Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-15 / 283. szám

6. cfdal. «m saázadok, sőt ezredévek futnak el előt­tünk apró modellépítményekben. Csodá- fatos paloták, művészi remekű szobák, berendezések. Ezekből tervezik a nagy Ibinek varázsos szépségű felvételeit. Egy furcsa gépnél azonban meghök- feenünk. Egyetlen gombnyomásra fehér lapon zöld fényvonal cikkázik fantaszti­kus gőrbevonalakban. Ahogy beszélünk, ahogy közeledünk vagy távolodunk han­gunkkal, ez a gép mindent lemér és azonnal mutat. — Ez a hangfényképező — magyarázza kísérőnk. —• Bárki azonnal filmezve lát­hatja saját hangját, ha belebeszél a gépbe. A hó nem olvad el a ragyogó napsugárban Hosszú órákat, sőt napokat lehetne eltölteni ebben az érdekes múzeumban, a mellette levő könyvtárban és kellék­tárban, de már sietünk az „ateleiere‘‘-k leié. Épen felvételre készülnek. — Münchausen báró gyermekkorunk mese- könyvébő! jól ismert meséjét forgatják most ezekben a műhelyekben. Épen a holdba jutunk be, ahova az örökéletet nyert Münchausen a mese során elkerül. Csodálatos táj, mesebeli megvilágítás, szinte magunkat is meg kell tapogat­nunk: a földön vagyunk-e még, vagy mi is belekerültünk a mesébe? .. . —> Kint érdekesebb! -— riaszt meg vezetőnk. Sárga homokon gyalogolunk vagy 100—150 métert. Amerre szemünk ellát, mindenütt a filmváros mesevilágának kulisszaképei. Az ember szinte didereg, amikor hirtelen szembetalálja magát a hófödte orosz tájjal, amiről rövidesen § kiderül. hogy kristálysóból varázsolták § elő. De nem messze óriási vitorlát len­getne a szél, ha egyáltalán fújna, most azonban épen nem fúj. A vitorla Münchausen báró hajóját hajtja a mese vizein. Szél azonban nem jelentkezik. Az ég olyan ragyogó kék, mint Nápolyról szokták énekelni. Az ötletes filmesek tehát kibéreltek és ideszállítottak egy kimustrált repülőgépet a tempelhofí ' re­pülőtérről és annak propellere szolgál­tatja a szelet a csodahajóhoz. Münchausen külső díszletei között ta­lálkozunk honfitársunkkal, Baky József hírneves rendezővel, aki tizenhat éve él külföldön és most ezt az óriásfilmet is rendezi. Szívből megörül a magyar szó­nak és készséggel beszél újabb nagy filmjéről. —- A Münchausen báró — mondja — a világ legnagyobb színes filmje lesz nemcsak azért, mert 3.000 méter hosz- szúra tervezzük, hanem mert előállításá­nál olyan méreteket, olyan hatalmas trükköket és annyi pénzt használunk fel, mint eddig még soha más filmnél. Ebben megelőzzük Amerikát is. A német szi- nesfilm ma már olyan tökéletességre emelkedett, hogy Amerika nem veheti fel vele a versenyt. Odaát a tengeren­túl csak 8—10 nap múlva lehet a felvé­tel után előállítani a színes filmet, mi pedig itt ma megcsináljuk a felvételt, holnap pedig már forgathatjuk is a pró­bakamrában. — Mikor kerülhet el hozzánk Ma­gyarországra ez a film? — Nem hiszem, hogy a jövő ősznél hamarabb. Mi ugyan elkészítjük már ezév végéig, de az Ufa csak fennállásá­nak 25 éves júbileumán, jövő tavasszal mutatja majd be és így így legalább még egy félév kell ahhoz, hogy Magyarorszá­gon bemutatásra kerüljön. m -mm.ßp (Trianon 23.) 1942 december iS. Találkozás a legszebb iilm- színésznővel Még egy érdekes találkozásra kerül sor Ufa-városi sétánk során. Hirtelen ó-német városba kerülünk s annak zöld­lombos sáétányain megyünk végig. Szem­be velünk hatalmas határ vágtat. Mintha kétszáz évet léptünk volna vissza hátra­felé a történeimben. A bakkon tányér­sapkás, pofaszakálas kocsis, a határból pedig, amikor odaérünk, krínolinos höl­gyek szökkennek le. Bartos sajtóreferens elibük siet majd bemutat: — Henny Porten — mondja az idő­sebbnek látszó hölgy. — Marina von Ditmar — csengi társ­nője édes, bűvölő hangon. Ifjúságom fimkirálynője és a ma élő legszebb íilmszinésznő áll velem szem­ben egyszerre. Elmondom, hogy magyar vagyok és mindkettőjüket ismerjük igen nagyra tartjuk. Kedves mosoly és kézszorítás érte a jutalom. — Mi is szeretjük a magyarokat, de csak hírből ismerjük őket — mondja Marina von Ditmar. — Adja át otthon az üdvözletünket! búcsúzik az örökfiatal Henny Porten és LEFKMITS zsigmond sttecidUs máá&ísf maris siet mindkettő vissza . hogy a felvételeket folytassa. Mi pedig a filmváros kantinja felé tartunk, ahol az igazgatóság lát vendégül bennünket, ahol a társaság olyan, aminő­vel csak egyszer ülhet össze egy életben az ember. írók, művészek a legjavából, akiket egy nagy nép nagy akarata cl­I vaszt itt össze nyelvre, nemzetiségre való tekintet nélkül a legmagasabb mű- ! vészét szolgálatában. | Az Ufastadtból mély és maradandó ! emlékkel távozunk. Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cnkrászda vm Medern^ espressos kávéfőző ■■ Telefon: 26-11. A fain egészségügyi kultúráját ki kell építeni, hogy a csecsemő­halandóságot csökkenthessük Szabolcsvármegye m. kir. tisztifőorvo­sa a vármegye november havi egészség- ügyi állapotáról a közigazgatási bizott­ság elé terjesztett jelentésében részlete­sen foglalkozik a nagymérvű gyermekha­landóság kérdésével és reámutat azokra az okokra is, amelyek a gyermekhalan­dóságot előidézik. Jelentésének a népmozgalmi adatokra és az egészségügyre vonatkozó részeiből a következőket közöljük. A vármegye lélekszaporodása a kö­vetkező volt. Született 708 gyermek, meghalt 491 ember, a gyarapodás tehát 217 volt. Ez a szám azonban nem teljes, mert egy járásból a járási orvos megbe­tegedése miatt nem érkezett be a jelen- t ős. Éppen ezért nem teszünk összehason­lítást sem az előző havi és a múlt év novembii adatokkal. A bejelentett iertőző megbetegedések között legnagyobb volt a kanyaró 121 esete, ezt követte a tífusz 86, a giimő- kór 55, a vörheny 47 esete. A kanyaró járványszerüen lépett fel Záhony és Bököny községekben. Mind­két helyen bezárták az elemi iskolákat. Rendőri hullaszemlét 10 esetben tar­tottak, öngyilkosság 8 esetben történt. Hét évnél fiatalabb gyermek gyógyítá­sát hat esetben mulasztották el a szü­lök, kikkel szemben az eljárást folya­matba tették. A trachomában megbetegedettek szá­ma 15 volt. Lihőrkfllönlegességeh rum, kisüsti pálinka és uradalmi faj ó-borok kaphatók Kiss Mihály rom és libőrgyárábav. Bnza tér 1. Tel.: 28-39. November folyamán Vadász József eperjeskei cigány és Béri Ferencné rét- közberencsi lakos kiütéses tífuszban megbetegedett. Megállapítást nyert, hogy a megbetegedést közvetítő ruhatetveket Demeter Béla eperjeskei cigány hurcol­ta be, aki Alsóvereckén teljesít katonai szolgálatot. Az igen erélyesen keresz­tülvitt fertőtlenítés, illetve tetvetlenítés után eddig újabb megbeegedés nem je- lenkezett Eperjeskén. A község összes cigány lakosán vérvizsgálatot hajtottak végre.' A vizsgálat negatív eredmény­nyel járt, bizonyságául annak, hogy a tetvek behurcolás útján kerültek Eper- jeskére. Béri Ferencné rétközberencsi lakos megbetegedésének körülményeit is sikerült megállapítani. Októberben a templom tetőzetéről származó bádog- anyagot ruszinok vették meg, akiket egy éjszakára a község elöljárósága Béri Ferenc házában szállásolt el. Az el­szállásolás után 10 napra kezdődött Béri Ferencné betegsége. Nyilvánvaló, hogy a fertőzést okozó tetveket a bádogot vá­sárló ruszinok terjesztették el. A nagy gonddal keresztül vitt fertőtlenítés, il­letve tetvetlenítés eredménye, hogy itt sem történt újabb megbetegedés. A tet­vességre vonatkozó vizsgálatot a köz­ség valamennyi lakosára kiterjesztették. November folyamán 1300 egyént tet- vetlenítettek a vármegyében. Hastífusz elleni védőoltásban 1182 egyén részesült. Vörheny elleni védőoltásban 95 egyént részesítettek. A főorvos jelentésének további ré­szében hat esztendő statisztikai adatai­ban világította meg az országos, várme­gyei és nyíregyházi csecsemőhalandósá­got, majd áttért az íedi kirívóbb esetek vizsgálatára. A halálozás augusztusban vármegyénk­ben 540 volt. Ebből vérhasban és bélhu­rutban 127 volt a halálozás száma. Szep­temberben 770 ember halt meg, a vér- hasban és bélhurútban elhalt gyermekek száma 305-re emelkedett. Októberben a tetőpontját érte el a halálozás száma 821 esettel s ebből vérhasra és bélhurúi- ra 296 halálozás esett. A csecsemőhalandóság nagy száma az utóbbi két hónapban kétségkívül a bél- hurút és a vérhas következménye. Az okokat keresve a ' iszli főorvos a következőket jelenti. A hatósági orvosok közül tizenkettőn teljesítenek katonai szolgálatot, így az orvosi szolgálat ellátásának kétségkívül voltak hiánya. HozziiároH a magas cse­csemőhalálozáshoz az anvak nagyobb igénybevétele a ■nézői munkában s en­nek következtében < csecsemők gondo­zásának hiánya. A i secsemőgyógyítás- ban használatos gyógy tápszereiének hiá­nya is hozzájárulhitott a betegségek sú­lyos lefolytatásához. Hogy a béíhurút, illetve vérhas sok helyen úgyszólván jár- ványszerűen léphetett lei, ennek okát abban találom, hogy i fa-u egészségügyi kultúrája, sajnos, :nég alacsony tűkor áll. Az egészségügyi kuiiúra fokozatos kiépítésétől várható a cseese-m Voahs:ozás arányszámának lényeges javulása. á libákat elkerülte, egy gyermeket pedig elgázolt Jécsák Mihály gazdálkodó szekerével Levelek község utcáján hazafelé tartott. Útközben egy csapat libával találta ma­gát szembe, hogy a libákat a gázolástó! megóvja, hirtelen jobbrakanyarocLoitt s közben egy gyermeket. Petro-na Júliát elütötte. A szerencsétlen gyermek boka- csonttörést szenvedett és ijedtében el­vesztette beszélöképességét is. A nyíregyházi törvényszék a gázoló Jécsák Mihályt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. KöszinetiyilTáiitás. Mindazon rokonoknak és jóismerősöknek kik felejt­hetetlen drága jó apánk temetésén fájdalmunkban osztoztak, ezúton mond há­lás szívvel köszünetet az Asztrab csatád. Vásároljon a több, mint három évtized óta fenálló Földes Rt.dro8él,iaba" Manikűr, fésű, illatszer kazetták, illatszerszívók nagy választékban! Városházaépület. Telefon : 26 - 48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom