Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-19 / 14. szám
■*, »Idái, 2Asaic-3! mmiAP Nyíregyháza fejlődése Irta s Pisszer János LEFHOVITS Akkoriban 1903-at írtunk. Épült a ßamassa-templom. Nyíregyháza akkori egyetlen hetilapjának hasábjain hosszú vezetőcikkben foglalkoztam: „Nyiregykáza városrendezése“ kérdésével/ Megvallom, még jóslás is volt abban a vezércikkben. Ez a cikk nagyon tetszett a Yáro9\ezetőknek. Májerszky Béla polgármester, Bogár Lajos főjegyző, Bállá Jenő pü. tanácsnok, a későbbi polgármester nagyon megszívlelték a cikket, amelynek nyomán a képviselőtestület elhatározta a város térképének pontos felméréssel elkészítését, a szabályozás tervének és az építési szabályrendeletnek megalkotását. Szép idők nemes elhatározások, sokat ígérő remények voltak. Szép idők, nemes elhatározások, sokat ígérő remények voltak. Most, immár négy évtized múltán, érdemes visszatekinteni a múltra és terepszemlét tartani miként váltak be a jóslatok és a remények. A „Városháztéren", szentélyével a tóm. kát. parochiának fordulva á.loít a régi rom. kát. templom, az új pedig mai ielyén épült. A téren emeletes épület volt a városháza, a parochia, a „Korona-szálló" és a törvényszék, meg a balról mellette álló magánház. No meg, emeletes volt a ,,Hirschler-sarok‘‘ vályogháza is a mai Ungár-ház helyén. A Zrínyi Ilona-utcán, csak a pa- parochia-sarok három szobája volt emeletes, végig minden ház földszintes. A vasúti hídon, a mai tanítóképzőin .ézeti volt egyedül emeletes, A mai Vay Ádám fvolt Pazonyi] úton a Király-féle és a régi „Európa-szálló“ volt emele.es. A Megyeház-téren a megyeházán kívül a Korányi-féle és a Takarékpénztári régi, a Hi.eibank és a Józsa-ház voltak emeletesek. A Búza-téren a Pintér-féle ház. A Debreceni-utcán a Hibján-ház, szemben * polgári leányiskola és az ág. ev. elemi iskola, míg a Kálla-utcán két ház a gimnázium és a kórházi épületek, továbbá a laktanyaépületek jelentették az emeletes hazakat. Az „Érkertek" és a ,,Bujtos“ még be- építtellenek akkoriban vág.ák ki a buj- ássi erdőt. A város térképi alakja, az észak-déli és ennek tengelyével északnyugat felé elhajolt , nyolcas szám‘‘-alak volt. Tele földszintes, sokrészt nádas házzal. Peri- lírikus, ,,külterjes" épí'ésnek és fejlődésnek nyoma se mutatkozott. Olyan volt a város aminőt városépítő, városfejlesztő, várospoliúkai szempontból szebben, jobban, megmunkálhatób- ban el sem lehetett volna képzelni. — Ment volt ez a város minden olyan hibától, amelyet várospolitikai szemszögből felhozni lehetett volna. Amolyan: ^szűz terület volt, ahol a városrendező és f-jlesztő szabadon kifejthette legszebb gondolatainak megvalósítását, lerakhatta a jól megépített város minden szükséges fundamentumát. Az akkor még kis területen megépülhetett volna a csatornázás a vízvezeték, a járda-, az útburkolat, emeletes, sőt többemeletes házak létesülhettek volna, a közművek költségeinek kis hányada terhelté Yolna az egyéneket, a közületet. És megindult a városfejlődés. A jóslat, hogy az ,,Érkertek" és a ^Buj:os akkor még , vizenyős" területei beépülnek az évek során, bizony: beteljesedett. Hiába is korholták ,.egyesek" a ,,jóst'\ A városépítés nem „intenzíve" nem belterjesen, hanem —- sajnos, — erősen külterjesen, „extenzíve" fejlődött. Ahe- íyet hogy a városmag megizmosodását Irányították volna, engedték a perifériák beépítését, a város ellaposltását, terjen- gősség szétterpesztését. Pedig meglátta bzí a varos vezetősége. Az értékemelkedési illetéknek, (bettermen1) intézményes megalkotása úgy az egész városra, mint annak egyes résziere, tervben volt, ta- nácskozás tárgya volt. Megbukott. Meglátszik ez a mai városképen is. A Kossuth-téren az elmúlt négy évtized, az Ungár-házat produkálta, míg a Rákóczi-út és a Vay Ádám-utca sarkán a Takarékpalotát. Egyébként a város legbelsőbb belseje sivár képét adja a négy évtizedes alkotáshiánynak. Már a róm, kath. kántoriak helyén épült bérpalota inkább a Bethlen-utca fejlődésére mulat. A Zrínyi Ilona-utcán a kát. parochia emeletráépítése és a Hitelbank kétemeletes háza az egyedüli „feplődéstmuta- tók". Még egynéhány egy-két és három- emeletes építmény mutat némi intenzív fejlődést és ezzel azután vége is a városmag fejlődésének. Ezzel ellentétben: beépült az ,,Érkert“, a „Búj tos“ a .»régi vásártér", az „Eletó- tulep", a „vuiasor“ és a vámontúli részeknek eléggé nagy területe. „Borbánya" beépült nagyrészt nyíregyházi lakosok tulajdonában úgy, hogy máris vágyik Nyíregyházába olvadni. Ha ez megtörténik akkor az extensiv városfejlődés ismét nagy lépést tenne. Hiába minden! Az a négy évtizeddel ezzelőtt kelt remény, hogy ez a város mintája lesz a terjengőssé tett alföldi városokkal szemben a helyes városfejlődésnek, sajnos, semmivé vált. Nyíregyháza is beléhullott abba a hibába, amely most járványszerű, a „Nagy" jelzőre pályázik. Azt hiszi, hogy akkor „Nagy", ha a »területe „nagy“. Azt hiszi, hogy a sok kicsi ház nagy telken, tyúkke reccel, disznóóllal, sáros-, poros-, piszkos u cák- kal csatornázatlan, vízvezetéktelen, vilá- gíttatlan közterületekkel, de a területeknek pocsékolásával teszi a várost „nagy“-gyá. Amit négy évtized mulasztott, sőt elrontott, talán ennek négyszeres idője sem tudja helyrehozni! Pedig meg kell végre látnia a város lakosságának hogy az eddig követett irány, az eddigi elv, hibás és attól eltérZSIGMOHD SfteddUs káftfuto# müémly (Trianon 23.) 1943 január 19, ni, minden körülmények között és minél előbb szükséges. Mert: mit ér a kó- taji nagyszerű kút, ha parlagon hever? Mit ér a Vay Ádám-utcai csatorna és vízvezeték hálózat ha a csövek használatlan elpusztulnak? A város levegőjét rontó trágyaszállítókocsik, az altalajt fertőző pöcegödrök mikor lesznek kiirtva, ha a város külterjes visszafejlődésnek mondható .fejlődése" elé gátat nem állítanak? Hogyan lesz a por leköthető, burkolás nélkül? Éneikül a talajvízszint sem száll alább és a lakások nyirkossága sem szűnik meg. A ..szigetelőlemez” is csak ideig-óráig használ! Egészséges, kényelmes emeleti lakások nem épülnek • széterpeszkedő városban! Ezért tehát minden erőnek össze kell fognia, hogy ez a város valóban „város" legyen és levesse a , falu-város" képét. A centrifugális fejlesztés helyett a centripetálisra áttérni legyen a cél, amelynek érdekében munkálnia a város nagyrahivatott vezetőségének, képviselő- testületének, minden egyesületének és minden egyes lakosának legfőbb város- politikai programmpontja legyen! Hozzuk helyre a négy évtized elhibázott tetteit! Akkor majd de csak akkor szűnik meg Nyíregyháza vicinális jellege! Másként nem! fogyasztó asztalához, vagy félérett álla pótban szedetett, amikor az értékes tulajdonságai még nem fejlődtek ki vagy pedig már éretten szedetett és akkor a íúlérés következtében veszíti el legelő nvösebb tulajdonságait. A fagykonzerválás elkészülte után hűlőtartályok (com tainerek} segítségével szállítják a tároló hűtőházba, ahol kb> —20 fok körüli hő mérséklet mellett igen hosszú ideig eláll. Innen kerül azután szintén tartályok ílelve contaínerek segítségével szállítás* ra a kereskedelemhez. A kereskedőnek is rendelkeznie kell olyan kis tároló apparátussá], mint például a fagylalt tárolására szolgáló szekrény. Magytrtrszágtn Is megkezdik az élelmiszerek fagyasztással ?aló kenzerfálását Az utóbbi években a szakkörök mindtöbbet foglakoznak az élelmiszerek gyorsfagyasztás útján való konzerválással. A mélyfagyasztás konzerválása eljárásnak az alapja *z élelmiszereknek a legrövidebb idő alatt minus 20—30 Celsius hőmérsékletre való fagyasztása. Kezdetben háromféle íagyasztási eljárás alakult ki. A sóoldatbamártás útján elért íagyasztási mód lényege, hogy 0 fokra lehűtött fagyasztott élelmiszert hidegvízzel bepermeteznek, amely által •azon jégkéreg képződik amely a sónak behatolását ezáltal megakadályozza. — Erre a rétegre jött azután a sóoldat. A második a légfagyasztásos eljárás, melynek lényege kÍ3 rakfelületeken a lehűtött levegőnek gyors áramblásával való hűtés 85—90 fok relatív ' nedvesség mellett. A kontakt eljárással való konzerválás lényege az, hogy a fagyasztandó árut minél közelebbi érintkezésbe hozzák a fagyasztó lapokkal és így történik a hőmérséklet átvitele a fagyasztandó áruba. A mélyfagyasztási eljárással Európában, különösképpen Németországban igen nagymennyiségű élelmiszert konzerválnak és az eljárással kapcsolatban egészen különleges iparok alakultak ki. Ezzel a íagyasztási eljárással gyümölcs- neműekből szamócát, cseresznyét kajszi» és őszibarackot, dinnyét, főzelékneműek- böl pedig paradicsomot, karfiolt, spárgát, csemegetengerit, répát, ezenkvül nagy- mennyiségű halat és baromfit készítenek. A főzelék- és gyümölcsféléknek mélyfagyasztás útján való konzerválásánál legfontosabb eredmény az hogy az azokban levő fehérje, szánhidrátok, vitaminok, zamatanyagok megmaradnak. A mélykonzerválással konzervált élelmiszerek aromára, ízre, kinézésre, tápértékre, hosszú tárolás után is a frissen szedett áruval úgyszólván egyenértékű, sőt egyes áruknál mint a gyümölcsöknél a fagykonzerv sokszor a friss áru fölött áll. Szinte érthetetlennek látszik, de mégis így van, mert hiszen a frissen szedett áru a termelőtől több kézen át jut a MALMOK FIGYELMÉBE! Elkészült az uj rendelet alapjan vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében Iadbavoimlt katuák figyelembevétele a sertésvágások eiiedéiyezéséiéi A közellátásügyi miniszter 434,90©— 1942. III. sz. alatt körrendeletét intézeti» a közellátásügyi kormánybiztosokhoz ® hadbavonult katonáknak a isertésvágá- soknál történő figyelembevételéről. A magánfogyasztásra történő sertéaefc vágására vonatközó rendelkezések intézkednek arról, hogy a magánháztartások a hozzájuk tartozó személyek figyelembevételével hány sertést vághatnak le. — Ezzel kapcsolatban jelentések ér« keztek arról, hogy a helyi hatóságok tt levágható sertések számának megállapításánál nem veszik figyelembe azokat as egyébként a háztartáshoz tartozó család* tagokat, akik a megszálló és harcold csapatoknál teljesítenek katonai szolgálatot. Minthogy a fronton küzdő katonák időközben leszerelhetnek, sebeaülteö hazatérhetnek, vagy szabadságra haza>- jöhetnek, de tekintettel arra isl^ h<og^ részükre az élelmiszercsomagok küldése lehetővé tétetett, feltétlenül méltányos, hogy a fronton küzdő katonák részér® itthoni és csomagellátásukhoz szükséget fehérárú és hűsmennyiség biztosi tkas- sék. A körrendelet ezért felhívja a közei- látásügyi kormánybiztosokat, «ürgőoeD utasítsák az alárendelt hatóságokat, hogy a levágható sertések szempontjából e. hadbavonult katonákat feltétlenü vegyék figyelembe. Szlrrákia flggetlei akar maradni Pozsony. (TP) A Gárdista foglalkozik, di*. Pauliny Tóthnak, a cseh állami tanács tagjának nyilatkozatával, amel$ szerint Szlovákia nem képes önálló életre és éppen ezért egy államba» kehi egyesíteni a csehekkel. A lap hangsúlyozza, hogy a szlovák nép önállóságé* nak első négy esztendejében bebizonyította élet- és fejlődésképességét éa ö londoni ígéretekre és az összeesküvők szavára nein hajlandó félredobni államit önállóságát, hogy aztán Benes úr rezesaf orránál fogva. A szlovák nép egyszerűen nem vesz tudomást Benes ár igéjro-J teiről és csalogató ajánlatairól.
