Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-03 / 248. szám
IC sí 11 ay Miklós dr. miniszterelnök: Kulturközpontokat a vidékre Káldav Miklós dr. m. kir. miniszterelnök a Városok Lapjának októberi számába vezércikket írt. amelyben a vidéki kultúrközpomtok kérdésével foglalkozik. A miniszterelnök a következőidben fejti ki a Nyíregyházát is érintő kérdésben ál'áspontját: Tíz éve annak, hogy néhai gróf Kle- belsberg Kunó felkérésére Nyíregyházán mint főispán bekapcsolódtam a Kulturális Egyesületek Szövetsége munkájába. Akkor csak mint vendéglátó házigazda igyekeztem hozzájárulni a feledheted en emlékű nagy kultúrpoditikus célkitűzéseinek megvalósításához, majd mint a Szövetség elnöki székében utóda igyekeztem bizonyos vonatkozásokban egységbe foglalni a magyar kultúré'etet. Ennek a Szövetségnek nemes céljai és törekvései között egyik legfontosabb a vidéki gondolat érvényesítése, vagyis a szellemi erők decentralizálása. Mert ha szertenézünk a hazában és keressük a nemzeti sajátos kultúra e'emeit, hol találjuk meg leginkább és a legtisztábban? A fővárosban látjuk a kultúra fejlettségét, de látjuk ugyanitt a kultúra kereskedelmét, üz’etét. kihasználását is. Ha pedig a vidékre nézünk ott elmaradottságot tapasztalunk, — de ugyanakkor ott találjuk meg a nagy bőséggel feltörő ősforrásokat, amelyeknek eleven folyói azonban meg- fele'ő környezet hiányában a főváros gyüjtőmcdencéjébe ömlenek. A vidék kulturális erői és értékei itt a felszínen maradnak ugyan, de később mégis elszakadnak az őstalajtól és bizonyos tekintetben magukra maradnak. Pedig az értékek legtöbbja vidékről származik. Ha az elmű t korszak kimagasló magyar íróit sorra vesszük, alig akad közöttük, aki ne a vidékről jött volna Budapestre. Ók vitték be a ma- a gvar irodalmunkba s ők tették irodalmunk annyira jellegzetes elemévé a magyar kisvárost, :a vidék sajátos rajzát: Mikszáth Herczeg, Gárdonyi, Krúdy és a fiata'abb írónemzedék is, akik mind egyetlen mondattal vissza tudták varázsolni körénk a vidék levegőjét. Mi is a vidék, a kisváros? Erre a kér- I désre nem lehet statisztikai adatokkal felelni. Nem mondhatjuk, hogy az a kis város, amely közeil van a földhöz, aho* 1 2 még érződik a barázdák közelsége, — a nagyváros pedig az amelynek kőrengetegében nagytömegek élnek. — mert van nagyváros sok lakossal, de mégis vidéki jelleggel. A kisváros foga'mát talán így határozhatjuk meg legjobban: kisváros az, ahol még ismerik egymást az emberek nagyváros pedig, ahol az emberek már nem törődnek egymással már szomszédaikat is alig ismerik, hanem beleolvadnak az ismeretlen tömegbe. Az e'ső világháború előtti időkben a magyarságnak egyharmada élt csak városokban, a többsége vidéken, — s a városi lakosságból is egymillió a fővárosra esett. Ez a tény magában is mutatja, hogy mi volt és mi lehet továbbra is a helyes törekvés, hiszen az arányok azóta nem túlsókat változtak. Fel kell emelni a vidék művelődésének színvonalát, el kell látnunk a vidéket a nemzeti kultúra minden tényezőjével. Fővárosunk mellett, amelyre mindnyájan büszkék vagyunk, több vidéki ku'túr- központot is kell teremtenünk, hogy a vidéki városok szellemi energiáját mozgási energiákká változtathassuk át s ily- módon jelentőséget adjunk a magyar városnak, a magyar szellemi életben. A Magyar Városok Országos Szövetsége, amelyben 91 törvényhatósági jogú és megyei város tömörü', szívén viseli a vidéki városok sorsát, hiszen ezek Adják tagjainak többségét, A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége pedig, amelyhez a visszatért terüle- letek közművel, szervezetei a