Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-27 / 269. szám
A nők munkaszolgálata Köztudomású, hogy honvédelmi törvényünk értelmében nemre való tekintet nélkül, minden 14—70 életév közötti egészséges magyar állampolgár honvédelmi munkába állítható. Honvédelmi munkára tehát minden magyar nő kötelezhető, ha szükség van arra, hogy a magyar gazdasági és szellemi élet terén pótolják az esetleg hiányzó férfi munkaerőt. Honvédelmi törvényünk az-onban lehetővé teszi a magyar nők munka- szolgálatának önkéntes jelentkezések alapján való megszervezését is. Az önkéntes jelentkezőknek módot ad arra, hogy egyéni hajlamaiknak, fizikai rátermettségüknek és képzettségüknek megfelelő beosztást kapjanak. Tisztázandó volt ennél az önkéntes jelentkezési formánál hogy a honvédelmi munkaszolgálatra beosztottak kapnak-e fizetést. A Női Önkéntes Honvédelmi Munkabizottsága leszögezi, hogy minden önkéntesen jelentkező, illetve munkaszolgálatra beosztott magyar nő fizetést kap, rendes havi díjazást, mun- katetljesitményének és képzettségének megfelelőt, éppen úgy, mint a férfi munkaerő, akinek esetleges hiányát kell majd pótolnia. A nem szakmunkások a kiképzés időtartama alatt is költségmegtérítés címén anyagi juttatásban részesülnek. A vendéglő! alkalmazottak is csak jegyek ellenében étkezhetnek Az élelmiszerjegyközpont felhívására a vendéglős és kávésipartestíiletek figyelmeztették tagjaikat, hogy személyzetüket csak jegyek ellenében láthatják el természetbeni élelmiszerekkel. Azok az alkalmazottak, akik ebédet és vacsorát kapnak, tartoznak leadni liszt-, zsír- és burgonyajegyüket, ha pedig csak ebédet, vagy vacsorát kapnak, kéthetenként kötelesek ezeket a jegyeket beszolgáltatni. Kenyeret és cukrot is csak annyit kaphat a személyzet, amilyen mennyiségnek megfelelő jegyet ad le az üzem tulajdonosánál, Több ősziszántás nagyobb jövedelem és jobb termés Ne mulasszuk él az őszi mélyszántás 1 elvégzését, mert ezzel biztosítjuk tavaszi terményeink egészséges fejlődését és így több termést, ezzel pedig magunknak nagyobb jövedelmet tudunk biztosítani. Az őszi szántás különös fontossággal bír szárazságra hajló hazai viszonyaink között, mert az ősszel mélyen szántott talaj lényegesen több téli csapadékot, esőt, hóiét képes befogadni és ! a növényeink részére elraktározni, mint \ ha tavaszig szántatlanul hagyjuk a földei, j Az őszi szántás után kevesebb taiajmun- í kát kell végeznünk tavasszal, ami késői ! kitavaszodás esetén szintén nagy előny. { Az őszi mélyszántás időben való el- j végzése nemcsak a gazda érdeke, hanem j az egész országé is. Éppen ezért az állam a december 31-ig legalább 15 centiméter mélyen elvégzett ősziszántás minden kataszteri holdja után tíz pengő jutalomban részesíti azt a gazdát, aki legalább annyi őszit vetett, mint tavaly. — Azok a gazdák tehát, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek, a községi elöljáróságtól kérjenek bejelentőlapot, azt töltsék ki és január 15-ig nyújtsák ! be az elöljáróságnál, A gazdasági felü- ■ gyelők ellenőrzik a bejelentéseket, és amennyiben azok a valóságnak megfelelnek, az illető gazdák még a tavasz- szal megkapják a szántásuk után a hol- dankinti tíz pengőt. Szántsunk tehát minél többet most őszei. A gazdásak előnye származik ebből, mert a tavasz folyamán olyan időben kapja meg a jutalmakat amikor a pénzre szüksége van, de ezenfelül azért is, mert a jól elvégzett őszi szántás után jobb termésre számíthaít, —< Végül azt se feledjük el, hogy háborúban vagyunk és a köz érdekében hazafias kötelességét mindenkinek teljesítenie kell. Háromévi {egyházra ítélték a tehéntolvaj Fürtös Mihályt Fürtös Mihály penészleki lakos teheneket és sertéseket lopott. Elsőízben Kovács István gazdától hajtott el egy kövér sertést és azt egy hentesnek eladta. A jólsikerült sertéslopás után Császáriban és Piricse községben váltott egy- egy tehénre járlatlevelet, holott tehene egyáltalán nem is volt. A járlatlevél azért kellett a tolvajnak, hogy ha majd tehenet lop. a vásárban eladhassa, — így is történt. Az egyik jómódú gazda legszebb tehenét hajtotta el, elvitte a nagykállói vásárba és ott szabályszerűen eladta Fogas Jánosnak. Harmadszor Penészlek községben, negyedszer pedig Nyírábrányban egy tanyáról hajtott el egy tehenet. A tolvaj csendőrkézre került és az elmúlt héten már a nyíregyházi törvényszék ítélkezett is felette. A tárgyaláson megjelentek a sértettek is. A vádlott ösz- szesen hárem tehenet és egy kövér sertést lopott. A tárgyaláson Fürtös Mihály beismerte a lopásokat. Érdekes, hogy a vádlottnak édesapja jómódú kisgazda, a fia mégis teheneket járt lopni. A nyíregyházi törvényszék a tehéntolvaj Fürtös Mihályt háromévi fegyházra ítélte. Kik adtak, mennyit adtak Nyíregyházán a Vörös Kereszt áldásos munkájának támogatására A vöröskeresztes gyűjtésre érkezett adományok kimutatását a következőkben közijük: Csömör Andrásné ve. Juhász Sándor 10 — P N. N. —.50 P Jaczina János 1— P Babicz József 10— P Mester János 1.— P Éles Jánosné 2.— P Séf esik Ferenc 1— P Balogh Béla —.60 P Blistván Kálmán 5.— P Erdélyi Viola 5.------J erey László 10.— P Melin József 5.— P Bacsót József 10.— P Jónás János 2.— P Popernyik Lajos 3.— P Takács Zsígmond 1— P Harm Sándor 1.— P Prekezva Sándor 5.— P Bogár Ilona 3.— P Kurucz Gyula 4— P Gajdos Sándor 8— P Martinovszkyné 4.— P özv. Torecza Lajosné 1— P Liskány László 15.— P Téth Imre 1— P Gyurkovics Gizella 1— P Mesznyi Gyula 20.— P Szck Kálmán 5.— P dr. Alma Lajos 2.— P Hungária (özv. Riczku) 50 — P özv. Hasch Árpádné 15.— P Neuvirth Ferenc 25— P Friedmann Testvérek 5.— P Hősek Győző 40.— P Hauberger Géza 10— P özv. Folman Ferencné 5.— P Nonovics Károly 10.— P Pelrcv Márton 10— P Pontéi —.50 P N. N. —.40 P Bónis —.50 P Papp Berta 1.— P Ibolya virágüzlet 2.— P Valdbos Elek 2— P Gutyán Pál köm. mester 5.— P Összesen: 313.50 P Ötszörös hasznot hoz a szesz- egyedárnság, mióta az állam sa ját kezelésbe vette a termelést A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a pénzügyminisztérium költségvetésének parlamenti tárgyalása küszöbén vezető gazdasági körök élénk figyelemmel fordulnak az állami szeszmonopólium munkájának eredményei felé, amelyekből igazoltnak látják dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a szeszegyedáruság megvalósítására vonatkozó négy évvel ezelőtti terveit. Ugyanis négy éve már annak, hogy a szeszmonopóliumot az állam saját kezelésébe vette s bár akkor sokan azt jósolgaták, hogy az új rendszer zavarokat, károkat okoz, de a tények alaposan rácáfoltak az aggodalmaskodókra. Ha szembeállítjuk ugyanis a szeszegyedáruság /állami kézbe vételiét megelőző négy esztendőt az azóta eltelt négy esztendővel, akkor megállapítható, hogy a kincstár bruttó bevétele 1934-től 1938-ig 57.2 millió pengőre ruMALMOK FIGYELMÉBE ! Elkészült az uj rendelet alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papirüzletében gott, míg 1938-tól 1942-ig 576.2 millió pengő volt a szeszmonopólíum tiszta haszna s 1943-ra 237.8 millió pengő a bevételi előirányzat. De a kincstár hasznának óriási gyarapodásán felül az új rendszer nagy mértékben szolgálta a mezőgazdaság érdekeit is, ugyanis míg az azóta megszűnt szeszkartel 1934—38. között 46.4 millió pengőt fizetett szeszért a mezőgazdasági szeszgyáraknak, addig az állami szeszegyedáruság működésének négy éve alatt 91 millió pengő szeszbeváltási árat kaptak a mezőgazdasági szeszgyárak. Rá kell még mutatni arra is hogy míg régebben a szesz termelésére, értékesítésére és feldolgozására vonatkozó engedélyek (ecet, denaturált szesz, élesztő, rum, likőr, stb.) csaknem teljesen a zsidók kezében voltak, ma már a zsidó engedélyek megszűntek és helyettük arra érdemes keresztény emberek, elsősorban vitézek, hadirokkantak és egyéb hadi igényjogosultak jutottak engedélyhez, ■WBMHHHBMBBHHBnMHnMl Borozgatás közben ellopták a pénztárcáját Juhász Károly penészleki lakos panaszt tett, hogy Nyírbátorban az egyik korcsmában ellopták a pénztárcáját 260 pengővel. Juhász feljelentésében elmondta. hogy Penészlek községből babot vitt a nyírbátori piacra eladni. A vásár után bement az egyik korcsmába, ahol egyik földijével találkozott. Boroz- gatni kezdtek, közben a „földi“ benyúlt Juhász Károly zsebébe és kivette annak pénztárcáját. A feljelentésre megindult á nyomozás, a gyanúsítottat azonban nem lehetett kihallgatni, mert közben kiment a harctérre. Szabolcsvármegye népsűrűsége A Magyar Statisztikai Szemle folyó évi 8. száma hosszabb közleményben ismerteti az 1941. évi népességi adatok alapján az ország népsűrűsségét járásonként, Az adatok szerint Szabolcs vármegye járásainak népsűrűsége a következő. Egy négyzetkilométer területen a dadai felső járásban 104, a kisvárdai járásban 119.9, a ligetaljai járásban 58.4, a nagykállói járásban 91.3. a nyírbaktai járásban 82, a nyírbátori járásban 85, a nyírbegdányi járásban 99, a tiszai járásban 102.7 ember él. Nyíregyháza megyei város területe 26.813 hektár, lakosainak száma 1941- ben 59.105 volt, népsűrűsége tehát 220.4 volt. Szabolcsvármegye területe 459.076 hektár, lakossága 1941-ben 428.619 volt, egy négyzetkilométerre tehát 93.4 lakos jutott. Érdekes a statisztikai adatoknak az a része is, amely a legsűrűbben lakott járásokat mutatja ki. Ebben a sorrendben a Kisvárdai járás a 12. helyen áll, ami előkelő hely, ha figyelembe vesz- szük, hogy a sűrűn lakott járások sorában megelőző j árások javarésze pest- vármegyeiek. — Mozgalom a karácsonyi és újévi üdvözletek megváltására. A Magyar Tudósító jelenti: Borbély Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja kijelentette, hogy a vármegye november 2ó-án tartandó közgyűlésén föl fogja hívni a vármegye közönségét, hogy a karácsonyi és újévi üdvözleteket váltsák meg és az ebből befolyó összeget fordítsák a honvédség karácsonyi megajándékozására. A mozgalom, amelyet Borbély-Maczky Emil kezdeményez, nem marad elszigetelt és előreláthatólag valamennyi közűiét vezetője Borbély-Maczky Emil példáját követve fölhívással fog fordulni a karácsonyi és újévi üdvözletek megváltása érdekében a közönséghez.
