Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-05 / 3. szám
(Trianon 23.) 1943 január 5. 5 dáH, Asz első napok Irta: Bállat Mihály Hófehér köntösbe öltözött az új esztendő első napjaiban a fekete föld. Festő ecsetjére és költő tollára méltó képei vanak most a természetnek, fehér föld üdvözlete fogadta az érkező vendéget: az új esztendőt, mintha csak azt ígérné, hogy a tisztaság vágyaival és szándékaival akarja élni az életét ebben az évben az ember és a föld. A elmúlt napokban egy távozó évet búcsúztattunk és visz- szafelé nézünk, ezekben az első napokban pedig az új évet köszöntjük és előre nézünk. A nagy várakozások feszültsége és nagy történések sejtése tölti be ezeket a. napokat s egyetlen gondolat uralkodik mindenkiben és mindenki felett—: mit hoz a holnap? Ráköszöntött az új estzer.dő az emberre, az állatra, a természetre és a köszöntésen kívül nem akar semmi egyebet mondani. Hallgat. Nem akarja elárulni a meglepetéseket, nem akar semmit elmondani abból, amit magával hozott. Meghagy bennünket a reményeinkben és várakozásainkban mert azt akarja, hogy ne fájjon semmi előre és ne örüljünk előre semminek, mert azzal csak tompítanánk eljövendő boldog napok örömeit. Nincs egyensúly az embernek az időhöz való viszonylatában. Vissza tudunk nézni évezredekre, holt kövekből, romokból poriadásnak indult emberi csontokból szemünk elé tudjuk varázsolni a múltat s a jövőből eg yperc sem, egy pillanat sem tud élő lenni a szemünk előtt. Olyan titokzatos ez. mint maga az éjszaka, amikor felváltja egymást a régi j é>s az új esztendő. Jönni fognak az új | sebek amelyek égni és fájni fognak és J el fognak maradni a régi sebek, amelyek már nem fognak fájni, s amelyekre fá- I iyolt fog borítani a feledés. Az emberek mindig útban vannak. Az egyik az élei. a másik az elmúlás felé. Sokan lesznek, akik ebben az évben bognak először rácsodálkozni a világra es sokán lesznek, akiknek a számára ez az év fogja hozni a csöndet és a mozdulatlanságét: a halált, amelyről Platon •azt mondja. 'hogy „nem lehet tudni, hogy minden jó között nem-e a legjobb?“ Az évek olyanok számunkra, mint á vonatok: hozzák és viszik is az embereket. Az idő is ilyen: hozhat is számunkra valakit és el is vihet tőlünk valakit, de mi nem látjuk ezeket a vonatokat, nem látjuk, mikor állnak meg a sorsunk előtt, csak egy napon érezzük, hogy valami történt vonat állhatott meg és belenyúlt az életünkbe; hozott, vagy elvitt valakit. Ezekben az első napokban .Teát« Giono remek regényét olvasom: Örömmel élni! Két rövid szóba összesürített hitvallás, él^telv és világnézet. Kiáltás ez hozzánk, hajszában őrlődő emberek felé hogy ne száműzzük a lelkűnkből a napsugarat, ne száműzzük az életünkből az igaz örömöket, a szív tiszta és csöndes perceit hanem keressük a hétköznapok szürkeségében is felvillanó tiszta «9 vigasztaló örömöket. A regény hőse, Jourdan, azt mondja egy titkoktól terhes, csodálatos éjszakán: — ,,Ván néha a földön egy-egy szép, csöndes pillanat. — Ha igazán azért várok rá mert el kell jönnie, — mondja tovább —, egy ilyen éjszakán érkezik meg. —-És — tette hozzá —, azt szeretném ha szántás közben jönne hozzám.