SZMKE, EMKE. KMKE és DMKSZ mind csatlakoztak s így a szövetség a magyar köz- művelődés egyik egyetemes szerve és munkaközössége 1ett, ezév őszétől az összefogás és erőgyűjtés jegyében együttműködik a városok szövetségével. így akarta ezt néhai Klebelsberg Kunó. erre törekedtem évek óta magam is. Örülök, hogy a nemzeti munkában megtalálta egymást ez a két nagyjelentőségű és értékes szervezet, amelyet a kormány természetesen mindig meghallgat majd, amikor kulturá'is kérdésről flesz szó. — Meggyőződésem, hogy a városok szövetsége, a polgármesterek gyülekezete, amelyet alkalomadtán magam is fel fogok keresni, minden tekintetben támogatja a nemzeti kultúránk egységén őrködő Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségét, az utóbbi pedig segítségére 'esz városaink vezetőinek, a vidék művelődés- ügyének emelésében. E két szövetség együttműködését a jövőben állandóan figyelemmel kísérem, mert üdvös eredményt várok tőle: a főváros és a vidéki városok közelebbjutá- ■ sát egymáshoz, a kölcsönös megismerést, a szellemi értékek kicseré1 ését, gyarapítását s az így kialakuló vidéki kultúr- központok virágzását. Isten áldása kísérje e két szövetség jövő együttműködését a szebb és jobb magyar jövőt munkáló fáradozását! naaaac«»»bbb»w« mmamemmmmammmmmammmm Ifj. Mikó Gyula letenyei földműves S durva, vad ember volt, aki sűrűn bántalmazta is feleségét és anyósát, úgy, hogy ezek többször hatósági védelmet kértek. A múlt év októberében Mikó az apjánál szüretelt, amikor valaki azzal a hírrel jött hozzá, hogy 13 hónapos kislánya váratlanul megbetegedett és a végét járja. Mikó Gyula nem ment haza, azt mondta, hogy szüretel, nem ér rá. A munka végeztével sem sietett haza, hanem kocsmába ment és mire éjfél után hazakeveredett, már holtan feküdt a kisleánya, mellette egy szál gyertya égett. Mikó rá sem nézett halott gyermekére, hanem nyitott késsel rátámadt a feleségére és hosszúpengéjű bicskáját beledöfte felesége testébe. Mikóné reggelig vérzett, férje pedig jelentkezett a csendőrségen, elmondotta a történteket, majd egykedvűen kijelentette: — Megtettem, amit tettem, tartom érte a hátamat! Az asszonyt ezután kórházba szállították. de az orvosok már nem segíthettek rajta. Az asszony sérülésébe belehalt. A törvényszék házastárson elkövetett emberölésért 15 évi fegyházra ítélte Mikó Gyulát ,amit a Tábla és most a Kúria Szolnok-tanácsa is helyben hagyott. A fildmivelésügyi miBisetérinm nyíregyházi háztartási tanfolyamának záróvizsgája November 1-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartotta a földmívelésügyi minisztérium 1. sz. nyíregyházi háztartási tanfolyama kiválóan sikerült, magasszinvo- nalú záróvizsgáját a róm. kát. női szervezetek otthonában. A tanfolyam záróvizsgáján a földmívelésügyi miniszter megbízásából Velich Sándor, a nyíregyházi kermunkásképző iskola igazgatója elnökölt. A vármegyei népművelési bizottságot dr. Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő elnök képviselte. Ott láttuk Virányi Sándornét. özv. dr. Kriston Ferencnét, a Missziótársulat elnökét, dr. Gallay Rezscnét, Homer László kir. kát. gimnáziumi igazgatót, a tanári testületek képviselőit. A Hiszekegy imája után Pongrácz Éva tanárnő, tanfolyamvezető ismertette a vándortanfclyarn tanulmányi anyagát, rendjét, majd Velich Sándor elnök megnyitotta a vizsgát. Sc*rra felelt mind a 16 hallgató. A feleletek felölelték a magyar feleség egész munkaterületét. — Egészségtani, neveléstani, háztartási, növény-, állattani, gyermekgondozási ismeretekből adtak sokszor kiemelkedően tartalmas és szép feleleteket a tanfolyam szorgalmas lelkes hailgatőnőí. A vizsgálatot a tanfolyam tanárai, Pongrácz Éva m. kir. gazd. tanárnő, Szakáll Ilona, Rátkay Magdolna gazd. tanárnők. Trie- ber Ilona zöldkeresztes védőnő vezették kitűnő szakavatottsággal és pedagógiai érzékkel. A vizsga befejeztével Velich Sándor igazgató, elnök elismeréssel méltatta az elért tanulmányi eredményt, a szaktanári munka fáradozásait, a hallgatók szorgalmát. Felhívta a feleségek és leendő feleségek figyelmét a kialakuló új Európa gazdasági rendjére, a háztartásokra váró új feladatokra, a háztartási tudás elengedhetetlen szükségességére. Majd Kalocsai Magda hallgatónő megható ben- sőséggel előadott beszéd keretében virágcsokrokat adott át az elnöknek, a tanárnőknek, akiknek fáradozását és sze- retetét meleg szavakban köszönte meg. Velich Sándor elnök kiosztotta a háztartási tanfolyami bizonyítványokat, majd a jelenlevők a Himnuszt énekelték ed. — Az üveggyüjtés megszervezése. Aa iparügyi és kereskedelmi minisztériumokban egyidő óta tárgyalások folynak az üvejg hulladékgyűjtés megszervezéséről. Több ajánlat fekszik az illetékes tényezők előtt a fontos hulladékanyag gyűjtésének lebonyoltására. Lehetséges, hogy központi szövetkezet formájában oldják meg a kérdést, még pedig előreláthatólag még az őszi hónapokban, hogy a gyűjtést nyomban megindíthassák. „Minerva“ ügyvédi határidé napló 1943. évre 2 féle alakban megjelenik és kapható Mi után és hogyan fizetik ezután a forralni índót a fűszeres csemegekereskedűk Az új forgalmi adókódex rendelkezései szerint a fűszer- és csemegekereskedők mint nem vendéglátó iparűzők 5 százalékos adókulccsal tartoznak az álta'ános forgalmi adót megfizetni a következő bevételeik után: 1. A bor után, a házilag készült, esetleg vásáro't hideg sültek, kocsonyák, pástétomok, saláták és hasonló nem tartós, vagyis nem hentes- vagy konzervipar körébe irtózó ételek árusításából eredő bevételek után. 2. Az égetett szeszesitaloknak utcán át kimárve, vagy helyben való fogyasztásra poharazva árusításábó' származó bevételek után. Az érdekelt kereskedők kérelmére az általános forgalmi adót átalányösszegben kell megá'lapítani. Égetett szeszesitaloknak zárt palackokban történő árusításával folytatott kereskedői tevékenység nem esik általános forgalmi adó a1á. — A közelmúltban kiadott rendelkezés szerint a forgalmi adóhivatal megengedheti, hogy az érdekelt adózók az általános forgalmi adót átalány helyett £ az áru beszerzése alka'mávai beérkezett áruk valószínű eladási árának alapulvétele mellett 5 százalékka', vagy az áru igazolt beszerzési ára után 7 százalékkal számított adókulccsá' fizethessék meg. Ily esetekben az általános forgalmi adó alá eső áruk beszerzéséről árubeszerzési könyvet ke'l vezetni, melyben a beérkezett árukat időrendben, az áru nevének, mennyiségének, egységenkint és téíelenkint kiszámított valószínű eladási árának illetőleg a magasabb adókulcs alkalmazása esetén az áru beszerzési árának és a beérkezés idejének fe'tünte- tésével kell bevezetni. Az árubeszerzési könyvet minden h utolsó napjával le kell zárni, A Hangya és olyan fogyasztási szövetkezetek kére'mére, melynek fűszer- és csemegeüzletük mellett közös vezetés alatt kocsmaüzletük is van és a két üzlet bevételeinek külön kezelése, i'lető- leg adókulcsok szerint szétválasztása komoly nehézségekbe ütközik mindkét adó köteles üz'etág általános forgalmi adóját átalányösszegben kell megállapítani. J ÓBA papirüzletben SIESSEN! LENE MARADION! a hires Vesszős-féle péntek esti Halvacsoráról Halkülőnlegességek. — Turóscsusza. A gyermeke halála miatt meerölte a feleséerét
