Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-12-24 / 291. szám
12. oldal. flrmnon 23..) 1942 december 24. m*mm Karácsonyra n°' ruhaanyag°'<> selymek, fehérnemű és ágynemű anyagok, szőnyeg „«**_!** intézeti ruhaanyagok és paplanok nagy választékban Hai tos Lajosnál Nyíregyháza, Vay Ádám ntca 2. sz. Síit ir egy szabolcsi diák a szabolcsi ember hibáiról Nyíregyházán a diákságot élénk magyar öntudat a sorskérdések szemlélésében bátor tisztánlátás jellemzi. A kir. kát. gimnáziumnak diáklapja is van és ebben az ifjúsági lapban nemcsak versek, novellák jelennek meg, hanem olyan cikkek is, amelyeknek tükrében megvillannak a magyar hitélet kérdései. így a Diákélet egyik legutóbbi számában Tegez Tibor, a VII. o. tanulója érdekes cikket ír „A szabolcsi ember hibái" címmel. A cikben a nyíregyházi diák a következőket írja: Valamennyien Szabolcsban élünk, valamennyien ismerjük a szabolcsi embert, de éppen ezért, mivel az állandó érintkezés folytán ez az embertípus számunkra megszokottá válik, nem vesszük észre népünk egyes kirívó hibáit. Az itthon felsorolandók nem tekinthetők kizárólagosan szabolcsi fonákságoknak, mert sajnos máshol is megtalálhatók, egyes megnyilvánulásai azonban olyan feltűnően szabolcsi sajátosságok, hogy külön említést érdemelnek. Igen furcsa eredményre jutunk, ha a Szabolcsi Embernek a magán- és köztulajdonnal szemben elfoglalt álláspontját vizsgáljuk. a természeti törvényeket ugyanis e téren önkényesen módosítja. Gazdag embertől —• például — szabad lopni, mert úgysem érzi meg, a fösvény megérdemli a kárt, de még a gyámoltalant, az ügyetlent sem bűn megkárosítani, mondván: ,miért hagyja még a szemét is kilopni?" Az elméleti síkon lefektetett elveket a gyakorlatban hiánytalanul keresztül-! viszik. Az ember nem tudja mitévő legyen mosolyogjon-e vagy bosszankodjék, amikor látja, hallja, vagy olvassa az újságból, hogy az erdőből fényes nappal lopják a fát, a zsenge útszéli fák mellől e-ltüzelik a karókat, a gyümölcsösöket, még a legéberebb csősz sem tudja hiánytalanul megőrizni, a kerti veteményeket mindenki a szomszédjáéból ..szerzi be", *tb., stb. A mesgye elszántása, az eltévedt aprójószág hazahajtása, megszokott dolog és senki sem érez lelkiismeret- iurdalást miatta. itt kezdődik a baj. Amíg a bűnös elismeri hibáját, addig legalább tudja, hogy helytelenül cselekedett, ha azonban a bűntudat nem ébred fel benne akkor minden lelkiismcretfurdalás nélkül lépi át továbbra is a társadalmi rend és a közbiztonság szabályait. A nemzeti öntudat hiányának, a nemtörődöm gondolkozásnak és az erkölcsi felelősségérzet hiányának tulajdonítható, hogy a ..fekete piac" nagyon {elburjánzott. A mai rendkívüli helyzet, a háborús hangulat, az áralap eltolódása, az általános nyersanyaghiány és a háború nyomán járó gazdasági konjunktúra azok a tényezők, amelyek Kiss Péterrel elhitetik, hogy a második világháború — Angóra beváltóhely! Angóra gyapjút minden minőségben gubancosat is ~ a legmagasabb áron vesz át. Minták; Szabados f&xtimanípulátlú Sárospatak, 48 as postafiók cifflfe fcül dendök, vagy Sárospatakon a textil nagykereskedésben adhatók le, a szál Irtható memyiséglpontos feltüntetésével. Szebasztcpol eleste, Hongkong feladása, sőt az északafrikai angolszász partraszál- I iás is csak azért történt hogy ö, Kiss j Péter nagyhaszonkulcsú ,,fekete" üzleteket köthessen. Valóságos gazdagodási láz vesz erőt ma az embereken. Ha a ,,fekete piac“ lényegét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy az semmiben sem különbözik a közönséges zsarolástól. Egyáltalában nem lcvagias dolog a kényszerhelyzetbe jutott családokat megzsarolni, kizsákmányolni. Valóban? Pedig a magyar mindig lovagias nép hírében állott?! Milyen távol estünk őseink fájától ! Vájjon hol lehet a hibák gyökere, vájjon mi lehet az az ok amely mindezeket előidézte? Nem kell sokáig kutatnunk a baj okát, a lelki rombolást, a szellemi szabotázst a zsidóság tervezte és hajtotta végre. Sajnos, de tagadhatatlan, hogy mi keresztények nyitottuk meg számukra a lehetőséget, amikor néhány emberöltővel ezelőtt tárt karokkal fogadtuk a pájeszes galíciai észeres-aíyaíikat, amikor pénzt adtunk a kezükbe és amikor elhittük nekik, hogy nem való magyar embernek a kereskedelem. Ezek a hajdan alázatos, magyar mázzal bevont galiciánerek a ,,fekete piac' pénzbeli támogatásával az árakat folyto őszi Dauer újdonság gőz-, villany és előtütéses gépekkel. Wu2 é3 olajpakolásokkai Kelemennél Horiky Miklós tér 6. „Keresztény magyar üzlet“ KW nosan feljebb és feljebb verik és ezáltal a nemzetet kikerülhetetlen katasztrófa felé sodorják. A szabolcsi keresztény társadalom természetesen mentegeti magát, s az érv leggyakrabban az „egy fecske nem csinál nyarat" közmondásból indul ki. Ez mind szép, de mi lesz velünk, ha az árak állandóan emelkednek s a már is erősen szorogatott „íixíizetéses" köztisztviselőosztály elszegényedik, ha az áreltolódás gazdasági válsággá fokozódik ha folytatódik az infláció és kikötünk a tízmillió pengős cipőzsinórnál? Mi keresztény, magyar, szabolcsi diákok vagyunk. Kötelességünk, hogy a nemzet sírját ásó veszedelmek ellen közdjünk. Harcoló honvédein.k méltán megkövetelhetik tölünk, hogy amíg ők vérüket, s ha kell életüket áldozzák a hazáért, mi legalább a belső frontot tartsuk ! Az Cj Ut tájékoztatja a nyíregyházi népfőiskolára felvett szabolcsi ifjakat A Bessenyei Társaság Népfőiskolái Munkaközösségének lapja, az Új út. ka-* rácsonyi számában tájékoztatja a nyíregyházi népfőiskolára, az 1943 évi 3 hetes tanfolyamra felvett szabolcsi ifjakat a tanfolyam tudnivalóiról. Az 1943. évi népfőiskolái tanfolyamra felvettek névsora a következő: Kelemen Károly Sza.bc les bika, Nagy Miklós Szabolcsbáka, Torday Endre Sza- bolcsbáka. Batári Endre Lövőpetri, Galambos Péter Mándok, Rácz József Nyírtass, Pallag József Nyírtass. Papp László Kállósemjén, Vágó László Nagykállő. Rozsvai Sándor Tiszadada Tamás Sándor Búj, Tomasovszky Pál Nyíregyháza, Tomasovszky Mihály Nyíregyháza, Szakos János Nyíregyháza, Tomasovszky István Nyíregyháza, Nádasi András Nyíregyháza. Pokol Gyula Győröcske. Lute- rán András Kisvarsány, Pekk Ferenc Napkor, Kiss Lajos Tiszalök. Az útmutatás a többek között a következőket adja tudtára a népíőiskclai ifjaknak: A népfőiskolái tanfolyam január hó 4-én kezdődik s tart január 23-ig, tehát mnuár 4-én, hétfőn reggel 9 óráig tégy szálláshelyeden. Nyíregyháza tűzoltólaktanyájában. Aki kora reggeli vonatta! jön, bátran menjen megérkezésekor azonnal oda, ott már eligazító s fütött szoba várja. Sok faluból jöttek összej mindnyájan gazdairjak és hasonló korúak. Jöjjetek igaz szándékkal, egymás iránt előlegezett szeretettél, becsületes szívvel, ma- j gyár őszinteséggel. Sem vagyoni, sem j vallási különbséget ne éreztessen senki wnmnniMn«ii mm— mrri srmgatmnr «an. > i a másikkal. Azért jöttök hogy többet tudjatok, helyesebben lássátok meg a körülöttetek zajló életet, hogy nyíltszívű. tisztánlátó, löbbetíudó magyar gazdák legyeteki akik meg tudnak becsülni minden dolgozó magyart és szeretettel segíteni akarnak fajtájukon. Ezzel a szendékkai hívunk össze benneteket amilyen becsületes szeretettel, nyíltszívű magyarsággal, őszinte jószándékkal fogadunk, ugyanazt várjuk Tőletek. előadóitokkal, vezetőitekkel szemben. De ugyanúgy viselkedjetek tanio- lyamtársaitokkal is. így lesz a hasznos tudás, a becsületes barátság helye háromhetes új otthonotok, ahol igyekezzetek nagyon jól erezni magatokat. ESTI KÉRDÉS. Egy nap letelt megint a szenvedések [fogynak. Az éjszaka hív egy másik szebb világba. Ültél már sötét szobában egyedül? És gondolsz-e néha az elmúlásra? BARÁTOMHOZ. j O barátom, ki sétáimon kísérsz, \ S ragaszkodóbb vagy minden szeretőnél, j Én nem vagyok hű nem vagyok méltó [Hozzád. ? Csak költő vagyok: gyengébb minden [nőnél. ANYÁK. Anyák, kik a hentes-üzlet előtt álltok Kopott cipőben, szitok nélkül várva. I Törődött, rozzant senkik: édesanyák. Sorsotok a Jövő szivébe zárta. SARLÓS OTTÓ. Vesszős vendéglője borairól híres, Zónája, ebédje, vacsorája ízes, Halvacsoráínak sehol nincsen párja, Ki egyszer ízlelte, sohse gondol másra, Csak a Hungáriabeli vacsorákra. Korba József gyógynövénykereskedő Mentabeváltó főosztálya Nyíregyháza. Központi iroda és beváltó telep: Kótají itca 3. Telefon 31-64. sz. Termeléshez, foszláshoz, szárításhoz ás csomagoláshoz szakszerű utasítást adok. Legmagasabb árban veszek: borsmenta, fodormenta és szederlevelet. — Hársfa bodza, pipacs és székfüvirágot és az összes hazai vadontermő és termesztett gyógynövényeket, mag vakat, gyökeret és gyümölcsöket. Szállítok ^fajtiszta borsmenta dugványt, palántot olcsó árban. — Borsmenta termését tavasszal lekötöm és arra előleget folyósítok.
