Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-09 / 31. szám
rttwmt* 5 0!Ö»i MlIáT (Trianoni 23.) 1943 február 1 Ahogy a humorista látja üi gyógyeljárás eg? súlyos diákbetegség megelőzésére Olvasom, hogy két newyorki diák az íntő miatt agyonlőtte a tanárát. Csak így egyszerűen. Intő? Piif-paff, kettőt a basába és gyöhet a legközelebbi konferencia. Amerika sűrűn ad példát arra, hogyan lehet egyszerűsíteni a dolgokat. — Nálunk egy-egy intőkonferenciát olyan rett-gés előz meg, hogy azt egész életén keresztül megérzi a szegény fiúk idegrendszere. Amerikában nincs baj az idegekkel, a nagy demokrácia szabad fiai csak mosolyognak, mikor közeledik az intőkonferencia. Mosolyognak és töltenek. Ahogy eljön a nagy nap, megpörgetik a coltot és aszongyák: — Intő? Na, lássuk .kisöreg, ha akarsz egyet a hatodik borda alá! Newyorkban tehát már megtalálták az intő-betegség orvosságát. A kórokozót egyszerűen kilövik. A modern orvostudomány azonban a megelőzésre törekszik. Nem elég a betegség kigyógyítása, idejében intézkedni kell, hogy fel se léphessen. Csírájában elfojtani a dolgot, A járvány első jeleit nálunk már szeptemberben ki lehet mutatni. Számos más betegség fejzúgással, fülzúgással kezdődik. Az in őnek nevezett hevenyfertőzés elsődleges tünete a bezúgás. Tudjuk, hogy a beteg könnyelmű és az első jeleket nem veszi komolyan, A beteg nem hisz az orvosnak és miután a bezugás heteken át nem ismétlődik meg, azt hiszi, nincs komoly baj. (Persze nem minden esetben egyforma. Van, aki egy bezúgásíol megkapja az intőt, de van, aki a bezúgások egész sorát kiheverik.) Tény, hogy a betegség első jele a bezúgás tehát ezt kell kiküszöbölni. A régi gyógymód egyetlen elenszerként a magolás, a biflázás hosszadalmas, nagy türelmet és akaraterőt kívánó eljárását ajánlotta. Ez az, amit egy beteg sem szeret. A betegnek nincs türelme és akaratereje. Ezért van nagyjelentősége az új eljárásnak. Lényege, hogy a diák az iskolaévnek már az első napján géppisztollyal jelenik meg az iskolában. Beteszi a padba a többi tanszerek közé és időn- kint lead egy figyelmeztető sorozatot a katedra felé. Persze nem célozva, csak úgy hanyagul a füle mellé a kisöregnek. Komoly akcióra csak akkor kerül a sor, ha a helyzet feszü'ni kezd. Mikor kezd a helyzet feszülni? Ha a tanár előveszi a noteszt. A tanár előveszi a noteszt, a diák előveszi a pisztolyt, A tanár belelapoz, a diák tölt, A tanár ▼égighordja tekintetét a fejek fölött, a diák jó kilövést keres. A tanár felszólít va'aki*, az illető illemtudóan feláll és csipő mellől céloz. A tanár kérdez sa a diák — ha tud — feleL Ha nem tud — cdalö. Ennyi az egész. (Kiss József.) DIVATCIKKEK mmmtmmmrnmmmammmsam »eíyerasftlonsagok, gyapjas?» ■Jetek, kötött int», fettAPwisPt sagy válsstfékhsr. tflayer Ágostot Zrtrívt lton» tttcs- EMLÉKKÖNYVEK, NAPLÓK kn) esős zárral, zsebfényképalbumok •zép kivitelben nagy választékban katók JÓBA-papírüzletben. 4 feleke*eli béheiség szellemének üde megnyilatkozáüia volt Porzsolt István esperes felszólalása Hárító Gyula kanonok biscsnztatásán Lovag Marnó Gyula apát-kanonok nagykállói búcsú-ünnepségéről legutóbbi számunkban közölt cikünkkel kapcsolatosan sajnálatos hiba történt. Kimaradt a cikkből a búcsú-ünnepség egyik legmelegebb és legsugárzóbb pontja: Porzsolt István nagykállói ref. esperes üdvözlő és búcsú-beszéde, Ö idézte többek között szárnyaló és megható erejű szép szavakkal a múltat, az ifjúságot, amikor Marnó Gyulával, mint jóbarátjával együtt egyszsre kezdték meg Nagy- kállóban az Isten különösebb szolgálatát a papi működést, ő mondotta e’is- merő, meleg szavakkal hogy Marnó Gyula az igazi krisztusi szeretet’ől át4 forrósult szívvel és lélekkel töltötte be j papi hivatását mindig. Tiszteletben tarí tóttá má9 felekezetű embertárs' inak : s hitbeli meggyőződését és a felekezeti s békét még gondolatban sem bántotta V meg soha. £ Lelkes megható beszédét áldáskérés- j 1 sei s ezzel a bibliai idézettel fejezte be: | , . tartsd meg. amid vagyon, hogy ? senki se vegye, el koronádat... Aki ? győzedelmes leend. oszlopul teszem őt | az én Istenem templomában és ráírom l az én Istenem nevét és az én új neve- í met," (János jel, könyv. III, rész, 11— 5 12. vers,) dezett fel a baskix-magyarságra vonal- kozólag is és 15 eddig ismeretlen írási l Julián barát keleti útjáról. Mindezeken í megfelelő feldolgozás után rövidese» ; nyilvánosságra hozza. Vámos Kálmán dz Ne idegenkedjünk a margarintól A. háború a sok szenvedés és áldozat mellett mindig tartogat valami meglepetést a gazdasági kutatás terén. Háború alatt a nép élelmezésével foglalkozó kutatók fokozott munkájuk révén mindig találnak valami új korszakalkotó találmányt; ami a háborús terhek elviselését könnyebbé teszi. Ilyen pótanyag a mar garin is. Hazánkban először az első világháborúban vált fontos élelmezési cikké. Marhafaggyúból készítették ezt & zsírpótló anyagot, amely azonban sem tápanyagtartalmával sem ízével nem kelhetett versenyre a disznózsíréval. A mostani háború újból megköveteli az ország lakosságától, hogy részben margarinnal készítse ételeit, de- ez a margarin; már teljesen más anyagokból készült mint az első világháború margarinja, — Nem marhafaggyúból, készül, hanem növényi zsírból, amelynek vitamin- és tápanyagtartalma majdnem egyenlő értékű a disznózsíréval. Ha pedig elsajá ítjuk & margarinnal való főzés helyes módját, a növényi zsírral készített étel íze is éppen olyan élvezhe'ő lesz, mint a disznózsírral főzött ételeké. Legelső teendőnk az legyen, hogy a megvásárolt margarint vegyük ki a papírból, de ne olvasszuk fel, mint a zsírt, hanem tegyük tányérba és tartsuk hűvöo, szellős helyen. Ha rántást készítünk belőle, ne forrósítsuk fel mert akkor kelletne lan ízt kap hanem állandó keverés mellett csak felolvasztjuk és rögtön hozzáadjuk a lisztet, jó6 összekeverjük és mindjárt felengedjük meleg folyadékkal. Ez az eljárás követendő, ha világos rántásra van szükségünk. Ha rózsaszínű, vagy sö ét rántást szeretünk, akkor először a lisztet egy zománcozott lábosban a kellő színre állandó keverés mellett megpirtíjuk és a margarint csak utólag adjuk hozzá. Hagymás ételeknél a hagymát á landó keverés mellett tegyük a felolvasztott margarinba és fedő alatt fonnyasszuk sárgára. Húsok sütésénél arra vigyázzunk, hogy a tűz ne égjen nagy lánggal, mert ellenkező esetben a margarin erősen förccsen és a margarin íze is erősebben érezhető lesz. Párolt húsokat úgy készí ünk margarinnal, mintha sertészsírral dolgoznánk. Mártásos húsoknál különösen, ha a mártást tejfellel ízesítjük, kiválóan helyettesíti és pótolja a sertészsírt. Tészták készítésénél pedig kiválóan alkalmas az a mód, ah gy vájj 1 vagy zsírral készítenénk. Tekintve, hogy a növényi margarin zsírtartalma nagyobb, mint a sertészsíré vagy vajé, ezért a tészták készítésénél kevesebbet kell venni belőle. Az így elkészített ételeket szervezetünk könyebben tudja feldo'gozni, könnyebben emészthető, tehát jobban hasznosítható, sőt a növényi zsírokkal készült é’el íze sem fog a sertészsírral készüli ételek íze melleit elmaradni. A kaukázusi Magyarország? Beszélgetés Bendel? Lászlóval, a magyarság őshazában maradt részének történetéről Tudományos körökben nagy feltűnést keltett nemrégiben két könyv megjelenése. A könyvek — Kumnagyaria és A magyarság kaukázusi őshazája —■ arról a meglepő tudományos megállapításról számolnak be hogy az egyker, a vándorlások idején az őshazában maradt magyarság még a XIV. század elején, (tehát akkor, amikor a Kárpátok medencéjében országot alapított magyarok királya Nagy Lajos vol!) virágzó á lamot alkotott. Fővárosuk, Magyar, vagy törö- kösen Madzsar fontos kereskedelmi gócpontja volt a kelet é9 nyugat közti kereskedelemnek. Országuk a Kaukázus tövében a Kuma folyó körül terjedt el, ott, ahol most Európa nagy csatája folyik. A honfoglalás előtti magyar életről amúgy is keveset tudunk. A most megindult újabb kutatások fáradhatatlan vezetői, a fiatal magyar tudósok, igen sok meglepő adatot tártak fel. Ez k közé tartozik a fentebb említett könyvek szerzőjének eredménye is, amelyet a hivatalos tudományos körök is elismeréssel fogadtak. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa beszélgetést folytatott a szerzővel, Bendefy Lászlóval. Beszélgetésünknek különös időszerűséget ad, hogy nemrég tért haza nyolc hónapos római tanulmányújáról, ahol a va ikáni könyvtárban tanulmányozta a nyilvánosság számára most már megnyitott levéltári anyagokat s különösen azokat az iratokat, amelyek a kaukázusi magyarságról szóink. Elmondotta Bendefy, hogy a felfedezés érdeme nem az övé. Hatvani Tur- kóczy Sámuel több mint 200 esztendővel ezelőtt adott hírt először a kumai magyarságról. Sok lekicsinylésben is volt miatta része. Bendefy XXII. János pápa 1329-ben kelt bullájából indult ki. Ebben egy bizonyos Jeret emir, (vagy Gyérét, esetleg Gerettyán, vagy Gere- tyén) nevű ázsiai magyar fejedelmről van szó ,aki népével együtt keresz yén hitű volt s aki püspököt kért és kapott a pápától. Ezt a bullát már régó'a ismerik a tudós körök de általánosságban a baskír-magyarságra vonatkozó írásos emlékek közé sorolták. Bendefy aztán egyéb kútfőkre támaszkodva bebizonyítja, hogy ez a Kuma folyó menti magyarságra vonatkozik, — Mik a feltétlen bizonyítékok arra, hogy valóban volt ezen a területen egy magyar fejedelemség? — kérdeztük. — Elsősorban Biborbanszületett Kon- statín bizánci császárnak, a magyar őstörténet egyik legjelentősebb kutfőírójá- nak állítására támaszkodik a megál apí- tásom — hangzik a válasz. A császár ugyanis azt írta művében, hogy a magyarok kétf- lá váltak és egyik rész Perzsia felé távozott és telepedett le. Ez lenne a kumai magyarság. A másik részük a bolgárok folytonos 'ámadásai miait lassan Levédiába Etelközbe húzódott, majd onnan indult a mai haza területére. A másik bizonyíték a Jeret (emir) bulla, amelyről már szó volk Nos, az időbeli űrt a két fontos kútfő keletkezési időpontja között (950. és 1330. közt) a következő adatok töltik ki: a XII—XIII. századbeli , Gesíák“ tudnak * arról, hogy három Magyarország van, A dunavölgyi és rajta kívül még két or- | szág Keleten: a Baskurgi Dentia és Ma- ; geria. Az előző az uralvö gyi baskír- ‘ magyarság hazája, az utóbbi a kuma- f mentieké. A legfontosabb bízonyságté- j tel továbbá Rubruquis útleríása. Rubruk, j mint IX, Lajos francia király követe j 1253-ban járt Karakórumban a mongol j nagykán udvarában. Beszámolójában jj félreérthetetlenül ír arról, hogy útja közben ezen a tájékon magyarokkal ta- f iálkozott. Ezenkívül a vatikáni könyv- j tárban talált zárdajegyzékek, bullák és j a Major Hungária püspökeiről megma- | radt vatikáni írásos emlékek töltik ki az í űrt. I I A továbbiak során elmondta még | Bendefy László, hogy a fővárosról igen * sok leírás maradt. Keleti történe írók is ! megemlékeznek a Magyar nevű város j életéről. A múlt században még láthatók \ í voltak a romjai. Többen, köztük f ! Klaproth a múlt században le is írák. j l A kaukázusi magyarság lélekszáma a X. i ? században háromnegyedmillió lehetett. ’ j A virágzó ország végül is a tatár hor- j * dáknak esett áldozatul: Timur hadai j ,> 1396-ban szétszórták, megsemmisítették } "» őket. Maradékai beolvadtak, vagy a jj ; Kaukázus hegyi törzsek közé kevered- jj \ tek. í .1 Végezetül kijelentette Bendefy, hogy ; I most befejeződött tanulmányútja folya- \ ) mán 36 'újabb levelet talált, amelyek { ) közül 21 betű szerint említi Magyar vá- | ij ros nevét. Fontos dokumentumokat fe- 5___________________________ _ M ALMOK FIGYELMÉBE! Elkészült az ui rendelet alapjan vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében
