Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-21 / 264. szám
Ira 16 Elsötétítés 20 órakor Nyíregyháza, 1942. november 21. ^ J^lf)fiit (Trianon 23.) x. évfolyam 264(2861) «ám »““SS * POLITIKAI HAPILAP » * A miniszterelnök a nemzetiségi kérdésről és a sajtéról beszélt a képviselőbázban A képviselőház tegnapi ülése letárgyalta a miniszterelnöki és a kisebb tárcák költségvetését. A miniszterelnöki tárca költségvetésének vitája végén felszólalt a miniszterelnök is és többek között a következőket mondotta: — Sokat méltóztattak foglalkozni a nemzetiségi kérdéssel is. Ez volt a vita súlypontja. Különösen meleg szeretettel hallgattam az erdélyi képviselők igazán mélyenszántó és mindnyájunkat közelről érintő fejtegetéseit. Egészen természetes elmondottak sok megszívlelendőt és a tegfontosabnak és legkötelezőbbnek tartom számomra azt amit ők mondanak, akik ennek a 20—22 éves magyar sorsnak valóban áldozatos részesei voltak, amelyet mi lélekben velük szenvedtünk. Ezt sohasem pártkérdésnek, hanem egyetemes magyar kérdésnek tekintjük (élénk helyeslés). Örömmel állapíolm meg, hogy etékiníetben minden oldalról megnyilvánuló' megértést találok. Ezért őszinte örömem soha és most sem mulasztom el kifejezní.A helyzet, amelyben jelenleg élünk, megnehezíti, hogy olyan módon és mértékben foglalkozzunk a nemzetiségi problémával, amint az szükséges és helyes lenne. Háborúban vagyunk és temérdek más probléma van előttünk. És van még egy nehézség, éppen amiatt a politikai helyzet miatt, amelyben nemzetiségeinkkel együtt élünk. Leszögeztem első megnyilatkozásomban, első felszólalásomban az ország nyilvánossága előtt, hogy a legtisztább szívvel és szándékkal, magyar szellemmel és szívvel akarok megindulni nemzetiségeink felé a nemzetiségi kérdés politikája terén. Erre az mszág határán kívül egész • más természetű választ kapok. És mégis megmaradtam azon a vonalon, amelyen elindulni akartam. (Úgy van, helyeslés.) Sokszor meg kellett állni elhatározásaimmal szándékaimmal, koncepcióimmal az előzékeny engedékenységben, mellyt£ nemzetiségeink felé tekinteni akartam, mert reak-_ cióképpen rögtön azt hallottam, hogy ezért vagy azért tettünk meg valamit. Vegyék tudomásul odaát és Erdélyben Innen akarom kijelenteni, vegyék tudomásul odaát és Erdélyben, hogy ebben a tekintetben semmit sem lehet ránk oktrojálni. (Élénk helyeslés és taps) Hajlandók vagyunk nagyon messzire menni, a nemzetiségekkel való kapcsolat- , ban, mert igen is az a célunk, hogy meg- nye(rjü!j a magyar eszmének. (Úgy van.) Nem akarjuk belekényszeríteni a magyar állami életbe. Kényszer alatt semmit sem cselekszünk. (Helyeslés.) 'Az é§yes kér-' désrekre rátérve , igazuk van azoknak a felszólalóknak, akik pozitiv nemzetiségi politikára hívták fel a figyelmet, tudniillik arra, hogy elsősorban a magyarsággal foglalkozzunk és pótolnunk kell, amit elmulasztottunk az elmúlt időkben, — Nagy az a veszteség amelyet magyar fajunk szenvedett nemzetiségeinkkel szemben egy száz éves perióduson keresztül. Ez azért volt, mert Magyarország bizonyos belső ellentétekkel küzdött, mondjuk meg őszintén a pártoknak egymással szemben való felesleges csatározásában volt s ezalatt a belső és külső erők nyugodtan tudták bomlasztani a magyarságot. Nem tartanám helyesnek egy nemzetiségi minisztérium felállítását Nem tartanám helyesnek egy nemzetiségi minisztérium felállítását. Ebből' a kérdésből nem lehet külön ügykört és bizonyos tekintetben öncélúságot csinálni. Külön kell szólni a hazai németségünk kérdéséről. A hazai németség mindig úgy szerepelt ebben az országban, mint egyik leg- különb, leghasznosabb munkatársunk abban, hogy ezt *az országot európaivá, erőssé, hatalmassá és ellenállóvá építsük ki. Ebben a tekintetben lehetnek időnként hulámzások, nézeteltérések, de én hiszek ma is abban, hogy ebben a tekintetben jó utón haladunk é3 ebben megerősített németajkú polgártársaink képviselőjének nyilatkozata, aki kijelentette, hogy ha vannak és előfordulnak kisebb dolgokban súrlódások közöttünk, a magyarság mindig számíthat a hazai németségre. ' A sajtó kérdése — A sajtókérdéssel méltóztattak még behatóbban foglalkozni Magyarországon a többi háborús államhoz viszonyítva a dolgokat, azt hiszem, a sajtót — szabadabban használva a régi kifejezést —• liberálisában kezeljük, mint bármely államban. Amikor kifogásolni méltóztattak, hogy bizonyos orgánumok még megjelennek ebben aa országban, el méltóztattak felejteni azt, hogy ha a másik útra lépek és bizonyos orgánumokat beszüntetek, ugyanakkor kötelességem arra az álláspontra is helyezkedni, hogy csak egyfajta orgánum marad az országban és ez az én orgánumom. Amikor hozzájárulok ahhog, hogy más orgánum is szabadon működhessék, bizonyos adott korlátok között eben az országban, csak azt lehet megállapítanom, hogy gondosan vigyázok arra^ hogy sokszorosan több szabadsága legyen annak a sajtónak, — amely — mai kifejezéssel élve, jobboldali irányban irányban távolodott el az én irányzatomtól, mint amely balra maradt attól. Összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadságot élvez az ú n. jobboldali sajtó, | mint a baloldali. De ha kényszerítenek az urak Hogy egy drasztikus álláspontot foglaljak el, az nem lehetne más, mint az, hogy csak egy sajtó, a hivatalos sajtó marad. Én nem akarok diktátor lenni, mert én minden elkövetek ebben az országban, hogy diktatúra ne legyen, de ha diktatúra lenne, az csak az én diktatúrán lehetne! Aknamunka a magyarság ellen — Visszatérve a propagandára, méltóztattak a nemzeti kérdéssel kapcsolatosan a külföldi propagandáról és a határainkon kívül levő .kisebbségi visszatelepítésről is beszélni. Az egyik nagy feladat ez és nagyon szeretném ezt megoldani. A legfontosabb kérdés a balkáni mozgolódásokkal fenyegetett horvátországi magyar kisebbség kérdése. 100—120 ezer magyar él ott. Igyekszem a horvát kormány támogatásával élni és ekként minden tekintetben segíteni őket abban a nehéz helyzetben, amelyben vannak, éppen ezért helyesnek méltóztatnak e találni azt, hogy ha ezek között a nagyon nehéz helyzetben lévő emberek között, akiknél hol a falu egyik végét, hol a másik végét gyújtják fel a bandák. Magyarországból kiutasított, vagy kiszökött volt magyar képviselők árnak és agitálnak és bujtogatnaka magyar gondolat ellen? Hogy férhet ez össze magyar voltunkkal ? Méltóztatnak-e helyesnek és lehetségesnek tartani, hogy velünk barátságos országban élő magyar munkásokat sorra járják bizonyos urak és bujtogatják őket a magyar állameszme és a magyar gondolat ellen. — Például Sütő volt képviselő lent van Horvátországban és most is ott bujtogat. Nekem nincs alkalmam és módom ebbe beleavatkozni, de annak, akinek van rá módja, magyar szivére apellálok, hogy óvja ezeket az embereket attól, hogy ezt az aknamunkát a magyarság ellen tovább folytassák, mert nem az én személyem, nem az én kormányom ellen, hanem az egész magyar nemzet ellen folytatják ezt az aknamunkát. — Ezt akartam ennél a kérdésnél elmondani. Én szeretném. hazahozni minden külföldön élő magyar testvérünket. Nem kell mondanom, képviselőtársaim tudják és érzik, hogy ennek milyen nehézségei vannak. Méltóztassanak elhinni, minden erővel igyekszem ezeket a kérdéseket megoldani. S amint várjuk ennek a háborúnak sikeres, győzelmes, nekünk jó, nékünk megfelelő befejezését és megfelelően elkészülünk rá, ezekben a konkrét kérdésekben éppen úgy, mint lelki erőinkben egységünkben és magyarságunkban, hiszem és remélem, hogy a többi nagy magyar probléma között ezt a kérdést is meg fogjuk tudni oldani. Megkezdődött a Tuniszért való háború Berlinből jelentik: Illetékes katonai helyen kijelentették, hogy Tunisznak a tengelye apátok által való megssál- lása tervszerűen folyik. Tabarka a tengelycsapatok kezén van. Ez a vá'os 100 ki'ométeinyire fekszik Bizertától nyugatra. A tuniszi határon már megtörténtek az összetűzések a tengely és az ellenséges csapatok között. A foglyok között franciák is voltak. Még nem tud ják, vájjon ezek az ott állomásozó francia haderő kötelékébe tartoztak-e, vagy most toborozták az amerikaiak a francia önkéntesek közül. A Német Távirati Iroda jelentése szériát a tuniszi haláron löétént ösz- s/ecsapásban még csak előőrsök vettek részt, mégis annak kell tekinteni, hogy ezzel megindult a Tuniszért foil ó harc. Az amerikaiak Tabarka irányában kísérelték meg a határ átlépését, a német csapatok azonban köny- nyen visszaverték a támadást. (MTI) A képviselőház ülése A képviselőház mai ülése a kü'fcgyi tárca költségvetését tárgyalta. A javaslatot CHcsery Rónai István terjesztetté elő, a vita első szónoka Rajniss^Fe- renc volt. (MTI) Haloitak és sebesültek érkeztek Gibraltárba Római jelentés szerint Gibraltár kikötőjébe 5000 halottat és sebesültet szállító hajó futott be. (MTI)
