Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-24 / 241. szám

10. oldal. OBS 5 Z Äsotc s ? witU? (Trianon 23.) Í942 október 24. Helybeli és vidéki vendégek kedvenc találkozóhelye RACSKÓ ANDRÁS VENDÉGLŐJE Bessenyei TÉR. — Ha B«fS2gr ott éfteak, mggg0áiw ríla, l»f? a légibb magyar k&Ktftója tan. Állandó menürendszer. Kitűnő italok. A jó hangulatról GANDI, a kedvenc énekes prímás zenekara gondoskodik Ezek a személyek különféle dolgok felől érdeklődtek nálam az Ittmaradt hozzá­tartozókkal kapcsolatban. Később rájöt­tem, hogy erős akarattal az éjszakai órákban megjelennek előttem olyan sze­mélyek is, akiket én idézek. így jöttem arra a gondolatra, amikor egyik kutató a Zagyvában '"ereste Attila srjit, hogy megkérdezem magát Attilát sírjának he­lye felől. Többszöri idézés után vegre megjelent előttem Attila, alacsony, zö­mök termettel, nagy bajusszal és renge­teg forradásos sebhellyel az arcán. At­tila nemmel felelt arra a kérdésre, váj­jon a Zagyvában van-e eltemetve, ami­kor pedig azt kérdeztem, hogy hol van hát a sírhelye, szó nélkül intett és elin­dult velem. Elvezetett egy nagy folyó mellé, amelynek partján nagy város vo't, A folyóparton haladva átléptünk egy pa­takon, majd egy téglagyár mellett befor­dultunk egy tanya udvarára. Itt egy helyre rámutatott s kérdésemre, hogy hány méter mélyen van a koporsó, azt felelte, hogy húsz méterre, — majd el­tűnt. Másnap ismerőseimnél érdeklőd­tem, melyik lehet az a vízparti város, amelyre az éjjel látott leírás ráillik. így állapították meg, hogy ez csak Szeged lehet, ahova rögtön el is utaztam. Előző­leg soha életemben nem jártam Szege­den, de amint kimentem a Tisza-partra, nyomban ráismertem az -előző éjjel látott tájra, sőt a parton haladva megtaláltam a patokat is, tovább pedig a tápéi ha­tárban a téglagyárat. így akadtam rá | arra a tanyára, ahol Attilával járnm az s előző éjjelen. | Kopcsányinak valóban vannak különös | képességei, amelyekkel túlvilági szemé- \ lyekkel látszólag összeköttetésbe tud lépni. Mint ő maga is mondotta, de ma- j gunk is megállapítottuk, sejtelme sincs a spiritizmus lényegéről és körülményei- , röl. Mégis spiritizmusnak kell ezt ne- ■ vezni, mert hiszen minden külső befő- l lyás nélkül, pusztán akarata következté- j ben transba esik és így sajátmaga mé- 1 diumává válik. Ezek a jelenségek csakis [ spirit izmus sál magyarázhatók. Két varázsvesszős kutató nagy'- | ( tömegű fémet jelez a földben 5 Kopcsányi sokáig nem tudott felfede- \ zésével mit kezdeni, míg végül egyik is­merősének tanácsára felkereste dr, Vajk Raul egyetemi magántanár, geofizikust, akinek ajánlatára Gridi Papp László í mérnök európai hírű varázsvesszős ku- f katóval lépett érintkezésbe. Azért kellett j a varászvesszős megoldást választani, ' mert az Eötvös-féle inga csupán 30 ton- \ nánál nagyobb fémtömegekre reagál, az elektromágneses mérőnek pedig rendkí- i viil nagy az üzemköltsége. Augusztus vé- , gén tehát a mérnökkel elutaztak Tápé- • ra, ahol a varázsvesszős kutató rövid | vizsgálódás után megállt a Kopc&ányi ? által ismertetett helyen, jelezve hogy l idegen, tehát nem ott termett, hanem ember által odahelyezett fém rejtőzik a mélyben. Kopcsányi azonban nem elégedett meg ennyivel, biztos akart lenni meglátásá­ban s ezért Papp mérnök tudta nélkül egy másik varázsvesszős kutatót, az ugyancsak európaszerte ismert Nova- csek Olgát kérte fel, aki hasonló körül­mények között ugyanazt jelezte, mint elődje. Egymástól függetlenül végeztek méréseket és jöttek ugyanarra az ered­ményre. Kopcsányi tehát testében rejlő erői segítségével, valamit valóban meg- érzett s most már csupán annak megálla­pítása marad hátra, hogy valóban Attila koporsója, vagy valami más az amit a föld gyomra a tápéi határban rejteget? A szegény városházi altisztnek termé­szetesen nincsenek olyan anyagi erőfor­rásai, amelyekből az ásatást végrehaj­tatná, hiszen a két varászvesszős kutató is teljesen díjtalanul végezte el felada­tát. A szegedi múzeum eszelősnek tart­ja és mindeféle kifogásokkal tér ki ké­rése elől. A budapesti Nemzeti Múzeum pedig a szegedire hárítja a teendőket. Miután hosszú évszázadok óta keresik a híres sírt, a két varázsvesszős kutató megállapításai is megérnék azt, hogy a helyet feltárjuk. Hátha . .. Kelenváry László. Zokogó, átkozódó cigányok a vádlottak padján A múlt év elején Sárándon, Kanyáron, egyöntetűen tagadták, hogy valami közük Derecskén és más községekben egymás­után tettek feljelentéseket a károsultak ismeretlen tolvajok ellen, akik éjjel vagy olyan alkalommal, amikor senki sem tar­tózkodott a lakásban ablaktörés vagy ádkulcs segítségével behatoltak és a leg­különbözőbb ruha- és fehérneműféléket is lett volna a betörésekhez. A bűnje­leket is letagadták. A vádlottak küzöl Milák Vince és Mi- lák Kálmán azzal is védekeztek, hogy a lopás idején egyáltalában nem is jártak azon a vidéken, ahol a betörések tör-' téntek. vittek el. A feljelentésekből a csendőr- í Közel negyven taiíu kihallgatása után ség megállapította, ' hogy a betöréseket f egy és ugyanazon társaság követte el. A cigányokra gyanakodtak és sikerült is őrizetbe venni Milák Kálmán, Milák Zol­tán, Bányai Imre, Rostás József, Nagy József, Nagy Gusztáv és Milák Vince cigányembereket, akik a nyomozás so­rán részletes beismerő vallomást is tet­tek. A lopott holmik egyrészét megtalál­ták náluk. A törvényszéki főtárgyaláson azonban újabb bizonyításkiegészítés váilt szüksé­gessé annak tisztázása végett, hogy az említett időben csakugyan büntetés iket töltctték-e a vádlottak, és igaz-e l.ogy kettő közülök abban az időben katonai szolgálatot teljesített. A tárgyalás egész men üét hangos zo­kogás, esküdözés kísérte. Minden ci­gány ártatlanságát hangoztatta és köz­ben egymást átkozták, ha nem tetszett valamelyik vádilott vallomása. meglepő fordulat következett be. Egyet- ; A törvényszék a tárgyalást félbcsz Pei­len vádlott sem ismert be semmit, — * tóttá és későbbi időre napolta. Csak a köz építkezések kapnak központi fűtőberendezést Budapestről jelenti a Magyar Vidéki Sajtótudósító, hogy bár a magánépítke­zések száma az idén sem kisebb a tava­lyinál s ezeknek túlnyomóan nagyrésze központi fűtésre szeretne berendezked­ni, az anyaggazdákodási bizottság azon­ban a magánépítkezések számára nem utal ki kazánt s a fűtőtestek felszerelé­séhez is csak úgy járul hozzá, ha azokat külföldről hozzák be. Ez utóbbi persze nem minden esetben sikerül. A korlátolt számban rendelkezésre álló központi fű­tésberendezési készüléket a középítke­zések számára tartják fenn. ám,a kiuta­lások itt is az építkezések fontosságá­nak sorrendje szerint történnek. A fő­város területén ezidőszeriní is sok be­fejezetlen magánépítkezés van. Az épít­kezők kénytelenek lesznek — legalább is egyelőre — ’ cserépkályhák beállításá­ról gondoskodni, hogy a lakásokat még a tél beállta előtt lakhatóvá tehessék. Bi­zonyos, hogy majd az öntöttvashiány enyhülésével a központi fűtésre beren­Ma már sok kerékpáros dicséri a * ü Á Á# vonóit «HERKULES» Haposzidi. sárgarépái i gumitömitőszert Háztartásban nélkülözhetetlen az és minden jattá zöldséget, főzeléket bármilyen tétéiben napi áron vásárol «IIHII» üveg, porcellán edé--------- nyékét, dísztárgyakat í HH H H M Á M W A bőrt, fát, celluidot, fémeket, stb. mindent ragaszt. — Kapható GARAY ZOLTÁN • í momar l&szio konzervüzeme műszaki üzletében, Luther-u- 8 ! Rákóczi utca 60. Telefon 31-18. Sürgönyeim: — Molnárkonz. dezkedni akaró magánépítkezések eme időszerű problémája is kedvezően oldó­dik meg. Arany lános halálának hatvanadik évfordulója volt 1942 október 22-én. A legnagyobb magyar költők egyike ezen a napon köl­tözött el erről a földről, melyen költésze­tének csodálatos kincseit helyez+e a ma­gyar szellemi élet asztalára. Nagyszalontán született Boc Mai István hajdúinak ivadékaként és Debrecenben, a Kollégiumban tanult Őseinek nyugtalan­sága az ifjúság szikrázó füzében égett el és higgadt le benne, amikor még mohó szomjjal kereste a nagy célt és hol szobrász, hol színész akart lenni .., Aztán megtalálta a saját útját és kibontako­zott az íróművész, aki Toldijától remek balladáiig műveivel a világirodalomban is méltó helyet biztosított magának. A ma­gyar nyelv csodálatos művésze volt, a magyar szó muzsikája utólérhefetlenül szépen szól az ő költészetében. Plaszti­kus képei mélyről feibuggyanó, finom kifejezései örök büszkeségei maradnak a magyar szellemi életnek. Hatvan évvel ezelőtt, 1882 október hó 22-én költözött el Arany János, ícl a magyar csillagok közé. Költészete azon­ban itt maradt örök kincsül, vigaszia’á- sul és ma tisztábban ragvog a lelkek­ben, mint valaha . .. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K: 29.948-1942. Hirdetmény Értesíteni B város lakosságát, hogy a város területén a sírok kivilágítását a nalottaknapjan és nőve nber 2 án megtiltom. November 1. és 2 napján a te­metőkben csak d u. 5 óráig lehet bemenni és a temetőt 6 óráig min­denki köteles elhagyni- Abban az esetben ha az ország időközben áttér a téli időszámításra a teme­tőbe a jelzett napokon d- u. 4 óráig lehet bemenni és azt 5 óráig mindemkí köteles elhagyni, Felhívom a város lakosságát, hogy a sírok kivilágítására szánt összeget fordítsa jótékony célra és adományait a temetők bejáratánál elhelyezett urnákba helyezze el- Az urnák bevételét fele részben a Vöröskereszt, fele részben pe­dig a hősök sírjának gondozásara használjuk fel. Nyíregyháza, 1042. oktáber 23 Szohor Pál s. k poltfánnesöe r.- EURÓPAI OROSZORSZÁG részletes térképe a M. Kir. Horn véti Térképészet] Intézet kiadUMfrea most jelent meg és P L50 árba» kapható JÓBA-papírüzletben, Beth len-u. 1. szám. Telefon 2D—77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom