Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-20 / 41. szám
(Trianon 33). 1943 iabrnir MK^^^:a^^f,TO^v^a^.^,%*a-!a^^.^.^^m..|T.[r.fflw<<||)^r^in>w||||W|||)[1<|1|p)^.Pr. üyárűdy Idihál.rnnk a Hjiresykáza név rredete c. lanulniáuyáról A budapesti vásáron nagy sikert aratott Városunk nevének eredetéről ma már •em igen beszélnek. Úgy gondolkoznak, bogy azt elvégezték helyettük az ősök: Megállapították, hogy a városnév első tagja a Nyír, a közismert Nyírség nevű tájra, a további egyháza szó pedig egy hajdan egyháznak Í3 mondott templom-ra Utal. Ezu:án pedig még azt is meghatároznák, hogy hol állhatott a névadó templom? Aztán, hogy mikor újították «eg és rontották el? Végül, egy alkalmasnak tartott helyen az összeszedett ada'ok felsorolásával — egy márvány emlékművet is felálltottak. A következő időkben tehát jóformán arra is törekedtek. hogy a város alapítási idejét minél régebbre tolják ki. Nem volt könnyű dol<g! Hiszen a város mai névformáját megközelítő Nyíregyház névváltozat csak az 1326, évből származik. Ez is csak a legúább időb n ▼ált közismertté. Előbb tehát még a pápai tízedjegyzék bizonytalanul hangzó Rxr és Nyr névalakjaival kellett bíbelődjük. De a latin ecclcsía de szavaknak az önkényes eléjük való helyezésével sem tudták feljebb vinni az 133?. évnél. Ennél pedig több kellett! A Váradi Regestrumban rá is akadtak egy Nyr nevű helységre. Rög'ön reá is csaptak. Pedig már a Regestrum szövegéből is kitűnt, hogy az a helység nem szabolcsi, hanem — szolnok-i volt. Lehet mondani, senki sem törődött mindeddig azzal, hogy vájjon a márvány emlékművön említett temp’omról lehetett rolna-e elnevezni városunkat? Erre a kérdésre pedig dr. Nyárády a leghatározotabb nemmel válaszok A templomról ugyanis már Ipolyi Arnold megállapítod azt hogv a XIV. századnál korábban mem építhették. A vár^s nevének pedig ennél régibb kelelünek kellett lennie. Utóbbira nézve különben bizonyság a j Nyíregyház névformával kapcsolatban ! valószínű bn régi időre u‘a’ó — nem | teljes hitelű — 1226. évi okirat. Hogy a város neve a pápai tizedjegy- j zékben a tiszta Rir és Nyr alakban, — I viszont az előbb említett okira'ban a \ Nyír-egyházban fordul e’ő, abból bizo- ‘ nyos elnevezési zavarokra lehet követ- \ keztetni, A hely kettős, hármas, ső' né- jj gyes elnevezésére is! Akár Balmaz- : újváros középkori Hvmu9 (Hímős). Bal- ; tnaz és Újváros névalakjai ese'éb n. Nyíregyháza említett régi nívalakai j Azonban az értelemkülőnbözöségük eile- j nére is szoros kapcsolatban állanak egy- \ mással. így a Rir névalak a városon keresz'ül . folyó ér bizonyos szakaszának a ri-kéní ! — azaz sekély vizű átjáró-ként való , használatával áll összefüggésben. Ennek a lehetőségét bizonyít'a az hogy aszályos években 5 liternél n m tesz ki fob- j bet a rajta másodpercenként áthaladó : víz. Pedig ezt a belvízmente-í'és során ásott csatornák tetemesen megnövelték. A város Nyr névvál.oza'a újra az említett folyócska egyik régi függ össze. Ez t. i. a városon egy emelkedésen vágott át. Ezért — csapadékos időben — a vize az előző, — mélyebb helyeken ki is lépett az ágyából s í y —- oldalról — egészen a város mai központjáig betört. Ott nyír-t vagyis mocsarat hozott létre. De hogyan keletkezhetett és mit jelenthetett a városnév mai alakjában a Nyír után álló egyháza szó? Ez már nemcsak a kis ér valamilyen sajátságából, ranem magának az érnek ősi nevéből is származ'atható. ... Mert ezt a kis folyóvizet, mint a mel’ette alapPott helységek revéből is kitűnik — Butyká-nak, Hugye-nek (IIö- gyének) és Hwgyay-n'ak (Hügyajnak) nevezték. Ez a három név pedig egyformán a forrás jelen'ésű ügy-igy szópárra vezethető vissza. S ezt az az elnevezést aztán a folyócska Érpatak — a régi Hugyaj(!) — mellet'i hülön’eg s fo’yásá- ból lehet mgemagyarázni. Az t. i. o4t oly sebes volt, hogy télen sem fagyott I be, Így a nép azt is hitte róla, hogy 5 j íorrás-a van, s ezért is gőzölög az. Dr. Nyárády szerint ezt juttatja kifeje- \ f zésre a városinépies Nyíri^yháza neve- ' ä nek az így része. És a rákövetk-zö háza szó? Mi történjék azzal? Ezt dr. Nyárády az asza szó elvál ozásának tekinti. Miért éppen ennek a szónak? S ennek a jelentése? A Magyar Oklevél-szótár szerint az asza szó azonos az aszó-val. Ezt pedig — egyebek közt —• az 1055. évben írták ezüh-nak(!); —, az 1259—1364-ben pedig hozo-nakj) is. A Magyar tájszótárban pedig az aszó szó köve.kező értelmét is meg lehet találni: ,,Olyan völgy (az), a melyen végig esős időszakban és tavaszi olvadáskor kisebbszerü patak foly, de egyébkor száraz,“ Hogy az Ér nevű folyóvíz ilyen is lehetett. bizonyság arra nézve Imre János nyug. igazgató-főmérnöknek az a véleménye, hogy a vízmentesítés eiő-tí időkben, — amikor a folyócska vízgyűjtő területét a csatornázás révén még nem növelték, — nem voll Ehetetlen, hogy a víz abból — a nyíregyházi részen. — teljesen el is tűnt. A népies — s minden bizonnyal az igazán ősi — városnévforma második tagjának, az igyházá-nak, a mai egyhá- zá-nak — ezért tulajdonítja dr. Nyárády dr, az így aszó, — vagy így asza, vagy teljes pontossággal — az így folyó asza jelentést. „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal !jkc.rg\Aiának „Á F O N Y A‘* likőrkuiónle- gcBBtgtí uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni u. 2. Telefon: 24-90. mi Az utóbbi tormát valószínűvé teszi egy 1292. évből említett, a város érdemes adatgyűjtőjét, — Lukács Ödön-t is foglalkoztató —• Ihaaz (Ihász) falunév. A városnevet tehát egy ősi nevét rég elvesztő folyócskának, a Högyenek, | vagy Hügyének (Hügyaj!) sőt Igye-nek j a sajáte-s folyási módjával, legkülönö- f sebben, a folyónak az időnkénti kiáradásával és a környéke elmocsarasításával, valamint a folyónak magának a kiaszásá- val, kiszáradásával kell összektöni. Az ősi névformák részbeni elváltozását, — végeredményben a Nyíregyháza név kialakulását, — a Lukács Ödönéhez hasonló képzelőerővel bíró — tanult emberek művének^kell mondani. Ezek a jószándékú emberek, — többnyire papok — túlon-túl ismerték az egyház szó jelentését. Jobban, mint hogy el tudtak volna tőle szakadni. Még ha egy név eredeti ősi értelme ezt meg is kívánta volna tőlünk. Ezek szerint azonban a Nyíregyháza név elemeiben régebbi is lehet, mint ahogy ők azt remélni is merték volna. j, — A kerskedemi miniszter a közr*k- jj tárak és beraktározó vállalatok működé- | séről. A kereskedelmi miniszter a Ma- j gyarországi Közraktárak Országos Egye j leiének felterjesztése nyomán leiratot' ln- I tézett az egyesülethez és fizírozta a közraktárak és beraktárobási vállalatok működését. Megállapította a miniszter, hogy a közraktárak azon a községen kívül, amelyen telephelyük van, más községben új iparigazolvány váltása nélkül is létesíthetnek közraktárt abban a» esetben, ha ezt a raktárhelyiséget kizá rólag raktározás céljára kívánják has«-’ nálni, tehát ott csak az áru tényl ges elhelyezésének. alárendelt tevékenységét végzik, míg az üzletvezetés továbbra is a központban foyik. Tájékoztatásul közölte még a minszter, hogy a beraktáro zási vá-la'atok abban a közcégben é* azon a községen kívül, amelyen telephelyük van, raktárt csak új iparengedély alapján létesíthetnek még akkor is, ha & létesítendő raktár adminisztrációját továbbra is a központban vezetik. A be- raktározási vállalatoknál tehát minden új raktárfiók üzletnek, illetve melléküz- letnek tekintendő aszerint, hogy az új raktárt a főüzlet he’yétől távoleső, vagy pedig abban a községben létesítik, ahol a föüzlet van A beraktározási vállalatok, által új raktárhelyiség haszná atba vételével kapcsolatban a miniszter azért foglalta el ezt az elvi álláspontot, mert különben a beraktározó ipart szabályozó korábbi miniszteri rendeletek céljukat vesztenék. A korábbi r ndele'nek az volt a célja, hogy a tőkével rendelkező beraktározó vállalkozók nagyobb ellenőrzés alá vonassanak, illetve hogy ezek a beraktározási ipart csak tőkéjüknek és biztosítékuknak megfele’ő keretek között gyakorolhassák. Már pedig az ellenkező elvi állásfoglalás azt jelentené, hogy a: beraktározó vállalatok elvil g egyetlen: iparengedély alapján számtalan raktárai létesíthetnének és iparukat az, aránylag* kisösszegű biztosték letétele mellett, szinte korlátlan keretek között gyakorolhatnának. ami pedig semmiesetre *em kívánatos. (Magy. Tud.) O^fimölcsíavédrlmi^zkőzök drótkefe, kaparó, metszőolló, ágfűrész, magasnyomású permetező. gumi ömlő D ! va «kereskedésében lenes István ——■ «—■—im Varoshaza epület. Telefon . 28-54.-taammmmmam AiHlíHrnutn.y termesztés fokoziiMának propttKaiulája a ezősjazdasásji Káiáilitason cső gü zcldmezőmozgalom lényege az ol- ,jó minőségű és elegendő mennyisé- szálaz takarmány termelésének előmozdítása. elsősorban a ré:- és legelő- gazdálkodás korszerűsítése, ez n túlme- nően pedig a szántóföldi takarmányier- mciés felkarolása révén. A zöldmező- mozgalom tehát a hazai állattenyésztés érdekeit szolgálja elsősorban, mert annak termelőképessége és fejlesztésé csak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal biztosítható. Épen ezért a budapesti országos mezőgazdasági kiál- ajátságával látásnak és tenyészállatvásárnak mindig egyik szerves és igen tanulságos csoport- | ja a zöldmezökiáilítás, amelyet felváltva ■ az ország terülő'én működő zöldmező ■ szervezetek rendeznek meg. | ságos hanem szemet-lelket gyönyörködtető is lesz. A fazsindelyes, székely faragásokkal díszített épület fölé a Hargitáról szállított fenyők haragoszöld lombja fog borulni. A csarnokba vezető faragott székelykaput és az oszlopokat székely ezermesterek faragványai fogják díszíteni. A kiállítási épület előtt elhelyezett havasi fakalyibában látható lesz, hogyan készíti a bács kezdetleges eszközeivel a havasi juhsajtot. A kiállítási csarnok udvarán a Hargita tetején egy mintagazdaság kicsinyített mását mutatják be majd a kiállítás látogatóinak. — AJÁNDÉK céljára alkalma« főitó tolla«, zsvosrónuk, 4 gziűK írének rajt? Ez a kiállítási csoport nemcsak tanul- választékban JÓBA-papírüzíetb«n. Töltőtoll illáiké ítrftm« J 6 báná <JL Vásárlás előtt tekintse meg a megbizbato ssgáről közismert LEFKOV1CS CÉG bütorlülöniegességeit 10SEETH TÉR 6.
