Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-09-17 / 210. szám
4. oldal. NVikvtdSr ä SZABOLCS* híMLAP (Trianon 23.) 1942 szeptember 17. Mázsánktól 24 pengőért árulta a burgonyát Egy hónapi fogházat kapott Németországban feli nem probléma % i.a fekete*tőzsde Belorád. (TP.J A szerb földművelő ií- jak egyik vezére a Novo Vreme mai számában a Német Birodalomban tett útjáról emegemlékezve foglalkozik a német gazdasági politikával, amely olyan sikerese.Q alkalmazkodott a Háborús viszonyokhoz, Különösen figyelemreméltónak; tartja azt a tényt, hogy Németországban ismeretlen a fekete tőzsde problémája. A piaci rend, a közellátás tökéletes szervezettsége és a németek veleszületett fegyelme azok a legfontosabb tényezők, amelyek ezt a máshol olyannyira elterjedt visszásságot megakadályozzák. A mezőgazdasági tor-* meles átállítása A föl d m ív e lésügy.i kormányzat, mint ismeretes, nagyszabású propagandát folytat a magyar mezőgazdaság termelésének átállítása érdekében. Az ipari Növénytermelési Bizottság javaslatai alapján rövid idő alatt a borsó vetésterülete 15.000-röl 60.000 katasztrális holdra, a rostkender vetésterülete pedig alig 8000 holdról 24,000 katasztrális holdra emelkedett, A mai viszonyok között a földművelésügyi kormányzat még fokozottabban kívánja a gazdasági érdekképviseletekkel egyetértésben elősegíteni az ipari növénytermelést és ezért elhatározták többek között, hogy a kender vetésterületét legalább száz százalékkal. 50.000 ka- lasztrális holdra emelik. Ezért, mint értesülünk, a gazdákat kedvezményes áron kívánják ellátni a szükséges vetőmaggal, hogy ily módon az említett terület bevetése megtörténjék. A kendertermelés fokozása annál időszerűbb, miután ennek fölhasználása a textilipar körében egyre terjed. Az elmúlt hónapokban a tonaigyarak kísérleteket végeztek a ken. derrostoknak más anyagokkal való keverésével és sikerült a gyárakkal olyan jotnino- ségíi fonalat előállíttatni, amellyel teljesen pótolni tudják a pamutot. Az eredmények alapján szó van arról, hogy ezek a gyárak a termelőkkel úgynevezett termelési szerződést kössenek. A termelési szerződések megszövegezése egységes lesz és ezáltal minden gyár és termelő azonos feltételek mel lett veszi át. illetve termeli a kendert. KÖRZŐK, vonalzók, festékek <tb kapható JÓBA faDszerüzlétében. A hatóságok irtó hadjáratot indítottak a „fekete“ front ellen, A közeledő tél fokozottabb óvintézkedéseket kíván s így még szigorúbb intézkedéseket hoznak a „fekete“ piac felgöngyölítésére és az árdrágítók lelketlen garázdálkodása ellen. A hatóságok nem tűrik, hogy a kisemberek kárára árukat halmozzanak 1 fel és a háborús gazdasági helyzetet egyesek az egyéni meggazdagodásra használják fel. (Honvéd haditudósító század. Márkus Pál hadnagy.) Egyik utunkon, kiadós nyári zápor fogott el. Alig tudtuk elérni a legközelebbi falui arról persze szó sem lehetett, hogy egy napon belül folytassuk útunkai. Az orosz utakat sártengerré változtatta a néhányórás eső, s így nem volt mást lenni, mint belenyugodni a megváltozha- tatlanba és várni, míg az út íelszarad, Sátrat vertünk az egyik ház melleti, az autót elrejtettük a repülök elől és vártunk. Alig táboroztunk néhány órája a kis faluban, már megindult a kíváncsiak özönlése. Először csak gyerekek, majd asszonyok fogták körül a sátrat és megindult a beszélgetés, A nők csoportjában mindjárt észrevettünk egy fiatal leányt, akinek finom, intelligens arca erősen elütött a többiétől, bár a ruhája ugyanolyan volt, mint a vidék parasztasszonyaié. Durva vászonszoknya, rikí- tószínü trikóing, fejkendő. Cipő természetesen nem volt a lábán. Keze azonban finomabb volt és ápoltnak látszott. Mindjárt meg is kérdeztük: — Mi a foglalkozása? — Felcseríca. így' már megértettük az ápolt kezeket. A fel.csericák átmenetet alkotnak az orvosok és az ápolónők vagy egészségügyi nővérek között. Az orosz középiskolák után három évet kell tanulniok valamelyik felcserképző iskolán és akkor megkapják beosztásukat olyan orosz faluba, ahol nincs orvos. Itt ellátják az orvos tennivalóit. Nemcsak egészségügyi szil- tanáccsal látják el a népet, hanem gyógyítanak is. ami persze, a hiányos képPéidás büntetésekkel sújtják ezentúl az árdrágítókat. A nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága tegnap ítélkezett' Tóth József őri lakos felett, aki a „Krüger“ burgonyát mázsánkint a megállapított 10.40 pengős ár helyett 24 pengőért árusította. Tóth József nem tagadta az árdrágítást, dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró jogerősen egy hónapi fogházra zeüség miatt nem mindig* jár eredménynyel. Sőt. Leültetjük a kislányt és most már valla tora fogjuk milyen az ifié te a 'szív. - jetbcn a falusi intelligenciának. Zavartan foglal helyei, látjuk, hogy szégy .mli piszkos. bokáig sáros lábait. — Most nincs hideg —• mondja mentegetőzve — és a cipővel takarékoskodni kell télire ... Megértőén bólongatunk és megkínált juk hátizsákunkból valami édességgel, hogy beszédre bírjuk. Kedvesen szabadkozva vesz belőle, látszik, nagyon; ritkán van ilyesmiben része. Azután elkezd beszélni. Vontatottan kezdi de utóbb belemelegszik kis életének nagy problémiába és szép folyamatosan ömlik szájából a szól. — Lygovban látogattam a szakiskolát és ott is tettem le vizsgáimat. Helyzetem könnyebb volt .mint társaimé, mert rokonoknál laktam és mint jó tanuló, néhány rubel ösztöndíjat is kaptam. így nem kellett a tanulás mellett dolgoznom is. Legtöbb kollégám mint ápoló vagy munkás dolgozott a kórházban és Hgy sikerült életüket tengetniük a tanulóévek alatt. Más munkát nem vállalhattunk. mert akkor nem győztük volna a tanulást. — Milyen tárgyakat tanultak az iskolában? — Mindent, amire egy orvosnak szüksége lehet, de csak praktikusat. Az elméleti tárgyakat elhanyagolták. Nekünk j ennyi is elég volt. Három évi tanulás I után megkaptam a bizonyítványomat és I kihelyeztek falura. Havi fizetésem 200 f rubel volt. Sajnos ebből ngm lehetett megélni. De lakást a tanítónőnél kaptam. Ha ö nem könyörül meg rajtam, havi harminc rubelt fizethettem volna egy fekhelyért. Ezenkívül jogom - voljt a kolchoz raktárából minden hónapban egy púd (16 kg.) rozsot vásárolni a hi vaialosan megszbott áron, 35 rubeléri. — Különben mennyit kellett fizetni a rozsért? — Aki titokban el tudott adni rozsot, e.gy púdért 80—100 rubelt is kapott. — Most a háborúban azonban ezek az árak hihe'tetlenül felemelkedtek. 300. söl 400 rubelt is kapnak a rozsért. — Mire futotta a fizetéséből? Csak élelemre. A Lej, a főzelék, a burgonya ára teljesen felemésztene a 200 rubet. De így is csak szűkösen jöttem ki belőle. Akkor miből ruházkodott? Vállát vonogatja. Gondolkozik, de nem ieiel. Látszik, ez a kérdés megoldatlan volt életében. Bizony a ruházkodást nem tudtam volna saját erőmből megoldani. Egy pár cipő ára 120 rubel volt. A legtöbb ember külön vette a nadrágot és külön takarékoskodott a kabátra. Mikor azonban összegyűli a kabátra való, a aad rág már rongyokban lógott róla. Kezd hétté a gyűjtést újból. elölrö-L De aki régebben volt szolgálatban, az löbb fizetést kapott? Ha harminc évig dolgoznék, fizetésem elérné a havi 500 rubelt is. Ez már jobb életet biztosít ,de még messte van attól, hogy az ember gondtalanul : élhessen. Hát senkise volt, akinek megélhe-1 tése emberibb lett volna? Kik voltak azok, akiket a nép irigyelt? Kiknek volt “ jó sorsuk? A párttagoknak és a zsidóknak —-I feleli határozottan. Az ő fizetésük 1000 . rubelnél kezdődött. de ez nem mond sokat annak, aki az árakkal tisztában , volt. A legnagyobb előnyt ott élvezték, amikor az állami raktárakból szabadon \ ásárolhattak nevetséges kis összegekért. Aki nem párttag, az nem vásárolhatott ezekből a raktárakból és kény- | leien volt méregdrága áron megszerezni a múlhatatlanul szükséges holmit. Aszé-f les néprélegek számára nyitva álló üzle- ’ tekben nagyon kevés volt az áru és f rosszminőségű. — Nyugdíjhoz mikor jutott a dolgozói ember? — Nyugdijat csak munkaképtelenség | vagy rokkantság esetén lehetett kapni.I Ez a nyugdíj azonban olyan nevetsége | sen kis összeg volt, hogy megélni belőle! nem lehetett. 50 rubelt kapták havon- ’ ként a nyugdíjasok. A beszélgetés abbamaradt. Gondoiko- j zunk a hallottakon. Mit mondjunk neki?f Mondjuk el neki, hogy az egészségügyi* védőnőnek nálunk több pár cipője isi van? Hogy a legelesettebb béres, vagy* zsellér nálunk jobb körülmények közölt él, mint itt akár a kolchoz ve-f- zetöje? Nehéz ezt megértetni. Kapitalista propagandának venne ésí nem hinné el. Ö az iskolában úgy tanulta, hogy azt orosz nép a legboldogabb a világon ' ennél szebb élet sehol sincsen . .. .I Ka rfiolt, kelt és mindeniajta zöldséget, főzeléket bármilyen tételben napi áron vásárol molnár László konzervüzeme Rákóczi utca 60. Telefon 31-18. Sürgönyeim: — Molnárkonz. ítélte. így ól a felcseríca a szovjet paradicsomban
