Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-02-06 / 29. szám

4. oldal Wß‘Kr (Trianon 23.) 1943 iebrnár é. Kállay Miklós miniszterelnök és Gergelyffy András államtitkár jelenlétében búcsúszóit el lovag Marnó Gyula apát-kanonok Nagykálló község társadalmától Nagy esemény volt február hó 2-án Nagykállóban, nemcsak a róm. kát. hí­vek^ hanem a község egész társadalmi életében is. Ezen a napon gyűlt ki a sze­rető szívek ünneplő tüze a róm. kát. egy­házközség feje: Marnó Gyula apátplébá­nos, a Magyar Érderokereszt tu’ajdono- sa körül, akit XII. Pius pápa Eger vá­ros kanonok-plébánosává nevezett ki. — Boldog büszkeséggel köszöntötték és ün­nepelték a főpapi méltóságra emelt s minienki által tisztelt, becsült és sze­retett férfiút nemcsak hívei hanem fe­lekezeti különbség nélkül Nagykálló község egész társadalmának minden ran­gú és rendű polgára is. Külön fényt, szépséget és melegséget adott a ritka és megható ünnepségnek az a körülmény, hogy rajta megjelent Kállay Miklós, Magyarország minisz­terelnöke is hitvesével és Kristóf fiával. Eljöttek ide az egyházközség és annak őszhajú. de ifú lelkű veze’őe örömé­ben osztozni, mint az egyházközségnek nemesszívű. áldozatoslelkű kegyúri csa­ládja. Eljött a nevezetes nagy alkalomra Gergelyffy András államtitkár is, szintén hitvesével, hogy mint az egyházközség világi elnöke, az ünnepség rendjét irá- níytsa és vezesse. A lelkek, a szívek ünnepi hangulatá­ba azonban csakhamar a fájdalom, a bú árnyéka vegyült, mert Marnó Gyula, a kiváló egyházférfiú az ünnepeltetés for- vó perceiben búcsút is vett egyházköz­ségétől és mindenkitől, akivel hosszú itt- működése alatt a szíve, a lelke össze­forrt. Marnó Gyula 37 évet töltött Istennek és embernek tetsző példás papi és em­berbaráti működésével Nagykállóban. Ez a majd négy évtizednyi működés gazdag gyümölcsöket termett úgy a hitélet mint az egyesületi és társadalmi élet terén. — Puritán egyszerűségével. Istentől • gazda­gon megadott, finoman és jóságosán érző lelkivilágával oktatott, nevelt a templom­ban iskolában, egyesületekben, közélet­ben egyaránt « most nemzedékek tekin­tenek könnyes és hálás szeretetel felé akiket az élet nehéz, göröngyös ú ián a krisztusi igazságok felé eligazított. Egyénisége a Nyírség földjébe és hí­veinek leikébe annyira belegyökercd- zett, hogy távozása — bár magas méltó­ságra ment — könny és feljajdulás nél­kül meg nem. történhetett. A megható­dott lelkekből knönyek közt szólt a bú­csú a 'jópapnak, a jóbarátnak, a le’kes magyar polgárnak és annak a költő lelkű művésznek aki a rádióból is ismert szebbnél-szebb világi és egyházi dalai­val. énekeivel ajándékozta meg a szive­ket. a lelkeket Kíllay M1W6? dr. mlnlwterelirtk a sMntorsSn A búcsúzás a délelőtt 10 órai szentmi­sével kezdődött. A kegyúri székben ott ült családjával együtt Kállay Miklós mi­niszterelnök, ott foglalt helyet mellettük a szentélyben Gergelyfy András állam­titkár hitevsével, hogy eleven példával bizonyságát adják egy kiváló papi lélek munkássága megbecsülésének és elve­gyék még egyszer az áldást a baráti szív­től az előtt az oltár előtt, ahol a jópap és jóbarát ifjú kortól kezdve hajaszálai- nak megfehéredéséig mutatott be áldoza­tokat az Istennek. Megjelentek az ünnepi szentmisén az egyházközség