Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-01 / 25. szám
f. Lr < oldal. (Triases 23.) 1943 ishraár 1. B flMBSHBMHMMttBNMSSMKiSfcbHeteit a mét... Az egész magyar társadalom lesújtó ítéletet kér az árdrágítók ellen Az árdrágítók ellen szigorú intézkedéseket hoztak eddig is. A belső front szilárdságának egyik fontos feltétele, hogy a közszükségleti cikkek ára ne szökjön magasra s minden dolgozó magyar beszerezhesse a maga és családja életének fentartásához nélkülözhetetlen fogyasztási cikkeket. A kormányzat éppen ezért nagyon helyesen már esztendőkkel ezelőtt rögztette bizonyos árucikkek árát s azóta is gondosan ügyel arra, hogy a gazdasági egyensúly fel ne boruljon. — Hiába volt azonban a kormányzat gondoskodása, a kapzsiság, a mohó gazda- godási vágy és a lelkiismeretlenség meg. teremetette a fekete piacot. Mérgesgomba módjára szaporodtak az árdrágítók. Először szép szóval figyelmeztetett mindenkit a kormányzat arra, hogy az árdrágtás a mai időkben egyenlő bűn a hazaárulással, aztán egyre súlyosabban sújtottak le bíróságaink az árdrágítókra, de a jelek szerint ez sem hozta meg a kívánt eredményt. A Szegedi ítélőtábla évnyitó ülésén Falkay Gyula dr, ítélőtáblái elnök foglalkozott az árdrágítás kérdésével. Megállapította hogy az árdrágító bűncselekmények száma az utóbb) időben már annyira elszaporodott, hogy azzal a kormány is kénytelen volt foglalkozni Még az elmúlt esztendőben történt, hogy a felső bíróságok elnökeinek és az ügyészségek vezetőinek bevonásával az igazságügyi minisztériumban értekezle- | tét tartottak. A megbeszélésen azokat a lehetőségeket vitaták meg, melyek által az árdrágíó bűncselekmények legmegfelelőbben megtorolhatók lennének, illetve továbbterjedésük megakadályozható lenne. A szegedi ítélőtábla kijelentése szerint az igazságügyi minisztériumban lefolyt értekezleten az a nézet alakult ki, hogy a 0 bíróságok alkalmazzák fokozottabb mértékben a vagyoni elégtétel megfizetésére való kötelezést, kirívó esetekben pedig a teljes vagyonelkobzást, A magyar társadalom, a mindennapi kenyeret verejtékes munkával megszerző dolgozók hatalmas tábora egy emberként kéri az iletékes kormányhatóságokat, hogy valósítsák meg ezt az elgondolást. Ne késlekedjünk! Minden percért kár és minden halasztás újabb lehetőséget ad az árdrágítók számára a nemzet elleni bűncselekmények folytatására. Vegyék elő a legszigorúbb rendszabá- lyokat. Az igazságügyi minisztériumban megtartott megbeszélésen megállapították, hogy tételes törvénycikk ad jogot az árdrágítók vagyonának elkobzására. Feltétlenül alkalmazni kell ezt a rém szabályt. Betelt a mérték. A nemzet nem tűrheti tovább, hogy míg legjobbjai vérüket és életüket is ieláldozzák a hazáért, a boldogabb magyar jövendőért, addig itthon akárki is vámszedőja legyen a magyarság élethalálharcának. Aki eddig nem értette meg, hogy ellenségeinket támogatja és a rettentő orosz télben érette is harcoló honvédet támadja aljasul hátba az árdrágöítással, azzal szemben nincs helye a kíméletnek, az rászolgál arra, hogy vagyona elkobzásával bűnhődjék a nemzet ellen elkövetett súlyos vétkéért. Tagadja tettél a csecsemő- gyilkos anya Mi törtéül a Lőcse utcában ? Lapunk szombati számában megírtuk, hogy csecsemőgyilkosság történt Nyíregyházán. A Lőcse-utca 16. számú házban, ahol Juhász Erzsébet szués u'án néhány perccel megölte kis gyermekét. Szombaton reggel jelentették a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy a Lőcse-utca 16. sz. ház egyik lakásában bűncselekmény történt. Egy leány-anya, valószínűleg szégyenében megölte újszülött csecsemőjét. A feljelentésre megindult nyomozás rövid idő alatt tisztázta a gyermekgyilkosság rejtélyét. Juhász Erzsébet nyíregyházi Lakos, néhány héttel ezelőtt egy szobát bérelt a Lőcse-utca 16. szám alatt, A háziak látták, hogy Juhász Erzsébet gyermeket vár azért készséggel kiadtak neki egy szobát. Szombaton reggel a háziak hangos jajgatásra ébredtek, besiettek a Juhász Erzsébet szobájába és amikor látták, hogy nagy fájdalmai vannak, azt ajánMély részvét mellett temettek el Hertky Istvánnét Szombaton dé’után az Északi temet* haranglába alatt a fehér téli tájba színe sedő gyönyörű virágok és koszorúk kő zött fekete érckoporsót ravataloztak fel A Szociális Missziótársulat volt elnöknŐ jét, a memesszívű, jóságos édesanyát fa hitvest, a fenköltle’kű magyar nagyas» szonyt, dr. Horthy István kir. közjegyei feleségét temették el mély részvét mel lett, A temetésen megjelent a f gyos téli délutánon is Nyíregyháza katonai és pol gári társada'mának képviselete: vitéz Vattay Antal vezérőrnagy, vitéz Buda házy Mihály ezredes és a tisztikar szA mos tagja, dr. Borbély Sándorné, az alispán felesége, Fráter Szabolcs árvaszéMi elnök, Szesztay András dr, vármegyei lő ügyész, Holényi Sándor dr. kir. törvény- széki elnök, Sarvay Elek dr. országgyűlési képvise’ő, a vármegyei, városi tiszti kar számos tagja, dr. Kovásh Dénes kir. közjegyző, Schober Károly, a Nemzeti Bank igazgatója, Szoller Aladár, Maurer Károly ny. igazgatók, Imre Jáno-a ny. ig. főmérnök és a hatóságok, egyesületek, intézmények képviselői közöl számosán. A temetési szertartást Káplár Ágoston r. kát. ’elkész végezte. A sz-rtartás után őrök nyugvóhelyére kísérték az elhunyt nagyasszonyt, akit annyian szerettek » akinek jósága, szelíd kedvessége « síron túl is él A temetésen megjelentek mély nészvé tűket tolmácsolták Horthy István dr, körjegyzőnek és családjának. Orgazdaságért bártmbóiapi fogház Éva Péter nyirbogáti lakos orgazda sággal vádolva került a vádlottak padjára. A kir. ügyészség vádja szerint egy fiatalkorú tolvajtól lopott dohányt vásárolt. A nyomozás megállapítása szerint Márfi Endre nyirbogáti gazdaságából vitték el a dohányt és adták el Éva Péternek. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy nem volt tudó mása arról, hogy a dohány lopá ból származik, azonban a tanúvallomások bizo nyitották, hogy Éva Péter orgazda volt A nyíregyházi törvényszék a vádlottat jogerősen három hónapi fogházra ítélte. — Orosz fogságba jutott honvédek diplomáciai úton való kutatása a háború alatt nem lehetséges, Budapestről jelen tik: Előfordult esetekből kifolyólag, hogy orosz fogságba került magyar katonák sorsáról való felvilágosítás céljából egyesek a stockholmi magyar követségünkhöz fordultak, illetékes katonai helyről közük a magyar közönséggel, hogy ez az eljárás téves és eredményre nem vezethet. Az orosz hadifogságba esett magyar katonák diplomáciai úton való kutatása a háború tartama alatt nem lehetséges. (MTI.) A cipőigénylők közül elsősorban a hadbavonaltak hozzátartozóit elégítik ki Nyíregyházán A városi közellátási hivatalnak nagy gondot okoz a havonként rendelkezésre álló kész, rendelésre készítendő cipők, a talpalásra szükséges talp megfelelő szétosztása a mindig sok száz és ezerszámra jelentkező igénylők között. A rendszer, amely szerint a cipő- igénylőket kielégítik, az, hogy mindenekelőtt azok kapnak cipőre, illetve talpra utalványt, akik valamelyik had- bavonult hozzátartozói. Amikor ezeket az igénylőket kielégítették, a megmaradt készletből a továbbiak során azokat juttatják utavlányhoz, akik orvosi bizonytványt csatoltak annak igazolására, hogy lábuk beteg és okvetlen mértékre készült cipőt kell viselniök. Ha ezeket is kielégílették, a következő kategória a mezőgazdasági munkások kategóriája. Ezeknek csizma kell, amihez több bőrre van szükség. Amikor a mező- gazdasági igénylőket is kielégítették, a közalkalmazottakra kerül a sor, azokra, akik nehéz gyaloglással járó munkát végeznek, mint pl. a postások, vasutasok s akiknek igényjogosultságát a hivatalfőnök igazolja. Ha ezeket az igénylőket ki légifet ték, akkor kerül sor az ,,egyéb” í igáénylőkre, akik számára már nem ma- . rád nagyobb anyag. Az igénylőlapokat | csoportosítják aszerint, hogy egyáltalán még nem kapott, egyszer kapott kétszer vagy többszőr kapott utalványt. — Külön csoportban van a készcipőt, a mérték utáni cipőt, a talpalást kérők igénylése. Az egyes csomókból a szerencsére bízva kihúznak annyi Lapot, ahánynak utalványt adhatnak. Lehel valaki olyan szerencsés, hogy egyszer kész cipőt igényel, másszor mérték utánit, harmadszor talpalást és két vagy három esetben is kihúzzák fgy az igénylést. A közellátási hivatal jobb megoldást nem tud a rendelkezésre álló anyag szétosztására. A kategóriák sorrendjének betartását rend eletek írják elő. Aki jobb megoldási módot eszelne ki szívesen helyt adunk véleményének. Az bizonyos, hogy közellátást vezetni — nem lakodalom. De több ízben is igényelni és egyszer sem kapni, ez sem túlságosan nagy öröm. HOIIT Y LILLI a kitűnő fiatal fővárosi énekesnő minden este 7 órától a Gyureskó Étteremben ÉNEKEL. ks Ilié szappan gondji ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradékét elhozza Marok CJynla kije'ölt szappanfőzőhöz Kótaji ut 38. (nem utca) ahol azt szappanra cserélik át, Épület lakatos, vasszerkezet,vízvezeték szereíésl- — .....— javítási munkálatokat és autog énhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme Vay Adüm-o. 45 TEL FFON • 28-72 Kiss Gynla lották, hogy telefonálnak a mentőkért. Juhász Erzsébet nem akart kórházba menni, mindenkit kiküldött a szobából, majd amikor megszülte gyermekét, felkelt az ágyból és a szerencsétlen kis csecsemőt kivitte az udvarra és az ott lévő tengericsutka domb alá rejtette. A gyermek akkor már halott volt. A titok azonban nem maradt soká titok. A házőrző kutya kikaparta a kis tetemet, melyet a rendőrség emberei találtak meg az udvar végében. Vitéz dr. Kállóy rendőrfogalmazó intézkedésére Juhász Erzsébetet a mentők kórházba szállították. A kis csecsemő hulláját pedig a hullaház boncolási kamrájába vitték. A boncolás fogja eldönteni, hogy élve vagy halva született Juhász Erzsébet gyermeke? — Kihallgatása sirán Juhász Erzsébet először tagada, hogy neki gyermeke született volna, később beismerte, azonban azt állította, hogy a gyermek halva született és csak szégyenében rejtette el.
