Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-09 / 253. szám

4. oldal. (Trianon 23.) 1942 november 9. Salamoni ítélet egy ingatlan perben Érdekes ingatlan visszapt rlési, illetve kárenyhítési ügyben hozott döntést a nagyváradi törvényszék. Az ügy előzmé­nyei a huszas évek elejére nyúlnak vissza. — Ekkor történt, hogy Szilágyi Artur és neje Nagyváradról repatriáltak és itt hagyták értékes házukat. Időköz­ben, 1921 nyarán ez az ingatlan gazdát cserélt: dr. Popcvics Miklós volt főor­vos-prefektus és neje vásárolták meg, — mindössze kilencvenezerlejért a repatriált tulajdonosoktól. A felszabadulás után visszatért a Szi­lágyi házaspár is Nagyváradra, ahol — mint keresetükben előadják — .,elhülve vették tudomásul, hogy a ház már nem az övék .. Azt állítják, hogy az adásvételi szer­ződést ők soha nem látták, nem írták alá és a vételárat sem vették fel. Az ingatlant visszaperlik, vagy kárenyhítés megítélését kérik. Bizonyítási eljárások során a bíróság megállapította, hogy a szerződést nem a ielperesek, hanem itt élő fivérük írta alá és vette fel a 90 ezer lejt a vé­telár fejében. Azonban beigazolást nyert az is, hogy felperesek utólag tudomást szereztek az adás-vételről. A bizonyítási eljárások és a szakértői vélemény után megállapítást nyert, hogy az ingatlan mai értéke 57 ezer pengő, az eredeti vételár, kb. háromezer pengő folytán felperesek nagy károsodást szen­vedtek. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy a fél ház visszaadására, illetve te- iekönyvi átírására kötelezte dr. Popovics Miklós örököseit. Kik adtak, mennyit adtak Nyíregyházán a Vörös Kereszt áldásos munkájának támogatására A vöröskeresztes gyűjtésre érkezett Dvorszki András !.• ­P adományok kimutatását a következők­Magéra Mihály 1.— P ben közijük: Bekényi István i.— P Dvorszki Mihály íve. Ács Gábor —.50 P Dvorszki Mihály 5 — P Hudák Jánosné ' 1.— P Török János 1.— P Panyiszkó György 1— P Horváth Pál 1.— P Hajzer Menyhért —.50 P Ács Pál 1— P Sipos Ferenc 1— P Lengyel István 1 — P Paulilc Andrásné —.50 P Szilágyi Sándnor 1 — P Hronyecz István —.50 P Kristák János —.50 P özv. Hajzer Gáborné 1 — P Szőke József —.50 P Majorovics János 1.— P ifj. Édes Jánosné 1 — P Sipos János —.50 P Zeiei Ferenc-50 P Fekete János 1— P Morószki József 1 — P Ács Lajos L— P Matkó Ignác 1.— P Ács Mihály 1 — P Kulcsár Péter —.50 P Krajcsovics János 1.— P Haszer Antal 1.— P Bodnár János 1 — P Dénesi János —.50 P Lajcsák Mihály 1.— P Bodák János 1— F Zs. Bodnár János 1 — P Moraveccz László —.20 P Ács Mihályné 1 _ P B odnár Pál 5.— P Kodák János 1.— P Balázsi Sándor 2 — P Kodák János i,_ P K rajcsovics József 5.— P Szabó Imre őrm. 2 — P özv. Ferencz Józsefné 1.— P Kovács Miklós 1.— P Kruták Pál —.50 P Cserhalmi 1 — P Dankó András —.50 p Suhajda 1.— P Hazajött a lopott holmival - a csendőrök már vártak reá Reha Emil bcdrogszerdahelyi lakos szolgálatba szegődött Humicskó Miklós balsai gazdához. Alig volt új gazdájánál, már rosszban törte a fejét. Egy ünnepi délelőttön Humicskóiék a templomba mentek. Reha, a hűtlen szolga ezt az alkalmat felhasználva, bemászott a gaz­da lakásának ablakán, a mestergerendá­ról előkereste a szekrény kulcs .meat, kinyitotta a szekrényeket cs 100 pengő készpénzt, továbbá több ruha­neműt ellopva, kereket oldott. Egyenesen hazament a zsákmánnyal, de a csendőrség már várt reá. Lefülelték a tolvaj Reha Emilt, elvették tőle a lopott pénzt, a ruhákat és előállitoták. A hűt­len és tolvaj szolga a nyíregyházi kir. törvényszék elé került. Nyolc hónapi börtönre Ítélték, Az ítélet jogerős. Tizeukét szovjetgépet futamitott meg egy magyar felderitőgép Száz évvel ezelőtt Bécsben találták fel az első öngyújtót Bécsben 1831 júliusában adták el az első szivarokat. 1835-ben már három so­rozatot ismertek. A ,,Virginiát“ 1836-ban kezdték előállítani, amely az előkelők és katonatisztek kedvelt szivarja lett. A dohányzást azonban tűz nélkül nem lehetett elképzelni. Előkelő urak, akik megengedhették maguknak a szivarozást az utcára is szerették volna kivinni az új divatot. Eddig csak odahaza, a kályhák pattogó tüzénél papírral lehetett pipára gyújtani. Mit csináljon azonban az em­ber, ha valamelyik utcán égő szivarral a szájában elegánsan végig akar vo­nulni? 1831 után a szivar megjelenése keltet­te szenzációt nyomon követte a máso­dik meglepetés. Egy Stephan Römer ne­vezetű egyén a Bürgerspital előtt tűz­varázsod dobozokat“ kezdett eladásra kínálni. A méregzöldre lakkozott dobo­zokban egy vörösfejű vékony rudacskát és egy apró üvegecskét helyezett el. Az üvegben levő folyadék és a rudacska se­gítségével bárki ..tüzet csinálhatott", ha neki úgy tetszett, még az utcán is. A gyujtódobozok előállítója, Römer, a világ első öngyújtóin Saint Romernek nevezi magát. Jóllehet az újszerű ma­sinák darabonként 10 aranyba kerültek, mégis mindenki vásárolta és rövid idő alatt ezerszámra került használatba. — Römer rövid idő alatt dúsgazdag ember lett. (Honvéd haditudósító század. Rczsnyay Simon hadnagy.) — Oroszország, 1042 október hó. Közelfelderítő repülőink egyik jól ál­cázott táborában az eligazító sátor ha­talmas asztala mellett ülünk, A fiatal hadapródőrmesert hallgatjuk, aki a kis- ezüst vitézségi érme után most kapta meg a nagyezüstöt és éppen látogatá­sunk napján terjesztették fel az arany vitézségi éremre. Vitáz Szoo Lajos hadapród eddig 52 bevetésenbevetésen vett részt és két légigyőzelmet aratott olyan géppel, mely nincs harcra felszerelve. Első győzel­méért kapta a nagyezüst vitézségi érmet_ a másodikért pedig most terjesztették fel kitüntetésre. Szeptember 12-én Török József fő­hadnaggyal, mint megfigyelő tiszttel in­dult el felderítésre a Don partjára. Az egyik erdőt kellett fe/lderíteniök, mert itt szovjet páncélosok voltak, — Velük szemben állottak a magyar páncélosok. Jó mélyen, mintegy 100 méterre eresz­kedtek le a felderítők, közben végigpus­kázták az ellenséges állásokat.- Egyszerre csak tizenkét gépet pil­lantott meg a főhadnagy úr és azt kér­dezte, milyen gépek ezek — meséli a fiatal szőke hadapród. — Úgy nézem: oroszok — válaszoltam. A pillanat századrésze alatt elhatároz­tuk, hogy nekik megyünk. Jól felhúztam gépemet és eszeveszett tüzelés közben keresztül törtünk rajtuk. Az egyik kö­zeli község felé tartottunk, mert ott még nem volt megfigyelnivalónk. S mutatja a térképen.