Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-09 / 253. szám

2. »ldal. (Trianon 23) 1942 november 9. Állítsuk fel Nyíregyházán is az „áldozati gúlákat“ honvédeink támogatása javára Ne csak akkor adjunk, ka kérnek, adjunk állandóan, abból, amink van Közeledik a karácsony. Számunkra í állnak meg a különös építménynél; min­naptár szerint messze van még, de ne­künk most hónapokkal előre kell szá­mítanunk. gondolkodnunk. Hogy miért? Ezt mindenkinek tudnia kell. Nem aka­rom önmagamat ismételni, de érzem, hogy minden ember lelkében megszólal eg hang, amely parancsol és ösztönöz emberhez méltó cselekedetek végrehaj­tására. Ez a hang hívja lei figyelmünket szeretett honvédeinkre. kik messze az otthon melegétől azért harcolnak, hogy mi békén élvezhessük a családi tűzhely melegét. Legnagyobb és legszentebb kötelességünknek tartom, hogy gondoskodásunkkal belopjunk egy pici szikrát az otthon, a család, a szere­tet tüzéből a sivár orosz földön harcaié magyar honvéd életébe. —- Ezt adomá­nyainkkal juttathatjuk kifejezésre. Éppen ezért nem eiég csak akkor meg­nyitnunk erszényünket, amikor erre kü­lön megkérnek bennünket; tehetségünkhöz mérten mindég ad­nunk és adnunk kell! Azt hiszem, ezt felesleges is hangsúlyoz­nom, hiszen minden öntudatos magyar ember érzi és cselekszi is ezt. Ezen írásom célja éppen az, hogy en­nek az adásnak, illetve adakozásnak módját megkönnyítsem. Őszei pár napot szülővárosomban, Zi- lahon töltöttem. Örömmel állapítottam meg, hogy a város és a környék lakói jobbára mélyérzésü. tisztaszívü magya­rok. Még ma is boldogság-mámorban úsznak, ha arra gondolnak, hogy mitől szabadultak meg két éve. A kis temetőben sohasem hervad el a virág az oláh bosszú áldozatának, Erdély hősi halottjának sírján. A város öntudatos lakossága megérti és megérzi minden magyar közösségi moz­galom jelentőségét, s abból a legnagyobb mértékben ki is veszi a részét. így ter­mészetesen magukévá tették a ^vörös- kereszt" gondolatát is, s sehol másutt nem tapasztalt tapintatos, leleményes és egyszerű úton könnyítik meg az ada­kozást. Ezt szeretném most ismertetni, s re­mélem felfigyelnek majd erre az illeté­kes fórumok, nem marad eredménytelen, nem lesz a pusztában elhangzó szóhoz hasonló írásom. A lőtéren sétálva egy különös alakú hirdetóoszlop formájú, háromrekeszes gúlára lettem figyelmes. S különösképpen feltűnt nekem, hogy mellette meg-megállnak az emberek, s ki egyik, ki másik rekeszbe tesz be va­lamit. Egészen közel mentem tehát s a következő jelenetnek voltam tanúja; Öreg, megtört néni közeledik. Álmo­dozva ült parányi kontyán az avult ka­lap. Régimódi csipkés kesztyű a kezén, halványzöldre kopott fekete ruhája. Jön- jön a gúla felé. Kinyitja táskáját, kézzel kötött kesztyűt és harisnyát vesz elő be­lőle, Lehajol féltőn simogatva, beléhe- lyezi őket a legalsó rekeszbe, jóleső mo­sollyal áll fel, s olyan puhán, halkan, fi­noman, mint jött, eltűnik egy utcake­reszteződésnél. Hivatalnok leányok vidám csapata kö­zeledik. Megszokott természetességgel degyik tesz valamit egy-egy rekeszbe, s úgy megy csak tovább. Még el sem ha­ladtak, máris jön hét diósodi népviselet­be öltözött ember: férfi és asszony. Ők sem haladnak el. Megállnak. A ,,fersing“ zsebéből pénzt vesz elő az asszony s komoly képpel teszi a legmagasabban levő rekeszbe. Nem tudom tovább nézni. Közeledek. Piros, lángoló betűk dobbannak elém; „Adakozzunk az értünk harcoló Honvé­deknek !“ Óh, te áldott öreg néni, ti vidám leá­nyok, te komoly parasztasszony, Istennek tetsző a Ti áldozatotok! Oda tettétek le adományaiokat. ahova nekünk is adni legszentebb kötelességeink egyike. Aztán tüzetesebben megvizsgáltam a ládát. Három részből áll.kb. 2 m. ma­gas. A legalsó négyzetalapú csonka gúla alapja 1 m2., magassága 80 cm. A kő­vetkező csonkagúla alapja kb. 64 cm.2, s 80 cm. magas, felírása: ,,Könyv, újság", míg a legalsón , Ruhanemű,, felírás ol­vasható. A harmadik a legkisebb, s „Pénz, cigaretta" felhívást írták rá. Sze­rencsém volt, mert jött két városi tiszt­viselő, s azok felügyelete alatt kibontot­ták az ,,áldozatgúlát". Csodálkozva figyel | tem azt a pazar és nagy különbségeket ! mutató képet, amely elíbém tárult: Egyszerű zsebkendőtől finom angóra sálig, — érmelegítő, vadászharisnya, íülvédő, kesztyűk, harisnyák, táslik, kötszerek, vattacsomagok kerültek elő a legalsó rekeszből. A másodikból Signal, Képes Vasárnap, Futár, levélpapírok, ceruzák, tönlőgumik sőt könyvek, köztük nem egy világsiker került elő. — A legfelsőben kapadohány­tól kezdve Kék Danlingig minden ciga­retta és dohányfajta képviselve volt. — Ugyaninnen különböző értékű pénzhal­maz csördült elő: agyonkopott 2 fillére­sek. hivalkodófényű pengősök között, ritkállott 2 darab 10 pengős is. S így van ez minden szombaton mert szomba­tonként ürítik a ládát. E mód előnyeiről talán felesleges is í nőm, hiszen világos, hogy lényeges nergiakímélés történik ezzel a lelemé­nyes móddal. Nincs szükség kérőkre, nem kellemetlen az adás korlátozott volta, mindenki akkor ad és annyit, amennyit tud ! Joggal kérdezhetem ezután: miért nincs így ez minden magyar városban és köz­ségben? S ha eddig nem volt, miért ne lehetne ezután? Milyen üdvös lenne, ha Nyíregyhá­za utcáin egy. esetleg több „áldo- zatgúla" figyelmeztetne bennünket köteleségünkre. Mennyivel nagyobb eredményt érhetnénk el ezen az úton? — Ennek eldöntését az illetékesekre bízzuk, de reméljük, hogy mielőbb megtaláljuk majd a város leg­forgalmasabb utcáin a parancsoló, kérő, szíveket és zsebeket nyitó, háromreke­Kokas Berta. Hitler nagy beszédet mondott tegnap Münchenben Hitler vezér és kancellár tegnap, a történelmi nevezetességű évfordulón nagy beszédet mondott Münchenben a Bürgerbrauban. Beszédében összehasonlította a 10 év­vel ezelőtti eseményeket a mai helyzet­tel. Németországnak akkor belső, most pedig külső ellenségeivel kell megküz­denie, de amint akkor, úgy most is győz­ni fog. Mint akkor, ma is a zsidó kapi­talista világrenddel kell megmérkőznie Németországnak. Ennek a rendnek az élén a félzsidó Roosewelt áll a zsidó ta­nácsadóival és Sztálin, a vörös diktátor. Azt hiszik ezek az emberek, hogy Németországot meg lehet félemlíteni ha­zug propagandával. Kijelenti, hogy az utolsó szót ő fogja kimondani ebben a háborúban. Németország a világháború után háromnegyed 12-kor tette le a fegy­ver^ az ö szava most 12 órakor fog el­hangzani. Azt szokták mondani angol részről, hogy Németország hibákat halmoz egy­másutánra ebben a háborúban. Erre azt válaszolja, hogy Ukrajna gazdag termő­földje német kézen van, a szovjet olaj­termelésének öthatodát elzárták a szov­jet elől s a Volgán át minden szállítást megakadályoznak. Ha Anglia ilyen sike­rekre tudna rámutatni, nem nevezné eze­ket taktikai hibáknak. A fegyverkezés kérdésében kijelentet- te, hogy Németország hatalmas tömegben tudja előállítani a hadianyagot. Utal ar­ra, hogy eddig 24 millió tonna hajóteret süllyesztettek el a német buvárhajók, te­hát kétszer annyit, mint a világháború­ban. Ha mások azt állítják, hogy hatal­mas és új fegyvereket vetnek harcba, arra Németország azt felelheti, hogy még hatalmasabb fegyverei vannak és lesznek amelyekkel döntő sikert ér el. Amilyen bizalommal tekintett 10 évvel ezelőtt a siker elé. olyan bizonyos ab­ban a sikerben is, amely most követ­kezik el. Roosewelt téved a háború ki­menetelében, mert az utolsó szót ebben a háborúban nem Roosewelt mondja majd ki. Németország aranyban nem tud versenyre kelni ellenségeivel, de a mun­kában erősebb és ez a döntő tényező. Hentes és mészárosok figyelmébe! A mai naptól kezdve egy drb, komplett marha bé­lért 7‘— pengőt adok. Kérem szives pártfogásukat Stefán József Mező-utca 16. szám. Ezután utalt arra, hogy 1939-bea bé­kaajánlatot tett, de nem fogadták eb Ma hálás azért, hogy szembehelyezked tek vele, mert Danzig mindenképpen visszatért volna Németországhoz, egy na­pon azonban szembe kellett volna száll­ni a keletről előretörő ellenséggel. —- Amikor 1940-ben világossá lett az angol­szászok terve, Németország megfelelő választ adott. Kijelenti, hogy Németor szág sem mostr sem a jvőben nem tesz tőbe békeajánlatot. Amikor ez a háború kitört, nevettek azon a jóslatán, hogy egy világégés a zsidóság pusztulásával járna. Ma már nem nevetnek ezen a jóslaton. A háború után az antiszemitizmus kiterjed az egész világra. Maró gúnnyal foglalkozott ezután a» ellenséges propagandával. A sztálingrádi harcokkal kapcsolatosa* kijelentette, hogy nem azért harcolt a város ellen, mert Sztálinról nevezték el, hanem azért, hogy a Volgán át történő évi 30 millió tonna szállítást megakadá­lyozza s ez teljes mértékben sikerült is. Többé egy hajó sem megy fel a Volgán a szovjet számára. Azt is emlegették, hogy időt veszte­getett el Németország Szebaszopol ostro­mára. Az eredmény az, hogy, most már a Krim-félsziget is német kézen van. Ezután a keleti területen elvégzett építömumkáról beszélt a Führer. Beszédét azzal fejezte be hogy a Né­metország ellen intézett támadások nem törik meg a német nép erejét, ellenbe« jók arra, hogy egyszer Németország visz szafizessen a támadásokért. Olyan erő­vel fog Németország visszavágni, amilyet * el sem tudtak gondolni az ellenségei. (MTI.) Spanyolország írásbeli biztosítékot kapott Angliától és az USA-tól A spanyol külügyminisztérium a következőket közli Az államfő és a külügyminisz­ter az északaírikai eseményekkel kapcsolatosan írásbeli biztosítékot kapott az Egyesült Államok és Anglia kormányától arra vonatko­zóan, hogy Spanyolország észak­afrikai jogait tiszteletben fogják tartani és semmi olyan lépést sem tesznek, amely megsértené az af­rikai spanyol birtokok területi épségét, Spanyolország szuvereni­tását, vagy függetlenségét. Kijelentették ezen kívül, hogy tiszteletben tartják Spanyolország tengeri érdekköreit és kereskedel­mi szerződéseit. Franciaország mindenütt felveszi a harcot Víchyből származó jelentés szerint Észak-Afrikában körülbelül 200.000 főre tehető a francia haderő létszáma, te­hát jelentősebb ez a sereg, mint volt a madagaszkári és a sziriai francia haderő. Csupán az a nagyobb tehertétel, hogy nincs kielégítő felszerelése és re­pülőgépe. Az északafrikai francia had­erőnek. Algírt azért kelett feladni, mint jelen­tik hivatalosan, mert a megszálló ameri­kai katonák a polgári lakossággal szem­ben kegyetlenkedéseket követtek el. A polgári lakosságot nem tudták idejeko­rán eltávolítani, ezért a várost nyílt vá­rosnak nyilvánították. A francia haderő mindenütt felvette a harcot a partrate,fct angol-amerikai katonasággal szemben, (MTIJ APOLLO FBmsvInká Telefon 25-24 November 9 10-11. Hétfő-kedd-szerda. _* l egújabb világfimje A L K. A L OM Előadások: miaáea&ap V»4-7*6-7*8 órakor* vasárnap 7*2, 7*4, 7«é ás 7*8 órakor. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom