Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-09 / 253. szám

Árdrágitási ítéletek Göncié András csobaji lakos a szénát a megállapított árnál drágábban adta el, két heti fogházat, 300 pengő pénzbünte­tést kapott, arra kötelezték ezenkívül, hogy az ítéletet a községben dobszó út­ján tegyék közhírré, végül a szénáját el­kobozták. Kovács Gyuláné buji lakos a mosó­szappant 3 pengőért árulta. 100 pengőre büntették s elrendelték szappankészle­tének elkobzását. Mátrai Józseíné buji lakos a burgo­nyát drágította, 100 pengő pénzbüntetés­re ítélték. Papp Ferenc, Schwartz Ferenc, Gaj- dics János, Könnyű Lászlóné, Czalán Pál és Búzán Lászlóné a szemestengeri liter­jét 50 fillérért árulták. Fejenként jog­erősen egy hónapi fogházbüntetést kap­tak. Szabó Istvánná, Nagy Károlyné, Cseh Jánosné és Junk Lászlóné rakamazi la­kosok rézgálicot árultak kilograinonkint 3 pengős áron. Fejenként 100 pengő pénz­büntetést kaptak. Erős János demecseri lakos 105 kilo- gramos sertését élősúlyban 1 P 78 fillér helyett 1 P 88 fillérért adta. 100 pengő pénzbüntetést kapott. Hersperger Mihály, Bodnár György, Vájner Mihály és Verbecsuk László ven- csellői lakosok a burgonyát drágították, Fejenkint 100 pengő pénzbüntetést kap­tak 9 burgonyájukat elkobozták, Laczkó János, Hajdú Mihály, Pásztor Miklós és Tamás Tivadar timari lakosok a burgonyát drágábban árulták. Fejen­ként 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. Délkeleteurópai szeminárium alapítása Bécsben Bécs Délkelet-Európa államainak életé­ben 1918 -ig nemcsak szellemi és kulturá­lis, hanem gazdasági szempontból is nagyfontosságú központ szerepét töltöt­te be. A világháborút követő időkben ugyannyira visszafejlődött, hogy belátha­tó időn belül nem is lehetett a régi kap­csolatok helyreállítására számtani. 1938- ban azonban Bécs a Birodalom második legnagyobb városa szerepét kezdte be­tölteni és a német kultúra Kimagasló reprezentánsa lett, A város, mint Dél­kelet-Európa kapujának gazdasági jelen­tősége egyre számottevőbb lesz. Kultu­rális és szellemi téren is megindult az erők kicserélődése. Bécs szellemi és kul­turális élete Délkelet-Európa államainak életére termékenyítő hatást gyakorol, másrészt a város vonzó ereje ismét újabb és újabb tehetségeket csalogat a Biroda­lomba, Az eddigi kapcsolatok megszilárdítá­sára Délkelet-Európai Társaság és a Müncheni Akadémia Egyesült erővel megteremtette a Délkelet-Európai Sze­minárium alapját. Az új alapítvány nem­csak az ifjúság érdekeire, hanem az idő­sebbe generáció kívánságának t< Ízesíté­sére is gondol. A szeminárium Délkelet az itteni nemzetek és kultúra, gazdasági élet^ népi szokások és nyelvek megis­mertetéséről fog gondoskodni. A DélkeletlEurópai Szeminárium mun­kája két szempontból csoportosul: egyik a külföldiek, a másik a belföldiek érde­keit szolgálja. Délkelet-Európa nemzetei oek Németországban élő tagjai esti elő­adássorozatokon ismerkedhetnek meg a német népi élet alapgondolatával, más­részt bőséges alkalmuk nyílik a .lémet ■yelv elsajátítására. A másik szakosz­tály auvkájába* 14 évtél kezdve részt­vehetnek a német hallgatók, akik pgyan- csak előadások keretében bepillan­tást nyerhetnek Délkelet-Európa népisé- gének. kultúrájának és gazdasági életé­A múlt eszendőben megalakult HTVE. a folyó vívó évadban november hó 16. napján kezdi meg működését a Damja­nich János gyalogsági laktanyában lévő a közelmúltban elkészült modern öltöző- és fürdőhelyiségekkel rendelkező vívó­termében. A vívóedzések mindhárom fegyvernem­ben (kard, tőr, párbajtőr) oklevéllel ren­delkező vívómester irányításával, heti három alkalommal, hétfőn, szerdám, pén­Farkas Mihály 25 éves cigány, máté­szalkai lakos a zsebtolvajlásra adta ma­gát. Nem veit pénze. gyalog ment Mátészalkáról Dombrádra, a vásárra. Ott előbb Gázi Ferenc tisza- kanyári lakos zsebéből iopta ki a pén­zes erszényt, amelyben 78 pengő volt. — Ezzel azonban nem elégedett meg, ha­nem mindjárt az első zsákmány után újabbat keresett és Ősz Antal gégényi lakos erszényét lopta el 190 pengővel. Itt azonban már rajtakapák. Ősz megkapta a tolvaj cigány kezét, három hatalmas ütést mért arcátlan ar­cára, majd a segítségére sietőkkel lefü­lelte Farkast és visszavette tőle a lo­pott erszényt. Odajöttek a csendőrök is, megmotozták Farkas Mihályt és A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelen­ti Budapestről: A hajózható folyóktól tá­volabb élő közönség körében csak keve­sen tudják, hogy Magyarországon a Ma­gyar Folyam- és Tengerhajózási Rt-n és a német vezetés alatt álló, de erősen magyar vonatkozású Dunagőzhajózásin kívül még más számottevő magyar vál- lalkozásik is járatnak hajókat folyóinkon. Pedig a naf s vállalatok mellett mindig voltak kisebb hajózási vállalkozók is, akik bizonyos mértékig részt vettek a vizi áruszállításban. Persze szerepük nek rejtelmeibe. Tanfolyamokon szlovák, bolgár és román nyelvet tanítanak. Az előadássorozatokat a nyelvkurzusoktól elválasztva is lehet látogatni. teken, 17 h-tól kezdődően lesznek, A kezdő-, haladó-versenyvívók és hölgyvívók külön csoportokban nyernek szakszerű oktatást. A Vívó Egyletbe való belépés és az edzéseken való részvétel feltételei meg­tudhatók a fenti helyen és időpontban, vagy 2108 telefonszám alatt Huszár László szds., illetőleg Varjassy Károly fő­hadnagy útján. 2x megtalálták nála Gázi Ferenc erszé­nyét is a 78 pengővel. A zsebtolvajt bekísérték. Farkas Mihály ügye most került a nyíregyházi törvény­szék elé, A zsebtolvaj a vádlottak pad­ján eleinte tagadni próbált, de tanuk és a bűnjelek mindent bizonyítottak Dr. Szoboszlay Papp Imre kir. ügyész szi­gorú ítéletet kért. Dr. Aradványi Endre kir. törvényszéki bíró Farkas Mihályt 8 hónapi börtönre ítélte. ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a zsebtolvajok a nemzet para­zitái, akiket a legelső alkalommal is példás szigorral meg kell büntetni. Az ítéletben a kir. ügyész és a vádlott megnyugod­tak és így jogerőssé vált. nem volt kimagasló, tőkeerejük sem volt akkora, hogy nagyobb jelentőségre te­gyenek szert. E kisebb hajózási vállal­kozások száma az utóbbi időben, mióta a Délvidék visszakerült, lényegesen meg­szaporodott. Ez a körülmény adta a gondolatot, hogy a sok kis vállalkozónak tömörülnie kellene, ami a rendelkezé­sükre álló tőkeerőnek és technikai esz­közöknek sokkal kedvezőbb kihasználá­sára vezetne. A terv csakhamar valóra is vált, nemrégiben megalakult a Beha­józási Munkaközösség, amelynek az em­lített kis vállalatok a tagjai. Az érdekelt vállalatok nevében ezentúl a Munkakö­zösség fogja a fuvart vállalni és soros tagjának kiutalni. A közösségbe tömörült vállalatok mintegy 57.000 tonna hajótérrel rendel­keznek és hajóikon, valamint egyéb vál­lalatikban (pl. kotróüzemeikben) kb. 