- Pár perc múlva — folytatja azután- jöttünk visszafelé. A szovjet gépek még mindig ott keringtek az előbbi he­lyen. Alattuk a magyar páncélosok gyü­lekeztek. ' — No, majd adunk mi nektek — mon­dottam magamban és ismét rájuk ron­tottam. A szovjet bombázók és vadá­szok nem vették fel a harcot, hanem odébb állottak. Bármennyire is fájt a szívem, nem mehettem utánuk, mert új­ra vissza kellett menni az előbb említett helység fölé. Megfigyelő tisztem pedig szinte tajtékzott a dühtől, mert géppus­kája csütörtököt mondott és így tétlenül volt kénytelen figyelni az eseményeket. Nagyot szív cigarettájából és gy foly­tatja: — Az említett helység felett elvégez­tük feladatunkat. Indultunk hazafelé. — most csak nyolc gép keringett az erdő felett. Amikor a szovjet pilóták meglát­tak, ránk törtek. Nem tehettem mást, minthogy egészen alacsonyra szálltam le. Egészen hatvan méterre ereszkedtem és nagyon szűk körön fordultam állandóan. Az egyik szovjet vadász túlságosan rám­ragadt de szerencsémre nagy volt a kül­ső köre és állandóan elém lőtt. — Milyen érzés volt az? — tesszük föl a kérdést, — Semmilyen sem. Még jót nevettem magamban hogy olyan hülye ez a bolsi s ennyire pazarolja a töltényt. Végre meguntam a dolgot és háromszázhatvan fokos fordulattal mindkét csövemmel egy­szerre lőttem, ahogy csak tudtam. —• Egyetlen rohanást láttunk csak és máris zuhant lefelé a vadász. Most már elfo­gott a vadászszenvedély, bár csak kö­zelfelderítő vagyok. Láttam, hogy a megmaradt hét gép eszeveszetten mene­külni kezd. Kiválasztottam az egyik bombázót és gépemet nekiirányítottam. Teljesen benne volt a célban. Na, ez lesz a második győzelem — ujjongtam magamban —de hiába nyomtam a gép­puskák nyomólapját, a csövek némák maradtak. Megnéztem a puskákat —• kifogyott a töltény. Nagyot fúj s úgy folytatja: — Sírni szerettem volna mérgemben. Visszafordultam. Lefényképeztük a föl­dön égő szovjetgépet. Szerencsére az oroszok nem vették sézre, hogy nincs egy darab töltényem sem. Bizony a leg­nagyobb sebességgel robogtam haza. A repülőtér felett meglibegtettem gépemet, bajtársaim pedig ujjongva rohantak hoz­zám és gratuláltak második .égi győzel­memhez. Eddig tartott a bátor pilóta elbeszé­lése. A kép teljességéhez tartozik még, hogy vitéz Szoo a legmegbízhatóbb, leg­szerényebb bajtárs, mindössze 21 e/es és az a legfőbb vágya, hogy mihamarabb megszerezze a harmadik légigyőzel- mét is. Tolvajlások Hallay István nyírbogáti lakos Felvégi István pócspetrii lakostól ruhaneműt lo­pott. A lopott holmik megkerültek. Hal- layt 4 hónapi fogházra ítélték. Nagy Isván nyírpilisi lakos Schwartz Mór és Hetrovics Jánosné nyírpilisi la­kosoktól baromfit lopott. Négy hónapi fogházra ítélték. Lakatos József és Lakatos Jolán köl csei lakosok Kőszegi Ferenc kölesei la­kostól ruhaneműt loptak. A tolvajokat tettenérté-k. Fejenként 7 hónapi fogház- büntetésre ítélték a tolvajokat. MALMOK FIGYELMÉBE! Elkészült az uj rendelet alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében

Next

/
Oldalképek
Tartalom