Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-12-29 / 293. szám
é. oldal. (Trianon 23.) 1942 december 2*0. t* Vásároljon női és férfi ruhaanyagok, selymek, fehérnemű és ágynemű anyagok, szőnyeg intézeti ruhaanyagok és paplanok nagy választékban Haitos Lajosnál Nyíregyháza. Vay Ádám utca 2. sz. Vajas Klárái Háborús leánynevelés lomását. Ezt a munkásságot a magyar mult, a magyar föld, a magyar serskö- zösség szépséges élményei vezetik. Érzik a magyar munkások, hogy a fajvédő új magyar életszemléletben ök is testvérek és vérük hullásával készek védeni a nemzeti zászlót, a belső frontot, a. magyar testvéri közösség új világát. A lelkes megnyilatkozások mélyen érintik a vendégeket. Szohor Pál polgármesteremelkedik szólásra és mint Nyíregyháza első polgára méltatja a mai ünnepség jelentőségét. Elsősorban elismeréssel szól arról a meleg bajtársi szellemről, amely itt a munkaadó és munkás között kialakult és amelynek ereje, szépsége az új magyar nemzeti öntudat gyönyörű megnyilatkozása. Majd az Antal-üzem nemzetgazdasági jelentőségét méltatja. Nyáregyháza predesztinálva van arra, hogy a mezőgazdasági ter- melvényeket feldolgozó ipari üzemek központja legyen. Ez az üzem a természetes fejlődés jelentős előbbrevivője és így a város társadalma nevében meleg . szeretettel köszönti Antal Andrást, aki j magyar lelkének hitével és szívós ki- f tartásával virágoztatja fel a mezőgazda- j sági értékeket a honvédelem szolgálatába állító üzemét. A polgármester beszédének hatása alatt a jelenvoltak lelkes szeretettel ünnepük Antal Anlrást és családját, továbbá a munkásokat. Antal András válaszában köszönetét mond a város első polgárának elismerő szavaiért, amelyek erőt, lelkesítő biztatást adnak a jövő küzdelmekben. Ennek az üzemnek munkásai honvédelmi akaratai. hittel dolgoznak és csak holttestükön át hatelhat be a destrukció, a bom- lasztás sötét démona. A beszédek elhangzása után a karácsonyfát szétoszt- já Ica vendégek és a munkások között, majd a Himnusz ákitatos imája jelzi, hogy itt egy székely magyar szív áhita- tos. igaz honvédelmi erőfeszítése gyönyörű hazafias eredményeket érlelt, megteremtette a munkás és munkaadó szolidaritását a nagy magyar fajvédő gondolatok győzelme érdekében. ▼«»at a feketepiac szolgálatában (St) vichy. Hogy miképen lehet a fekete-piac szolgálatába állítani hivatalos intézményeket is, érdekesen mutatja néhány valenciennes-környéki földmíves esete. A földmívesek — mint megfigyelték őket — hosszú sorban búzával telt zsákokat állítottak fel a sínek mentén. A menetrendszerint közlekedő tehervo- nat, amint a kérdéses helyhez érkezett lassítani kezdett, majd a zsákok mellett megállt. A földrrívesek serényen felrakták a zsákokat az üres vagonokba, A szerelvény' azután Belgium irányában ’ folytatta útját. A következő napon az ■ e9et megismétlődött. Amint később \ megállapították, Belgiumban ugyanilyen módon történt a kirakodás. A ..pontos szállítók'' ellen a legszigorúbban jár- j Háború és a leányok! — erről a két szóról eszembe jut az a kép, amit a mitt paláttam: virágok a hó alatt. Hordták szegénynek gyönge szirmukon a súlyos, hideg terhet. Úgy gondolom, épp így hordja a női lélek a háborút a ,,Gyilkos testvér botja zuhanásáétól a mai napig. Nehezen tűri a nö a háborút, mert aggódik veszélybe kerülő szeretteiért. Most is hallom annak a kis leánynak zokogását. akinek édesapja a harctérre indult. De annak is nehéz a háború terhe, akinek már, vagy még nincs a harctéren senkije. A levegőben feszülő békétlenség nyomja a nőt. Hiába! nem vagyunk harcra teremtve! Milyen jól ismert minket Ady, mikor azt mondja: —- „Harc nélkül jobban mertek sírni !" Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hegy háborúban élünk, s háborúban él nevelésünk tárgya: a magyar gyér- * mekleány. Felületesség volna tőlünk, nevelőktől, de a gyermek nevelésében ugyancsak döntő szerepet játszó családtól és a társadalomtól is, ha figyelmen kívül hagynék ezt a fekete szörnyeteget, ami itt terpeszkedik felettünk. De nem is lehene megtenni, hiszen lépíen- nyemon beleszól minden tervünkbe, ünnepünkbe és hétköznapjainkba. Beleszól a gyermek iskolai életébe is. Hányszor jönnek kisírtszemű kisleányok a szomorú jelentéssel: Nem tudom megfizetni a tandijat, édesapám a harctéren van, nem keres. — Igen, a háborúnak ez az első, és felületesen nézve egyetlen sajátsága, hogy gátol, akadályoz, szűkít és rombol. Nyilvánvaló ebből hogy mindenkinek, aki felelősséget érez a leánygyermek, a vi- harbakeriilt kis virág iránt ,az a kötelességei. hogy a leánylélek rugalmasságát, teherbíró képességét tokezza s így a háború romboló hatását csökkentse. Az első kötelességünk, hogy a fejlődő leányok testi erejére, egészségére vigyázzunk. Hányán vannak. akik testi gyöngeségüket az eisö világháború sanyarú diákéveire vezethetik vissza. - Nagy gond az édesanyáknak a gyermekek táplálása hiszen sck élelmiszer, ami rágen nélkülözhetetlen volt a magyar háztartásban, kifogyott, vagy csak nagyon korlátolt mennyiségben van. De hála Istennek a magyar föld mégis soksok kincset ad amivel a hiányokat pótolni tudjuk. Háború kellett hozzá, hogy a magyar konyha zsíros húsételei helyébe bevonulhasson a főzelék és gyümölcs. Az édesanyák találékonysága, szorgalma, intelligenciája csodát művel: kevésből főz jót és táplálót. A háború fokozottan kívánja a leányok testedzését is. Ezért nagyon szomorú látvány a becsukott tornaterem. Erőre, izmos karra, rugékony testre oly nagy szükség van ma. amikor maga az élelmiszer-beszerzés. hazaszállítás annyi energiát vesz igénybe, s amikor karunk erejével másoknak is segítséget nyújthatunk. Se máz otthon sem az iskola nem hanyagolhatja el a tornát, a mérsékelt sportot és természetesen a testi munkát. Boldog gyermek, aki a testi munkát n'ár otthon, a családban megtanulta. — Sokkal viharállóbb, felkészültebb az a leány aki nem ijed meg ha reá marad a takarítás, vagy az ebédfőzés. Hála Istennek, a századvég úrileány típusa ma már — a törékeny nebántsvirágból kipirultarcú ügyes, takaros, házias leánnyá alakult. A háború rászorít bennünket a takarékosságra és a találékonyságra. Szépen fejleszthetjük ezeket a ;tulajdenságjokjat a Diákká ptár-munkával. Elnézem aDiákkap tá/r-munka indulását. Sürög-forog a sok kis apró ember, hordja a hulladék- papírt, hozza a vadgesztenyét, meg az almamagot. Néze műket s arra gondolok, hogy ha a magyar asszonyok, leányok mindig így gyűjtötték volna a magyar vagyon utolsó, széthulló kis aranyszemét is, akkor most meglenne az a sokat emlegetett tőke, amiből a magyar jövőnek ki kell sarjadnia. A háború elviseléséhez nagyon szükséges a kedély is. Talán itt vétünk mi, felnőttek legtöbbet a gyermekek ellen, hogy a kedélyképzésre keveset ügyelünk. A nehézségeket nagyítjuk az örökös panaszasl, és csügedtséggel. Nem azt emlegetjük, amink yan, hanem mindig azt amink nincs s nem is gondoljuk, hogy fanyar kedvünk megmérgezi az utánunk jövők kedélyí életét. Egy öreg, beteg, egyedülálló, özvegy lelkészné rokonom szegényes Ids kamrájába néztem be a napokban. Aztén kérdeztem, hogy mire lenne leginkább szüksége? Azt felelte: Nincs szükségem semmire! Mindenein van. Amim van, az elég. — Nagyon szivenütött a szava, és elgondoltam, hogy ha ez á tanítás kiszállna ebből a szűk kis szobából, s eljutna a sok-sok holnapért aggódó emberhez, akkor könnyebb lenne elviselni a háború terhét. Igaz, hogy ez az öreg asszony nemcsak tűri a háborút, hanem fölé is került. — Lebeg fölötte, mint a galamb a szakadék fölött. És ez a háború másik hatása, és titkos célja: hogy szárnyat adjon nekünk — felfelé. Ahogy a vallomás mondja: Megláttam Uram ragyogó jóságod Olyan szépséget láttam messze távol, hogy leszakadt az örök jaj a számról. Állva maradtam, megbűvölve, szótlan, és a kezemet imára kulcsoltam. A háborúnak, könnynek, vérnek, szenvedésnek csak az lehet a célja, hogy Isten közelébe jussunk. Ott aztán világosan meglátjuk helvünket és kötelességünket családunkban, — nemzetünkkel és embertestvéreiMkel szemben. Csak Isten közelébe jutott ember képes arra, hogy pihenő idejét valamelyik közösségnek adja. Jellemző. hogy az önkéntes munkaszolgálat ^.pi^cspettyes kisasszonyai" s a népünk, fajtájuk életéért áldozatot hozó munkások, mindig Istentől kapják az indíttatást. Mennyi alkalom is van most a szolga latra, különösen a leányok számára. Az otthon derűjét, melegségét őrizni, a fáradt -szülőknek segítségül lenni, felvenni a harctéren küzdő apa vagy testvér munkaeszközét és dolgozni önzetlenül, az egész család jövőjéért! Alkalmat ad a háború az áldozatra a. nemzeti élet terén. A nevelő boldogan ragadja meg ezeket az alkalmakat, s y meghatva látja, ahogy a gyermekek hoz- ■ zák, egyre hozzák a harctéren küzdő, vagy a sebesült katonáknak a kis csomagokat. Némelyik nemzetiszínű szalaggal van átkötve, a másiknak a tetején apró, megható kis rajzok ékeskednek. Van olyan kis leány, aki a maga cukoradagjáról mond le, hegy süteményt hozhasson az ismeretlen, mégis olyan jól ismert magyar katonának. Nem is tudják a kis leányok. hogy régen porladó, nagy magyar asszonyok szellemét idézik apró áldoztukkal, cs alapját vetik meg annak a másik, modern, magyar nőtár- sadalonmak, amelyik otthon hivatalban vagy a műnk atáberban el tud magánó! fejeltkezni s képességeit teljesen az eszme szolgálatába állítja. A ’ kötelező munkaszolgálat virágkora akkor jön el. ha ezt minden nő természetesnek tartja és lelkesedéssel végzi. De másokért önzetlenül dolgozni csak Isten közelében lehet. Isten közelébe vezetni a leányokat — ez a háborús leánynevelés legégetőbb feladata. Csakhogy ehhez példaadó nevelőnemzedék kell. De melyikünk meri elmondani, hogy' az ő élete ragyogó, tiszta példa? Tökéletes nevelés azért nincs, mert nincs tökéletes nevelő,. Egy van: Jézus. Azért úgy lenne jó, ha Neki adnék át a szót a csatáiban, társadalomban, nemzeti életünkben. Egy idős, magas polcra jutott férfi mondta nekem egyszer: Az iskolában sok mindenre megtanítottak, amire nincs szükségem, de nem tanítottak meg szeretni, amire a legnagyobb szükségem van. Jaj lenne a magy'ar életnek, ha leányiskoláinkban nem fordítanák oda a fia- í talok szemét a szenvedők, sze-gények • felé, ha részvét és segítség nélkül ma- I radna a harctéren küzdő katona, ha a leányok elfelejtenék a haza nevét imába foglalni és erejükhöz képest dolgozni is érte. Milyen legyen a háborús leánynevelés? Az meglehet, hogy a mostoha viszonyok miatt, — amiket némelyik iskcla (már most próbál, de ami minden iskola szá- | mára előbb-utóbb elkövetkezhetik, - csekélyebb értékű délutáni orákon, e-J- elmarad cgy-egy olvasmány, vagy kevesebb számtani példát oldunk meg, de nem lankadhatunk meg a nevelésben. Vigyázzunk! Őrizzük a. háború terhét hordozó kis viráglelkcket, hegy ha Isten kegyelme lerázza róluk a hóterhet, megerősödve és sértetlenül köszöntsélf a béke napsugarát. Milyen legyen a háborús leánynevelés? Mélyebb, tisztább, igazabb! És íaikad- jon belőle mélyebb tisztább. igazabb magyar élet ! Községek részére sertéshizlalási szerződés kapható Orosz Károly nyomdaüzemében. — Telefon : 25—77. Boldog és vidám estét tölthet a népsszerü Racskó Sndrás vendéglőjében Bessenyei tér 11. Hidegf-meleg ételek, legjobb italok. A közönségnek ajándékkal kedveskednek.
