Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-05 / 3. szám

(Trianon 23.) 1943 január 5. 5 dáH, Asz első napok Irta: Bállat Mihály Hófehér köntösbe öltözött az új esz­tendő első napjaiban a fekete föld. Fes­tő ecsetjére és költő tollára méltó képei vanak most a természetnek, fehér föld üdvözlete fogadta az érkező vendéget: az új esztendőt, mintha csak azt ígérné, hogy a tisztaság vágyaival és szándékai­val akarja élni az életét ebben az évben az ember és a föld. A elmúlt napokban egy távozó évet búcsúztattunk és visz- szafelé nézünk, ezekben az első napok­ban pedig az új évet köszöntjük és elő­re nézünk. A nagy várakozások feszült­sége és nagy történések sejtése tölti be ezeket a. napokat s egyetlen gondolat uralkodik mindenkiben és mindenki fe­lett—: mit hoz a holnap? Ráköszöntött az új estzer.dő az em­berre, az állatra, a természetre és a kö­szöntésen kívül nem akar semmi egyebet mondani. Hallgat. Nem akarja elárulni a meglepetéseket, nem akar semmit el­mondani abból, amit magával hozott. Meghagy bennünket a reményeinkben és várakozásainkban mert azt akarja, hogy ne fájjon semmi előre és ne örüljünk előre semminek, mert azzal csak tompí­tanánk eljövendő boldog napok örömeit. Nincs egyensúly az embernek az idő­höz való viszonylatában. Vissza tudunk nézni évezredekre, holt kövekből, ro­mokból poriadásnak indult emberi cson­tokból szemünk elé tudjuk varázsolni a múltat s a jövőből eg yperc sem, egy pillanat sem tud élő lenni a szemünk előtt. Olyan titokzatos ez. mint maga az éjszaka, amikor felváltja egymást a régi j é>s az új esztendő. Jönni fognak az új | sebek amelyek égni és fájni fognak és J el fognak maradni a régi sebek, amelyek már nem fognak fájni, s amelyekre fá- I iyolt fog borítani a feledés. Az emberek mindig útban vannak. Az egyik az élei. a másik az elmúlás felé. Sokan lesznek, akik ebben az évben bognak először rácsodálkozni a világra es sokán lesznek, akiknek a számára ez az év fogja hozni a csöndet és a mozdu­latlanságét: a halált, amelyről Platon •azt mondja. 'hogy „nem lehet tudni, hogy minden jó között nem-e a legjobb?“ Az évek olyanok számunkra, mint á vona­tok: hozzák és viszik is az embereket. Az idő is ilyen: hozhat is számunkra va­lakit és el is vihet tőlünk valakit, de mi nem látjuk ezeket a vonatokat, nem látjuk, mikor állnak meg a sorsunk előtt, csak egy napon érezzük, hogy valami történt vonat állhatott meg és belenyúlt az életünkbe; hozott, vagy elvitt valakit. Ezekben az első napokban .Teát« Giono remek regényét olvasom: Öröm­mel élni! Két rövid szóba összesürített hitvallás, él^telv és világnézet. Kiáltás ez hozzánk, hajszában őrlődő emberek felé hogy ne száműzzük a lelkűnkből a nap­sugarat, ne száműzzük az életünkből az igaz örömöket, a szív tiszta és csöndes perceit hanem keressük a hétköznapok szürkeségében is felvillanó tiszta «9 vi­gasztaló örömöket. A regény hőse, Jourdan, azt mondja egy titkoktól ter­hes, csodálatos éjszakán: — ,,Ván néha a földön egy-egy szép, csöndes pillanat. — Ha igazán azért várok rá mert el kell jönnie, — mondja tovább —, egy ilyen éjszakán érkezik meg. —-És — tette hozzá —, azt szeretném ha szántás közben jönne hozzám.“ A mi számunkra melyek ezek a pilla­natok? Az-e, amikor ajkunk kedvesünk ajkát csókolja? Vagy az-e, amikor évek vagy évtizedek fáradságos munkája után a dicsőség fénye hull valakire? Vagy az-e amikor évi mérlegkészítéskor szá­mok igazolják, hogy a vagyonunk meny­nyivel gyarapodott? Sokszor minden csak pillanatokon múlik. A győzelmet jelentő gól is, amit a futballmeccsen a ! középcsatár kedvező helyzetben a háló­ba lőhetne és az élet is, amikor csaták vad robajában, észvesztő tüzében az élet kioltására szánt golyó alig néhány centiméterre zúg el a küzdő harcos füle mellett. Mi, emberek, nem tudunk bánni a pil­lanatokkal. Néha ránk hullik — mint égből lecsapódó fény — az örömszerzés és a bolloggátevés szándékával s mi nem vesszük észre, hagyjuk hogy meghalljon, hogy elillanjon s az idők múlása belénk égeti, hogy voltak pillanatok az éle­tünkben, kedvesek tiszták boldogok, amelyeken csodák fénye ragyogott s mi akkor nem vettük észre. Sok tuderoány- nyal dicsekszik a balga ember, de sok- j szór be kell látnia, hogy a tudománya a fölötte álló dolgokkal szemben csak li- dárcfény. Doktor János beregrákosi születésű gazdasági cselédet kettős házasság bün­tette miatt vonta felelősségre az ungvári törvényszék 'büntetőianácsa. Doktor János 192ó-ban az egyik Nyír­egyháza melletti faluban, ahol fivére la­kik,megismerkedett Juhász Annával, akivel Ajak községben 1926. decemberé­ben házasságot kötött. Négy gyermek apja volt mái Doktor János, amikor ösz- szeveszett feleségével s anélkül, hogy törvényesen elvált volna tőle, 1932-ben visszaszökött a tranoni Magyarországról az akkori Csehszlovákiába. Nagydobrony községben megismerke­dett Bodnár Júliával és megkérte az ak­kor 27 éves leány kezét. Persze elhall­gatta előtte nős voltát és 1933-ban új ,,szerelmével“ házasságra is lépett. Eb­ből a frigyből három gyermek jött a vi­lágra. Időközben azonban a Csonkama- gyarcrszágöon maradt feleség kutatni kezdett eltűnt férje után s amikor meg­tudta hogy hitvestársa hűtlenné lett hoz­zá följelentést tett ellene. A, bűnpörben már többízben tűzött ki főtárgyalást a törvényszék de mert a vádlott eddig nem jelent meg, a tárgya­lás megtartására csak most került a sor. Én azt hiszem, hogy az a pilLanat le­het a legszebb, amikor két szív össze­dobban és érzi, hegy a szívük ezután már mindig együtt fog dobogni, ember és Isten láthatja majd. S az a pillanat még ennél is szebb, amikor imák és gon­dolatok szárnyán fel tudunk jutni a ma­gasságokba, Isten trónjának közelébe, Ezekben az első napokban sok em­bert megkérdeztem, hogy mit kíván az új esztendőben? A legtöbben a háború befejezését kívánták, voltak, akik egyé­ni vágyak teljesülését várják az új év­től, abban azonban egyformák voltak mindannyian, hogy valamit kívánnak és valamit várnak. Mindenki tudja, hegy az új esztendő a komoly próbatételek | esztendje lesz, de bízni kell mindenki- S nek abban, hogy át fogjuk vészelni a | nehéz napokat s akkor majd boldogabb 1 élet örömei várnak reánk. Addig is egészségért és áldásért küld- | jünk fohászt a magasságok felé. A többit mi megszerezzük magunknak. A testnek aranyló búzatáblákon a búzaszemeket. az erőt adó „életet“. A lélek táplálékát megkapjuk az ímakönyvek lapjairól és a papok ajkáról a templomok szószékein. Mindent megszerzőnk magunknak. — mert egy kicsit mi magunk is teremtők vagyunk —, de az egészséget és életünk- | re az áldást Tőled kérjük és várjuk, jó * Istenünk ? ? Doktor János a Homonnay-tanács előtt azt hozta fel védelmére, hogy mi­előtt másodízben meg akart nősüiny a nagydobronyi cseh körjegyző előtt töl­tődte titkát, de a jegyző azt niondta. hogy a Magyarországon kötött házassága érvénytelen, nyugodtan, illetve büntetle­nül vezetheti oltárhoz új választottját, nem lesz ebből semmi baja. A törvényszék a vád és védelem meg­hallgatása után hoihaví börtönbüntetést szabolt ki Doktor Jánosra azonban az 1938 október 7-én kelt csehszlovák közkegyelmi ren­delet alapján ebből három hónapot el­engedett. A szabadlábon levő elítélt jogos bün­tetésének megkezdésére január 15-éig haladékot kapott. Olcsón és jól vásárol Asztalos ÉfflelHi Pérfi, női és gyermek divatcikkekben lágy választék. — Telefon 27-35 szám Vay Ádám utca 1. szám. — Üzleti könyvek, levélrendezők, dos. síerek kaphatók JcBA-papirüzletben, Ahogy a humorista látja Nyersanyaghiány az irodalom tükrében IL Közellátási gondok egykor, egytálétel a „Családi kör“-ben és helyszíni tudósítás Ferenc Császár vacsorájáról. A közellátási miniszter úr nemrégé#.- őszinte szavakkal tárta fel a gabonába» mutatkozó hiányokat. Hegy van hiány, azt már Arany János elárulta, amikor' a „Kendorosi csárdában“ nyiltan ki­mondta: Hiba van a kréta körül. És talán a miniszter úrnak valamelyik elődjétől származik ez a hasonló beszá­moló: Ritka búza, ritka árpa. ritka rozs. .­Hegy régen is lehetett ellenőrzés a be­szolgáltatás márvére, egyetlen sorból kö­vetkeztetjük: . , Amerre én járok, még a fák is sírnak. Talán egy szép téli sonkára érthette Csokonai: Földiekkel játszó régi tünemény. És vájjon mire vonatkozhatott a ,,Meí rengőhöz“ intézett kérdés: ' ; Hová merült el szép szemed világa? Az egész adag nem a mi birtokunk. Hol van az a világ, amikor még aktuális volt a nóta. hogyaszongya: Kerek ez a zsemlye. Nem fér a zs-bembe. És hol van Edvi I!lés Pál ,,Eldorádója“ a hét bő esztendő korából: Ott a házak kerítése Kolbászokból van készítve, A házfedél van laskából. Ajtó, kapu mézesbábból: Szerteszéjjel a fűzfákon Lóg a perec minden ágon. S ha kézbe vessz egy falevelet. Mindenik egy sonkaszelet. v Bor foly a vizek árkában, Bívalvtej áll a tócsában. Melybe, mihelyt a szél mozdul. A fákról puha zsemlye hull. Tókban, vizekben a halak Parthoz jönnek s megállanak. Hegy megfoghasd kedved szerint: Tyúk. galamb sülten röpdös kint Mezőn is sült nyúl szaladgál S jó pecsenyével kínál. Kövér disznók utcán fámák Szalonnájukkal kínálnak, Kés van dugva a hátukba, S úgy hordozzák a házakba, S mely asszony már tett egy metszési. Vissza dugja megint a kést. Vagy Vajda Péter szatírájából. Van-e jobb kolbász Mint Szegeden s van-e jobbízű A miskolci kenyérnél És szalonnánál. Mely makkbul lett a Bakonyban? Már Petőfi más húrokat penget az „Oka- totátia“-ban: Az pedig, ki bolond fővel Erre szánná el magát, Csináltasson egy szép szekrényt S zárja bele a fogát. Minthogy ezen mesterségnél Fölösleges itt a fog Legfeljebb csak nyelni fog. Az ola.josmag'vak termelése kötelező ! Napraforgóra, kendermagra, olajlenmagra, szójababra termelési szerződéi kötése céliából keresse fel a IWÉi MmMi Szövetkezetei a ,,FUTUR V föbizomiriyotát TiUfon 30 88 Bessenyei tér 15. A budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal Sikórgyárának „A F O N Y A“ likőrkulönle- geesőge uj csomagolásban kapható mindenütt! A gvár: Debreceni-u. 2. Telefon : 24-90. fliinSth JÓZS6Í url ^ sgyanruha szállá. LUTHER HÁZ. — SZÖVETRAKTÁR. — TELEFON; 28 99. A Trianoni határon innen is túlnan is megházasodott Azt hitte, hogy az egyik országban kötött házasság érvénytelen a másikban

Next

/
Oldalképek
Tartalom