képviselőtestületének osz- szes tagjai, a katolikus híveken kívül a főszolgabírói hivatal, a község és a hi­vatalok képviselői és nagyszámban a másfelekezetek hívei is. Szentmise előtt a szószéken búcsúzott el könnyes, meg-megcsukló szavakkal a hívektől az a lélek amely több évtized alatt tengersok gyönyörű prédikációval emelte híveit az egek tiszta világa felé. Külön hangsúllyal és lelki elérzékenyü- léssel búcsúzott el Marnó Gyula a templom nemes és nagylelkű kegyúri családjától, a Kállay-családtól, akiknke jóvoltából nyerte el egykor a nagykállói plébániát s akiknek áldott, meleg lelke kitüntető szeretettel vette őt mindenkor * körül. Elbúcsúzott minden hívétől, a templom­tól, az egyesületek.öl és azoktól is, akik hosszú működési évei alatt a nyíri föld csöndes kebelére: a sírba költöztek. Megható volt a felvirágozo.t oltár előtt az egykor feketehajjal idekerült most megfehéredetthajú főpap búcsúszentmi séje, amelyen sajátszerzeményü gyönyö­rű énekeit énekelte a kórus. Délután négy órakor az elemi iskola nagytermében az egyházközségi képvise­lőtestület díszközgyűlésének keretében ' folytatódott a búcsúzás ünnepélyes aktu­sa. Ezt a díszgyűlést dr, Gergelyffy And­rás államtitkár hívta össze és vezette le ■ mint világi elnök. Az elemi iskola hatal­mas terme szűknek bizonyult ez alkalom­mal. Rang- és felekezeti különbség nélkül óriási közönség gyűlt össze, hogy m-g egyszer kifejezhesse szeretetét, tisztele­tét az előtt a férfiú előtt, aki a krisz'u- si szeretet és felekezeti béke jegyében töltötte be itt gyönyörű szent hivatását. A díszközgyűlésen megjelentek: vitéz Jékey Ferenc főispán, Okolicsányi Jó­zsef főispán': titkár. Török Dezső ka- nonok-főesperes, Horváth István c. ka­nonok, kér. esperes, Hudáky Gyula gör. kát. esperes. Porzsolt István ref, espe­res, dr. válaji Siposs Ferenc főszolgabí­Hajiestést legtökéletesebben Dauert olaj és ^rémpakolással, különleges hajápolások, szak üziete Kelemennél Horthy Miklós tér 6. „Keresztény oiagyar üzlet“ ró, Nagykálló község képviselőtestülete ; Lénárt István főjegyző és M. Tó'h Jó- i zseí bíró vezetésével Csernyus Lőrinc földbirtokos Ujfehértóról dr. Bogscha Alajos gyógyszerész Hajduhadházról, dr. Szalay György gimn. igazgató, dr. Mustó Sándor kir. közjegyző Debrecenből, dr, Eötvös Dezső ny. tiszti főorvos, dr. Már- tonffy István tiszti orvos, dr, Borsy Ist­ván és dr. Szilvási Ferenc községi orvo­sok dr. Buchmüller József elmegyógyin­tézet! igazgató főorvos, dr. Gaál Géza főorvos, dr. Somogyi István ny. főorvos, " Cít!r , Farsangi naptár: Tánc a Korona Ki rónáiban! Tánc a Korona Káráházbanl I í Salgótarjáni kályhák, i I ♦üzhelyefc, széakaooa, szén-kanál, káíyhaellenzők í j és mindenféle vasáruk, előnyösen beszerezhetők Zamöari tadrAs vamrsmdmi NYÍREGYHÁZBessenyei tér 6. sz. — Telető aszám 31 42­APUT f Ü Febr' 67' Utolsó 2 nap. Szombat-vasárnap. Q ítfííS!: UtlUI ■hmm Szakítani nehéz dolog 2 4 legájabb magyar vígjátéki — Fősz. Diyka Margit. Kiss ^ m/i. Vaszari Piri, Tóth Julia, a két Pétbe* Rajnai. Végh Gyula gazd. szakiskolai igazgat^ Pályi József gazd. felügyelő, Konrád Jír nos p. ü. felügyelő, Feleki Ferenc ad^ hivatali főnök a kerületi papság telje» számban, a gimnázium tanári kara, a* elemi iskolák tantestületei, az összes hi* vatalok, intézmények, egyesületek kikül­döttei és felekezeti különbség nélkül minden rangú és rendű közönség. A díszközgyűlés asztalán ott volt • lelkipásztorukat rajongásig szerető kát, hívek és a kér. papság ajándéka: a nyörü kehely, hogy az kösse a jövőben össze a híveket az eltávozott lelkipász­torral. Ott volt Nagykálló község pol­gárságának ajándéka is: egy művészi ma­jolika dísztárgy, mely a több mint 25 évet eltöltött községi képviselőtestületi tagnak és meleglelkű magyar polgárnak szólt. A díszgyűlést a pápai Himnusz elhang­zása után dr. Gergelyffy András állam­titkár, mint az egyházközségnek világi elnöke nyitotta meg. Megnyitójában a következőket mondotta: iGer^alflíy Aaárás dr. államtitkár beszéde — Rövid pár hónap leforgása alatt im­már ez a második olyan rendkívüli alka­lom egyházközségünk életében, mely en­gem. a világi elnököt arra indított, hogy az egyházközség képviselőtestületét rend­kívüli díszközgyűlésre hívjam egybe és idekérjem a kát. hívők összességén kí­vül Nagykálló község társadalmának is felekezeti és osztálykülönbség nélkül mindazokat a tényezőit, akikről meg va- j gyök győződve hogy egy benső érzés ne- i nies sugallata által' is ösztönözve, szíve- ? sen és készségesen jöttek el ide az én ! kérő szavamra. Szabad legyen nekem te- 1 hát elsősorban is őszinte tisztelettel éa | igaz szeretettel a mi kedves vendégein- I két üdvözölni és megköszönni nekik, — ■ egyháziaknak és vi ágiaknak egyaránt I — megjelenésükkel egyházözségünket , megtisztelni méltóztattak. Már magábanvéve az a tény, hogy a ; szokástól eltérően a mai díszgyülésre ! szóló meghívót az egyházi elnök he yett én bocsátottam ki, világos magyarázatát adja annak, hogy ez alkalommal is vala­minő olyan körülmény hozott össze ben­nünket, amely a mi lelkipásztorunk sze­mélyével van szoros összefüggésben; ép­pen úgy mint volt a multévi július 12-én megtartott ama díszgyűlésünk, amelyen őt a legfőbb helyről érkezett magas ki­tüntetése alklamából üdvözöltük és mely díszgyülésen még abban a ritka és meg­különböztetett megtiszteltetésben is ré­szesülhettünk, hogy legfelsőbb hely által adományozott magas kitüntetést maga a Miniszterelnök úr őexcellenciája, mint egyházközségünk kegyúri családjának feje, személyesen nyújtotta át a# mi apát­plébános urunknak. És itt kel! bejelen­tenem az egyházközségi képviselőtestü­letnek hogy a Minisz'erelnök úr őexcel­lenciája és hitvese a Kegyelmes Asszony akiket ott láthattunk ma délelőtt templo­munkban apá'plébános urunknak a hívei- , tői történt búcsúvétele alkalmából, — másirányú fontos elfoglaltságuk miatt enm tudtak eljönni erre a díszgyülésre. Egybegyültünk most azért hogy ünne­peljük a mi szeretett lelkipász o unkát abból a valóban jól megérdemelt újabb . kitüntetése alkalmából, 'hogy XII. Pius pápa őszentsége az Istenben boldogult egri érsek úr előterjesztésére a széken­íőkáplalan tagjává egyben Eger váró» kanonok-plébánosává kinevezni méltón- tatott Jelen ünneplésünk nem lehet olyan tiszta, zavartlaan, mint az első volt, meri Marnó Gyulának egri kanonok-plébáno- sá történt kinevezése egyben a tőle valő elválásunkat, fájdalmas búcsúvevésünk pillanatát is jelenti mindnyájunk szá- ! mára akiknek olyan nagyon ,de nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom