Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-30 / 24. szám

% o t oidit (Tri«»«» 23J 1943 jaamu tb. ORTl LILLI * kitűnő fiatal fővárosi énekesnő minden este 7 órálól & GYURESKO ÉTTEREMBEN enekel brfStífe ; Milyen forrók ételeink ? £gy német belgyogyásx-értekez'eten tör­tént néhány évvel ezelőtt. A délelőtt előadásokkal telt el és mindenki sietve igyekezett az ebédlőbe. Az asztalon már ott páxolgott a csábító leves. Már az egész társaság jóízűen hozzákezdeti a kanalazáshoz, amikor az egyik orvos meglepetésszerűen. megkérdezte egyik szomszédját: ,.Tulapdonképpen hány fo­kosra becsüli levesét, kedves Ko.éga?“ A szokatlan kérdésre mindenki fel­ügyelt és nyomban megindult a találga­tás; „27 fok“ — „35 fok“ — .,48 fok“. A legpesszimistább: „55 fok“, lehetet­len —■ kiáltanak fel a többiek kórusban. Azonban mégsem volt lehetetlen, hanem még mindig túl kevés. Az egyik orvos nyomban előhúzta hőmérőjét és megfér­te a leves hőfokát. Bár már egy idő el­telt az ebéd megkezdése óta, még min­dig 66 fok volt! Egy fiatal orvos Levese elfogyasztása után nyomban felhcj ott egy pohár sört. A hőmérős orvos erre a *ör hőfokát ia megmérte: t(9 fok!“ Tehát a mintegy 70 fokos leves után tüstént 9 fok következett. Nem kevesebb, mint 60 fok hőzuhanás. Eszerint még a táplálko­zás szakembereinek, a belgyógyászoknak sem volt fogalmuk arról, hogy milyen hő­mérsékletűek szokásos ételeink holott mindnyájan tisztába voltunk azzal, hogy a túl forró étel és a gyors hörsékletvál- tozás nem lehet egészséges. A kérdést felvető belgyógyász, d". Feh- der, időközben kimerítő vizsgálatokban foglalkozott ételeink hőmérsékletével és kutatásainak eredményét az orvostársa­dalom 9 közönség okulására egy népszeiü orvosi szaklapban most tette közzé. Hetven fokos ételeket fogyasztunk. Gyomrunkat mindnyájan érzéketlenre forrázzuk! —• Ezt a megdöbbentő felele­tet adja Rehder doktor arra kérdésre, h >gy miképpen tudunk ily fonó ételeket fogyasztani. Az egyéves gyermek még makacsul vonakodik 40 fokosnál mele­gebb és 30 fokosnál hidegebb ételt ma­gához venni, nyilvánvaló tehát, hogy ez a hőfokhatár lenne a legtermészetesebb. A hidegebb és melegebb hőmérséklethez csak lassan szokik hozzá az ember, még­pedig először a hidegebbhez. Ez a hely­zet a háziállatoknál is. ,A fiatal kutya- j kölyök téli napokon ugyanazzal az élve- f zettel nyalja a hideg havat, mint a mi : nebulóink kánikula idején a fagylaltot“, : állapítja meg Rehder doktor és hozzáfűzi, l hogy a hideg hőfokú ételekhez hozzá- [ szokás végeredményben t rmészetes szűk- í »égszerűség, ami már abból is világosan következik, hogy hidegebb égöv alatt j melegvérű állatok különben meg sem él- r hetnének. 1 doktor — és ennek a káros megszokás­nak folyamata még tovább tart. Ételeink mindig magasabb hőfokon ízl nek a leg­jobban. Végül már a 70 fokos ételektől sem riadunk vissza és a legtermészete­sebb hőfokot, a 40 fokot már éppenség­gel „jéghidegnek" érezzük. Hogy ez mi­lyen visszás helyzet, misem mutatja job­ban, mint Hogy a 45 fokos fürdővíz t már kibírhatatlan forrónak tartjuk, pedig az igazán semmi ahhoz a f rrósághoz, melyet ételeinkkel gyomrunknak és szájunkkal a test külső felületénél sokkal érzéke­nyebb finom nyálkahártyáira erőltetünk. Annak szemléltetésére, hogy gyakran mit kell a gyomornak elviselnie, elég csak egy közönséges vendéglői é kezesre rámutatni. Mondjuk kezdődik egy pohár étvágygerjesztő sörrel: 7 fok. Nyomban utána következik a 70 foko s'eves. —■ Megint egy korty sör; ismét 7 fok. U ám a főzelék szintén legalább 70 fokos hő- ( mérsékleten. Végül esetleg még fagyialat és kilenc fok között ingadozó hőfokkal, ráadásul pedig egy csésze forró fekete­kávé vagy tea, melynek hőmérséklete 60 és 90 fok között váltakoz'k. Ehh z járul még, hogy magánháztartás­ban, ahol az étel útja a konyhától az ebédlőig sokkal rövidebb, az ételek Újból korlátozni akarják a vendéglátóiparban foglalkoztatott nők számát betöltött nőket szabad csak Különösen a gyomorbetegek taxióz- : kódjának a forró ételektől. Ezzel szemben a meleg ételhez való hozászokás egyedüli oka a sietség, meg­gondolatlanság, vagy falánkság és ennek megfelelőied a megszokás üt. me is sok­kal lassúbb. 16 éves korára azonban az ember gyomrát már így is alaposan ér­zéketlenre forrázta, —■ mondja Rheder Kútfúrást, vízvezetéket és lakatosmnnkát megbízhatóim jutányGun készít Radoszta Béla "" “*1 Te ef» 22-97. SÍ. Az ipar ügyi miniszter rendeletterveze­tet készített a vendéglátóiparban foglal­koztatott nők számának újabb korlá*ozá­sáról. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy általában a köz- erkölcsiség és a szociális védelem szempontjából a vendéklőkben, ká- véházakban és mulatóhelyeken al­kalmazott női kiszolgáló személyzet számát és munkaviszonyát szabá­lyozó rendeletek nem kielégítők. ; Az iparügyi miniszter a rendelet'erve- ; zetet meg akarja ismertetni az érdekel- l tek szélesebb rétegeivel. Ezért hzzászá- i lás illetve ismertetés vége:t megküldte j a kereskedelmi és iparkamaráknak. A : rendelctervezet kimondja, hogy vendég- lekben, kávéházakban, kávémérésekben, tejivócsarnokokban a vendégek kiszolgá­lására és a fe’.írcnői teendők végzésé, e 24-ik él tévőket még be nem töltött nő- j két a k lmazni ti’.oa. Korcsmákban a ven- j dégek kiszolgálására legfeljebb 40-ik életévüket alkalmazni. Vendéglőkben, kéjvébázakban, kávé­mérésekben, tejivó—csarnokokban és korcsmákban nőket csak múlhatatlanul szükséges esetekben lehet alkalmazni, vagyis olyan esetekben, amikor ezekre a munkahelyekre férfimurikaerő elegen* dő számban nem jelentkezik. Az iparhatóság ez illetékes rendőr­hatóság meghallgatásával megszab­hatja az egyes vcndég'átó üzemek­ben foglalkoztatható nők számát. A vendéglős, kávés, 'kávémérő. tej­csarnokot fenntartó tulajdonos és komcs­in áros szigorúan köteles ügyelni arra, hegy női személyzete a férfi vendéggel szemben közarkölcs szempontjából kifo- gáota’an magaviseletét tanúsítson. Azt a vendéglátó ipari üzemtuiajdonosí, aki az erre vonatkozó szigorú fe’ügyeletet nem teljesíti, már az első alkalommal őt évre terjedhető hatállyal el kell tiltani attól hogy üzletében nők<-t alkalm?zzon. Visszaeső esetekre a rendeleVervezít az ipareng-dély elvonását is szükségesnek tartja. Kenyér , yenyérváStófegy, ctűtor «■ petróleum elszámoló tap kaphstí Orois Károly nyon^ilxtnib» Nyíregyháza, Béresényi-ctca 3. u • rendszerint még forróbbak. KülönÖskép­Í pen sokszor éppen a gy morbeteg A z k akik azt gondo ják, hogy a fórrá tan, levő azaz 75—85 fokos italokkal szolgálják legjobban egészségük ügyet. Nos, ame­rikai ízű sportteljesítménynek lehet ez , kiváló, annyi azonban bizonyos, hogy ha : másnak nem, éppen a. gyomorbetegeknek j kellene gondosan tartózkodtok a túlfor- j ró ételektől. f 5 Annak magyarázatára, hogy miért egész- jj ségt len a civilzált világ mai táplálko- ; zásmódja, nem kell sok szót vesztegetni. ( Elág csak arra utalni hogy a 62 foknál j j nagyobb meleg szükségszerüleg ége'ö, fo- ■ j lyadék alakjában forrázó hatást vált ki. j i Azon a tényen, hogy szájunk és gyom- j ! runk nyálkahártyáját ételeinkkel megper- j 1 zseljük és leforrázzuk az, hogy rnegszo- j I kásfoól eredő érzéketlenségünk miatt er- j j ről már nem veszünk tudomást. — Ha. j gyomrunkba láthatnánk, a leforrázás nyo- | i mait szemmel is észrevehetnénk. A kő- j , vetkezményeket azonban, melyek étvágy­talanság rosszullét és hányás alakjában szoktak jelentkezni, így is gyakran érez- zük. Ezenkívül természetesen komolyabb köve kezmények is fel éphe'nek és ép n a fiatalkor gvemorbeteg égéinek n&gy- 5 részét a 62 fokosnál melegebb ételekre | lehet visszavezetni. I Nyíregyház« m, vár es adóhivatalától \ dó: 17- 1943. Hirdetmény az 1943 évben elnyerhető ház­adókedvezmények tárgyában. Közhírre teszem, hogy az 1943, évben a 139^00- 1940, F M. számú rendelet alapján sdóked* ve2tnémben részesülnek azok a háztulajdonosok, akik bérházukat lehetőleg többgyermekes csaladok­nak ad ak bérbe, ha ezt az elha­tározásukat a nyíregyházi m kis*, adóhivatalnál legkésőbb 1943 évi január hó 31-ig előzetesen nyíl- vaniariásba vétetik, E/eknek a háztulajdonosoknak a javára a ki­vetett hazadéból mii den egyes, lakás után külön kü ön kiszrnioi« va egy egy gyermek után 5—9 százalékot kell mindaddig törölni, míg a kedvezmény feltételei íenn- állanak. A kedvezményre való igény be­jelentését ir8sban kell megtenni és ahkoz C'atolni kell a fobérlők névjegyzékét, valamint a tőberlők nyilatkozatát arról, hogy a lakás­ban hary 18 évesnél nem idősebb gyermek van és hogy ezek mikor (év hó és nap) születtek. Ugyancsak adókedvezményben részesülnek azok a há?birtoko<-ok akiknek a bérházában lakó csalá­dok gyermekeinek száma az ott lakók összes lelekszámának lega­lább felét teszik ki, ha a kedvez- tnenvre vonatkozó igényűt*et leg- kés bb 1943 évi január 31 ig a városi adóhivatalnak Írásban be­bejelentik A bejelentévshez csatol­ni kell : s) a föbérlők névjegyzékét, b) lakásonkiní azoknak a név- syrát, akik állandóan a lakásban laknak, c) a főbérlő nyilatkozatát, hogy a lakásban hány 18 evesnél nem jdősebb gvermek van és ezek mi­kor (év, ho és nap) születtek A kedvezmény mérve: has gyermekek száma az összes lélek* számnak legalább 50 százalékát teszi ki, a házadónak és játékai­nak 5 százaléka, ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak le­galább 60 százalékát teszi ki, a házadénak és járulékainak 6 szá­zaléka, — ha a gyermekek száma az összes lélekszáranak a 70 szá­zalékát is meghaladja, a házadó­nak és járulékainak 10 százaléka. Mindkét kedvezménynél gyer­mekek alatt a/okat a házban lakd gNeunekeket kell érteni, akik 1 1943. évi január hó 1-én életük 18. évét még nem töltöttek be. Berháznak c*ak ol\an épületet lehet tekinteni, amelyben a lakás céliára szolgáló helyiségeknek több mint a fele bérbeadás utján van haszno-itva. Az a háztulajdonos, aki a ked­vezménye való igényét 1943 évii január hó 31 iö irashan a szüksé­ges mel éketekkel elő nem tér* jesz’i. 1^43 é\ ben adókedvezmény­ben nem részesMn-tő. Nyíregyháza, 1943 ián. 5 Rajtik, laMcanofe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom