Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-07 / 252. szám

4L oldal. SZÁM r ^Jí- í>V « ;«* (Trianon S3.) 1942 november 1, Erköicsnemesitő cigányok Hol volt, hol nem volt. de a nyíregy­házi határban ezelőtt vagy tíz esztendő­vel volt egy olyan tanya, ahol helyben megtermett mind az a földi jó, amelyet mi hízott disznó, aranyszínű vaj, vastag tejszín, számon nem tartott baromfi, ízes túró, kalácshoz hasonló kenyér és szaba­don hordható tüzelő alakjában el tud­tunk képzelni. A bú és baj ismeretlen volt a lakosság előtt, mert ami rossz van ezen a világon: végrehajtás, utaknak in­gyen való javítgatása, rendszeres isko­láztatás, azoknak egyike sem nyugtala­nította a mi embereinket, mert ilyesmi elrendelése mindig a városból történik és mert a város messze volt, a rendelke­zések elerőtlenedve érkeztek csak meg. Az emberek ebben a paradicsomi álla­potban még is boldogtalanok voltak, mert majd meghaltak az unatkozásban. Egyszer azonban mégis történt valami, ami izgalomba hozta a kedélyeket. Egy legényember összeveszett a rokonságá­val az anyai jusson és a tanyasiak csu­pán unaloműzésből addig ugratták az ér­dekelteket, míg a fiú egyetlen hold föld­jét el nem adta, egy lókupec cigánynak, csak azért, hogy csúffá tegye a rokonsá­gát. Hogy hogyan jutott a pénzhez a ci­gány, még ma is titok, de ennek a firtatá­sa nem is tartozik ide. Egy szép napon aztán megjelent az új földesúr és sátrat vert a birtokán. Elein­te tetszett a tanyasiaknak a három ébenfaszínú purdé rókatánca és minden­ki adott abból, amit Isten adott. Egy hét múlva azonban már szörnyülködve lát­ták, hogy a sátrak száma úgy nő, mint az erdőn a gomba, mert jött a,sógor, a koma, a vő, a nász. az unokatestvér, a keresztgyermek a maga pereputtyával. A lókupec pedig nem bánta, legfeljebb annyit mondott, ha jöttök lesztek, ha hoztok, esztek. Azok pedig jöttek szaka­datlanul és hoztak enni valót is a ta­nyasiak udvarából, , kertjéből, vagy a szántóföldjéről. Körülbelül 80-ra szapo­rodott már a lélekszám, amikor észbe­kaptak az emberek. Kezdtek rájönni, hogy a sertések azért hullanak el, mert a cigányok odahozták a dögöt, a baromfit nem a róka hordja el és hogy az elülte­tett burgonyát is ki lehet lopni a földből. A cigányok pedig gondtalanul éltek és hol daloltak, hol pedig késsel üzgéltck egymást. A lakosság tehát kezdett szük­séget látni, amelynek kellemetlenségét fokozta az is, hogy a csendőrök gyakran meglátogatták a települést, lopott holmit ugyan nem találtak, mert azokat va’ahol az akácosban rejették el a cigányok de meglátták, hogy a gazdáknak szabadon jártak a csikójai. vagy pedig, hogy hara­pós a kutyájuk. Amikor aztán a íwitya- vető asszonyok még a családok békes­ségét is megbolygatták, a tanyasiak el­határozták, hogy anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza, csakhogy a cigá­nyoktól megszabaduljanak. Egy minden hájjal megkent volt őr­mester vállalta a kifüstölést, bízva ab­ban, hogy a huszárfurfang legyőzi a cigá­nyok csavaros észjárását. A tanyasiak­tól kapott pár száz pengővel beült a közeli korcsmába dárúdózni, aminek hal­latára a cigányok is odasereglettek. Az új földesurat az a megtiszteltetés ette, hogy az őrmester asztalához ültette, sőt össze is pertuskodtak. Az őrmester azt is elárulta, hogy megcsalta a babája azért iszik napokon át. Közben a kár­tyáról is szó esett, de az őrmester vona­kodott kártyát venni a kezebe, mert őneki semmi sem szokott sikerülni. Hosz- szas nógatás után még is hozzáfogtak a játékhoz, de kikötötték, hogy a cehhet az fizeti, aki nyer. Pár héten keresztül folyt ez a barátkozás váltakozó szeren­csével. A cigányok nem vették észre hogy az őrmester lapos pénztárcáját ii- tokban a gazdák töltik meg, lókupec pedig nem kérhetett segítséget a rokon­ságától. mert a ló-egykéz lehetetlenné tette a vásárokon a kupeckodást. Egy átmulatott éjszaka után aztán kijelen­tette a cigány, hogy pénzt szeretne fel­venni valahonnan. Az őrmester nem en­gedte a barátját, hogy uzsoráshoz men­jen, hanem ahelyet felajánlotta a bankot, ahol törvényes kamatot szednek. A vál­tó aláírása után a kupec csak azon cso­dálkozott, hogy a tanyasiak közül a két legjobb gazdát sikerült az őrmesternek, mint kezest megnyerni. A többi aztán már drámai gyorsasággal pergett le. A bank perelt, a gazdák fizettek, majd azok pereltek és árverésen megvették a cigányok által megszállva tartott terüle­tet. Ezt követte a kilakoltatási eljárás, amely még folyamatban van és a cigá­nyok abban reménykednek, hogy novem­bertől májusig senkit sem lehet a „la­kásából“ kitelepíteni. A gazdák azon­ban azt vitatják, hogy a sátor, vagy a földbeásott veremlakást a törvény nem védi, mert azok bárhol órák alatt újból fel állíthatók. A tanyasiak pedig dehogy is bosszan­tanák meg egymást, mert félnek hogy akadhat köztük olyan, aki elmegy a ti­zedik tanyára lakni, földjét pedig áten­gedi a cigányoknak, csak azért, hogy visszaadja a kölcsönt. Az elmondottak­ból pedig mi, városiak is tanulhatunk, mert nincsen olyan rossz szomszéd, akit még rosszabb ne követhetne. Siposs Árpád. fl Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Ifalszflkségletét R&cz Gábor ram és likörgyárából szerezze be. — Bocskav utca 6. Fehérre keli festeni a kerékpárok hátsó sárhányéját A belügyminiszter rendeletet bocsá­tott ki a közúti közlekedés előmozdítá­sáról légvédelmi készültség idején. — A rendelet szerint a légvédelmi készült­ség, valamint a légvédelmi gyakorlat tar­tama alatt a közúti forgalomban csak olyan gépjárművel szabad részívenní, amely — az egyéb feltétleken felül — a lámpák fényének c^pkksütésére alkal­mas, előírt berendezéssel rendelkezik. Ezt a fénycsökkentő berendezést gép­járművön jókarban és használható álla­potban kell tartani és a gépjármű veze­tője a közbiztonsági közegnek felszólítá­sára felmutatni köteles. A fénycsökkentő berendezést az elsö­tétítés kezdő időpontja előtt és meg­szűnte után — tehát jelenleg este 11 előtt és reggel 5 óra után — nem keli a járóművek külső lámpáira helyezni. Az elsötétítés előtt és után tehát csak az általános szabályok az irányadók. Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, va­lamint kerékpár hátsó sárhánvőjáuak ve­gét teljes széleségben és 20 :entimáter hosszúságban fehérre reell festeni. Ez a rendelkezés nem érinti a >arháuyón kö­telezően elhelyezett fényvisszaverő üveg (prizma) felszerelését. A rendelet 15 napig terjadherö elzá­rással bünteti azt, aki a fénye sokk -níő berendezést nem tartja használható ál­lapotban a gépjárművön, vagy fel nem mutatja a hatósági közeg felhívására, avagy pedig az elsötétítés alatt anélkül közlekedik, illetve meg nem felelő fény- csökkentő berendezést használ. Ugyan­úgy büntetendő, aki mo :<>rkerékpár;at vagy kerékpárját nem a meghálál ozett módon festi fehérre. A rendelet nov. 6-án lépett életbe. ■* t.awnjvHwiiv Az indusok szervezke« dése az angolok ellen Sanghaiból jelentik: A Kínában élő indusok között mozgalom indult Indiának az angol impéríum alól való felszabadí­tása érdekében. A függetlenségi szervez­kedés vezetői reámutatnak arra. hogy Anglia még India elpusztítása árán is végre akarja hajtani politikáját. Minden indust felszólítottak arra, hogy csatlakozzék a háromhatalmí egyez- ménvhez. (MTI.) Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása nitéz TORNSV ISIIÉ csemege üzlete, Zrínyi Ilona-u. MOSZ szabványfüzetek iró és rajzszerek Jóbánál Épületiét és építési anyagokat előnyösen vásárolhat Korhály Kálmán épületfa és építési anyag kereskedőnél, Nyíregyháza iroda Holió u 7. Telefon 27 04. Slibi Cipőház Nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. a Legmegbízhatóbb beszerzé si forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79 Divatárut, saiymst ás szövátit vásároljunk Mayer Ágoston divatára üzletében. Tei. 28 88 — Külön nagybani osztály. — Oross lároiy nyomdaüzeme Bercsényi utca 3 szám. Elsőrendű kivitelben készít báli és es­küvői meghívókat, eljegyzési értesíté­seket, reklámkártyákat, plakátokat, űz­eti könyveket. — T'elefonszám : 25-77. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 1943. évi ui tipusu ORION-STáNDáBD SIEMENS Rádiók KUHAREKNáli Zrínyi Ilona-u. 8 Telefon: 24-84. KÖRZŐK, vonalzók, {estékek *tb kapható JÓBA tanszerüzletében. Bodnár sütöde BésKitmésyoi elsőrendűik! Telefon: 25-30. 25-88. Hirdessen a „Nyirvidék-Szabolcsi Hírlapban.“ Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda mamESSSEsamm Modern expressó kávéfőző - Telefon: 26-11. Épület IdkdtOS, vasszerként,vizvezetékszerelésí­=■■: ..........javítási munkaiatokat és attto­g étihegesztést megbízhatóan és olcsón vállai lakatosüzem ¥ay átiM-H. 4b TELEFON: 2S-72 Kiss Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom