küllőn kiemeli a jelentés, hogy az intézet hitelpolitikája mindjobban alkalmazkodik a háborús viszonyokhoz és az intézet igazgatósága mind nagyobb súílyt helyez a | hadviseléssel kapcsolatos célokat — így ■ a hadigazdálkodást, mezőgazdasági és ipari többtermelést és a közellátás céljait — szolgáló kölcsönkérelmek kielé- \ gítésére. Ilyen címen körülbelül 8 millió j pengőt folyósított az intézet a múlt év j folyamán. Változatlanul szem előtt tartotta az in- I tézet hitelpolitikája terén a kisemberek megsegítését is és készséggel elégített ki minden olyan hiteligényt, amelyek a \ magasabb pénzügyi szempontok figye- j lembe vételével indokoltnak mutatkoz- I tak. Az intézet kölcsönállománya a múlt < év folyamán is nagymértékben gyarapo- j dott és immár meghaladja a 74 millió pengőt. Megemlékezik az üzleti jelentés arról is, hogy az előző évben Kárpátalján Máramarosszigeten és a Bácskában Újvidéken alapított, valamint Orosházán megnyitott, fióintézetek beváltották a hozzájukf űzőt reményeket és az igazgatóságnak alapításukhoz fűzött várakozásait igazolva az intézet értékes erőforrásainak bizonyultak. Annak szem éltetésére, hogy az intézetnek milyen nagy az üzleti gyökérhálózata, külön megemlékezik a jelentés arról, hogy az ügyfelek száma immár 67.555-re emelkedett. Érdekes az igazgatóság jelentésének az a része, amely az intézet három zálogházának működéséről ad. számotf* Rámutat a jelentés arra, hogy a szegedi balassagyarmati és sátoraljaújhelyi zálogházak forgalma a múlt évben még a háborús viszonyok között is igen nagymér- ékben megizmosodott. A zálogházi ügyfelek száma 10.886, akik az év végével körülbelül félmillió pengővel tartoztak, jeléül annak, hogy a zálogházak szociális rendeltetésüket, a kisemberek megsegítését a z intézet egyéb vonalon is érvényre juttatott célkitűzéseinek megfelelően maradéktalanul betöltötték. Foglalkozik még a jelentés az intézet tüzelőanyag-üzletágával is, hangsú'yozva, hogy a múlt év folyamán — miként az előző években is — ebben az üzletkörben nem annyira az üzleti hasznot, mint inkább a közérdeket tartotta szem előtt. A közérdekű feladatok között emlékezik meg az üzleti jelentés a kiskereskedői hitelakcióról is, amelyet tudvalevőleg a pénzügyminisztérium megbízásából már öt év óta lát el az intézet nagy sikerrel és amelynek keretében decembet 31-ével 841 kiskereskedő 1,654.644 pengő összegben részesült tőketámogatásban. Beszámol az igazgatóság jelentése arról is, hogy a pénzügyi kormányzat az intézetet bízta meg a két legnagyobb, jugoszláv alapi ású intézet, mégpedig a Jugoszláv Állami Jelzálogbank és a Jugoszláv Királyság Iparbankja ideát maradt vagyontömegének felszámolásával, amely feladatokat az intézet nagy sikerrel és közmegelégedésre újvidéki fiókintézete útján látja el. Az intézet közérdekű feladatai közé tartozott a Szegedi Kézmüvesbank ügyeinek lebonyolítsa is. Mint az üz’e i jelentésből olvassuk, az intézet a Kézműves- ban felszámolását csendben, rendben befejezte és ezt a feladatot is közmegelégedésre látta el. Számot ad még az igazgatóság az in'é- zet tisztikarának megélhetése érdekében hozott különféle áldozatokról nemkülönben arról, hogy a múlt évf olyamán az intézet tisztikarát újabb gyakornokok felvételéveim ásrészt pedig gyakorlott, szakképzett idősebb tisztviselők átvételével jelentős mértékben megerősítette. Az igazgatóság az intézet további megerősödését szem előtt tartva, körültekintő gondosság mellett a múlt évi eredményt 600.711,10 pengőben állapította meg, mély az erőteljes üzleti fejlődésnek megfelelően lényegesen, nagyobb a tavalyinál. Az évi rendes közgyűlést a Nemzeti Hitelintézet Rt. február 26-án tartja, amikor is az igazgaó- ság javasolni fogja a közgyűlésnek hogy a részvények 1942. évi szelvényeire változatlanul 4 százalék osztalék folyósít- tassák. Ugyanezen a közgyűlésen fog javaslatot tenni a nyereség többi részének felosztására nézve is. A jelentés adataiból megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Hitelintézet, amely alapításától' fogva színtiszta keresztény pénzintézet, még a mai viszonyok között is nagymértékben tovább fejlőlött, a keresztény társadalom iránta a mait év fo ilyamán is változatlan bizalommal ér nagyra becsüléssel viseltetett, s az intézet nemcsak a hozzáfűzött reményeket váltotta be, hanem azokat fejlődésébe® messzemenően felül is haladta. A Nemzeti Hitelintézet vezetőtisztviselő karában több előléptetés is történt, Ezek között szerepel Báthory István, » nyíregyházi ííókíniézet igazgatója is, akit intézeti igazgatóvá léptettek elő. A közös«£g;i munka bensőséges ünnepe SSüdszentmili&lyon Megjelent a Szabolcsvármegyei m kír. gazdasági felügyelőség kiadásában az 1943. évi gazdasági mnnfcabérszabályzat. Ára 2*50 Pengő. KAPHATÓ: Jóba papirüzlefben Nyíregyháza, Telefon: 20-77. Vidéki rendeléseket 87onnal továbbiunk. Az elmúlt vasárnap Büdszentmihályon, igazi, meleg együttérzéssel telteti ünnepség zajlott le az Iparosszékházban. A , Mindenki egyért és egy mindenkiért“ folytatott munka é9 áldozatkészség ünnepe volt ez. Iskolapéldája a mai nehéz idők követelményei szerint való kötelességteljesítésnek és helytállásnak. A büdszentmihályi iparosság megmutatta, hogyan kell áldozatot hozni a közösségért. A történet az 1920-as évekre nyúlik vissza, amikor még a büdszentmihályi i Ipartestület és Iparoskor hajlék nélkül volt. A székházépítéshez nem volt egyéb mint egy szép gondolat, amely csak a tervrajzig jutott el. De volt az iparosságban összetartás és akaraterő. Volt egy férfiú: Kozma József fögépész, aki elindította a gondolatot hogy társadalmi úton való kölcsönjegyzéssel kell felépíteni a Székházat és bámulatos akaraterővel, szívós kitartással az ügy apostolává szegődött. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Azonban Kozma József mellé az iparosság legjobbjai: Bardóczi János, Nagy Károly. Tasnádi Imre, Szemán Is'ván, vitéz Radnai Miklós, Csecskedi Mihály, Aszalós Imre, Kovács Lász’ó, Szöllősi István és Alföldi Sándor sorakoztak. Megindult a gyűjtés, tűzzel, lelkesedéssel és felépült az Iparosszékház, amely azóta testvéri találkozóhelye társadalmi különbség nélkül Büdszentmihály közönségének. Jött a nehéz gazdasági válság. A büd- ÍJzentmihályi iparosok azonban helytálltak- Visszafizették a kölcsönt mindenkinek, Azaz hogy csak visszafizették volna... De jött a dolog szebbik része: Mintegy 200-an a kölcsönjegyzők közül — közöttük egészen szegény iparosok — nem fogadták el, visszaadták kultúralapra. Bardóczi János építőmester, aki az ízléses és a kor követelményeinek megfelelő Székházat építette — éveken keresztül fizette az adósságot, melyet az építkezései szemben vállalt. Három hatalmas márványtábla aranybetűkkel tele vésve, mintegy 200 kisiparos nevét őrzi és adja át az utókornak, hogy hogyan kell élnie s dolgozni a közösség boldogulásáért. Ezeket a szép áldozatkészséget hirdető emléktáblákat leplezték le vasárnap díszközgyűlés keretében a büdszentmihályi iparosok. Szemán István ipratestületi elnök megnyitó szavai után dr. Veréb János főjegyző, iparhatósági biz'os mondott a falusi kisiparosság küzdelméről és a vá’l- vetett munka diadaláról visszaemlékezésekben gazdag ünnepi beszédet. Csak a közösségi érzés — mondotta többek között — a közösségi szellem ápolása, a közösségi munka fo'ytalása, a népi és faji öntudat kiteljesedése, a minden vonalon való helytállás, kötelességteljesítés mentheti meg ezekben a nehéz időkben a magyarságot. Dr. Veréb János mélyen a lelkekbe ható beszéde után, a díszközgyűlés Szemán István ipartestületi elnök és Tóth Kálmán iparosköri elnök indítványára, mind a két testület egyhangú lelkesedéssel díszelnökévé választotta Kozma József főgápészt. Kozma József aki mindig csak a műn kának élt, aki sohasem kereste az ünne- peltetést, könnyekig megható beszédben köszönte meg a kitüntetést. i ~ 12 filléréri árusította a zsemlét Érdekes árdrágítási ügyben hozott ítéletet a nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága. Csikós Mária nyíregyházi lakot a zscmleárusításnál követett el százszázalékos árdrágítást. Darabonkint hat fillér helyett 12 fillérért árulta a zsemlét. Dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró Csikós Máriát két heti fogházra ítélte. Hadié j KEDD, február 23. 1 jj Budapest I. 15.15: Könny zene. 15.51K | Gyermekdélután. 17,00: A Pápai Refor- \ mátus Főiskolai Énekkar Kollégiumi VeI gyeskara. 17.20: A Vöröskereszt harca a szeretet fegyvereivel. (Előadás.) 17.35* t Sárközi Gyula cigányzenekara muzsikál, : 18.00: Séta a pécsi Várbástyán. 18.30: j A légoltalom és a közönség. (Előadás.)! j 19.05: Rádiózenekar. 19.55: Elbeszélés jj 20.15: „Júlia szép leány“. Misztérium 3 | felvonásban. 22.10: Szórakoztató zene. á 23.00: Magyar nóták. ; Budapest II. 17.30: A földművelésügyi: \ minisztérium mezőgazdaság félórája- — 18.00: Az Operaház előadásának ismertetése. 18.05: Az Operaház előadásának közvetítése. „Rigolatto“. Dalmű három felvonásban. SZERDA, február 23. Budapest I. 15.15: Horváth Elemér cigányzenekara muzsikál. 15.55: Vizsgáznak a kertmunkások. 17.00: Előadás. — 17.15: Buttola Ede tánczenekara játszik- 17.40: A gyermek és vers. (Felolvasás.) 18.00: Hanvédműsor. 19.05: A Magyar Katonai írók Körének „Finn—magyar katona-est‘‘-je. 19.50: Előadás hanglemezekkel. 20.40: Muzsikáló jubileumi album 22.10: Farkas Jóska cigányzenekara muzsikál. 23.00: Tánczene. , Budapest II. 17.00—18.50: Kassa müII sora. 7A.05: Olasz nyelvokta'.ás. 19.30’ Rádiózenekar. 20.20: Előadás. 20.40: Tas- nády László dr. magyar nótákat zongorázik. Legújabb Gramof onlemezek nagy választékban «UHU» fát, üveget, disztár ------------- gyafeat, Dórt, és mind ent ragasztó. — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u- 8 — AJÁNDÉK céljára alkalma* tőlM tollak, saebirónok, 4 színű Írónők na# I választékban JÓBA-pa pír üiMbaa.