1500 ember foglalkoztatnak. Mint isme­retes, mi igen nagy a kereslet a hajótér iránt, a közösség prosperitása tehát biz­tosítva van, nemkülönben fejlődése is. Ami egyébként a fejlődést illeti, erre a háború után még fokozott mértékben Le^ hét majd számítani, minthogy a jelek szerint a Magyarországon keresztülveze­tő vizi útra az eddiginél sokkal jelentő­sebb szerep vár. Rendőrőrszemet kérnek a Szent István nt végén lakók A Szent István-út vége, ahol a kór­ház környéke van s amely útrésznek kö­zelében postahivatal is működik, igen élénk helye a városnak. A közelben van né hány kocsma is. Esténként élénk járás- kelés, sokszor hangos társaságok za- jongó csoportja veri fel a csendet. — A külső városrész házainak lakói már több ízben szóvátették, hogy a környéken nincs rendőrőrszem. Nem érzik magu­kat biztonságban ezen a helyen, ahol va­lamikor rendőrőrszem állt és vigyázott a békére, a polgárok vagyonára, az iz­gága, lármás átvonulókra. Most a lako­sok újra kérik az illetékeseket, állíttas­sák fel az őrszemet a Szent István-út kórházi környékén, mert itt valóban nél­külözhetetlen a rend őre. Zsidó községeket szerveztek Bulgáriába! A november 3-iki bolgár hivatalos lapban megjelent a zsidókormánybiztos rendelete a bulgáriai zsidó községek szervezéséről. A rendelet szerint minded olyan községben, ahol legalább 50 zsidó família, van megtelepedve, zsidó községet kell alapítani, amelynek elválasztása, vagy felosztása a zsidókormánybiztos be­leegyezésétől függ. A zsidó községeket konzisztóriumok vezetik, amelyek elnök­ből, 4—6 tagból és a zsidókormánybiz­tos képviselőjéből állanak, s ez utóbbi rendelkezéseket foganatosíthat. A bul­gáriai zsidók csupán az illetékes konzisz­tóriumok útján fordulhatnak a zsidóbiz­toshoz. Zsinagógát csupán olyan helységekbeu szabad tartani, amelyekben a zsidók lé- lekszáma legalább másfélszázat tesz ki. Uj zsinagógát nem szabad építeni. Azok a lakások, amelyek a zsidó famíliák ősz szevonásából szabadultak fel, Plovdiv- ban és Vidinben 70 százalékig, Ruszcsuk- ban, Várnában, és Burgasban 6 száza­lékig bulgároknak adandók bérbe. — A többi lakásban a Szófiából kitelepített zsidókat helyezik el. Töltőtoll állandó öröm* Jóbánál nagy választék. — ungária Filmszínház. Nov.. 9*10. Hétfő-kedd. Sajnos nem prolongálható, s így utolsó két nap kerül előa­dásra Harmincadik a küzdelmes és önfeláldozó ta- nitó története Előadások hétköznap : fél 4, fél 6, fél 8 órai kezdettel. Vasárnap éa ünnepnap: 8/i2, */t4, */46, 8/*8 órai kezdettel Elővételi pénztár: d. e. 10— 12-ig. — HURAY Írószer szaküzlet Telefon: 23-18 Uránia Filmszínház. November 9 és 10-én Az évad legnagyobb sikere Harmincadik Távoli tanyákon istenhátamegett fekvő ipartelepeken, sárbafulladt falvakban játszódik le a lenyű­göző dráma, melynek egyetlen hőse a valóban epikus magasság­ba emelhető tanító. Páger Antal játsza ezt a megrendítő szerepet, azt az embert aki szivének, két karjának és becsületes lelkének minden energiáját arra fordítja, hogy a kicsiny bányatelep 27 iskolásgyermekét szárnyai alá vonja November 16-án kezdi meg működését a helybeli Honvéd Tisztek Vivő Egylete Nyolchónapi börtönre ítélt a nyíregyházi törvényszék egy zsebtolvajt mmmmmswflHBMHMiBiMMHattMuiiii MiűHiiMiWiiibi«iiiii"niifWi'iiMiinsBiii!iirflrrii A belvízi hajózás fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom