Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-06 / 251. szám
(Trianon 23.) 1942 november 6, Vigyázat! Liba és kacsa- tolvajok garázdáikat!- ■ak a városban Az utóbbi napokban meglepően sok feljelentés történt a nyíregyházi rendőr- kapitányság bűnügyi osztályán. A feljelentések mind arról szóltak, hogy a város különböző részeiből kövér libákat és kacsákat loptak el. Hihetetlen vakmerőséggel, a lakások legelzártabb részeiből is vittek el hizott baromfit. Mintha csak egy szervezett banda garázdálkodna városunkban. Azokra a helyekre törnek be, ahol libát vagy kacsát hizlalnak. Valószínűleg előre tájékozódást szereznek, hogy hová érdemes ,,ellátogatni“. Éjjel aztán végrehajtják a betöréseket. Hogy ez minél zajtalanabban történjen, a helyszínen a baromfit levágják, ezt igazolják a helyszínen maradt vérnyomok és a kitépett tollak is. A rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ezúton is figyelmezteti a közönséget, hogy lakattal jól elzárt helyiségben tartsák a szárnyas jószágokat, mert az elsötétített éjszakákon az udvarban vagy zárnélküli kamrákban tartott baromfit a tolvajok könnyen elvihetik.---------- a ma———————-----á kormaiy a közigazgatási tisztviselőkért A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a törvényhatósági jogú és megyei városokban az anyakönyvi kivonatok kiállításáért szedhető díjakból befolyó jövedelem felerészét olyan városi közigazgatási tisztviselők segélyezésére kell fordítani, akiknek gyermekei iskolai tanulmányaikat szülőjük alkalmazási helyén megfelelő tanintézet vagy más továbbképzési lehetőség hiányában nem folytathatják, vagy akik alkalmazási helyükön ugyan, de kettő vagy több gyermekük iskoláztatásáról gondoskodnak, A segélyezésre szolgáló jövedelemnek legfeljebb negyedrészét olyan nevelő intézetek (internátusok) létesítésére és fenntartására lehet fordítani, amelyeknek célja a városi közigazgatási tisztviselők gyermekeinek ellátása és nevelése. A belügyminiszter az alap kezelésével és a segélyek engedélyezésével a kellő felügyelet és ellenőrzés biztosítása mellett a Magyar Városok Országos Szövetségét is megbízhatja. A rendelet 1943. január 1-én lép hatályba. Te is add oda rongyaidat! • mert ez hazafias kötelességed!] Valamennyi magyar lakásba eljut a november havi „Rongygyüjtési Napok“ röplapja, amely a magyar háziasszonyhoz szól: Rongyokat kérnek, hogy a gyáripar útján a honvédelem céljaira értékesíthessék. November 16—22 között leventék keresik fel a lakásokat — a Levente Hírközpont jelentése szerint — hogy a gyűjtőmunkába bekapcsolódva összeszedjék a háztartás haszontalannak gondolt ka- catjait, az eldobott, ,,senkinek sem kellő” rongyot, A gyűjtés érdekében széleskörű népszerűsítő munkába kezd a „Rongygyüj- tésí Napok” szervezője. Iskolai előadások, reklám-film vetítés, rádió előadás, leventék felvilágosítása, stb. A budapesti és budapestkörnyéki gyűjtés eredményét hozzáértők 200.000 (Kettőszázezer) kg. textilbulladékra becsülik, mr~n—ra Vitéz dr. Jékey Ferencné elnökletével kezdte meg működését Szabolcsban a hadigondozás Szabolcsvármegyében vitéz dr. Jékey Ferencné elnökletével megkezdte működését, áldásos munkásságát a hadigon dozás melynek célja a hadiözvegyek, rokkantak, árvák támogatása, segélyezése. A vármegyeházán összegyűlt értekezlet megtárgyalta a gondozás tennivalóit. A hadigondozás magasztos feladatainak megoldásán országszerte bizottságok fáradoznak. Szabolcsban a hadigondozás intézményes megvalősiása érdekében nagybizottság alakult, amelynek elnökévé vitéz dr. Jékey Ferencnét, ügyvezető elnökévé Homer Lászlónét választották meg. Vármegyeszerte széleskörű akció indul meg a nagy cél érdekében. Járásonként alakulnak a hadigondozó csoportok. A hadigondozás célja a hadirokkantak, hadiárvák, özvegyek ügyeinek felkarolása-. A megoldás az, hogy egyes máris működő női szervezetek vállalják a tennivalókat. A hadirokkantakat megvizsgálják és állapotukhoz mérten kiképezik valamelyes szolgálat végzésére. A nőegyletek felkeresik, az érdekelt családokat és megállaptják, nogy mire van szükségük. Nagyszabású mozgalom ez, amelynek eredménye a Hadirokkant, hadiárva, hadiözvegy felkarolása és megfelelő segítése lesz. Az országos mozgalom élén dr. Kállay Miklósné elnök áll. akinek irányítása mellett minden vármegyében megindul a hadirokantak, hadiárvák, özvegyek támoggatása. A rokkantak esetében megvizsgálják, hogy milyen átképzéssel vagy milyen új alkal maztatássa! lehet életükön segíteni. Megfelelő anyagi támogatáshoz is ut- tathatják a rászorultakat. Az egész társadalomnak össze kell fognia a nagy cél érdekében azért, hogy ne legyen egyetlen rokkant, árva, özvegy sem, akire a nemzet őrző és támogató akarata nem érvényesül. Árdrágítással vádolna!c egy szabolcsi földbirtokost A íeállat#rv«s kihallgatását és a bizonyítás kiegészítését rendelte el a törvényszék Érdekes árdrágítási bűnügyet tárgyalt tegnap délelőtt a nyíregyházi törvényszék. A kir. ügyészség árdrágítással vádolja Diener Pál anarcsi földbirtokost, melyet azáltal követett el, hogy meddő tenyészkocákat hizlalás céljaira adott el, magasabb áron, Diener Pál árdrágítási ügyét dr. Arad- ványi Endre büntetőegyesbíró tárgyalta, a vádat dr. Képes József kir. ügyész képviselte. A tárgyaláson felvonultak azok, akik vásároltak ezekből a sertésekből. Takács Károly, Fodor Balázs, Takács János, Németh Ferenc, Kertész Károly, Takács József, Dajka Béla, Kónya Eszter, Dajka Andrásné, Kepelei József anarcsi lakosok voltak azok, akik a Diener gazdaságból sertéseket vásároltak. A vádlott kihallgatása során azzal védekezett, hogy a sertéseket azért adta el, mert kevés volt a takarmánykészlete^ a vásárlásnál pedig mindenkinek értéséra adták, hogy ezek tenyészkocák, erről még írást is készítettek, melyet a sertések átvételénél a vevők aláírtak. Az elhangzott tanúvallomások egyré- sze bizonyította, hogy a sertéseket nem tenyészkocáknak adták el, hanem azokat hizlalás céljaira vették meg. Volt olyan tanú is, aki azt állította, hogy a sertás átvételénél semmiféle iratot nem írt alá. Néhány olyan tanúvallomás is elhangzott, amely viszont az bizonyította, hogy az uradalom tényleg mint tenyészkocákat adta el ezeket a sertéseket, a 100 kilósakat 400 pengőért, az ennél súlyosabbat pedig 450 pengőért, A törvényszék a főtárgyalást délután 4 órakor elnapolta, azzal, hogy elrendelték Tóth Mihály főállatorvos kihallgatását arra nézve, hogy a Diener-féle uradalom eladott sertései meddőképes tenyészkocák voltak-e? A vád újabb taHungária Filmszínház. November 6-7 8 9-10. Péntek szombat vasárnap hétfő-kedd Páger Antal mindnyájunk által nehezen várt filmje Harmincadik mely egy magyar falusi t anité önfeláldozó életét és szívós küzdelmét tárja elénk egészen a magasztos hivatás betöltéséig. Szereplők még: Árpád Margit, Pelsőczy Irén, Somlay, Apáthy, Makláry és Bihari József Elővételi pénztár: d. e. 10—12-ig. — HURAY Írószer szaküzlet Telefon: 23 18 Uránia Filmszínház. November 6 án pénteken Az évag kimagasló művészi eseménye Harmincadik Emelkedett művészi szellemű film, ami a magyar falusi tanító hősi életének és munkájának emel emlékművet. Szereplők : Páger A, Bihari J, Apáthy I, Pelsőczy I, Somlay. Előadások kezdete hétköznap: Negyed 4, negyed 6, negyed 8. Vasárnap 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné kedvezményes helyárakkal. nuínak a kihallgatását is elrendelte a törvényszék és azoknak az iratoknak a beszerzését, amelyet a sertésvásárláskor a vevők aláírtak. Gyógyíthatatlan betegsége miatt felakasztotta magát egy asszony Isvár Géborné polgári lakos hosszabb idő óta súlyos idegbajban szenvedett. Hozzátartozói egyik orvostól a másikhoz vitték, segíteni azonban egyik sem tudott, a szerencsétlen asszony állapota egyre aggasztóbb lett. Isvár Gáborné tudta, hogy betegségére nics orvosság. Tegnapelőtt reggel rövid időre egyedül maradt a lakásban, ezt az alkalmat felhasználta végzetes tettének elkövetésére. Az udvarban egy fára felakasztotta magát. Mikor megtalálták, már halott volt. Az öngyilkosságot jelentették a kir. ügyészségnek. A temetésre az engedélyt megadták. A jövő évben százmillió pengő áll az 0NCSA rendelkezésére Az 1943. évi állami kltségvetés az eddiginél is különösebb gondot ■ ordít arra, hogy még a mai nehéz .dőkoen is jelentős öszegekkel támogassa a szociális téren felmerült kívánságokat. Ezeknek a kérdéseknek a mego'dá'.a a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A belügyi kormányzat költségvetésiének legnagyobb tétele az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal kapcsolatos kiadásokra vonatkozik: a jövő esztendőre erre a célra kereken 100 millió pangót irányoztak elő. Az alap rendeltetése ismeretes: a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése, továbbá a népesség szaporodásának előmozdítása. Az alap bevétele az állami illetékekből befolyó összeg 27 százaléka, amely a i örvény rendelkezése folytán az 1943. évben 46 millió pengőnél kevesebb nem lehet, továbbá a nép- és családvédelmi pótadó, valamint az esetleges adományok, hagyományok és kamatok. 359.000 pár bőrtalpú bakancs a Mezőgazdasági munkásaknak A miniszterelnök egyik korábbi beszédében bejelentette, hogy a kormány a mezőgazdaságban foglalkoztatott falusi munkásság részére nagyobb tömegű bőrtalpú típusbakancs kiosztását kivárhat lehetővé tenni. Az Ipari Anyaghivatal e. Lábbeli Központ útján már rendelkezésre is bocsátott erre a célra nagyobb meny- nyiségű böranyagot amely körülbelül 350.000 pár típusbakancs előállítására elegendő. — A gyártás megkezdésének programját most készítik elő. A program szerint a kisipari üzemek részére 100.000 pár munkásbakancs előállítására adnak megbízást már a közeli hetekben. — A szétosztási akció lebonyolítását a Hangya és a Mezőgazdák Szövetkezete fogja végezni a vidéki törvényhatóságok közreműködésével. Az akció során kiosztandó bőrtalpú bakancsokra csak földmunkások, mezőgazdasági cselédek tarthatnak igényt. — A mezőgazdasági munkások és cselédek családtagjai is csak abban az esetben kaphatnak az akcióbakancsokból, ha maguk is a mező- gazdaságban dolgoznak mint alkalmazottak. A bakancsok árát a közellátási minisztérium legközelebb megállapítja.