“ A mi számunkra melyek ezek a pillanatok? Az-e, amikor ajkunk kedvesünk ajkát csókolja? Vagy az-e, amikor évek vagy évtizedek fáradságos munkája után a dicsőség fénye hull valakire? Vagy az-e amikor évi mérlegkészítéskor számok igazolják, hogy a vagyonunk menynyivel gyarapodott? Sokszor minden csak pillanatokon múlik. A győzelmet jelentő gól is, amit a futballmeccsen a ! középcsatár kedvező helyzetben a hálóba lőhetne és az élet is, amikor csaták vad robajában, észvesztő tüzében az élet kioltására szánt golyó alig néhány centiméterre zúg el a küzdő harcos füle mellett. Mi, emberek, nem tudunk bánni a pillanatokkal. Néha ránk hullik — mint égből lecsapódó fény — az örömszerzés és a bolloggátevés szándékával s mi nem vesszük észre, hagyjuk hogy meghalljon, hogy elillanjon s az idők múlása belénk égeti, hogy voltak pillanatok az életünkben, kedvesek tiszták boldogok, amelyeken csodák fénye ragyogott s mi akkor nem vettük észre. Sok tuderoány- nyal dicsekszik a balga ember, de sok- j szór be kell látnia, hogy a tudománya a fölötte álló dolgokkal szemben csak li- dárcfény. Doktor János beregrákosi születésű gazdasági cselédet kettős házasság büntette miatt vonta felelősségre az ungvári törvényszék 'büntetőianácsa. Doktor János 192ó-ban az egyik Nyíregyháza melletti faluban, ahol fivére lakik,megismerkedett Juhász Annával, akivel Ajak községben 1926. decemberében házasságot kötött. Négy gyermek apja volt mái Doktor János, amikor ösz- szeveszett feleségével s anélkül, hogy törvényesen elvált volna tőle, 1932-ben visszaszökött a tranoni Magyarországról az akkori Csehszlovákiába. Nagydobrony községben megismerkedett Bodnár Júliával és megkérte az akkor 27 éves leány kezét. Persze elhallgatta előtte nős voltát és 1933-ban új ,,szerelmével“ házasságra is lépett. Ebből a frigyből három gyermek jött a világra. Időközben azonban a Csonkama- gyarcrszágöon maradt feleség kutatni kezdett eltűnt férje után s amikor megtudta hogy hitvestársa hűtlenné lett hozzá följelentést tett ellene. A, bűnpörben már többízben tűzött ki főtárgyalást a törvényszék de mert a vádlott eddig nem jelent meg, a tárgyalás megtartására csak most került a sor. Én azt hiszem, hogy az a pilLanat lehet a legszebb, amikor két szív összedobban és érzi, hegy a szívük ezután már mindig együtt fog dobogni, ember és Isten láthatja majd. S az a pillanat még ennél is szebb, amikor imák és gondolatok szárnyán fel tudunk jutni a magasságokba, Isten trónjának közelébe, Ezekben az első napokban sok embert megkérdeztem, hogy mit kíván az új esztendőben? A legtöbben a háború befejezését kívánták, voltak, akik egyéni vágyak teljesülését várják az új évtől, abban azonban egyformák voltak mindannyian, hogy valamit kívánnak és valamit várnak. Mindenki tudja, hegy az új esztendő a komoly próbatételek | esztendje lesz, de bízni kell mindenki- S nek abban, hogy át fogjuk vészelni a | nehéz napokat s akkor majd boldogabb 1 élet örömei várnak reánk. Addig is egészségért és áldásért küld- | jünk fohászt a magasságok felé. A többit mi megszerezzük magunknak. A testnek aranyló búzatáblákon a búzaszemeket. az erőt adó „életet“. A lélek táplálékát megkapjuk az ímakönyvek lapjairól és a papok ajkáról a templomok szószékein. Mindent megszerzőnk magunknak. — mert egy kicsit mi magunk is teremtők vagyunk —, de az egészséget és életünk- | re az áldást Tőled kérjük és várjuk, jó * Istenünk ? ? Doktor János a Homonnay-tanács előtt azt hozta fel védelmére, hogy mielőtt másodízben meg akart nősüiny a nagydobronyi cseh körjegyző előtt töltődte titkát, de a jegyző azt niondta. hogy a Magyarországon kötött házassága érvénytelen, nyugodtan, illetve büntetlenül vezetheti oltárhoz új választottját, nem lesz ebből semmi baja. A törvényszék a vád és védelem meghallgatása után hoihaví börtönbüntetést szabolt ki Doktor Jánosra azonban az 1938 október 7-én kelt csehszlovák közkegyelmi rendelet alapján ebből három hónapot elengedett. A szabadlábon levő elítélt jogos büntetésének megkezdésére január 15-éig haladékot kapott. Olcsón és jól vásárol Asztalos ÉfflelHi Pérfi, női és gyermek divatcikkekben lágy választék. — Telefon 27-35 szám Vay Ádám utca 1. szám. — Üzleti könyvek, levélrendezők, dos. síerek kaphatók JcBA-papirüzletben, Ahogy a humorista látja Nyersanyaghiány az irodalom tükrében IL Közellátási gondok egykor, egytálétel a „Családi kör“-ben és helyszíni tudósítás Ferenc Császár vacsorájáról. A közellátási miniszter úr nemrégé#.- őszinte szavakkal tárta fel a gabonába» mutatkozó hiányokat. Hegy van hiány, azt már Arany János elárulta, amikor' a „Kendorosi csárdában“ nyiltan kimondta: Hiba van a kréta körül. És talán a miniszter úrnak valamelyik elődjétől származik ez a hasonló beszámoló: Ritka búza, ritka árpa. ritka rozs. .Hegy régen is lehetett ellenőrzés a beszolgáltatás márvére, egyetlen sorból következtetjük: . , Amerre én járok, még a fák is sírnak. Talán egy szép téli sonkára érthette Csokonai: Földiekkel játszó régi tünemény. És vájjon mire vonatkozhatott a ,,Meí rengőhöz“ intézett kérdés: ' ; Hová merült el szép szemed világa? Az egész adag nem a mi birtokunk. Hol van az a világ, amikor még aktuális volt a nóta. hogyaszongya: Kerek ez a zsemlye. Nem fér a zs-bembe. És hol van Edvi I!lés Pál ,,Eldorádója“ a hét bő esztendő korából: Ott a házak kerítése Kolbászokból van készítve, A házfedél van laskából. Ajtó, kapu mézesbábból: Szerteszéjjel a fűzfákon Lóg a perec minden ágon. S ha kézbe vessz egy falevelet. Mindenik egy sonkaszelet. v Bor foly a vizek árkában, Bívalvtej áll a tócsában. Melybe, mihelyt a szél mozdul. A fákról puha zsemlye hull. Tókban, vizekben a halak Parthoz jönnek s megállanak. Hegy megfoghasd kedved szerint: Tyúk. galamb sülten röpdös kint Mezőn is sült nyúl szaladgál S jó pecsenyével kínál. Kövér disznók utcán fámák Szalonnájukkal kínálnak, Kés van dugva a hátukba, S úgy hordozzák a házakba, S mely asszony már tett egy metszési. Vissza dugja megint a kést. Vagy Vajda Péter szatírájából. Van-e jobb kolbász Mint Szegeden s van-e jobbízű A miskolci kenyérnél És szalonnánál. Mely makkbul lett a Bakonyban? Már Petőfi más húrokat penget az „Oka- totátia“-ban: Az pedig, ki bolond fővel Erre szánná el magát, Csináltasson egy szép szekrényt S zárja bele a fogát. Minthogy ezen mesterségnél Fölösleges itt a fog Legfeljebb csak nyelni fog. Az ola.josmag'vak termelése kötelező ! Napraforgóra, kendermagra, olajlenmagra, szójababra termelési szerződéi kötése céliából keresse fel a IWÉi MmMi Szövetkezetei a ,,FUTUR V föbizomiriyotát TiUfon 30 88 Bessenyei tér 15. A budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal Sikórgyárának „A F O N Y A“ likőrkulönle- geesőge uj csomagolásban kapható mindenütt! A gvár: Debreceni-u. 2. Telefon : 24-90. fliinSth JÓZS6Í url ^ sgyanruha szállá. LUTHER HÁZ. — SZÖVETRAKTÁR. — TELEFON; 28 99. A Trianoni határon innen is túlnan is megházasodott Azt hitte, hogy az egyik országban kötött házasság érvénytelen a másikban
